Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-22 / 68. szám

8 ELLENZÉK .!áiíffIW 1036 márclaa 22. . 80S mH'iúra s ma ík ed sít az Erdélyé Bank betétá ínmánya Az Erdélyi Bank igazgatósága Mocsonyi \mai őexcellenciája elnöklete alatt tartolt ■guitóbbi itiésén. megállapította az intézet 1935. évi mérleg- és eredmény számláját, ame- N eket az 1936 április 2-ám Bycure&ű-be egy- . vhivott közgyűlés elé fognak terjeszteni az : .izgatósági és fel ügyed obizottsági jelentéssel együtt. Az intézet mérlegszámlája, amelyet apunk más helyén közlünk, a bank fejlődé­séről tanúskodik. A készpénzkészletek és a bármikor rendel- Aczésére álló bankkövetoléisek 185 mil ió lejt tesznek ki. 98 százalékban fedezik az azx>n- val esedékessé válható kötelezettségeket és 23 százöiéká/t Itesz’k ki az egész bctétállo- nlánynak. A banknak hitelezői nincsenek, csupán a Román Nemzeti. Banknál áll fenn 7 millió (lej összegben reescomptc obligója. Szembetűnő a bank betétállományának erőteljes növekedése. Az előző évi 665 miH- iióvati szemben a betétállomány az elmúlt üzletévben 141 millióval, 806 millióra emel­kedett, kövertkezményekép annak a bizalom­nak, amellyel a közönség a kitünően meg­alapozott és jól vezetett bank iráni visel­tetik. A közzétett mérlegben már jelentkezik a saját tökének az a szaporulata is, amelyet a bank az előző évi közgyűlésen elhatározott tőkemclésból nyent és amely 38 millió lejt tesz ki. E tőkeemelés után a bank saját va­gyona meghaladja a 145 mill lót' és igy már csak saját tőkeerejénél fogva is, a legteljesnő- képesebb bankok közé tartozik. A betétállomány emelkedésből és a saját tőke szaporulatból származó összegekből 158 millió lejt helyezett ki a bank az elmúlt évben, rövid lejáratú ipari és kereskedelmi hitelek folyósítása által, míg a többletet disz- panibiliitisániuk növelésére fordította. Az üzletállományok nagyobbodásával pár­huzamosan növekedett a hank forgalma is. Az összforgalom az előző évi 14 miílliárdról 2j nvtUiárdra emelkedett. Nagy mértékben hozzájárult ehhez a Bucuresti-i főtelep tevé­kenysége, valamint a fióktelepeknél Arad, Brasov, Oradea, Satu-Maré, Sibiu, Timisoa­ra, TargiU-Mures, mutatkozó élenkebb üzlet­menet. — Az elért nyereség több mint 1 és fél millió lejjel haladja meg az dlőző évit és az igaz­gatóság, a közgyűlésnek olyan javaslatot tesz, hogy az a bank óvatos üzletpolitikájának megfelelően -tartalékoltassék. Mit tartalmaz a részvénytársaságokról szóló törvényjavaslat? Régi és uj részvénytársaságok sorsa BUCUREŞTI, (Az Ellenzék tudósitójától.) A kormány uj törvényt készít elő a rész­vénytársaságok alapításáról és működéséről, még pedig szigorító értelemben. A törvény- javaslatot az igazságűgyminisZtérium elké­szítette és valószínűleg még a húsvéti szünet előtt a parlament elé kerüik Az uj törvény- javaslat rendkívül fontos szakaszokat tartal­maz, amelyek erősen védik a működő pénz­intézeteket és gondoskodnak fennmaradásuk­ról. Ugyanis az uj törvény megóvja a pcnz- lnézeteket a tájékozatlanságból származó : OS.SZ kihitelezéstől. A törvénytervezet 7-ik paragrafusa ki­mondja, hogy a bankokra alkalmazzák a kereskedelmi törvény és más hasonló törvé­nyek ama paragrafusait, amelyek nincsenek c ’entétbe a most elkészült uj banktörvény - nyel. Ezt olfyan kereskedelmi hitelintéze­tekre is alkaiknazzák, amelyek speciális tör­vény alapján működnek. Az uj törvény csak kiegészíti az ilyen speciális régi törvényt. A iejezet utolsó bekezdése megszabja a zálog­intézetek működését is. A 34. paragrafus ezt tartalmazza: A zá­logkölcsön műveleteket az engedélyezett bankok a törvény 1., 6. és 7. szakaszaiban előirt módon végzik, függetlenül az 1931. évi április 16-í törvényben m egái Lapított, vagy más speciális törvényben lévő előnyök­től. A zálogtárgyakat hivatalbs közeg köz- henjöttével eladhatják, anélkül, hogy erre külön engedélyt kémének a bíróságoktól. Gondoskodik az uj .törvény a Legfelsőbb Banktanács hatáskörének és tekintélyének növeléséről is. Például csak a banktanács ha­tározata alapján; rendelheti el a törvényszék az uj pénzintézetek bejegyzését. A 42. pa­ragrafus szerint’ a Legfelsőbb Banktanács, mint közjogi személyiség működik és a 45 szakasz előírja, hogy határozatai kötelező erővel bírnak az igazságszolgáltatási hatósá­gokra its. A törvény nagyon szigorú szank­ciókat tartalmaz azok ellen, akik a bankta- nács határozatait nem atrtják tiszteletben. , A törvénytervezet elismeri a pénzintéze­tek szerzett jogait és mindazoknál a ban­koknál, amelyek már 1934 májusban is lé­teztek, még az alaptőkére is biztosítja a szer­zett jogokat. Időt ad arra, hogy az ilyen pénzintézetek px>ntosan megállapítsák reális tőkéjüket és még akkor is tovább működhet­nek, ha alaptőkéjük kisebb, mint amennyit az 1934. évi banktörvény 11., 12. és 35. pa­ragrafusai kötelezően előírtak. Az ilyen pénzintézetek kötelesek :az uj törvény élet- beléptetésétől számított 18 hónapon belül reális tőkéjük összegét megállapítani, de ezt a 18 hónapi határidőt a Legfelsőbb Bank- tanács még egy évvel meghosszabbíthatja. A pénzintézetek követeléseinek, kölcsön- képp>en kihelyezett hitelösszegeiknek bizto­sítását tartalmazza a 64. és 65. paragrafus. Például a köz- és magónalkalmazottak fize­tésének egyharmad részét lefoglaltathatják a bankadósság fedezetére. A 6 j. szakasz ki­mondja, hogy az 1934. évi konverziós tör­vényben megállapított követeléseket a ban­kok az adóhivatalok utján hajthatják be. A pénzintézeteket arra is kötelezi a most éLet- belépcetendő uj törvény, hogy a Jegybank­hoz (a fiókokhoz) minden hónap 10-ikéig terjesszék be a névsorát azoknak az adósaik­nak, akiknek náluk 10 ezer leinél nagyobb az adósságuk és ugyanakkor ezek váltó-, vagy kötelezvény-kezesei is bejelentendők. A jegyzéknek tartalmaznia kell a kölcsön­összeget, a lejárati időt, az adós és a kezes pontos ílakcimét. A Banca Naţionala, illetve fiókintézetei ezt a névsort feiküldik a Banktanácshoz, mely minden adósról és kezesről hitellap>ot állít ki. Úgy a banktanács, mint a Banca Naţio­nala az adósok és a kihitelezett összegek jegyzékét megküldi az összes pénzintézetek­nek, de titokban tartja azt, hogy a hitel­ügyletet melyik pénzintézet kötötte. A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet 5 millió lejnél kisebb, a részvényesek száma pedig legalább 7. A. társaság csak úgy ala­kulhat meg, ha az egész alaptőke le van je­gyezve és a részvényesek a jegyzett összegek felét befizetik. (Ezidőszerint elegendő a 30 százalékos befizetés.) A nem készpénz elle­nében jegyzett apport-részvények értékét tel­jes összegben kell 1 lefedezni. Az alapítókkal kapcsolatban a javaslat azt az érdekes újításit: vezeti be, hogy névleges alapítók, akik a mögöttük álló igazi vállal­kozók nevében résztvesznek az alaptőke lejegyzésében, két évig felelősek 'maradnak a jegyzett összeg befizetéséért, ha közben át is adták a részvényeiket másnak. Ha a részvé­nyek több kézen mennek keresztül, először a sorrendben utolsó engedményezőt hajtják végre a hátralékos részvényekért. Ha az ala­pítók valamelyike nem fizeti be idejében a hátralékos összegiet, az általa jegyzett rész­vényeket meg liehet semmisiteni és helyű kibe újakat kall kibocsátani, amelyeket a társa­ság az a/lapitó költségére tőzsdén elárverez- tetni köteles. A részvénytársasági igazgatók tekintetében az uj javaslat azt a korlátozás vezeti be, hogy az jo millió lejnél kisebb alaptőkéjű cégek igazgatósága legfeljebb öt tagból, az ennél nagyobb alaptőkéjű vállalatoké p>edig maximum 7 tagból állhat, i la csak egyetlen ügyvezető igazgatója van valamely rész­vén y! ársas ágnak, annak román állampolgár­nak kell ilennie, míg több igazgatósági tag esetén az igazgatósági tagok kétharmadának romániai állampolgársággal kell bírálok. A vállalat vezetéséért mindegyik igazgató- sági tag felelős. Ha valamelyik tag, aki nem részes az elköveted cselekményben, ezt a kifogásolt ügyvezetés ellen az igjazgatósági ülések jegyzőkönyvében azonnal' leszögezi és erről a felügyelőbizottság tagjait is értesíti, mentesül a büntetőjogi felelősség alól. Az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelősek a részvényesek által teljesített kifizetések tény­leges voltáért, az osztalék, vagy más formá­ban szétosztott haszon valóságos létezéséért, a törvény álltai előirt üzleti könyvek léte­zéséért és szabályszerű vezetéséért. Ezekben a pontokban a vállalat hitelezői is indíthat­nak fe!elős.ség-megállapitási eljárást, de csak csőd esetében. Ha alapsos gyanuokok forog­nak fenn arra, hogy a társaság igazgatói és a felügyelőbizottság tagjai súlyos szabályta­lanságokat követtek el, maguk a részvénye­sek .lehetnek feljelentést a törvényszéknél, ha az alaptőkének legalább 10 százalékát kép­viselik, esetleg ennél kevesebbet is, ha az alapszabályok másként intézkednek. A további rendelkezések a mérleg össze­állítását szabályozzák és többek között elő­írják, hogy a tiszta haszonból évente leg­alább 5 százalékot kell a tartalékalap javára Írni, míg ez el nem éri az alaptőkének leg­alább egyötödét. Kivételes esetekben, olyan vállalatoknál, amelyeknél bizonyos időre, leg­feljebb három évre van szükség, amig az a normális üzletmenetét megkezdheti, az alap­szabályokban ki leltet kötni, hogy a rész­vényesek legfeljebb 5 százalékos kamatot kapjanak a pénzük után. Az ilyen kiadásokat a beruházási költségek számlájára kell írni és ezekkel együtt az első nyereséges mérleg­be kell állítani őket. A kisrészvényesek érdekében való az a ren­delkezés, amely szerint az alaptőke egy hu­szadát képviselő részvényesek — esetleg en­nél kevesebb is, ha az alapszabályok lehe­tővé teszik — saját költségükre és jogcim.ük igazolása melleit azt kérhetik a törvényszék­től, hogy még a közgyűlés előtt egy, vagy több könyvszakértőt nevezzen ki a mérleg és a zárszámadások felülvizsgálására. A tör­vényiek ilyen vonatkozású végzése ellen fe- lebbezni nem lehet. A könyvszakértőknek minden joguk megvan a könyvek és mérleg­tételek valódiságának az ellenőrzésére és mindenféle felvilágosítást kérhetnek az igaz­gatóságtól és jelentésüket a közgyűlés előtt három nappal nyújtják be a vállalat székhe­lyénél. Az alaptőke leszállítása tekintetében a ja­vaslat azt a feltételt írja elő, hogy azt csak két hónappal az errevonatkozó határozatnak a céglajstromába való bejegyzése és a hivata­los lapban történt megjelenése után lehet ke­resztülvinni. A közgyűlési határozat céghi­vatali bejegyzése csak úgy történhet viszont, ha előzőleg a cégbíróság felülvizsgálja a rész­vényjegyzések és befizetések szabályos voltát. Ugyanez vonatkozik a tőkeemelésekre is. A részvénytársaságok felszámolásáról szó­ló szakaszok többek között úgy intézked­nek, hogy a felszámolás kimondása után az igazgatóság semmiféle uj ügyletbe nem fog­hat, egyetemleges felelősség terhe alatt. Az ügyészségi kérheti olyan részvénytársaságok feloszlatását, amelyek tisztességtelen műkö­dést fejtenek ki, a közerkölcsök ellen vélt, vagy veszélyes a közrendre, vagy az orszá­gos hitelűiéire. Külön fejezet foglalkozik a külföldi, alía- pitásu részvénytársaságig működésének sza­bályozásával. Külföldi részvénytársaságok csak akkor létesíthetnek Romániában fiókot, vagy képviseletet, ha a villa­kaphat minden ÁRUSZOBÁT igényt kielégítő, MÉRSÉKELT lyL Poelsiíaííiczlíy-ts. Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-34 A gyógynövények és a gyógy- tudományok fejlődése az őskortól napjainkig Az első embertelepjeken pásztorok gyógyí­tottak. Az ősrégi kultumépHrknél — a kaszt­rendszerek idejében — a papok vették át a gyógyítás vezetéséit. Krisztus előtt sokezer évvel és az egyip­tomi Fáraók idejében a pap>ok már olyan balzsamokat és kenőcsöket, mérgeket és szé- pitőszereket készítettek, hogy azokat ma is megcsodálják az ásatásoknál előkerült mű­in aknái. Krisztus előtt a negyedik .században Hip- pokrátes már iskolát állít fel a gyógytudo mányok rendszeres tanítására, amit utóda, Dioskorides tovább fejleszt. A római biro­dalom már kitermeli a tudós Gallenust, a császárság nagy orvosát, ok! megalap tja a római civilizáció gyógykuráját. ö és iskolá­ja már tudományos alapon állították elő a gyógyszereket. A római birodlom hanyatlásával, a híres arab filozófusok és orvos-tudósok veszik át a gyógyítás tudományában a vezetőszerep>et és ezt meg Is tartják a középkorig. Amerika felfedezése óta újabb, nagyi,zeri fejlődést nyitott meg a gyógyítás tudomá­nyában, mert gazdag gyógynövény kincsei lehetővé teszik, hogy számos — gyógyítha­tatlannak vélt — betegséget eredményesen kezeljenek; igy a gyógynövények használa­ta — az egész világon — nagyon gyorsan eliterjedt. De ezek között is a legnagyobb feltűnést a H. Mollis amerikai, Ivata Sivata és Nakamura japán' tudósok által Ameriká­ban nemrégen felfedezett az a gyógynövény keltette, amelynek kivonatából a — ma már világhírű — „Gastro D“ készül. Ment ez a gyógyszer régi, Idült — már gyógyíthatat­lannak vélt — gyomor, béibántalmakat^ ve­se, ep>e- és májbajokat, gyomorfekélyt, hány­ingert, szédülést, ideges zavarokat és fejfá­jásokat rövid idő alatt tökéletesen kigyógyit. A hosszú évek szenvedéseitől — „Gastro D<; kezeléssel — megszabadult férfiak és nőktől százszámra érkeznek elismerő levelek a ve­zérképviselőhöz: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei No. 124., ahoi a „Gastro D“ Lei 130.— utánvét ellenében kapható. laLat saját országában ugyanolyan román vállalatok részére kölcsönös­ségi viszony áll fenn. Egyetlen külföldi cég sem foglalkozhat Romániában olyan ügy­letekkel, amelyekre otthon sincs joga. A kor mány bármikor vizsgálatot indíthat a kül­földi részvénytársaságok romániai működé­sének ellenőrzésére és az ügyészség utján kér­heti a törvényszéktől a vállalat részére ki adott működési engedély visszavonását. A külföldi társaságok nem szerezhetnek meg Romániában más jogokat, mint amilyeneket a törvények és rendeletek a külföldiek részé re biztosítanak. Ezek a cégek felelősek a? igazgatóik, vagy képviselőik által vállait minden kötelezettségért még akkor is, ha ezek a kötelezttség vállalásakor túllépték volna hatáskörüket. Az országban működe külföldi társaságok részvényei nem kerülhet nek jegyzésre román tőzsdéken, csak ha a cég legalább egy éve már fennáll és erre az időre közzétette a mérlegét. Mindazon sze­mélyek, akik bármilyen címen akármilyen ügyleteket csinálnak a törvényben előirt szabályoknak és feltételeknek nem megfelelő külföldi cégek javára, vagy megbízásiból, fe­lelősek az államnak és harmadik személyek­nek az okozott károkért. Ezek a leglényegesebb rendelkezései az uj részvénytársasági törvényjavaslatnak, amely igen szigora rendszabályokat tartalmaz. a részvénytársasági igazgatókkal és felügyelő bizottsági tagokkal szemben, ha olyan mű­veleteket csinálnak, amelyeket a törvény tilt, vagy amelyek megtévesztésére alkalmasak He rom könyv asszonyoknak 80 száza­lékos ideiglenes árleszállilásban ! Magyar uriasszony háztartása. (255 ol­dal, siómos képpel) 176 lej helyett, most — — — — — — — — — £,ei 2> Magyar uriasszony otthona. Áz otthon kultúrája. (Számos illusztrációval) 176 lej helyett, most — Lie 23 Magyar orvosnők tanácsai nők szá< mára, 289 oldal, 176 lej helyett, most — — — — — — m — — Lei 2S Fenti árak csak március 15-ig érvényesek! ’ ' Csak kis példányszám áll rendelkezésüakr ■ 1 Vegye meg azonnal az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBA : , Cluj, P. Uutü. — Vid'kre az nna! szállifn ' NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra Ú*uha, kabát, kosztüm) már hatalmas válasz­tékban kaphatók az Ellenzék könyvosztálya- bao, Cluj, Pinta Unirü.

Next

/
Thumbnails
Contents