Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-26 / 71. szám

]

13S0

jan

om

ws

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ fN NUMERAR No. I4i.r6i/T9i*

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóéivá tal és könyvosztály: Piaţa UmTij 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több

Londonban teljesen fölfordult tegnap a helyzet

Párásból véglegest szakítással angolokat.

Hitler csak ideiglenes választ küldött Londonba

Hőméből az olasz-magyar—osztrák tárgyalások legteljesebb sikerét jelentik

Londonban egyik napról a másikra minden fölfordnít, amit hetekig tartó fáradozások után a loearnói hatalmak csoportja s a velük együtt működő népszövetségi tanács létrehozott. Valami hasonló dolog történt, mint Hoare pár hónap előtti váratlan bukásakor. Az angol kormány a közvélemény nyomása alatt változtatott már vállalt álláspontján, mely az általános békerendezés érdekében megindítandó tárgyalások előtt a nemzetközi jog megsértett szabályainak jóvátevését követeli. Az angol kormány a londoni határozatot indítványnak fogja föl, ameiy fölött tovább is tárgyalni lehet. A franciák végleges határozatnak tekintik azt és Flandin bejelentette, hogy a németekkel való tárgyalásokra nem hajlandó visszatérni Londonba. A francia álláspont nyomatékossá tevésére tegnap elutazott Londonból Paul Boncon? is, aki Flandin Párisba visszatérte után a további tárgyalások vezetésére az angol ff •. froeban maradt. Ilyen körülmények között nem akadt több tennivalója a népszövetségi tanácsnak sem, melyet tegnan bizonytalan időre napoltak el azzal, hogy a következő ülést Genfben tartják meg. Ez a Londonba összehívott népszövetségi tanácskozás teljes csődjét jelenti. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a zavarosan gomolygó válságból az ut az európai helyzet megoldhatatlan súlyosbodásához, vagy a tornyosuló nagy nehézségek által okozott álláspontváltoztatások révén a régóta várt kibontakozáshoz vezet

A helyzet felfordulását három dolog idézte elő: 1. Hitler nem fogadta el a londoni határozatot; 2. Flandin nem hajlandó a londoni határozat megváltoztatása alapján a németekkel tárgyalni; 3. Mussolini szintén nem hajlandó helybenhagyni a londoni határozatot addig, amig az olaszok elleni szankciókat meg nem szüntetik. Ennek a három, egymással szemben álló álláspontnak összeegyeztetésére hiába törekedett az angol diplomácia. A maga részéről, úgy látszik, fnlnagy árnak tartotta azt, hogy azonnali hatály- lyal belemenjen az olaszok elleni szankciók megszüntetésébe. Viszont Németországból nyert információi alapján, határozott lehetőséget Iát arra, hogy a németeket a békés megoldások lehetősége mellé leszögezze. Páris azonban olyan mereven kitart álláspontja mellett, hogy semminemű változást erről az oldalról egyelőre nem remélhet. A helyzet most az, hogy fordulatot a német és francia választások előtt várni sem lehet. Hitler Ribbentrop által tegnap Londonba juttatott válaszát a maga részéről is csak ideiglenesnek nevezi s a francia kormány, ha engedékenységet mutatna, biztos bukásnak menne neki az április közepén esedékes választásokon. Londoni politikusok felfogása szerint Angliának tehát az a hivatása, hogy ez alatt az Idő alatt a békét fenntartsa és a tárgyalásokat a későbbi megegyezés reményében előkészítse. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy a legnagyobb francia külpolitikai orgánum, a külügyminisztériumhoz közel álló ,,Temps“ tegnap este „A Népszövetség veszedelemben!“ címen Franciaország külpolitikájának teljes irányváltoztatási lehetőségéről ir. Abban a piilanatban, — írja a nagy francia lap — mikor a Népszövetség nem alkalmas arra, hogy az országok biztonságát garantálja, Franciaország is máshol lesz kénytelen keresni életérdekei biztosítását. Ez pedig könnyen a francia külpolitika irányának teljes megváltoztatásával járhat együtt. Az összes jelentések szerint a francia közvéleményen nagy nyugtalanság vett erőt s a sajtó egy része támadja Fiandint is, akit azzal vádol, hogy a londoni eredmények tekintetében port hintett az ország szemébe.

A londoni sikertelenséggel szemben Rómából az olasz—magyar—osztrák tárgyalások teljes sikerét jelentik. Tegnap közzétették a tárgyalásokról szóló hivatalos jegyzőkönyvet, melyből kitűnik, hogy e három állam ezután nemesak gazdasági szempontból, hanem külpolitikai szempontból is szoros államcsoportot fog alkotnL Schuschnigg kancellár, aki tegnap elutazott az olasz fővárosból, a megállapodás magyarázatául elmondta, hogy a római egyezség újra megerősítette a résztvevő államok vezetőiben az elhatáro- zást, hogy semmi tekintetben nem fognak többé külön utakon haladni. Az érdekeltek mondta Schuschnigg kancellár — sem aggodalmakat, sem reményeket ne tápláljanak arra, hogy a megegyezésben szereplő államok együttműködése a jövőben csorbát fog szenvedni. A római megállapodás nyílt, teljesen benne van a kiadott jegyzőkönyvben. Semmi titkos megegyezés ezenkívül nem történt — tette még hozzá az osztrák kancellár, aki megcáfolta azt is, hogy Rómában Németország nagykövetével találkozott volna. Gömbös miniszterelnököt, feleségét és Kánya külügyminisztert tegnap XI. Plus pápa fogadta hosszabb magánkihallgatáson.

Hizonytolan időre halasztották el a gfiépszüivetoégi tonácslilésl

Szavak

nemes szavak, de sajnos, mégis csak szavak a cselekedetek helyén, amiket lorga Miklós ejtett a szenátus ülésén a közigazgatási javaslat tárgyalása közepeit. Nem tettek, mégis örömmel szögezzük le itt őket, mert ha nekünk jól esett olvasni, bizonyára jól esik olvasni a mi olvasóinknak is. — Igen, ily szavak, nemes szavak, olvasni jóleső szavak a lorga Miklós szervái. Nemcsak meztelen tartalmuk fohjtán, hanem a hely és személy igézetében is. lorga Miklós ért a mély és az érdekes szavak használatához. A közvád szerint, igaz, a hangulatok embere volna. De ml kisebbségiek ismételten megállapíthattuk, hogy velünk szemben hangulatai komoly, sőt súlyos érzéseknek tetszettek és hangulatai velünk szemben javarészt következetesek voltak. Most is megerősítette hálás megállapításunkat. Ura maradt önmagának a gáton állva. Mikor Iuca alminiszter ismertette a módosításokat, amiket a kamara a javaslaton ejtett és kérte megszavazásukat — Wilier József és Roth Otto érdemes felszólalásainak e sovány eredményeit — szóval ismertette a kamara módosításait, amelyek legalább a községekben lehetővé teszik tanácskozások során a kisebbségi nyelv hasZirváMot és a románul ir- ni-olvasni nem tudónak tanácsossá való választását engedélyezik, akkor lorga belső szükségét érezte nagy kitűnő nyilatkozat megtételének. Ezeket mondta: „Mi nem változtathatunk már semmit a törvényen, de mégis egyszer meg kell szűnnie a rendszernek, mely a lakosságot J:ét részre osztja. Mi szeretjük a nemzetünket, tudjuk mit nyújtott a nemzet a történelem során, de egész igazságtalan, hogy alacsonyabb helyzetbe sorozzuk azokat, aldk nem román eredetűek. Amikor valaki kiváló tulajdonságokkal és nagy tekintéllyel vállilc ki a maga községében, nem maradna egyéb hátra neki, ha tanácstag akar lenni, minthogy áttérjen az ortodox, vagy görög katolikus hitre. Azt akarom, hogy ez a tiltakozás olyan ember szájából hangozzék el, aki számot vet vele, hogy mit jelentenek a Jdsebbségek a mi számunkra, ha megbecsüljük őket és bevonjuk a köztevékenységbe, viszont mi születhetik ezeknek a nemzetiségeknek a lelkében, ha szakadatlanul árkot ásunk köztük és közöttünk

lorga nem állott meg e kipárolt és fényes köd módjára szállongó elveknél, hanem, hogy úgy mondjuk, szilárd és magvas kívánságokat is hangoztatott. Mikor a módosításokat ismertető alminiszter megjegyezte, hogy most már a városok tanácsában hivatalból tag lesz a legnépesebb kisebbségi egyház lelkésze is, lorga erélyesen kifakadt, hogy ez csak a városok esete, de vannak falvak, ahol nincsenek románok, hanem csak a kisebbségi egyház hívei s így az ő lelkészüknek okvetlenül helye van a közlanácsokbcun. Ami pedig a tanácskozás nyelvét illeti s itt hivatkozott a párisi egyetemen mondott előadására, „ha egy kisebbségi tanácsos azt kívánja, hogy a jegyzőkönyveket a román mellett az ö nyelvén is vegyék föl, mi lehetne ennek az akadálya? Csehszlovákiában megengedik a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban, egy kis nagylelkűség nem ártana velük szemben. Meg kellett mondanom, mit kellett volna e törvényjavaslat keretében tenni és mit tettünk meg“. Csakugyan meg kellett volna tenni sok mindent, amit lorga előtt számtalanszor megmondjunk és megírtunk mi, a kisebbségiek és amikor nem kívántunk egyebei. mint ami az elmúlt időkben a nemzetiségeket is megillette, csakugyan sok minden, amit nem tettek meg, akikhez lorga e nemes szavakat intézte és mi szakadatlanul kiáltozunk, amikor ismételten kellett igy sóhajtoznia: most már a szenátusnak nem áll módjában, hogy változtasson a törvényjavaslatokon. Szavaiból nem nőttek tettek, de szólt legalább. Mi se gyakorlati okból ismertetjük pillanatnyilag még hatástalan szavait, de szó- lunlz legalább. Mert a szónak a természete és hivatása a cselekedetet hívni. Ilyen szavakkal, e szavak ismétlésével, az emlékezet sűrű igénybevételével, a nemes bujtogafás módszerével kell ismételnünk, leszögeznünk, általánossá tenni a lorga elvét: „nem ártana némi nagylelkűség a kisebbségek iránt“,

LONDON. (Az Ellenzék táivirata.) A nép- szövetségi tanácsülést tegnap délután bizonytalan időre elnapolták. A tanácstagok felhatalmazták Bruce elnököt, hogy ha szükségesnek találja, későbbi időpontban a tanácsülést Genfbe bivja össze. A népszövetségi lagálla- >

mok képviselőinek legtöbbje már tegnap este elutazott Londonból, elutazott azonkívül a népszövetségi főtitkárság is.

A népszövetségi tanácsülés elnapolásával csaknem egyidejűleg érkezett meg a croydo- ni repülőtérre a Ribbentrop bárót szállító német katonai repülőgép. A német megbízott egyenesen szállására hajtatott, majd magához kérette Von-Hoesch londoni német nagykövetet, akivel rövid ideig tárgyalt, majd nyugovóra tért. Eiden még ma korán reggel találkozni fog Ribbentrop-al, hogy átvegye tőle Németország válaszát a loearnói hatalmak javaslataira. Eiden ezit a választ azonnal meg fogja küldeni a francia, belga és olasz kormányoknak. Paul Boncour, aki Flandin elüt a-ása után is Londonban maradt, nem várta be a német válasz nyilvánosságra kerülését, hanem ma délelőtt elutazott az angol fővárosból.

A Reuter jelentése szerinJt Ribbentrop 4—

5 napig marad Londonban és ezalatt tanácskozásokat fog folytatni vezető angol politikai körökkel. Hir szerint Ribbentrop korlátlan megbízással utazóit Londonba.

Angol poétikai körök még nem tudnak semmi biztosat Hitler válaszáról, de nyíltan hangoztatják, hogy az uj Locarnó sorsa bizonytalanná vált. Hitler ugyanis minden valószínűség szerint visszautasítja a loearnói hatalmak javaslatait, Páris nem hajlandó tárgyalni, Mussolini még nem nyilatkozott afe- lől, hogy hajlandó-e vagy sem aláirni a megegyezést. Vezető angol politikusok különösen azt helytelenítik, hogy az angol kormány Fehér Könyve megegyezésről és nem javaslatról beszélt. Ez a kifejezés bizonyos merevséget kölcsönöz az uj Locarnó szövegének, ami elkerülhető lett volna.

Urak akarunk lenni a saját házunkban

BERLIN. (Rador.) Hitler kancellár mintegy 500.000 főnyi közönség és 100.000 bar- nainges előtt tegnap este a Deutschland Halléban nagy beszédet mondott. A kancellárt a tömeg óriási lelkesedéssel fogadlta. Hitler beszédében többek között a következőket jelentette ki:

— Nem fogok lemondani arról, ami már tizenegyedik éve védek. Nem fogunk meghálálni 3enki követeléseivel szemben sem. Ha törvényparagrnfusokat fognak elém terjeszteni, én a népek örök erkölcsére és élethez való jogaira fogok hivatkozni. A mi harcunk a népek egyenjogúságáért folytatott végső harc. Ezt a harcot a felsöbbren dü értelem nevében fogjuk megnyerni. A mi célunk világos és könnyen érthető: urak akarunk lenni a saját házunkban. \ többi népeknek nem szabad belügyeinkbe avatkozni, egyetlen törvényparagrafus sem adhat senkinek sem jogot erre. El vagyunk határozva arra, hogy a béke müvéhez megalázó feltételek mellett nem járulunk hozzá. Jövő kedden határozottabb formában megismétlem béke programomat, ekkor elmondom, hogy e tekintetben mit tudok és mit nem

tudok tenni. Az elképzelhető legnagyobb sómból kus lépést már megtettem. Huszonöt évi békét ajánlottam fel a világnak és arra kérem a töbhi népeket, hogy ugyanezt tegyék ők is.

(Folytatása a 8. oldalon)