Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-17 / 63. szám

I I •Î*3E íernÍEv : nâiu fubnéi îfivnO to ied 1 T8°fl ) 6vsl 3B83ßI Şerifi?. tsiauR i ned ioîIîI/: 30 S£ 4ßSßfl dnosc fsvég istm ÜM toazry »J s o» iii ârn tA >3â túr a 9íém TA ■Horn teyf jiizât rrsfls jláiö !£i r E&SP. SE9d YB‘ yrir.l ferr ührt who ltov >3 >n • A a ß E b 11 1 3 J ) i ii T9 36 március 17. ELLENZÉK 3 Kirándulók borzalmas tragédiája Sinaia közeiében $$ém fo&loii és négy sebesüli SUNATA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bor­zalmas szerencsétlenség történt tegnap dél­után a Bucsecs-hegységben. Egy nyolc ki­rándulóból álló csoport, valamennyien a Grivita-i CFR műhelyek hivatalnokai, szom­bat délután a fővárosból Sinaia-ba mentek, hogy ott megmásszák a Bucsecs-hegységben lévő Costilla-sziklacsucsot és az Omul szik- lacsucs közelében lévő menedékházba jus­sanak el. A kirándulók a szombat éjjelt Busteni-ben töltötték, ahonnan kora hajnal­ban indultak el az Omul sziklacsucs felé. Mikor mintegy ötven méternyire közelítették az Omul sziklacsucs mellett lévő menedék- házat, vihar lepte meg őket. A kirándulók azonban a magukkal hozott kötelek segítsé­gével megkísérelték feljutni a rendkivül me­redek, csaknem függőleges csúcsra. Mikor már javában kapaszkodtak fel a csúcs felé, a tetőről lavina indult meg, amely az egész csoportot elsodorta. A szerencsétlenül járt kirándulókat mintegy hatszáz méternyi mélységen át ragadta magával a görgeteg és végül is a Costila és a Galbinelor-völgy kereszteződésénél állott meg velük. A kiálló sziklaélek, valamint a mintegy két méter vastagságú lavina ARAD. (Az Ellenzék tudósiójától.) Beszá­molt az Ellenzék arról a mozgalomról, ame­lyet az aradi szülők indítottak a közokta­tásügyi minisztérium ismert iskolarendelete ellen. Ez a rendelet tudvalevőleg GO perces órákat ir elő és délután is kötelezővé teszi a tanítást. Dr. Gotiu polgármester az ügyben személyesen; járt lenn Bucii rés ti-ben, de nem beszélhetett a 'betegen fekvő Anghelescuval és igy a szülök által aláirt memorandumot Va- Jahori államtitkárnak adta át, aki azt azon­nal továbbította Bratu közoktatásügyi vezér­felügyelőnek. A polgármester szombaton este érkezett haza és vasárnapra nagygyűlést hi­vott össze. A gyűlésen Popa Constantin; is­tenesen összeroncsolták a szerencsétlen turistákat, akik közül négyen: Omaecscu mérnök, Virgil Georgescu, Gb. Botez és Perre Catian azonnal kiszenvedtek. A zuhanás olyan váratlanul következett be, hogy a turisták képtelenek voltak egymás­nak segítségére sietni. Az életben maradt turisták közül Dombruta Mihail hátgerinc­törést szenvedett, egyik lába kificamodott és egész teste rendkivül súlyos zuzódások nyo­mait viseli magán. loan Marinescu szintén igen súlyos sérüléseket szenvedett A szeren­csétlenül járt turisták közül Costache Vin- tila csak könnyen sérült meg és ezért óriási erőfeszítés árán lement Busteni-be, ahol a csendőrparancsnoksághoz sietett se­gítségért. Ilié Iliescu, a társaság nyolcadik tagja az első hirek szerint mindkét lábát törte. A szerencsétlenség hírére azonnal mentőexpe- dició indult Busteni-ből a turisták felkutatá­sára. A csendőrség által szervezett meutőcsa- pat az Azuga-i kórházba száll! tóttá a sebe­sülteket, ahol első segélyben részesítették őket. A szerencsétlenség hire óriási megdöbbe­nést keltett úgy a Prahova-völgyében. mint a fővárosban. mertette az ügy állását és kérte a szülőket, hogy legyenek türelem- mel, mert a sérelmes rendelet visszavonása nem késhetik soká, addig is álljanak el a sztrájktól. A nagygyűlésen a szülök elhatározták, hogy újból három tagból álló küldötséget külde­nek Bucurestibe éis amennyiben, az újabb küldöttségjárás is sikertelen lesz, kimondják az iskolasztrájkot és gyermekeiket nem en­gedik többet iskolába járni. A sztrájk prok- lamálása esetén az iskolaminiszter rendele­té elleni állásfoglalás könnyen országos moz­galommá szélesedhetik. felebarátodat, mint tenmagadat. A fasizmus ezzel szemben erőszakkal dolgozik. Elnök: Igaz, hogy az antifasizmus prole­tárdiktatúrát akar a szovjethez hasonlóan? Tanú: Minden diktatúrát elitélek, bárhon­nan jöjjön az. Vaslle 'Bacu CFR munkás résztvett a Me- hedinti-i választásokban, hol a nemzeti- parasztpártot támogatta. Hallót! arról, hogy a baloldali pártok nép-frontba akarnak tö­mörülni s beszélt Mihalacheval is, hogy moz­dítsa elÖ a terv megvalósítását, mely Hune- doara-n és Mehedinti-ben részben már meg­valósult. Constantin Milcovici GFR munkás ismeri Constantinescu-lasi vádlott munkáját. Egye­BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Megírta az Ellenzék, hogy Maniu külföldi út­járól hazafelé indult. Az eredeti tervtől elté­rően nem jött Cluj-ra. Oradea előtt, a Se- cuení állomáson kiszállt a gyorsvonatból, honnan Simleu felé vonaton visszatért a Szi­lágyságba. Az Adeverul munkatársa útköz­ben beszélgetést folytatott Mamiival, aki meg­ismételte ezúttal is, hogy elitéli Németország magatartását s pusz­tító hatása volna erkölcsi téren, ha a né­met álláspont győzne a most következő na­pokban. Érmek az Anschluss volna a kö­vetkezménye. A háborút Maniu valószínűnek tekinti, így — véleménye szerint — Románia készen kell álljon erre. Az újságíró ezután a bécsi látogatásra te­relte a szót. Maniu kijelentette, hogy sok szé­pet és jót látott az osztrák fővárosban, hon­nan azzal a benyomással tért vissza, hogy Ausztria függetlenségét egyedül a dunai ál­lamok szövetsége biztosíthatja. Nincs más mód a bözépeurópai államok bé­kés fejlődésének biztosítására, mely szövet­séghez aztán a többi szomszédos államok is csatla k o zh a tna k közös vámterülettel, közös valutával s egy­séges közlekedési rendszabályokkal. — A mai nemzetközi helyzetben — jegyez­te meg Maniu — igen nehéz ennek a meg­világítása. Mégis fontos megállapodásokat lehetne kötni ebben a pillanatban, melyek­kel enyhíteni tudnánk a gazdasági válságot. A római és kis antant szövetséget közel kell hozni egymáshoz. Ehhez Itália is szükséges gazdasági és poli­tikai szempontból. Bécsi tartózkodásom alatt siteni akarta a tömegeket a fasizmus ellen s javítani akart a munkások sorsán. Nicolae Moscauteanu, Ismail-i ügyvéd ta­núkihallgatása előtt nem akar esküt tenni, mert istentagadó. Fogadalmat tesz becsüle­tére és lelkiismeretére, majd hangsúlyozta, hogy sohasem volt szó vallásellenes mozga­lomról. A tárgyalás folyik. HOSSZÚ IDŐ ÓTA FEKVŐ betegek a termé­szete?, „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet nagyon szivesen isszák és annak gyors, biztos és min. dig kellemes hasba [tó hatását általánosan dicsé­rik Az orvosok ajánlják. megállapítottam, hogy az osztrákok sem az Ansehiusst, sem a Hahsburg-restaurációt nem kívánják, igy ez a két dolog nem lehet a megegyezésnek akadálya. — Örülök, hogy Bécsben Hodzsa csehszlovák miniszterel­nökkel találkoztam. Régi barátság köt hozzá s megállapítom, hogy ma is a régi demokrata. Ma Ls a régi felfogást valljuk mindketten. — Mi a helyzet a Habsburg-restaurádóval kapcsolatban.? — Határozottan ellene foglalok állást —* hangsúlyozta Maniu — azzal, hogy a Hahs- burg-dinasztia nem férne meg a jelenlegi ha­tárok között, ami háborút okozna. Ezután a jobboldali propaganda került szóba s Maniu elitélte az antiszemita mozgal­mat, amit gazdasági okokra vezet vissza. — A demokrácia és a nemzeti demokrata érzés oly nagy Romániában — Mondta Ma­niu —, hogy ezt semmiféle diktatórilms és kisebbség­ellenes törekvés nem képes legyűrni. Ilyen uralmat Romániában csak áüamcsíny- n.yel lehetne rövid időre behozni. A tömegek polgári önérzetére épit a nemzeti-parasztpárt akkor, midőn a jelenlegi elviselhetetlen rend­szert nemzeti keresztény szellemben vezetett al­kotmányos rendszerrel akarja kicserélni. Maniu végül Németország külpolitikájával foglalkozott. Kifogásolta a revíziós célkitű­zést és az Anschlusst, miután ez Románia érdekét támadja. Maniu szerint a dunai ál­lamok szövetsége kiküszöbölhetne minden el- letétet, ha ehhez Itália és Németország is csatlakozna. rr Ifjabb «gyűlési íaiíoíiab Áradon az aj iskoiaiügyl rendeled eilen Yéríisz«veísé<£, k©x«ts valuta, egységes fogaim! rend- szabályaik a dunai-államokban.—- Itália és Németország bekapcsolása. — Interjú az Adeverul munkatársával A LEGSZEBB TAVAS mGÉXKEZWK 9^0 I MODELIHÁZBA, AKAK . 1 cLUj, Strada Memorandului 5. Takarékosság könyvecskére vásá olhat! !! OsEÉnte és becsületes együtt­működési akarnak a többségi iparosok a kisebbségiekkel Az iparíestlMeí nagyjelentőségű közgyűlése Kedvező vallomások a vádlott mellett BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Constantinescu-lasi tanár antifasiszta peré­nek tárgyalása során a tanuk kihallgatására került a sor s igy a tárgyalás most már nyilvános. Legelőbb a vádlott tanártársai, egyetemi tanárok tettek tanúvallomást, akik általában kedvezően vallottak. A Tasi-i egye­tem rektora szintén meleg hangon beszélt a vádlottról, kit egyetemes műveltségű tu­dósnak nevezett. Giurescu nemzeti keresz­ténypárti tanár is kedvező vallomást tesz, megállapítva, hogy az antifasiszták bíróság elé állitása önkényes aktus, tekintettel az el­lenük felhozott vádakra. lorgu Iordan Tasi-i egyetemi tanár védelmébe veszi a vádlottat. A tanárok tanúkihallgatása után Masca- leanu, Cluj-i gazdasági akadémiai növendék ismerteti a bal és jobboldali diákok moz­galmát. A tanú egyike azoknak, akik Con­stantinescu-lasi tanár működésének felfüg­gesztése és bíróság elé állitása ellen tiltakoz­tak. Cosma Romulus gazdasági akadémiai növendék szintén ilyen értelemben tesz ta­núvallomást. David Dragomirescu GFR vasúti munkás tanúvallomásában elmondja, hogy tagja a demokrata bioknak. Véleménye szerint az antifasiszta mozgalom a munkástömegek ér­dekét szolgálta. Constantin Manescu gépész szükségesnek tartja az antifasiszta mozgal­mat, mert az a munkásság és a román nép érdekét szolgálja. ügyész: Van kommunista párt és ki ve­zeti? Tanú: Ha el van tiltva, mint törvénytelen, honnan tudjam? Marin Avramescu GFR mühelymunkás ta­núvallomása szerint a Grivita-i vasúti mű­helyben fasiszta szervezet alakult, mely az igazgatóság segítségével horogkereszteket gyártott. Ugyanezt igazolja Aurel Diculescu GFR mühelymunkás is, aki úgy tudja, hogy „Pandúrok“ név alatt fasiszta szervezetbe tömöri tették a CFR ifjúságot. A Pandúrok a diktatúráért harcolnak, bár ezt tiltja Ro­mánia alkotmánya. Elnök: Milyen politikát követ? Tanú: Semmifélét. Elnök: Tudja, hogy milyen politikai be­rendezése van Szovjet-Oroszországnak? Tanú: A munkások kezében van a vezetés Oroszországban. Ion Bordea CFR szakmunkás, a GFR mun­kásszindikátus elnöke a következő tanú. Hosszasan foglalkozik a vasúti munkások helyzetével, akik csak kenyeret kérnek. Rá­mutat arra, hogy a munkásoknak csak ki­sebb része foglalkozik politikával. A fasisz­ták olyan politikát követnek szerinte, mint az ország ellenségei. Elnök: Jó szemmel nézi, hogy a kommu­nisták a vallás ellen izgatnak a falukban? Tanú; A Megváltó azt mondta: szeresd CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Vasár­nap délelőtt 10 órakor a helyi Ipartestület Farcas Andrei elnöklete alatt a testület székházában közgyűlést tartott. A közgyűlés kevés érdeklődés mellett, de békés meder­ben folyt le. A felszólaló többségi tagok ki­vétel nélkül azt hangoztatták, hogy békés egyetértésben akarnak dolgozni a kisebbségi iparosokkal, mert csak vállveteti és közös munkában le­het a kisiparosok helyzetét előbbrevinni. Farcas Andrei elnöki megnyitója után Drasoveanu Petre alelnök válaszolt azokra az állításokra, melyek azzal vádolták meg az Ipartestület elnökségét, hogy meghamisí­tották a legutóbb lefolyt iparoskongresszus határozatát. Ez az állítás valótlan — mon­dotta — mert csak félreértésről van szó. Az elnöki bejelentés után az elöljáróság mult- évi működéséről szóló jelentés tárgyalására került sor. A jelentéshez többen szólották hozzá, köztük Halászi iparosmester is, aki azt kifogásolta, hogy az elöljáróság az adóbehajtások szigorú­sága ellen illetékes helyen nem emelt szót, Kérte az elnökséget, hogy jövőben fordítson több gondot, mert az adóbehajtó közegek a törvény rendelkezésének ellenére szabály­talanságokat követnek el. A számvizsgáló bizottság jelentése után a költségelőirányzat tárgyalására került sor. Blaga Romulus kifogásolta, hogy a költség- vetés végösszegét százezer lejjel emelték, ugyanakkor pedig a tisztviselők fizetése a régi maradt. Kifogásolta a jogtanácsos tisz­teletdijának felemelését. Seredan ipartestü­leti titkár és Cupanescu dr. jogtanácsos fel­szólalása után a közgyűlés a költségvetést és a zárszámadást elfogadta. Ezután került sor n tárgysorozat legfon­tosabb pontjának, az alapszabály módosítá­sának tárgyalására. Mielőtt tárgyalásra ke­rült volna sor, Farcas Andrei elnök emelt hangon jelentette ki, hogy őszinte és becsületes együttműködést akar a többség a kisebbségekkel. Az eddigi né­zeteltéréseknek mindig az elnök személye volt az oka. Ki akarják küszöbölni ezt az ütközőpontot és ezért az alapszabályokat úgy akarják módosítani, hogy az elnököt és tisztikart ne a közgyűlés, hanem a köz­gyűlés által választott elöljáróság válassza meg. Dr. Anca Titus iparhatósági biztos felvilá­gosításul előadta, hogy az alapszabálynak ilyen természetű módosítását még annak idején a magyar kereskedelemügyi miniszter rendelte el és ez semmi rejtett célt nem szolgál és semmi veszélyt nem jelent. Ha­sonló értelemben szólalt fel Drasoveanu al­elnök, David, Király és Horváth ipartestületi tagok, akik az alapszabálymódositásnak rendkívüli közgyűlés elé való utalását kér­ték. A többség az indítványt elvetette és a. alapszabálymódositást elfogadták. A közgyűlés végén alelnökké Balázs An talt, számvizsgálóvá Vescan Teofilt, elöljáró sági tagokká Pop loant, Borgovan Romulust, Salagean Dumitrut, Suciu Simiont, Simon Grigoriat, Drágán Iuliut, Cseke Bélát, Rosen- feld Mihályt, Lusztig Tibort, Pap Bélát, Kis Kálmánt és Lápossy Ferencet választották meg. JV. tt*di as állásba helyez és örőkbelogad, megfelelő anyagiakkal re i- de lka ö kifogástalan müvet! Halat urat, 'agy hő gyet, budnpe ti ma yar állampolgár. — Válaszok : „JÖVŐJÉT BIZTOSÍTJA“ jeligére Tvtizer hirdetőjébe, Budapest IV. kerület, Szervi'a - tér 8. szám. Plcilcillifcl i ianahiMSgalűsoh C#isiiiiii£sca-li§l cöi€lciil tenir pcrcöcü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents