Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-22 / 68. szám
ti B L L /? N Z É K mutor.. mrr-xmm I *> 3 fi in á r c I u * 2 2. ii im .....■ i wm \ lelkek is középkoriak még ott és proletAröntudíitra“ olyan éretlenek, ;«kár a vackor. , Szegény Spanyolországi $ Haragszom» erre az országra, mert mindennek pontosan az ellenkezőjét adja, amit róla tudunk, amit tőle vártunk. Mert brutális és fegyelmezetlen, uaplopó és durva. Mert épp olyan udvariatlan, amilyen udvarias a hire. Mert helyenként olyan fekete, kopár és komor, hogy tiz nap alatt melankóliát ragaszt a lcgéletvidorabb emberre is. Mert itt gyártják a világ legförtelmesebb cigarettáit. Mert sehol a földkerekségen nem, üvöltöznek úgy utcán vagy kávéházban, mint itt. Mert itt vannak a legneveletlenebb pincérek, akik úgy csapják eléd a kávéspoharat, hogy a cigarettavég ott lóg a szájukban — s ha térfi volnék, külön haragudnék a borbélyra is, mert az is igy borotvál. Mert csak a legdrágább hotelekbe lehet szállni, különben kéthetes gyű kosságok nyomára bukkanhatsz az agylepedőn. Mert a szobaasszonyok egy- töl-egyig lompos cigányasszonyok, akikkel csak némajelekkel tudsz értekezni. Mert az idegenforgalmi hivatalokban is ritkaság, hogy más nyelven is valljanak. mint spanyolul és egyébként is mindenütt rádcsodálkoznak. ha nem érted őket, ha olyan buta vagy, hogy még spanyolul se beszélsz, hogy még ennyire se vitted! Mert nem állhatom a selyp-beszédet, még nőnél se, nemhogy férfinél. A spanyol „c“ pedig csak úgy korrekt, ha a legtorzonborzabb matróz is egy hároméves bébi affeklált pöszeségével sziszegi. Mert nyolc fogáson alul nem tudnak fiképzelni és összeállítani menüt s mert ez a nyolc fogás nemcsak napról-napra egyforma, hanem csak minőségben különbözik a legelső és a legutolsó hotel étlapján — az ételfaj ugyanegv. Mert itt vannak a leglustább és legzsarolóbb hordárok, fiakkeresek, soffőrök. Mert mindenki feketében jár, a legnagyobb hőségben is. Mert rendes úriemberek is piszkos torna- és tenniszcipőt hordanak hozzá. Mert itt árulják az üzletekben a legtöbb bóvlit. Mert krákogásban és köpködésben verik az egész világot. .Mert itt van az egyedül járó idegen nő :i legtöbb utcai leszólitásnak. kinevetés- aek, utánakiabálásnak s egyéb inzultusnak kitéve. Mert annyi a kóbor macska, mint sehol. Mert tűrhetetlen a gramofon-recsegés minden boltban, kávéházban. Mert a krémszerü, fojtó édes csokoládéra cukrosvizet isznak. Mert minden harmadik étel fokhagymás. Mert a vajat valami rejtelmes anyaggal kanárisárgára festik. Mert — Mi lölte apatárs? — EílmeTegödött volt — feleit helyette Mihály, aztán hátait forditott az asszonyoknak s Jancsi elé tette az írást. — Hát asszonyok — mondta célzatosan. Nem tudni) hogy íesz-e Lakodalom, nem-e, met tőszóm fel — s Kaszás felé sandított — ha az apa... — Aggyatok egy plajbászt — szók közbe Kaszás, aztán rákanyaritocta a papirosra: „Egy pór veres ökör“. Végigsimitotta verejtékező homlokát s felállít. Félre lökte az eléje tettt kürtöskalá- csos tálat s fejére nyomta a kalapját. Mihály a kapuig kikisérte. — Hát Jánosi — mondta — mától kezdve helyreállott a régi béke közöttünk. Azt a kicsi konverziós csorbát helyre vágta a mai nap. Ne sajnáld, met én sem) sajnálom, pedig igazság szerint engömöt illetett vóna az a pár veres ökör, de hát én — legyintett — lemondottam róla a gyermekem javára. Kaszás hallgatóit,t. A hold sárgásfénye kacagott az égen s megfirkolta magát körülöttük az öreg kutya. — Hoccide a kezed, Jancsi. Nem tartozunk egymásnak. Mától kezdve jó emberségbe, jó rokonságba élhetünk esment. Keményen megrázta a Kaszás kézét s még a széles váflitót is megölelgette, aztán nagy ielkinyugalómmal bedöngetett a házba, A küszöbön keresgélni kezdett. — Ejnye no, az an ti1 j át, merre tettétek a pipámot?! — Ehun cni — nyújtotta feléje az egyik asszony — tessék MLhálybá'. Megtörnie jól ötös tubákkal, szenet, nyomott rá hüvelykujjával s nagy pippogtatás közbe visszatelepedett a küszöbre. bélyeget csuk a postán áruinuk. Mert kisgyermekes anyák autókarok első ősz hálván is intim fiziológiai működéseket bonyolittntnak le csemetéikkel, erre való komplett berendezést hozva magukkal. Mert negyvenen túl a nők is bajuszt viselnek. Mert a templomok szépségét elrontja a főoltárt elzáró magas vasrács. Mert a papok reverendái kétségbeejtőcn piszkosak. Mert a lakások egészségtelenek. Mert a bankokban egy csekket beváltani idegtépő tortúra. Mert nem tudnak fűteni. Mert a hivatalok déltájt kezdődnek, de fix időt senki se tart be. Mert mindenhol mindent ezzel intéznek el: Manana! Holnap! Mert. a vámvizsgálat a régi inkvizíciók esorbiltatlan jogutódja. Mert egyetlen idegen nevet se tudnak leírni. Mert énekesmadarat esznek. Mert elképesztő rendetlenségük mellett is a legmakacsabb paragrafusrágók. Mert a poszton álló katonát százszor láttam közben kedélyesen diskurálni, átkiabálni a másik oldalra s a puskát ugv tartani a vállán, mint batyuszsidó a botot, amelyen a cókmókját lógatta. Mert a hungara (magyar) és cigány előttük ma is egy fogalom. Mert a spanyol aprópénz a legtöbb helyet foglaló, légiin praktiku- sabb, legcsunyább fekete rézpieula. Mert a bikaviadal a legunalmasabb és legigazságtalanabb cirkusz. Mert itt zaklatja az embert a legtöbb sorsjegyárus. Mert a mulatókban tejcskávé mellett dőzsölnek. Mert Marokkót máig sem tudták pacifikálni. Mert csak a ponyvairodalmat szeretik. Mert övék volt már öt évvel ezelőtt is a világ legrosszabbul öltözött parlamentje. Mert A/ana, mostani miniszterelnök, olyan 7.sirpecsétes, sötétkék zakkóban fogadott, amilyent nálunk egy jobbizlésü madárijesztő se visel. Szegény Spanyolország! • Szeretem és sajnálom ezt az országot, mert a világnak egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb sarka. Mert manapság, mikor lassanként minden uniformizálódik bennünk és körülöttünk, itl még annyi a couleur locale, egyéni sajátosság, mint sehol. Mert a cosa espanák, a spanyol furcsaságok, a leg- fásullabb világjárót is felrázzák és mulattatják. Mert Dél-Spanyolországban legszebb a tenger. Mert az utolsó kisvárosban is van legalább egy finom kis tér, pálmákkal és kékazulejos majolikapadokkal, ahol órákat lehet üldögélni és elálmosodni a napon. Mert az omlettet, az úgynevezett tortillát, sehol se készítik ilyen kitünően és ilyen változatosan. Mert Madridban vannak a legszebb delikatesz- és gyümölcsüzletek, amelyeket csak valaha láttam. Mert a fiatal anyák valóságos Greco-Madonnák, akik szinte imádattal gondozzák gyermekeiket — öt-hat éves korukig. Mert a legfinomabb és legolcsóbb tengerirákok hazája. Mert a nők olyan üdítően osto- bácskák. Mert nem tudnak erről a világról többet, mint az ötéves gyermek. Mert Unamunóval órákat tudtam elbeszélgetni u lakásán és félév múlva is megismert az utcán. Mert két uépéte- liiknél: a Coeido-nál s a Paella á la Va- lenciana-nál sose ettem jobbat. Mert a barcelonai Kumhla a világ legszínesebb korzója. Mert Sevillában december közepén is úgy nyílnak a rózsák, mint nálunk júliusban. Mert rántotthal készítésben verhetetlenek. Mert náluk vannak a leggazdagabb régiségkereskedések. Mert a spanyol feketekávé kitűnő s jó három decit adnak belőle. Mert száz pezetával itl nagyobb ur vagy, mint Olaszországban hatszáz lírával. Mert a húsvéti kör- meneteken még ma is clámulsz. Mert festőibb népviseleti ötletet, mint a fehér és fekete csipke-mantillát, a magas- fésűs fejen, elképzelni se lehel. Mert az autókárok — a konkurremcia miatt — rendkívül kényelmesek, pontosak, olcsók s idestova kiszorítják a vonatot. Mert a spanyol csendőr, fekete lakk Na- poleon-kalpagjával délceg és megbízható. Mert itt nőnek a legpompásabb vadkaktuszok és aloék. Mert a madridi Prado egy életre szóló élmény. Mert a Quadalquivir ép olyan sárgásszürke, mint a Tisza. Mert az összes borok közt a spanyol borokat becsülöm legtöbbre. Mert, ha tudsz olaszul, két hét alatt megérted az újságot. Mert az uj generáció leányai feltűnő szépek, karcsuk, modernek, ugyancsak kikozmetikázva, — ha más nem is, a cipőjük és a frizurájuk mindig tökéletes. Mert Spanyolországban látod a leghasznosabb, legdolgosabb szamarakat, igazolva a közmondást, hogy a szamár csak ott szamár, ahol a gazdája szamár. Mert sehol sincs annyi szökőkút, csobogó vizmedence, mint itt. Mert a granadai cigány lányok, szépségre, kosztümre és táncokra nézve is, kész lokálattrakciók. Mert a barcelóniai Mont-Martre vad- regényesebb a párisinál — és veszélyesebb is. Mert Kolumbus Kristóf mégis csak spanyol volt. Mert a legközönségesebb spanyol körtekagylót is jobban szeretem a nizzai osztrigánál. Mert a legimpozánsabb pálmaallét nem Egyiptomban, de Malagában kell keresni Mert a mór kerteknél paradicsomibb zugai nem lehetnek a földnek. Mert a köznép párfilléres agvagkancsója is iparművészeti remekmű. Mert az utolsó kereskedősegédnek is olyan dallamos neve van, hogy énekelni szerelnéd. Mert az andaluziai ég mélyebben és kékebben sugárzik afrikai konkurensénél is. Mert nagyszerű gyümölcsszörpjeik vannak. Mert két hetet sehol olyan napfényes lustaságban áttétlenkedni nem lehet, mint egy-egv félig fürdő, félig lialászfaluban, Cadiz és Gibraltár között. Mert Madridon túl vége Európának, de Afrika még nem kezdődik el. Mert külön világ, kívül a kontinensen, akárcsak Anglia. Mert aki itt él, százéveket megy vissza az időben s lelkében eltávolodik mindentől, amire ideát esküdött. Szegény Spanyolország! Nagy vitamin-expedíció a Faröi-szigetek A táplálkozási problémák sohasem íogladkoztatták annyira a világot, mint a vitaminok felfedezése óta. De még ma is távol vagyunk tőle, hogy hü képet tudjunk ol- ■ kötni magunknak a vitaminokról és uj lehetőségek után kutatunk, hogy a vitamin- problémát teljesen megoldhassuk. • A tudósok tekintete & Farői-szigetekre terelődött, erre az izolált! sziget-csoportra, mélynek lakosai nagyon különböző körülmények szerint élnek, aszerint, amint lakóhelyük közelebb vagy távolabb esik a civilizációtól, melynek központja, a sziget-csoport székhelye és legnagyobb városa, Torn- shavn. A félreesőbb szigeteken még élnek emberek, kiknek táplálkozása ugyanaz, mint atyáiké vollt: szél szárította birkahús (a leg- vitaminitiairtaiknasabb minden húsétel közt), hal, burgonya és tej. Más szigeteken többé- kevésbé inkább hozzájutunk a modernebb, indusztralizált tápanyagokhoz. Röviden: A Farői-szigetek lakói, szigetük földrajzi fekvése révén, egyedülálló anyagot nyújtanak a táplálkozás kérdésének tudományos kutatására. Ezért az egész világon, a legkülönbözőbb 1 országokban ismételten tervbe vették, hogy táplálkozás-kutató expedíciót küldenek a Farői-szigetekre. Ezeket a terveket most megelőzte & dán Petersen P. Carl-alapítvány, tudományos expedíciót szervezve. Bizonyos, hogy az eredmények az egész emberiségre nagyjelentőségüek lesznek. A civilizáltabb táplálkozás nem egészséges? Az expedíciót maguk a Farői-szigetiek kezdeményezték, akiknek főorvosa, Zachariasen dr. azt az érdekes megfigyelést tette és pedig gondos tanulmányozás után, hogy mióta a civilizáltabb táplálkozás tért nyert a szigeteken, a lakosok egészségi állapota hanyatlott. Ezért véleménye szerint alapos ok van rá, hogy tudományos vizsgálódásokat végezzenek a táplálkozás ás az egészségi viszonyok közti összefüggés felderítésére. A dán egészségügyi kormányzat főnöke, Frandsen dr. azonnal nagy lelkesedéssel karolta fel Zachariasen dr. indítványát s mivel egyúttal tagja a hatalmas vagyonú Petersen. P. Carl tudományos célú alapitvány igazgatóságának is, melynek elnöke Fridería legideálisabb idegcsillapitó Szüntet, gyógyít: Hülést, Qrippát, fej- és fogfájást! cia professzor, az állam általi nem régen felállított élelmezési tanács elnöke, a két férfiúnak sikerült megnyerni az egész igazgatóság érdeklődését, élükön magáét a Peler>en P. Carl nagykereskedőéi is, egy tudományos expedíció létesítésére és az alapítvány vállalta a költségeket, melyek igen jelentékenyek. Az expedíció vezetője Gudjónsson főorvos, táplálkozási higiénikus, tagjai: Zachariasen «tisztifőorvos, Holst I. professzor, főorvos, Bröns dr. szemorvos. Rajtuk kivül két női tagja is van az expedíciónak: az egyik Harrsen Ellinor, a háztartás tanárnője a higiénikus intézetben, a másik egy betegápolónő, aki Thorshavn tiszti főorvosa mellett működik s aki alaposan ismeri a szigetek lakosságának egészségi viszonyait. Az expedíció április közepén indul a Farői-szigetekre s junius elején tér vissza Ko- penhágába, ahol feldolgozzák a gyűjtött anyagot. Közben megbízottak a szigeteken folytatják a megfigyelő munkát. Jövő évben újra s megint ugyanazon időben a Farői-szigetekre utazik az expedíció, hogy folytassák és befejezzék tudományos munkájukat. Mát jelent a vitamin-hiány? Gudjónsson dr. a következőket mondta a Politiken munkatársának: — A Farő-szigetek jóformán az egyetlen hely a világon, amelyen ilyen irányú kutatásokat magától adódóan lehet folytatni és pedig teljes eredménnyel... Abban a hery- zetben vagyunk, hogy táplálkozás tekintetében nagyon ólesen elhatárolt kísérleti csoportokra oszthatjuk a lakosságot és minden csoport olyan népes, hogy az anyagot tudományos szempontból teljesen kielégítőnek tarthatjuk... A kutatásoknak természetesen a szigetlakók készséges közreműködésére kell alapúlniok, de a lakosság teljes megértéssel akar segédkezni. — Mikben nyilvánul meg az egészségi állapotok hanyatlása? — Nagyobb az idegesség és a depresszió, nagyon erősen kifejezett tavaszi fáradság, vérszegénység, tuberkulózis, nagy hajlam a katarrusos megbetegedésekre, a gyermekeknél pedig angolkór. — Mindez vitaminhiányra mutat s valószínűen összefüggésben van azzal, hogy a szigeteken a mezőgazdaság hanyatlott, úgy hogy a lakosság kevesebb tejet fogyaszt és egyre nagyobb mértékben kell táplálkoznia a tengeri halászatból... Kutatásaink alaposak lesznek: étkezés, test sully, izomerő; mindent feljegyzünk s azonfelül különös vizsgálat alá vesszük a fogakat és a szervet is. Most az a helyzet, hogy a fogak odvasodása veszedelmesen terjed és ismeretes az is, hogy a látás gyengülése, sőt a szinvakság az A-vitaminok hiányának biztos jele. — A betegségre való hajlamot orvosok, kórházak és lakosok saját felvilágosításai alapján fogjuk megvizsgálni. — Egyidejűleg a higiénikus intézetben és az állami vitamin-laboratóriumban tudományosan megvizsgáltatjuk a farőiek speciális táplálékait s megvizsg,áljuk, mi módon, mit és mennyit fogyasztanak? — Ezenkívül egész sereg családot az egész esztendő alatt permanens vizsgálat alatt fogunk tartani. — A május egyébként is nagyon alkalmas időpont, amennyiben a halászok májusban érkeznek haza háromhónapos tengeri halászatukról és igy alkalmunk lesz. megvizsgálni egészségi állapotukát, amely a magukkal vitt tápláléknak az eredménye és amelyet kontrolálni kell... — A fa rői lakosságra a vizsgálat ez. a része különös érdéitü. Az expedíció praktikus céljairól ezeket mondta Gudjónsson főorvos: — Minden a táplálkozásra vonatkozó tudományos megállapításnak praktikus értéke is van. Elsősorban természetesen a farői lakosokra lesz praktikus haszna a tudományos expedíciónak, amennyiben az eredményekből fogjuk megállapitani, milyen módon kell feljavítaniuk egészségi állapotukat? Nagy hasznára lesznek tapasztalataink az élelmezési tanácsnak is és végül kétségtelen, hogy eredményeink más országokat is élelmezési reformokra fognak ösztönözni
