Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-26 / 71. szám
D oua ISA sA im Jlov lAß^ßn 4 E nén »Xßri g„ sri sári iísnqán [oijjj ?. ?Iol — .fŞâgeb re bnsi H Jem rcávliyn ifi fInl A — nq óix 4 Ijsío?. * 9S89T E Í9X3 iBngßg riaséJni >e s»s l-£ B I rf A 5S2 .<;<) mölöJ riá qöt 91 RÖX 71ÖJ A ttíténiál lüvbí tői irn no síí IÖÍÖÍ9Í svqßk dÍOS2 9Í9Vg-9 .fírt í A dóira» fîSŢ^.I tu goi •rí .Bt vgorf ösöd dynóv t9§9?. biÓTfd isyBri .infoi ÜÍíEXÍ- *[ 8S4 náíen íé*xio) tA arerf 3ÍTILEÍ rţgfiv 9V1Ö1 Ißlßü foni»! ÍÍEÍE üiqßl l iui ; ,Z»f riinAi 9S»?Ö íeiöt gom focus [ n>92 möd flOEÍ ÍCK> *%od nőm iíáfo isztn rná'* ^od and A 'íS3[ inoí mri &hq lioi íőt niH §Az iüd Ü» í 7 9.?6 m&?c7\is TC. BZZ'ENZ'ÉK Argetoianu a hazug-politikusok ellen x adósok nagy része nem rfesz eleget Sizetési ItöíelezeOségéne! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától) Az Agrár-Unió országos elnöke: Argetoianu volt miniszter nagy beszédet tartott a Tar- nava-iMare-i Rupea községben, melynek során a kormányt támadta. Argetoianu szerint „a hazugságok politiká ja vezetett a mai nehéz helyzethez. A politikusok hazudtak a népnek és egymásnak, hazudtak külföldön s titkolják a mai napok súlyos igazságait“. A jelenlegi helyzet — folytatta Argetoianu igen nehéz gazdasági, szociális és politikai szempontból. A rend embere vagyok, nem akarok forradalmat. Ha a dolgok igy mennek tovább, ha nyilvános életünk hazugságba és mocsárba ful, akkor nehéz idők várnak népünkre. — A kormány azt állítja, hogy a konverzió problémáját végleg elintézte. Kimutatásokat közölnek, mely szerint az adósok nagy része eleget tett fizetési kötelezettségének. Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Csupán a Creditul (Rural nevii pénzintézetre hivatkozom, mely bejelentette, hogy az adósoknak csak 25 százaléka fizette ki a 3-lk konverziós részletet. Bankigazgatóktól hallottam, hogy az adósok 70 százaléka hátralékban van még két részlet kifizetésével. A tartozások elrendezésének ügye a mezőgazdák szegénysége folytán nincs lezárva. Csak akkor lehet majd erről beszélni, midőn megszabadítottuk az adós osztályokat a tartozásoktól. Kivezető utat egyedül gazdasági életünk újjászületésével lehet elérni, ha tekintetbe vesszük a valóságokat. Két megoldás volna erre: Az egyik Mihalache „parasztországa“, a másik az én „agrárország“-tervem. A tartozások elrendezésével egyidejűleg uj adóbehajtási módszerre van szükség, hogy megvédjük a gazdákat a behajtó közegek tultengésétől. — A pénzpolitikát s nemzetközi egyezményeket is az agrárérdekeknek kell alárendelni. Biztosítani kell a mezőgazdák munkájának értékét. Argetoianu végül hangoztatta, hogy nem akar demagógiát, elismeri a múltban elkövetett hibáit s bizonyára Iorgára célozva, felhívta régi politikai barátait, fogjanak össze hibáktól mentes kormányzás végett. !i u] büpM-Mnyliönp alapnvei Első Icödeméng. KALODONT tanácsolja Önnek ma: ■(kidä őőmmiÁOL fogainak ne csak külső részeit tisztítsa, hanem mindenekelőtt a belső oldalakat is. Mert főként a fogak hátsó részein képződik a fogkö, amely mindig veszélyes és gyakran sdlyos fogbetegségeket okoz. És sose feledje el, hogy a Kalodont 3 kiváló tulajdonsága bistositja a helyes fogápolási) a speciális fog-és száj-szappan enyhe habja alaposan megtisztítja a fogakat, ott is ahová a fogkefe nem juthat élj a különlegesen finom tisztitó anyag kifényesíti a fogzománcot, anélkül hogy azt megtámadná; a Dr. Bräunlich által összeálTitott Sül* forizin-Oleat fokozatosan fávoiitja el a fogkövet és megakadályozza az újraképződést. A hivatalos lap március 18-án megjelent 65. száma közli az uj egységes román büntetőtörvénykönyvet, amely 1937 újév napján lép életbe s amelynek ünnepéiys keretek között lefolyt szentesítéséről mi is hirt ad'took. A törvényegységesités munkájában fontos határállomás ez, mert eddig az adótörvényen kívül Csak kisebb jelentőségű és főleg alkalmi törvények vottak azok, amelyek hatálya az ország egész területére kiterjedt. A bűn- tetőtörvénykönyv és perrendtartás viszont ■alapvető fontosságú kódexek, amelyeket nem szőkéik évenként változtatni és amelyek az egvetemes jogélet egyik hatalmas ágát ölehk feí. A magunk részéről a törvényegységesités munkáját csak örömmel üdvözölhetjük. Igaz ugyan, hogy Erdély közönsége a régi magyar jog uralmában nőtt föl és azt úgy megszokta. hogy vérévé vált, kétségtelen azonban, hogy a mai állapot, amikor az ország különböző részeiben négyféle jogrendszer van érvényben, végeredményében az erdélyi közönséget is hátrányos helyzetbe juttatja. Attól a bírótól, aikit a regá tból vagy Bessza-rábából helyeznek át, emberileg lehetetlen megkövetelni, hogy az erdélyi jogot ismerje, sőt, hogy szakértő legyen benne. A törvén yegységesités legüdvösebb hatása a bíróságok színvonalának természetes emelkedése és a jogbiztonság megszilárdulása lesz. A FCároly-kódex Az uj büntetőf'örvénykönyv vagy ahogy nem hivatalosan nevezik, a Károly-kódex hatalmas, 602. szakaszt tartalmazó mü. Szokva vagyunk ahhoz, hogy ilyen, alapvető nagy törvények rendesen évtizedekig tartó előmunkálatok, tanácskozások és ankétek után születnek meg. Ez az uj törvény alig három év alatt készült el. Emnek ellenére meg kell ál- lapitanunk, hogy törvényszerkesztési, technikai szempontból elsőrangú munka, rendszeres, szabatos, könnyen, áttekinthető. Minden kérdést kimerítő részletességgel tárgyal és a-z összes létező külföldi bűntetőltőrvénykönyvek tökéletes ismeretében lett megalkotva. Számos olyan uj bűncselekményt szabályoz, amelyet eddigi jogunk nem ismert és telje- sea kimeríti itárgykörét. Ez a bűn tető törvénykönyv valóban minden:!: 'büntet, amit az állam 'vagy társadalom érdeke szempontjából csak büntetni lehet. Nagyon üdvös az is, hogy magában foglalja mindazokat a cselekményeket is, amelyeket edd g különböző speciális törvények szabályoztak, igy a fiatalkornak büntetőjogát, a becsüldvédeltni törvényt, a különböző rendtörvényeket, úgy hogy az uj törvénykönyv valóban az anyagi büntető jog egyetemes kódexe. Fölemelték a büntetéseket A törvény szel,lemét nem fogadhatjuk ugyanilyen fenntariásnélküli elismeréssel. Egyes cselekmények, különösen a vagyon elleni bűncselekmények elbírálása enyhébb ugyan, mnt amilyenhez eddig szokva voltunk, amennyiben a csalás, sikkasztás és lopás minden esetben, vétség és minősített eseteiben sem válik bűntetté. Ettől az egy esettől eltekintve azonban legjogosabb észrevételünk az lehet, az uj törvény ellen, hogy túlságosam, szigorú. Igaz ugyan, hogy a biró a büntetés megállapításánál szabadon mérlegelheti az enyhítő körülményeket és módja van a törvény álltai előirt büntetési tételeket bizonyos korlátok között mérsékelni. Mégis az a tény, hogy az egyes büntetési nemek általános határát a törvény erősen fölemeli, a legsúlyosabb büntetésekkel sújtott büntetések számát erősen szaporítja, továbbá a börtönrendszer szabályozása az uj törvényt Európa legszigorúbb büntetőjogai közé sorolja. Az uj börtön-rendszer A 'börtön-rendszernek a törvénykönyvben, amint az természetes is, csupán az alapelvei vannak lefektetve, mert hiszen azit részletesen külön szabályzat van hivatva megállapítani. A közönséges bűncselekmények büntetése ezután a kényszermunka és börtön lesz a bűntetteknél, fogház a vétségeknél és elzárás a kihágásoknál. A politikai bűncselekmények büntetése súlyos rabság és szigorú rabság a politikai bűntetteknél, egyszerű rabság a politikai vétségeknél. Megszűnt tehát az a j régi magyar elv, hogy politikai büncselek- j rnény csak vétség lehet. A k'ényszermnmikabüntetés, amely az eddi- j gi fegyházbüntetés helyébe lép a bányákban j vagy fegyházinfezetekben töltendő el. A fe- gyenc egy-két érig terjedő ideig magánzár- kábam é! és dolgozik; ezután, közösen dolgozik a többivel, de az u. n. beszéd ti la lommal. Vagyis a fegyencnek sem társaihoz, sem máshoz beszélnie nem szabad. Egész rabsága idején némaságra van kárhoztatva. Ezt az Amerikából átvett rendszert a jogászok joggal tartják embertelennek. Igaz ugyan, hogy j a fegye ne azért ül, mert bűnt követett el és i bűnös, de azért még mindég ember és emberi j módon keli vele bánni. A fegyenc keresetének, persze hivatalosan ! megáll api tott keresetének bizonyos részét, amely néha egy negyedrészt, máskor egy nyolcad részit tesz ki, megkapja. Még pedig felét élelmezése javítására fordíthatja, felét kiszabadulásakor kapja kézhez. Hogy menynyi az az összeg, amennyi munkájából élelmezése javítására jut, azt ezek után, könnyen el lehet képzelni. Napi néhány darab kenyér. Viszont maga az elv, hogy a kényszermunka eredményéből mégis juttatnak valamit' az elítéltnek, föltétlenül humánus. A börtönbüntetést a rab a börtönökben tölti el. Ez is magánzárkával kezdődik; bányákba nem viszik őket1, valamivel többet kap a munkájából és a bánásmód enyhébb. A fogház körülbelül megfelel a jelenlegi fogháznak. A fogoly maga választhat a munkaágak között, keresményének felét kapja meg és a bíróság (nem a fogházigazgatóság) határozatára a munka alól felmenthető és saját költségére élelmezheti magát. Politikai bűnösök sorsa A politikai bűnösök külön elbánásban részesülnek. Minthogy azonban a törvénykönyv szelleme szerint a politikai bűncselekmények is lehetnek büntettek, ehhez képest nálunk is háromféle büntetési' nem van: a súlyos rabság, a szigorú rabság és az egyszerű rabság, ami nagyjában az államfogházmak felelne meg. A súlyos rabsággal sújtott politikai elitéltek csak éjjel vannak magán zárkában, nappal közös munkát végeznek, amennyiben lehetséges, saját választásuk szerint. A bíróság azonban megengedheti a munka alól való felmentésüket és saját költségükön való élelmezésüket. Az egyszerű rabságra, vagyis állam,fogházra elitéit nem tartható cellában), saját költségén élelmezheti magát, sőt minden megengedett könnyítésben részesülhet Családtagjai ! szabadon látogathatják és a fogházigazgató- ság jóváhagyásával könyveket, folyóiratokat és újságokat kaphat. A politikai éli téliek nem viselnek rabruhát, a meghatározott időben az udvaron sétálhatnak, stb. A törvénykönyv átvette a magyar törvényből a munkatelepek és a feltételes szabadon- bocsájtás intézményét. A jóviseletü elteltek büntetésük kétharmad részének letöltése u'lán a fegyintézetből vagy börtönből a munkatelepekre kerülnek, ahol szabad ég alatt: dol- ' goznak, sőt a telepen kivül, esetleg felügye- I léc nélkül is. Aki pedig büntetésének három- 1 negyed részét kitöltötte és jómaga viseletét ! 'tanúsított, az feltételesen kiszabadul és amennyiben továbbra is jól, viseli magát, hátralevő büntetése kitöltöttnek számit. Akik nem tudnak fizetni . . . Amint már említettük, az uj törvénykönyv 1937 január 1-én lép életbe. Egyetlen fejezete az.onban nyomban életbe lép. Ez az. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Dobrescu Demeter, volt Bucuresti-i főpolgármester, mint ismeretes, nemrégen mozgalmat indított a magas piád árak ellen és több gyűlés után elérte azt, hogy a Bucuresti-i városháza szabályrendeletben rendelte el, hogy 700 gramnál kisebb kenyeret egyetlen péknek sem szabad sütnie, ellenkező esetben súlyosan megbírságolják, ha pedig még egyszer rajtakapják, hogy szabálytalan súlyú kenyereket sütött, működési engedélyét is megvonják. Dobrescu azembatn, aki különben egyike a legtevékenyebb politikusoknak, nem elégedett meg féleredménnyel, hanem bizalmi embereiből, úgynevezett „kenyér-gárdákat“ szervezett, amelyeknek feladata, hogy a kenyér súlyát váratlanul, és rajtaütésszerűen ellenőrizze a pékeknél. Tegnap hajnalban egyik ilyen „kenyér- gárda“ magának, Dobrescunak a vezetésével razziát tartott a fővárosi ,,sárga szektorban“. Mintegy 400 ember vett részt a razziázók között, ak k pontos mérleget vittek magukkal és valamennyi péküzlet'ben felülvizsgálták a kenyér súlyát. Az első péknél meglepetés érte Dobrescuékat: csaknem valamennyi kenyér súlya meghaladta a 700 gramot. Az emberek lelkesen megéljenezték a derék pékmestert. Annál lesujtóbb volt a vizsgálat a többi sorrakerülő üzletekben. Itt a kenyerek súlya 450—600 gram között váltakozott, azonkívül minősége is rossz volt és idegen anyagokkal, igy fürészporral, stb. volt keverve. A „kenyérgárda“ lefoglalta és elkobozta a amely a pénzbüntetések átváltoztatásáról intézkedik. Eddig az volt a szabály, hogy behajthatatlanság esetén a pénzbüntetést fogházra változtatták át és pedig 50 lejt számítva egy napi fogházra. Az 'gy átváltoztatott fogházbüntetés azonban a 6 hónapi időtartamot nem haladhatta meg. A törvény uj rendelkezése az, hogy a behajthatatlan pénz- büntetést közműn,ka-kötelezetiségre változtatja át, a napi munka értékét a piád ár szerint számítva. Ha azonban az elitéit úgy kívánja, akkor a közmunka helyett az előző ■rendelkezések szerinti fogházbüntetésre való átváltoztatást kell alkalmazni. A törvény ezen újítása szociális is, haladó szellemű is; a jelenlegi viszonyok között azonban kételkedünk abban, hogy valaki a közmunkakötelezetbséget fogja választani, minthogy a mai helyzetben a napszám értéke nem haladja meg az 50 lejt és igy az elitéit rosszabbul jár, ha a munkakötelezettségét választja a fogház helyett Az uj törvénykönyv többi intézkedéseit az Ellenzék következő számaiban fogjuk ismertetni. Dr. Szeg hő Imre. szabálytalanul készített és rosszminőségü kenyeret és róluk szabályszerű el smervényt adott a megszeppent pékeknek, akik ellen egészségügyi kihágás cimén megindult az eljárás. A razzia eredménye végül is mintegy 3 ezer elkobzott kenyér voll. amelyeket a „kenyérgárda“ emberei a szegénysorsu lakosság között fognak kiosztani. A razziákat tovább folytatják. felüiaselroazásl kér a kormány gazdasági és pénzügyi té^en BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Antonescu pénzügyminiszter törvény* tervezetet készített, melyben a paria menti szünet tartamára korlátlan fel* hatalmazásí kér gazdasági és pénzügy téren. A nagyjelentőségű javaslatra vonatkozóan nyilatkozatot adott a sajtónak s a következőket mondta: — A parlament törvényelőkészítő bi» zottsága előtt fekszik a tervezet. Nem tudom, hogy ennek tárgyalására még a most folyó ülésszakban sor fog-e kerülni. A külpolitikai helyzet tette szükségessé a javaslat elkészítését, mert adott pillanatban, parlamenti szünet idején, bizonyos pénzügyi intézkedésekre lehet szükség. Nincs ok riadalomra, mert a kormány a lej árfolyamát meg akarja védeni — végezte nyilatkozatát Antonescu pénzügyminiszter. „líenyérgárda“ rajtaütés-szérűén vizsgálta meg Uncssresii-líen a pékkenyerek súlyai Dobrescu, voU polgármester gárdája munkában
