Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-22 / 68. szám

i i ói*! niu? TAXA POŞTALA PLATTTA ÍN NUMERAR No. m .lídiom Ara 5 wmmm ■■ : vqgx SS« HMiÄ Szerkesztőség és kiadó hi varai: Cluj, Calea Morilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Umrii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80 L\12. ÉVFOLYAM, 6 8. SZÁM. MAGYAR, POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetés ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente S40 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettei több 19 3 6 MÁRCIUS 22. Httler Németország jogait szembe a londoni indiiványoKKal 9,Bármi is lüiiásijék, egy szemernyH sémi engedek jogainkból“.. — Flanelül a fyancia—angol ¥í$£©nyiian korszakalkotónak mondja a SoodSoni megegyezést. — iéme^ország ^álasxááél telték függővé a nagy nemzetközi konferencia tervét 1 ú & i«b seri bíb ásd ifid s3 i?m Isd Ed IßT bt lob I92Í Ma !tn bt áv ífil >8» rae 10 *8 Bä 9d 52Î w 9f :n 9» 19 tn b Î9 d »I 11 9 á I i 1 a ! r t íí LONDON. (Rador.) Az angol kormány ma megjelenítette a Fehér Könyvet, amely a lo­carnói hatalmaknak a Rajnavidék megszál­lása következtében szükségessé vált megegye­zésről számol be. A Fehér Könyv 9 fejezet­ből áll és 2 függeléket tartalmaz. Egy hatá­rozati javallatot és egy levelet. Az első 7 fejezet felsorolja a locaernóí ha­talmak által igénybeveendő intézkedéseket. Közli a népszövetségi tanács határozató1!', amely megállapítja, hogy Németország szer­ződésszegést követett el. Kijelenti, hogy Németország ezzel a szer­ződésszegéssel nem teremtelt magának semmiféle jogot, a locarnói szerződés to­vábbra is érvényben marad, a locarnói ha­talmak vezérkarai meg fognak egyezni a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyez­ményben előirt garanciák alkalmazására nézve. Németországot kötelezték, hogy megjelen­jék Hágában, ahol dönteni fognak, vájjon a francia—orosz szerződés összeférhetetlen-e a locarnói paktummal. Németországnak kö­telezne keli magái, hogy respektálni fogja u hágai törvényszék ítéletét. Addig is a jelen­legi helyzet megőrzésére szóló intézkedések történnek: a Rajnavidéken a német hivata­los adatok atlepján eddig állomásozott kato­nai erők megmaradnak, ellenben biztosítják a atatusquot a katonai jellegű alakulatokat, a repülőket és erőd léseket illetőleg. Foglalkozik a Fehér Könyv a nemzetközi karhatalom létesítésével; a 20 kilométeres rajnai zónában, Németországnak francia és belga határain. Amennyiben Németország e felté'eleket elfogadja, úgy résztvehet a nem­zetközi konferenc áa>, amely Németország március 7-i javaslatainak megtárgyalására fog összeülni, kivéve e javaslatoknak az orosz—francia szerződésre vonatkozó részét, amely e konferencia hatáskörén kivü! esik. A függelék ünnepélyesen elitéli Németor­szágnak egyoldalú eljárását és közli a nép- szövetségi tanács errevonalkozö határozatát. A második függelék egy levél, amelyet a ga­rantáló államok intéztek Franciaországhoz és Belgiumhoz^ amelyben leszögezik, hogy amennyiben Németország visszautasítja a fenti eljárást, úgy a kéi garantáló állam — Anglia, és Olaszország — kötelezik magukat hogy azonnal, segítségére sietnek Franc aor- szágnak és Belgiumnak, hogy közösen hatá­rozzanak a védelmi intézkedésekről Tegnap az angol Fehér-Könyvben közzétették azokat a terveket, melyeknek alapján a locarnói szerződést még érvényben lévőnek tartó négy hatalom a válság megoldását elgondolja. Edén és Flanellá kápviselőházaikban megfelelő magyarázatokat is adtak ezek­hez. Flandin azzal kezdte beszédét, hogy „a kormány a nyomasztó aggodalmak napjai után a béke megszilárdítását jelentheti“. Eden pedig különös örömének adott kifejezést beszéde elején, hogy nemcsak ideiglenes felvilágosításokkal tnd szolgálni az alsóháznak, hanem bejelentheti a megegyezést Is a francia, belga, olasz és angol kiküldöttek közölt, Ez valamivel kevesebb annál, amit Flandin mondott, aki a béke megszilárdítását jelen­tette be. És mint rendesen, ezúttal is közelebb éi! a realitáshoz az angol megállapítás, mint a francia. Valóban megegyezés jött létre a vitázó felek egyik oldalán. A másik fél beleegyezése azonban még teljességgel hiányzik. Sőt, Hitler tegnap esti erélyes beszéd“, ha nem is tekinthető határozott visszautasít ásnak, mégis arra mutat, hogy a németekkel való megegyezés csak súlyos nehézségek legyőzése után lesz elérhető. A locarnói hatalmak megoldási terve nagyjában megegyezik az erről tegnap adott jelentésekkel. A különljség csak az, hogy a nagy nemzetközi értekezlet terve feltételes dolog, attól van függővé téve, hegy Németország elfogadja-e az eléje terjesztett feltétele­ket Ez sok tekintetben manőver jelleget kölcsönöz a nagy európai konferencia tervének is, amelynek pedig az égetően megoldásra váró európai kérdések magukban is éppen elég jogosultságot adhattak volna. A tervezetben a Londonban tárgyaló négy hatalom mindenekelőtt megállapítja, hogy a locarnói szerződést továbbra is érvényben állónak tekinti és ezért az érdekelt vezérkarok megállapodást fognak létesíteni a szükségessé vált intézkedésekről, melyek a szerződésben előirt kölcsönös segélynyújtást gyakorlati­lag Is megvalósíthatják. Ezt a megállapítást Flandin tegnap esti parlamenti beszédében igen jellemzően azzal egészítette ki, hegy a megegyezés szerint a locarnói szerződésen semmi sem változott, esak az, hogy 3 garanciák, melyek eddig Németországnak, Francia- országnak és Belgiumnak egyaránt hasznára voltak, ezután csupán Franciaországot és Belgiumot fogják megilletni. Hozzátette még kijelentéséhez, hogy arra is biztosítékot kapott, hogy a kérdéses garanciák alkalmazása ezután automatikus lesz, amit a maga részéről korszakalkotó jelentőségűnek tart a francia—angol—belga katonai szövetség bejelentéséhez, magában is megmagyarázza az ellenállást, mely a londoni határozatok­kal szemben Németországban látható. A rajnavidéki német csapatok visszavonását nem követelik többé, de a német hatá­ron mégis 20 km.-es semleges sávot akarnak felállítani, melyet a májusra vagy júniusra tervezett nagy nemzetközi konferencia tágabb megegyezéséig nemzetközi csapatok száll­nának meg. Németországban különösen ez eben a határozat ellen emelnek kifogást s a terv gyakorlati kivitelét. Hitler tegnap esti beszéde után ítélve, előreláthatólag minden erővel megakadályozni készülnek, ilyen körülmények között alighanem a határozatok második lehetőségének megtárgyalására is fog sor kerülni, mely "a locarnói egyezményt elismerő hatalmak meghozandó későbbi intézkedéseiről szól. Ha egyebet nem," minden­esetre ez is időnyerést jelent s az idő. régi közmondás szerint, esetleg jó tanácsot hoz­hat a súlyos válságban. Németország válasza a londoni határozatokkal szemben még nem hangzott e! vég­leges formában. Ribbentropp, akihez a népszövetségi tanácsülésen ezirányban kérdést intéztek, kijelentette, hogy kormánya határozatai előtt nem nyilatkozhatok, Hitler kan­cellár tegnap este Hamburgban tartott beszédet, ahol erélyes kijelentéseket tett. Ezek a kijelentések azonban közelebbről megnézve, általánosságban mozogtak és nem zárják feltétlenül ki a tovább? tárgyalások által létrehozandó megegyezés lehetőségét. Hitler kijelentette, hegy: „Bármi történjék, egy szemernyit sem engedek jogainkból. Együtt aka­rok működni a többi európai népekkel, de esak a teljes egyenjogúság alapján. Sajnálom azokat az államférfiakat, akik az uj rendet uj megaláztatásokkal akarják“ megkezdeni Németország nem hajlandó fejet hajtani erőszagos intézkedések előtt. Javaslataimat to­vábbra is fenntartom. Hogyha azonban elhatározásunkat nem akarják megérteni, Német­ország el van szánva arra, hogy álláspontjával akár egyedül is maradjon“. A nap jelentős eseményeihez tartozik, hogy mos már olasz részről is hivatalosan elismerik a béke érdekében Abesszíniával megindult tárgyalásokat. Az események ebben az irányban már addig fejlődtek, hogy Flandin tegnapi beszédében a közeli békét jelen­tette be. „Véleményem szerint mondta — az afrikai konfliktus is rövidesen elintéző­dik a szankciók és ellenségeskedések megszüntetése által“. Ez annyit jelent, hogy Olasz­ország a locarnói hatalmak megegyezésében való részvéteiének eilenszolgáltatásaképen a szankciók felfüggesztésére kapott ígéretet Mii laflaftnaz esz angol Fehér Rionyv? ISllIef válasza —- Londonnak HAMBURG. (Rodor.) Hitler kancellár teg­nap tartotta ötödik választási beszédét, mely­ben a belpolitikái helyzet felvázolása utón a következő kijelentéseket tette Németország külpolitikai irányelveivel kapcsolatban: — Bármi fa történjék, egy lépést sem fo­gunk tágítani attól, ami minket jogosan meg­illet. Együtt akarunk működni a többi álla­mokkal az európai rend fenntartása érdeké­ben, de ez csak a jogegyenlőség alapján tör­ténhetik meg. Németország nem fog fejet haj­tani az erőszakos intézkedések előtt. Március 20-án bizonyságot is fog tenni erről. A ver- saillesi szerződés szellemének revízióját akar­juk és egyszersmindenkorra véget akarunk vetni a háborús szellemnek. Hogyha ezt a h tározóiunkát nem akarják megérteni, Né­metország készen áll arra, hogy álláspontjá­val egyedül maradjon. Nagylelkű javaslato­mat továbbra is fenntartom. Senkinek sincs jogában a szerződések megsértéséről beszélni. Németország és a hágai döntő­bíróság BERLÍN. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi tanács döntésével foglalkozva a kor­mányhoz közelálló Berliner Börzénkéi tung a következőket írja többek között: Egyálta­lán nem érdeke! bennünket az angol és fran­cia vezérkarok között létrejött megegyezés, minthogy nekünk nincsenek támadó szándé­kaink és igy csajt oáUvonogrrtásokkai felelhe­tünk a fenyegetésekre. .4 határaink mellett húzódó semleges zóna felállításának terve nem valósulhat meg, ennek a sávnak nem­zetközi csapatokkal való megszállása, német­ellenes tüntetés volna. Végeredményben mindez abszurdum és elviselhetetlen figye­lembe nem vevése a tényeknek. A hágai dön­tőbírósághoz való folyamodás bizalmatlansá­got idéz elő, mert a bírónak nem szabad beleelegyednie poütkai és katonai ügyekbe. Ami a döntőbíróságot illeti, ez semmi jól nem igér a népszövetségi döntéssel kapcsolatban, minthogy ez a nemzetközi birószerv nem egyéb, mint a Népszövetség alárendeltje, Flandin beszámolója PÁRIS. (Rador.) A kamarában ma Flan- ! dtó külügyminiszter tartott részletes beszá- j mólói a londoni tárgyalásokról. Délután 3 • órakor zsúfolt teremben, a kormány összes tagjainak jelenlétében nyit meg az ülés és azonnal Flandin emelkedett szólásra. A külügyminiszter rámutatott arra, hogy a nyugtalanság nehéz napjai után sikerült a békét megszilárdítani. Ö maga Boncomra] együtt Franc aonszágnak a locarnói paktum­ban előirt segítséget követelte a garantáló ha­talmaktól. A francia kormány nem fogadhat­ta el, hogy befejezett tények elé állitsák. Nem kezdhetett tárgyalást addig, mig újból nem proklamállák a nemzetköze szerződések tiszteletben tartásálnak törvényét. A március 12-től 19-ig folytatott tárgyalások arra az egyhangú megállapításra vezettek, hogy Né­metország megsértette a. versaülesi szerződés 43. szakaszát. Németország magatartását el­ítélték minden igazolási kísérlete dacára. A tárgyalások azután szövegek megállap tására vezet ek, amelyekhez az érdekeit kormányok csatlakoztak. Szereltünk volna egy olyan egyezményt — folytatta Flandin —, amely erélyes nyomást gyakorolt volna Berlinre. Ilyen egyezmény nem jött létre, ezzel szemben legalább olyan megállapítást értek el erőfeszítéseink, hogy ű. befejezett tények módszere ezúttal csődöt mondott. Németországot felszól tolták, hogy vonja vássza a francia—belga határmen'én 20 kilométernyire csapatait, amely kiürített zónába nemzetközi katonaságot fogunk kői­den'. A deniiütarizálit zóna további részében a német csapatok nem haladhatják meg a né­met kormány álta'l március 7-én közölt lét­számot. A terep katonai megszervezése Né­metország számára tilos, nemzetközi bizott­ság feladata lesz erre ügyelni. Szó sincs or­ról, hogy nemzetközi haderő szállna meg va­lamennyi francia vagy belga területei. Ilyes­mi szörnyű igazságtalanságot jelentett vecina. (Folytatása a 16. oldalon) nantfin 6€i€icii!c«c az oiasz-aöísszin stásors nszöböfl AHA me&mm

Next

/
Thumbnails
Contents