Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-17 / 63. szám
4 BLLfíNT AK I 9 3 0 március 17. ,, Nem bosszantanék öreg archeológusokat ilyen szép márciusi délelőttön!“ — mondotta az újságírónak Donald Hilson professzor; akiről kid rül hogy nem is olyan haragos ember; mint amilyennek matatja magát. — Érdekes beszélgetés a neves angol tudóssal Ll.L.I (A/ Ellenzék tudósilójától.) Tu- l:ijdonképen mivel szolgálhatok0 kérdezi Hilson professzor, homlokán feltolt szem- ü\ éggel, barátságtalanul. Tudoni, hogy ön neves archeológus és... Honnan tudja? Frank Long cikkét olvastam önről. Nagyon meglepett, hogy átutazóban van nálunk és . . .- .lé). De honnan tudta, hogy átutazom?- őszintén szólva a Comédie Francais művészeit kerestem, de . . . Hát akkor csak keresse őket tovább- Már nem lehet velük beszélni és . Tudom, tudom. Azt mondták önnek: a művészek már nincsenek itt. de van itt valami vén angol madár-ijesztő valami Indós. beszéljen azzal, nincs más, akivel szolgál hatunk. Ismerem az ilyesmit Fn is voltam újságíró valaha. — Kérem, ne haragudjon.- Nem haragszom. Meg kell szoknia, hogy mérges természet vagyok. Az archeológusokat csodabogaraknak tartják. Azok is. De hasznosabb csodabogarak, mint ahogy sokan gondolják. Mondok én azérl egyet-mást. ha meg akarja írni. Csak aztán ne Írjon többet és ne írjon mást, mint amit mondok Mert akkor nem mondok semmit. — De professzor ur . .. — .lói van, jól. Ismerem én az ilyesmit. Mondtam, hogy én is voltam riporter. Dühösen teszi hozzá. Ha. én fiatal leány lennék, egv ilyen szép márciusi délben sétálni mennék egy jó- képü fiúval. Nem bosszantanék öreg archeológusokat. Aztán mesélni kezd az ingerült kis öregur. í's hálislennck úgy belejön a mesélésbe, bogy kérdezni se kell. Előadása alatt leveszi a szemüvegét, megtöröli, újra felteszi, majd a homlokára tolja. De akármilyen furcsa és ideges, nagyön szeretnivaló. A tudomány harcosai írja meg — mondja — hogy csak a jelenlegi században húszmillió fontot költöttek archeológiái kutatásra. Fs mindezt a világon élő körülbtdül 50.000 archeológus Sí) százalékban saját z-sebélhí! áldozta a tudomány és kíváncsiság oltárára. Hivatalos segély majdnem semmi. Es mégsem vagyunk éppen bolondok. Ugyanis az archeológusok nélkül mit tudna a világ az elpusztult civilizációkról. Fs mi a civilizáció? Nem más, mint a természet erőinek rendszabályozása, kontrollja. Frti ezt? — Frtem. — .ló De ha bármit nem ért, jelentkezzen csak. — Ma jd jelentkezem. Az biztos, hogy nem az archeológus felfedezése nyomán tud az ember fél mértföldre lehatolni a tenger alá és 14 mértföldre felrepülni a sztratoszférába és a régésznek semmi köze ahhoz, hogy ma fényképekét lehet fél perc alatt küldeni 13.000 mértföld távolságba, Ausztráliából Angliába s hogy fel tudják robbantani a láthatatlan atomot és hogy vaskolosszusok úsznak az óceánokon és többezer láb magas toronyépületek meredeznek a levegőbe, meg ilyesmik Hát akkor mi az ördögnek költöttek el 20 millió fontot? — kérdi az ember. Azért — feleljük — mert a múltból tanul a jelen S a tudós hiszi, hogy minden lehetséges a földön, még az is, hogy millió és millió éve az ember birta a természet erőinek titkát. Azok a felfedezések, amelyeket tudósok tettek s amelyeket a tőkések kapi- talizáltak, természeti törvények kihasználásai. S a természeti törvény létezett már az idők kezdetén, sok millió éve. Fs mivel ez bizonyos — mondja a régész — ki állithatja bizonyosan, hogy) például a villamosságot nem ismerte az ember egy-két millió éve? Fs ki állíthatja biztosan, hogy ugyanez az ember nem repült-e vagy nem ismerte a betegségek gyógyítását, vagy nem tudott a gravitációs törvényről? Csak az, aki rövid- látóan még arra sem gondol, hogy Krisztus előtt azt mondta Salamon, a bölcsek bölcse: semmi uj nincs a nap alatt . . . Ezt már hallotta? — Ezt már hallottam. Évezredek kultúrája Akkor gyerünk tovább. Nem tudhatjuk, hogy mi volt és mi lehetett. Nem lehet határvonalat huzni. Nem tudjuk például megoldani a nagy Limbabwe rejtélyét DélRhodesiában E/, ha nem tudná, furcsa csoportja ;i masszív és impozáns épületeknek, a dzsungelben a bensziilöttek kunyhói közöli. Város, gránitból és cementből, remek famunkával, romokban, századok emlékeként állva, egy halott civilizáció sírköveiként a bensziilöttek sár és fa viskói mellett. Felcsillan Donald Hilson szeme. Látszik, hogy nagyon érdekli ez a téma most. Sokezer éve Afrikának ezen a részén nagy aranybányászat folyt. S a város népe, Limbabwe lakói, kétségen kiviil ezerszer civilizáltabbak voltak, mint a mai négerek. Micsoda katasztrófa pusztíthatta el őket? Valószínűleg a föld megmozdulása. Millió évek beláthatatlan sora van a majom, ember és a civilizáció legkorábbi ismert formája között. S ezalatt sok emberfaj tűnt lel és tiint cl az időben. -Milyenek voltak? Milyen volt az életük? Hová leltek? Kis szünet.-rr'iínM-nriiimm—ii i m kjr’kkmvmobkenmm Talán sose felelünk majd ezekre u kérdésekre. De a régész nem hiszi, hogy lehetetlen felelni rájuk. Óriás türelme v.-m és ás. A világ tudását akarja gazdagítani. Tudja ki az a dr. Selilicmnnn 7 Tudja mit tett? Egy német pap. szegény fii szeressegéd fia volt, aki belebolondull llomerosbo és égő ambícióval megtanult görögül és csak azért akart gazdag lenni, hogy utána kutathasson Görögországban. Negyven éves korában gazdag ember volt, elutazott a Hellén szigetre, 100.000 fontul költött ásatásokra és Humoros élete után kutatva, felfedezett egy olyan addig ismeretlen civilizációt, ami ma már történelem: a myeenea-it. Well és talán Síi Flinders Pelric nem érdekes0 Aki Me- rontpah templomában, Thebesben Izrael gránit tábláját az ó-testamentumi kijelentésekkel . . . Különben ezt már Frank Dongnak is elmondtam. Érdekli?- Nagyon, nagyon! Az. interjú befejezése Sajnálom. Nincs több időm. Még csak annyit, hogy bebizonyított lény, hogy Amerika. melyei újvilágnak nevezünk 20.000 éve lakolt volt már. A hires minnesota-i ember, a 20.000 éves csontváz, amelyet a föld alatt mindössze kilenc láb és kilenc hüvelyk mélységben leltek, a bizonyíték... Mindezt megírhatja, tekintettel a párisi művészük hiányára . . . Na nem kell megsértődni. mérges ember vagyok, de jó szivem van. Tudomásul vette? Tudomásul vettem. Köszönöm All right. Ls ismétlem: menjen sétálni. 20.000 éves csontváz inkább öreg eml>erek- nek való... (VI. L.) Ég és föld között... Budapesti kovakőárus izgalmas menekülése a razziá/ó detektívek el íí BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.! Izgalmas jelenetek játszódtak le szombaton délelőtt a Rákóczi-uton. ahol a szokásos tii.z- körazziát tartották meg. detektívek segítségével, a pénzügyőrök A Rákóczi-ul elején egy pénzügyőr és két detektív igazolásra szólítottak fel egy fiatalembert, aki tűzkövet árult. A fiatalember tiltakozott, majd Laci Sándor néven igazolta magái A pénzügyőr elő akarta állítani, de a fiatalember, amikor észrevette, hogy detektívek is vannak a pénzügyőrök mellett, futásnak eredt. Nagy zűrzavar támadt Az utón végighar- sogolt a kiáltás- — Fogják meg! A menekülő beszaladt a Rákóczi-ut 20. számú bérpalota kapujába. 111 a detektívek utolérték és elfogták. A tüzkőárus dulakodni kezdett a pénzügyőrrel és a detektivekkel. Megint sikerült kitépnie magát és a lépcsőházban felrohant a negyedik emeletre. Most már egész csapat ember üldözte. Az üldözött végigszaladt a folyosón, a hátsó lépcső mögött kinyitotta a világitóudvar ablakát. Felugrott az ablak párkányára és innen kiáltotta üldözői felé: — Ha hozzám nyúlnak, leugrom a negyedik emeletről! A detektívek először kapacitálni kezdték, hogy szálljon le az ablakpárkányról. A tiiz- kőárus azonban egv re izgatottabban kiáltozott. Közben észrevette, hogy a világitóudvar falán több antennadrót vezet lefelé. Kinyúlt az ablakból, összemarkolt néhány drótot és a vékony drótokba kapaszkodva, mászni kezdett lefelé A detektívek az ablakhoz rohantak. A harmadik emeletnél a fiatalember rémülten vette észre, hogy elfogyott a drót. Fg és föld között lebegett. Most már ö kezdett segítségért kiáltozni. A detektívek telefonáltak a tűzoltóknak. Néhány perccel később egy szerkocsival kivonultak a tűzoltók és a tiizkőárust kimentették életveszélyes helyzetéből. De alighogy kihúzták a világitóud varból, ismét birkózni kezdett a detektivekkej, megint el akart menekülni. Most már kénytelenek voltak megbilincselni és erős kísérettel állították elő a pénzügy őrségre. A nemzetközi sze'lemi együttműködés szervezője mondja: Visszaretten a halálugrás előtt Európa a végzetes lépéstő! Nyilatkozik a nemzetközi helyzetről Henri Bonnet, a genfi szellemi együttműködési liga igazgatója. — Hogyan működik a liga? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) ! A mai puskaporos levegőben, ami az egész j világpolitikát betölti és uralja, kissé furcsa a j nemzetközi szellemi együttműködés sokak j előtt ismeretlen, rejtett szálairól beszélni. Peil dig a Nemzetek Szövetségének tagadhatatlanul az a legmessizebbsugárzó munkássága, amit a genfi intézmény szerves részeként fejt j ki a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Fő- ■ bizottsága. Ennek az intézményinek igazgatója I s lelkes mozgatója Henri Bonnet néhány napig a román társadalmi élet és a külügyminisztérium vendége volt Bucurestiben. Közvetlen elutazása élőit fogadta az Ellenzék munkatársát. Érdekes jelenség. Ajkán folyton ott lebeg a finom és könnyed mosoly, mig az újságíró kérésére derűs szívélyességgel állja a kérdéseket elutazásának perceiben. Első kérdésem természetesen a jelenlegi páratlanul feszült világpolitikai helyzetre vonatkozik. ami a Népszövetség szellemi közeledést szolgáló egész müvét is végveszéllyel fenyegeti. Henri Bonnet nem ad közvetlen választ, hanem utazástárói beszél. — Örülök — mondja -—, hogy megismerkedhetetem a román tudományos intézményekkel és a szellemi élet vezető egyéniségeivel, igy az Institut Social R o um a In-hal. a Román Társadalmi intézettel, valamint a népszövetségi egyesületekkel. NEMZETKÖZI HELYZET — Ami a jelenlegi zür-zavarra vonatkozó kérdését illeti, remélnünk kell1 — ezekben a napokban még jobban, mint valaha —, hogy a halálugrás előtt visszaretten Európa a végzetes lépéstől. A mai helyzet persze nem a legelőnyösebb a kölcsönös megértés szempontjából, ami egész működésünknek tulaj- donképeni alapját jelenti. De éppen a válság legnyomasztóbb időszakai termik a legmegfelelőbb alkalmakat az élet feltar- t ó zbat hat at l an kib ontokoz á sah o : és nyilván ilyenkor a legkönnyebb felismerni a szellemi erőknek, az egész világon való összefogásának szükségességét és egyben fel- használását az egyetemes béke, valamint a nemzetközi összefüggések tökéletesebb megszervezése érdekében. NÉMETORSZÁG ÉS A NÉPSZÖVETSÉG — Vájjon nem hátráltatja.-« a N épszövetRnBBBEnHHMMMHMl „Nagyon meg vágyott elegedve a „Gastro D“gyomorbaj elleni gyógyszerrel11... írja többek között V. C. tisztviselő, Soroc« városából (lakik Str. N. TvtuJescu No. 7.) Akik szedték a „Gastro D“ gyógyszert, ismerik nagyszerű görcsoldó hatását, egy kávéskanál belőle egy tél pohár vízben hévévé, 10—12 percen belül megszünteti a gyomor- fájdalmakait és 12—15 percen belül a máj és veserohamokat. Nemcsak enyhíti a fájdalmakat, hanem a betegség okát szünteti meg azzal, hogy a szervezel: működését normálissá teszi. Csá-szár E. gyógyszertára Bucureşti, Calea Victoriei 124. szám, 130 lej utánvétté! küldi a „Gastro D“-t és a kétkedőknek százszámra bocsátja rendelkezésére a beérkezet! köszönő leveleket, amdyck azt bizonyítják, hogy minden reklám tulszerény a lelkesedéssel tele levelekhez és eme k.váló gyógyszer páratlan hatáshoz kéocst. nraiarim—TinwrTKiiiw -TareragwzaKBManHsa jtr-ja&rsuM séget e tervek ken-szlüh ■ tejében :i német birodalom távolmaradása V Pillanatnyi gondolkozás és Bonnet igy válaszol : — A szellemi együttműködés nyitva ál! minden nemzet és még azok számára is. amelyek nem tagjai a genfi intézménynek. A szellem végtelen mezőin minden köz:, edüben barátot látunk. S a mai kiszámíthatatlan események közepette is reméljük, hogy a német tudomány, mely az emberi fejlődés történetében mindenkor nagy szerepet töltött l>e. tovább fejlődésében is hozzá fog járulni az egyetemes civilizáció müvénél; fölemelkedéséhez. Hasonlóképen reméljük, hogy a német gondolkodók közreműködéseit Nemzetek Szövetségének szellemi építményében nemsokára éppen olyan termékeny lesz, mint amilyen volt valaha. EREDMÉNYEK — Melyek a „cooperation inteWectuelle“ legkieinel kedöbb eredménvei ? — Számos kormányközi megegyezéstől kezdve, amelyek közül elég ha felemlítem azt a nemzetközi szerződést, amely a rádiót a béke érdekében kívánja felhasználni, egész a különböző országok szellemi csoportjainak rendszeres adminisztratív együttmükö- ! dóséig, igen sok érdekes és hasznos vívmány I jelzi, hogyT a nemzetközi szellem elittjének céltudatos összedolgozása nem volt teljesen hiábavaló időpazarlás. — Hozott-e valami különösebb eredményt a szellemi cooperatió Közép-Európa, vagy ha szalxid még ezt a kifejezést használni — az európai egység kialakulása felé? — Már intézetünk működése természeténél fogva egyetemes jellegű, ha nem is közvetlenül, de közvetve a regionális együttműködések megteremetésén munkálkodik. így kijelenthetem, hogy teljesen objektiv és tudományos szempontból foglalkoztunk a dunai kérdéssel, illetve azzal a hatalmas és nagyhorderejű szellemi kérdéskomplexummal, amit a Duna- medenee népeinek igazi közeledése jelent. Ilyen kutatást van hivatva előmozdítani a Nemzetközi Főiskolák legközelebbi konferen- í ciája, amikor is a kor legnagyobb tudósait fogjuk megkérdezni ebben az örök aktuálitá- su kérdésben. KÜLÖNLEGES SZEMPONTOK — Munkálkodni kell az egyetemes emberin és úgy tehetünk legtöbbet az egész emberiségért, ha a nemzetek egymáshoz való viszonyait objektiv tanulmányozás alá vesz- szük és ha az ellentéteket úgy akarjuk kiküszöbölni, hogy valamennyi népnek kultúráját, gondolkozását és nemzeti ideáljait figyelembe vesszük. — Ilyenképen ugv vélem, hogy az intellektuális összemüködés legcélravezetőbb siettetö- je annak a régen várt gyümölcsnek kivirágzásában, amit úgy nevezünk, hogyT „esprit európéen“, közös európai szellem. — Intézményünk müvének egyetemes hatóerejét annyira felismerték a világ legkülönbözőbb országai, hogy még azok az országok is elküldik szellemi reprezentánsaikat ebbe a szükkörü testületbe, amelyek egyébként nem tagjai az S. D. N.-nek. így Japán, Egyiptom, Brazilia és északamerikai Egyesült-Államok is a legteljesebb mértékben résztvesznek a munkánkban. Közben valaki egy hatalmas autograni- alibumol tesz Bonnet elé., a finom hangulatú hallban, aki ettől a.z alkalmatlankodástól sem veszti türelmét, sőt még ő köszöni az érdeklődő figyelmét. Amikor este a pályaudvaron, ahol a búcsúztatásán Dragu sajtóvezérigazgató, Anas- tasiu követségi tanácsos és Gusti professzor vettek részt, véglegesen elbúcsúztam az európai szellemi élet vezető alakjától, az volt az érzésem, hogy ez a derűsen mosolygó, csiszolt beszédű, francia megtépázhatni lanságá- ban érdekes, genfi optimizmusával rendületlenül hisz a földkerekség népei felé emelkedő uj szellemű világrendben. Seidner Imre.
