Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-22 / 68. szám

fí /. /, 13 N Z fi K 193 b rnA re Inn 2 2. in I wniiiiiiiwioiMiiiiiiiiiwiwi m»—minwiiiiww n i A hét világpolitikájfi A londoni fordulat MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Tífusz - Rokkantak lriţyvcr. kc/cs. Papok. L*val. Gárdák- Költségvetés. íUTTA: A kiüoéses tHusz tovább űried a bör­tönökben a betrzarábiai fa’ vukl>an Minden nav> újabb hírek érkeznek arról milyen^ hiányos u egészségügy. szolgálat s mennyire hiányok _ * tisviasifi. ami kedvezőtlen sv-mben tiinieti lel uzok.it, okik a?. ellenőrzésre vannak hivatva. A hanv-SSÁR merényletet jelent az állam po k'u'»k é'cre ellen, ezenkívül nem használ az országnak írni mert kütéses tífusz csak azokon « vidéke* ken lép fel. ahol kisebb ^ civilizáció s a-'. Arra hivatott szervek c kö/nl'u porokkal nem törődnek. Nines szó már * Văcăreşti-i börtönben elszigetelt járványról. Az. igíestígügyminiszrer jelentéséből kitűnik, hogy fcg virrtézete ükben egészségügyi és é tisztasági szempontból milyen állapotok ural­kodnak • írt nem lep meg senkk a járvány to. vábbterjedéso: Azon keif csodálkozni, hogy nem tőrt ez ki régebben: Nincs sző oly népbetegség­ről, melyet csr-vk széleskörű intézkedésekkel lehet ie győzni, mert ezt a betegséget egyszerűen tirzta- sági intézkedésekkel: vízzel: és szappannal keit ir.eRelőzni: Ha mcc ennyit sem képesek egész­ségügyi szerveink előteremteni, akkor k ö vetik ez.- tétért vonhatunk arra. milyenek az állapotokba többi betcRsÓRek terén az országban A bűnösök even fegyelmi eljárást kel! indítani. Éneikül a járvány majd ismét kitörhet. CURENTUL: Megjelentek újra a hadirokkan­tok a szerkesztőséiben. Mikor hall gátnak, okkor is hajijuk őket, mert falábaik kopognak körü­löttünk. zó—40—60 százalékos rokkantak. „,Ne- kem szerencrém volt — mondja az egyik — E' óbb 80 százalékosnak nyilván írottak, aztán 60 százalékra szállították fe rokkantságom mértékét. Most ion lejt kapok havonta.“ Ebből pénzből kell élnie egy hőnapon át családjával. A 60 szá­zai’ ékososZtály mégis privilégiumot jelent. Mit csinálnak a 20 én 40 «százalékos rokkantak ugyan, akkor? Megígérték nekik még 1932-ben- hogy illetményeiket emelni fogják 5 most — az uj kö'tségvetés beterjesztésekor ismét kőnk vegyék fel a nyugdijemeléshez szükséges összegeket is a költségvetésbe. Hiábavaló követelés Pedig szük­ség volna cvmognftásukra s szenvedéseik jutalma­zására. ETVnesetben maga az állam segiti elő a háborús szökéseket. ROMANŢA NOUA: Meg kell állapítanunk, hogy Románia külpolitikai szempontból nem ha­ladt át nehezebb időszakon. Földrajzi szempont, bői a legérzékenyebb helyen fekszik( s megna­gyobbodott ország eöső idejét éli fejlődésének. A külveszéllye] szemben kizárólagos joggá;’ véde­keztünk, hogy tiszteletben tartsa mindenki a Népszövetséget. Szükség lett volna azonban arra is hegy a politikát fegyverkezés krétje, hogy v-ssza tudjunk verni minden kísérletet. Megtet­tük ezt? Ellenkezőleg. Midőn 19312-ban Mánál ebben az iramban megtette az első lépéseket, a Skoda.ügy következett. A londoni tárgyalások bebizonyították, hogy mit jelentenek a nemzet, közi szerződések. Magunkra. vagyunk uralva. — Csupán egy ut ál" előttünk Éjjel-nappal szünet nélkül fegyverkeznünk kell. TARA NOASTRA: Az uj állami költségvetés terve a képviselőház asztalán fekszik. Elsősor­ban a papok érdemelnek figyelmet. Ezt az osz­tályt sok sérelem érte. Ha nem adjuk meg azt, amit érdemelnek a néppel találjuk magunkat szemben. A papságnak iogr van fizetést kérni azért a szolgálatért, melyet a népért tesz, külÖ. sen ma, midőn annyi szélsőséges áramHa-r vészé, lyezteti a lelkeket. A kultusz-célokra szedett «dókat nem lehet elkölteni másra, csak arrss amire fel voltajk véve.. A Vaícca-megyei Zavideni községben két lelkész >■ működik s egyik állás sincsen felvéve a költségvetésbe. — Ugyanez a helyzet több más községben is, melyeknek lakói kultuszadót fizetnek. Lapedatu 40 millió lejt ígért a sérelmek orvoslására. Szava c.rak ígéret maradt. A költségvetésben nincs többiét s a le­vonásokat: „kurbat“ sem szüntették meg. A pa­pok kongresszusra ülnek ö:szc Bucuresti.ben. Le­het-e eredménye ennek? EPOCA: Az olasz—«besszin viszályban An­gija mellé állt Románia, hogy aztán Franciaország mellé álljon g, rajnai kérdésben. Egy kis állam nem engedheti meg azt a fényűzést magának, hogy ölaszbarát politikáit folytasron. Románia ortodox.álláspontot követ a szerződések sérthe­tetlensége tekintetében. Paul Reynaud még de­cember 17-én megmondta a francia parlament­ben: — Ay olasz—abesszin konfliktus csak elő­játéka azoknak a nagy eseményeknek, melyek ezután következnek. A veszélyt Németország fe. lenti. Szerencsétlenségre Lavafl' magatartása nem a fegbarátságosabb volt Angliával fzemben. Tel­jesen megmérgezték_ a francia közvéleményt. Úgy gyűlölték Angliát, mint Németországot a háborús időkben. Az angolok nem fefÜejtertek, Itália tovább ment mint Németország, mert va­lóban háborúhoz kezdett szerződéses kötelessége ellenére. Franciaország a döntőbíró szerepét akar­ta. játszani Róma és a Népszövetség között. An­glia most ugyanígy tesz n< béke fenntartása ér. dekében. Mindez Laval hibáinak következményre. DREPTATEA: A Kükül!6.menti Ticusul-Ro- man nevű község lakói 240 lejt tettek össze, hogy résztvegyeoek a nemzeti-parasztpárt Mehedinţi.! és Hunedoarei választási költségeiben. A nemze­ti -pargsztpán ugyanis felhivást közö’t lapjában $ hozzájárulást kért híveitől. így történt, hogy a község szegény lakói 24c lejt adtak össze, midőn Goga nagyhangon mondta a parlamentben, hogy a panasztgárdákat nem méltatják figyelemre a földművesek. Mit ért ehhez Gogi, aki jól érezte magáit Nyugaton, midőn a pariasztok a lövészár. kokban véreztek Marasesti-ben, Ezek a földmű­vesek életük kockáztatásával jöttek Mehedinţi-be hogy harcoljanak a kékingesek ellen. Az erdélyi földművesek egyenként 5—10 5éjt adtak « ez so. kát jcf"ént. Goga sena az erdéljó, sem a többi ro­mán parasztot nem ismeri. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg­olcsóbban és legnagyobb választékból a* Ellenzék könyvosztályábau, GSuj, P. UnlzU vásárolgatják. A londoni tárgyalások viharos feszültségű napjai után, a hét vtégv fordulatot hozott. A népszövetségi tanács kimondta verdiktjét, hogy a lvékt's/.erződés által elrendelt és a lo- carnói szerződés Altai megerősített, katonai­lag semleges rajnavidéki sávban szerződés­sértés történt. Németországot sikerült oda­csábítani az ítélkező népszövetségi tanács elé. amit Berlinben most utókig kétség leien ül nagyon sajnálnak. Mert a népszövetségi ta­nács ülésezésének és a locarnói szerződést elismerő hatalmaknak vitája végeredményben a Németországgal szemben megrendültnek látszó angol—francia—belgái—olasz front újabb megerősödéséhez vezetett. London föl­adta a 'közvetítő, békebiró szerepet és csatla­kozott azokhoz, akik a német lépést fenntar­tás nélkül el télik. Akik az angol kormány­politika kártyáiba valamennyire belátnak, igazában tudhatták volna előre, hogy, mint eddig még minden esetben, ez a politika vé­gül is sz atén a németekkel szemben fog fel­sorakozni. Előbb azonban szükség volt arra, hogy ellensúlyozzák az előnyt, melyet Hit­ler meg’epő béke ja vasla.hu révén a közvé­leményben, Anglia és Franciaország közvéle­ményében is elért. A szerződésszegés jogi tényével szemben ugyanis a nagy tömegek meglehetősen érzéketlenek. Emellett a néme­tek: levonulása a rajnai övbe közvetlen vesze­delmet ,,flz utca embere“ szerint senk re sem jelenteti. Elképzelhetetlen dolognak látszott tehát, hogy a nép tömegeinek lelkes bele­egyezését tudja akár a londoni, akár a párisi kormány megnyerni ahhoz, hogy háborús lé­pésekkel, vagy nagy áldozatokat kívánó gaz­dasági szankciókkal lépjenek fel Németor­szággal szemben azért, mert szerződésekkel nem törődve, csapatait saját területére küldle be. London és Par s diplomáciai játékának előbb szüksége volt tehát arra, hogy a köz­vélemény állásfoglalását a maga számára nyerje vissza. A német diplomáciai előny­nyel szemben külön kellett választani az európai (válság megoldására tervezett sza­badabb szellemű terveket a rajnavidéki szer­ződésszegés kérdésétől. Ez történt mostan Londonban, ahol a szerződésszegés kérdését egyik fontos részletének szükséges megvizs­gálása óimén a hága; döntőbíróság elé ter­jesztették és ugyanakkor nagyszabású tervvel, mely Európa legveszedelmesebben kiélezett kérdéseit ’s felöleli, újabb nagy békeértekez- lel koncepciójának megvalósít ás át Ígérik a késő tavaszra. A német részről eddig kitü­nően bevált diplomáciai manőver ezzel visz- szaforditották Berlin ellen és ugyanakkor a hágai döntőbíróságnak a vitába való bevoná­sával részint időt nyernek a legközvetleneb­bül égető válságos kérdés elintézésére, ré­szint pedig a bíróság elfogulatlanságára hi­vatkozva. a magnk javára befolyásolhatják a szerződésszegés jogi oldala iránt nem na- : gvon érzékeny közvéleményt. Most az a kér- j dés, hogy o megindult nagyszabású sakkjá- ! tékban Berlin milyen húzást tesz. A népek j sorsával játszó diplomáciai sakkjáték ugyan’s ! egyelőre alighanem tovább fog tartani. Mert, I hogy a tervezett nagy nemzetközi konferen­ciának őszinte és komoly sikere is lesz, azt I a megtárgyalásra kerülő kérdéseknek szinte a kör négyszögesítésével egyenlően nehéz volta miatt réméin, alig lehel. A LONDONI TERV ELŐZMÉNYEI A londoni egyoldali megegyezést komoly és súlyos diplomáciai harcok előzték meg. A masszív német támadás kezdetben látható­lag megingatta a francia—angol frontot, mely pedig az utolsó párisi kormányváltozás óta meglehetősem szilárdnak látszott. Francia és belga részről a locarnói szerződésben vál­lalt kötelezettségek tel jesítését követelték An­gliától. Az angol kormány elismerte ezeket a kötelezettségeket, de a közvéleményre hivat­kozva, mely félreérthetetlenül tiltakozott az ellen, hogy a rajnai német lépés miatt eset­leg háborús bonyodalomba kerülhessen., igyekezett a békés közvetítő szerepét játsza­ni. Ezt a szerepet jó ideig megőrizte a leg­sürgetőbb francia követelésekkel szemben is. Berlinijén igyekezett elérni, hogy legalább szimbólikusan a helyzetet enyhítő katonai lépéseiket tegyenek a Rajna-vidéken, aminek alapján a franc’áktól is követelhetné, hogy merev jogi álláspont helyett a gyakorlati J megoldások terére lépjenek. Német részről i azonban a londoni kormány nem talált en­gedékenységre. Minden, amit elért, a német kiküldött megjelenése volt a népszövetségi tanácskozáson, amit azután a helyzet fordu­latát előkészítő politikája számára használt föl. Közben a franciák azzal fenyegetőztek, hogy az angol vonakodásból levonják a kon­zekvenciát, sőt, hogy készeit kilépni a Nép­szövetségből: is. A Népszövetség pedig úgy az angol kormánypolitikának, mint a közvéle­mény nagy többsége politiká jának a központ­jában áll. A Népszövetség ve.szélyez!tetése miatt bukott meg békelervével pár hónap előtt Hoare külügyminiszter. Franciaország nélkül pedig, amint a viszonyok ma állanak, a Népszövetség elképzelhetetlen. A francia kilépés veszélyét az angolok számára Német­ország esetleges népszövetségi U-lépése .sem ellensúlyozta, mert az angol külpolitka és nz angol közvélemény még távolról sem nyer­te vissza bizalmát Berlinnel szemljen. ANGOL KOCKÁZATOK Emellett más nehézségek is felmerültek az angol külpolitika láthatárán. Ha Anglia elhi- degül Franciaország iránt, akkor Párs kö­vetkező lépése kétségtelenül az volna, hogy szorosan csatlakoznék az. olaszokhoz. Ez mérhetetlen veszedelmet jelentene az angol világbirodalom számára a Földközi-tengeren. Fölmerült a válsággal kapcsolatban az angol külpolitikai láthatáron a szovjet oroszok ál­lásfoglalásának kérdése is. Moszkva esetleges megegyezése Japánnal, ami bizonyos áldoza­tok árán nem látszik teljesen lehetetlen do­lognak. ugyancsak katasztrófáig lehetősége­ket rejtene magában a brit világbirodalom szélsőkeleti érdekei számára. A szovjetorosz diplomácia ped g a most felmerült európai vitás kérdésben teljesen karöltve halad a francia diplomáciával. Azzal is számítania kellett Londonnak, hogy Németország vissza­lépése a Népszövetségbe, amit a jogi sérel­mek háttérbe tolásával szemben a legfőbb nyereségnek látott volna, szintén kérdésessé válhátik a franciák vagy az oroszok határo­zott ellenzése esetén. Uj népszövetségi tag be­fogadásához ugyanis a népszövetségi tanács egyhangú és a közgyűlés kétharmad többsé­gének beleegyezésére van szükség. Ha akár Franciaország, akár Oroszország a tanács­ban Németország belépését ellenezné, akkor a német belépés egyelőre lehetetlenné válna. A vitának ennél a fordulatánál angol részről a népszövetséget látták veszedelemben, ami London fokozatos eltávolodását hozta meg Béri ntől nemcsak a kormánypolitikában, ha­nem a közvéleményben is. A közvélemény hangulatának megváltoztatását gyorsan elvé­gezte a lord Robert Cecil vezetése alatt álló népszövetségi ligák egyesülete, mely az an­gol népre való nagy befolyásával egyik fő­tényezője volt a kormánypárt utolsó győzel­mének. A franciák fenyegetése a Népszövet­ségből való kilépéssel igy győzedelmeskedett a Hitler kijelentéseiben foglalt német fenye- ! getés fölött, hogy a német birodalom ajánla­tainak v'ssza utasítása esetén nemzetközi együttműködés helyett ,.a méltóságteljes el­szigetelődés“-! fogja választani. BEVÉGZETT TÉNYEK Németország ellen alkalmazandó erőszakos eszközökkel a Londonban tervezett megoldás nem számol. Ezért hallgatólagosan majdnem, mint bevégzett tényt ismeri már el a német csapatok rajnavidéki elhelyezkedését. Kiverni a német katonaságot erről a területről csak háborús eszközzel lehet és ilyesmire Pár is sem gondol komolyan. Ellenben sok jel arra mutat, hogy sikerült érvényesíteni régi ter­vét, mely szövetséges szerződéssel egyenran­gú katonai együttműködést teremt a rajnai francia és belga határok megvédésére Fran­ciaország, Anglia és Belgium között. Ezt a megállapodást m nden bizonnyal nem fogják nyilvánosságra hozni. Egész sor jel arra mu­tat azonban, hogy a rajnavidéki német katonai elhelyezkedés egyemvulyozására ez a meg­egyezés angolok, franciák és belgák között már szintén bevégzett ténynek tekinthető. A válság tehát, melyben a németek a francia— ■orosz segélynyújtási szerződésre 'hivatkoz­va mondták fel maguk részéről a locarnói szerződést, végeredményben ahhoz vezetett, hogy a Németország keletén kialakult francia -—szovjetorosz—csehszlovák katonai együtt­működéshez, Németország nyugati határán ; egy francia—angol—belga szorosabb katonai f együttműködés csatlakozik. Az angolok köte­lezettségvállalása alighanem úgy szól, hogy a tervezett európai értekezlet sikere esetén Q francia és belga határok katonai védelmét is a tervhevett nagy kollektiv békebizlositó meg­egyezésbe kell beleilleszteni. Ha azonban ez a kollektiv béke biz tos if ás nem fog skerülni, amint ez Németország előrelátható ellenkezé­se miatt könnyén lehetséges, akkor az angol —belga—francia megegyezés végeredmény­ben tartósabb katonai szerződéssé alakul­hat át. A TANÁCSHATÁROZAT KÖRÜLMÉ­NYÉI Nem érdekesség nélküliek azok a körülmé­nyek sem, melyek között a népszövetségi ta­nács a. német szerződésszegést kimondó ha­tározatát egyhangúan hozta meg. A tanács állandó tagja: elsősorban a tagállam nagy­hatalmak, Anglia, Franciaország, Oroszor­szág és Olaszország. Ezenkívül a tagállamok között volt ezúttal Spanyolország, Lengyel- ország, Portugália, Törökország, Románia, amelyek képviseletében Titulescu a kisantan- tot is képviseli, Dánia, Chile, Equador és az angol domíniumok közül Ausztrália. Ezek­nek a tagállamoknük képviselői < gyh.11; n határozattal bél/ léi szerződé\.v/eg<V,ji<k Németország lépését és vették tudomáauí ■</ elnöklő ausztráliai delegálásinak kijelentéG-f, bogy a tanács kötelessége a német lépésv-1 kapcvJatbnn gor»do<Aodni arról, hogy ezen­túl egyetlen hatalmn se tagadhassa meg szer­ződése» kötelezettségeit. A meglehetős nyer­sen hangzó határozatot, amint «/. egyhangti- ság bizonyítja, elfogulta Beck lengyel kül­ügyminiszter is, akiről pedig közismert, hogy szoros kapcsolatokat tart fenn a német bi­rodalmi kormány vezetőivel. Olaszország képviselője. Grandi, volt külügyi állami tkár, jelenleg londoni nagykövet szintén hozzájá­rult « Németország elleni egylwngu határo­zathoz. A Népszövetségnek az utolsó hóna­pokban tanúsított Olaszország elleni állás- foglalása után az olasz beleegyező szavazat aligha tőrténlretett meg anélkül, hogy Róma megfelelő ellenszolgáltatásról ne biztosította volna magát. De bármi is történt, sikerült a külön megegyezésre jutott Franciaországnak és Angliának ezen a vonalon Ls egységes frontot összehozni a németekkel szemben. Si­került ez unnak ellenére, hogy ebben nz egy­séges frontban nélkülözhetetlen volt a Német­országgal baráti viszonyban álló Lengyelor­szág és a Népszövetséggel elégedetlen Olasz­ország együttműködése. A helyzet most ezen a ponton á’ll. Újabb meglepetések minden pil­lanatban lehetségesek. Pillanatnyilag a terve­zett nagy nemzetközi konferencia és « hágai bíróság döntésére való várakozás azonban rövid fellélegzési lehetőséget ad az állandó nemzetközi feszültség miatt elcsigázott euró­pai közvéleménynek. —s. Continental Szálloda BUDAPEST Dohány-u. 42. Az a hely, hol a jó kö­zönség jól magát Legmodernebb szállodai kényelem, első­rangú étterem, zene, tánc, színházak, szó­rakozó helyek és a kereskedelem központ­jában. Mérsékelt árak! Garage a házban Etuiasitfotf álí a bányalég- robbanásnál elpusztult hat bányász özvegyénél* kártérítési keresetét DEVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hat zsilvölgyi bányamunkás özvegye, remegve várta a törvényszék döntését abban a per­ben, melyet a Petroşani bányatársulat ellen indítottak, midőn elhunyt férjek után egyenként kétszázezer lej végkielégítést vagy havi 1400—1500 lej tartásdijat kértek. 1931 december 5-én a „Petroşani“ bányatársulsi érdekkörébe tartozó Lonea-i, volt állami kő­szénbányák egyikében bányalégrobbanás kö­vetkeztében Indres Ferenc öt bányász társáé­val együtt a tárnában életét vesztette. A hullák mellett ott találtak két darabban egy szétesett Daevy-lámpát s ebből arra követ­keztettek, hogy’ a lámpa nem volt jókarban, nem zárhatott jól a csavarmenetje, el voll hanyagolva, igy következett be a robbanás. Bűnjelként egy' cigarettavég is ott feküdt a földön. A Deva-i törvényszék polgári tanácsa most tárgyalta az özvegyek keresetét s azzal az indokolással, hogy a törvényszék az 1932. év folyamán tartott bűnügyi tárgyalás alkalmá­val hozott ítéletében nem állapította meg a bányatársulat felelősségét. Indries Ferencné és másik öt társa keresetét elutasította. A kereset elutasítása során özv. Indries Ferenc­nél hatezer, a többieket összesen 24 ezer lej perköltség viselésére kötelezték. EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, !*■ sovtínyodás. sápadtság. _ mirigy betegségek, ekcémák, furunkűósok eseteiben « természetes „FERENC JÓZSEF' keserű víz gyorsan szabá­lyozza, a belek annyira fontos működését és 1 vért biztosan felfrissíti. Az orvosok ajánlják: Munkatörvéiiy és végrehajtási ntasitásg eredeti szövege és szabatos magyar fordítása, azonkívül a végrehajtási utasítás ismertetése 40 lejért kap­ható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piát* Unirii. Vidékiek 45 lejt küldjenek be pénzben Svábhegyi Szanzsíórmm Európa legszebb, legelőkelőbb gyógy­szállója és orvosilag legtökéleteseb­ben felszerelt subalpin diétás gyógy­intézete. — Klinikai kivizsgálás, gon­dos orvosi gyógykezelés, polgári árak. SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM­ban a cukorbetegek kivizsgálása, diéta beállítása (Tolerantia me:határozása) a legmodernebb elvek szerint törté­nik. Mérsékelt általány árak. (Diéta, laboratorul ", vércui orr őrbe. etc.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents