Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-14 / 61. szám

1 J I i>s3 ii- i m Szerkesztősig is kiadó hi v a t a 1 : Claj, Calea Moţilor jţ F:ókkiadóhiv«tal is könyvoszt ily: Piaţa Unirii 9 aim- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postdiâk 80, 3LV1Î. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM* MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, rrerM 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, 4v«wa ţa» pengő. A többi külföldi államokba c®ak a port0kül3nbäza*t*i líbiai 19 3 6 MÁRCIUS 14. & ÁRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19x1 li londoni críchczlcl egQhango naíározaía szeriül Nândorszâd megsértene a Déheszerzőüés e§ a locarnói liiegcgieiés ponijait I ———r—— £ me&âtlapltâsi kövslö d'őfáiés a Népszövetségi tanácsra vár. — Aggódnak a szankciók lehetőségeivel szemben, — Franciaország és Olaszország az afrikai bábom gyors bevégzését szeretnék Jolán Ilii! m Órája, boga németek és franciák a Hatna fölött keret iiijisul egpnásnar — monűta tegnapi iicsielcica Hitler Gró eöi üsd Mg >I»1 die als i ß eD jói b iád «Ö ed un se in fe bz M *9 il *?. tt no (g J 9*8» BfßV lam ooí ffed ■üío <ÉQJ fÖíE Dán í ß iiq isn K)i ţin Áz bt MÎ a ÍD 'te n 11 ú í A locarnói hatalmak értekezlete, mely a mi időszámításunk szeriül tegnap este hét órakor ült össze, a késő éjjeli órákban tanácskozásainak eredményéről hivatalos jelen­tést adott ki. A hivatalos jelentés megállapítja, hogy a rajnai semleges övnek a német hadsereg által való megszállása a békeszerződés 42. és 43. szakaszának és a locarnói szerződés megfelelő pontjának ijjétségteien megsértését jelenti. Ennek a tényállásnak meg­felelően a locarnói- hatalmak Németország kivételével összeült értekezlete egyhangúan elhatározta, hogy a kérdést ,a Learnél szerződés előírása szerint a népszövetségi tanács elé terjeszti, amely a legköyeiebH ^-és' 2 foglalkozik’ .Franciaországnak és Belgiumnak a német lépés elleni tiltakozásával. A vitás kérdés tehát, amint előrelátható volt, a Népszövetség tanácsa elé kerül. Csak azt nem lehet még mindig látni, hogy a népszövetségi tanács milyen megoldást fog találni az eléje terjesztett panaszokra. A franciák megelégedéssel állapítják meg, hogy a loearaói hatalmak, Olaszországot is beleértve, egyhangúan állapították meg úgy a békeszerződés, mint a locarnói egyezség megsértését. Hogy ennél az első lépésnél a franciák különös akadályokba nem fognak ütközni, azt mutatta már az angol küldöttség összeállítása, melyben Austen Chamberlain is résztvett. aki tegnapelőtt tartott az alsó- házbar; igen élesen támadó beszédei a néniét lépéssel szemben. A nehézségek azonban most fognak következni. A népszövetségi tanácsnak, mely az adott körülmények között szintén elkerülhetetlenül meg fogja állapítani a békeszerződés és a locarnói egyezség megszegését, az alapszabályok szerint szankciókhoz kell fordulnia a szerződésszegő állam ellen. Ezek a szankciók azonban nem lehelnek katonai szankciók, miután a Népszövet­ség a háborút kezdő Olaszországgal szemben sem alkalmazott katonai szankciókat. Ilyen, lépésre különben som Angliában, sőt Franciaországban sincs különös hajlandóság. Bár párisi politikai körökben kezd teret hódítani az a vélemény, hogy egy újabb német— francia katonai összeütközés végeredményben elkerülhetetlen, ez a vélemény távolról sem tekinthető a francia nép túlnyomó nagy tömegei véleményének, Főleg" gazdasági szankciókról lehetne tehát szó. ezzel azonban íraneia részről nem nagyon elégednének meg és különben is az a párisi vélemény, hogy gazdasági szankciók Európa mai gazda­sági válságában súlyos következményekkel járnának nemcsak Németországra, hanem Franciaországra is. Egyedüli lehetőség tehát, hogy az angolok bizonyos mérvű visszavonulásra vegyék rá a németeket, legalább is arra, hogy a csapatok egy részét képletesen vonják vissza a rajnai zónából, ami azután lehetővé tenné, hogy Hitlernek a franciák részéről sem egész kedvezőtlenül fogadott indítványai felett meginduljanak a tárgyalások. Ezen a téren azonban London eddig csak nagyon csekély eredményt tudott eiérnL Felszólítására Ber­linből azt válaszolták, hogy Hitler nem hajlandó lemondani a Rajna-vidéken vissza­nyert teljes német szuverénitásról, ellenben ígéretet tesz arra, hogy a német csapatok nem közelítik meg a francia és belga határokat és a teljes megegyezésig nem építenek tábori erődítéseket. Flandin kijelentése szerint a franciáknak ez egyáltalán nem elég ahhoz, hogy a németekkel tárgyalásba kezdjenek, Egy tegnap kiadott német félhivatalos közlemény, mely a francia ellenvetésekkel száll szembe, újra igyekszik különben békés magyarázatot adni a rajnai német lépésnek, melyet egyenesen úgy magyaráz, hogy a franciákkal való őszinte barátság lehetőségét akarták vele megteremteni. Bizonyos tekin­tetben ugyanez a hangnem uralkodott Hitlernek Karlsruhéban tartott tegnapi beszédé­ben is, aboi óriási tömeg előtt kijelentette, hogy talán ütött annak az órája, hegy a Rajna fölött németek és franciák kezet nyújtsanak egymásnak békés munkára. Ugyan­akkor azonban hangoztatta, hogy nem mond le a Rajna-vidék tizennégy és félmillió németjének teljes szuverénitásáról és hogy most megtett békítő indítványt njra meg­ismételni nem fogja. Kijelentette Hitler azt is, hogy ugyanolyan módszerekkel szeretné a nemzetközi problémákat megoldani, amilyenekkel a német kérdéseket oldotta meg, Beszéde végén újra erősen hangoztatta a német nép békés törekvéseit és kijelentette, hogy poli­tikája a fehér fajú népek szintézisét akarja megvalósítani. A tegnapi nap dilpomáciai eseményei között nagy feltűnést keltett Suvich olasz ál­lamtitkárnak Chambrun római francia nagykövettel folytatott hosszú tanácskozása. Ez­zel kapcsolatban elterjedt a hir, hogy úgy Franciaország, mint Olaszország mielőbb vé­gezni szeretnének az afrikai háborúval. Olasz és francia megbízottak Dzsibuttiban állí­tólag már tárgyalnak is az abesszin konzullal. Párisi hivatalos jelentés szerint a francia esapatok már teljes tevékenységgel meg­szállották a védelmi öv második vonalát is. A G-ik és 20-ik hadtest biztonsági mozdu­latait befejezte és ezeknek a mozdulatoknak kiviteléhez igénybe vette a határterületek magángépkocsijait is. A ficamét Hatalmak crfcücilcfc i LONDON- (Az Ellenzék távirata.) Tegnap este 5 órakor ült össze a londoni külügyi hi­vatalban Edén elnökletével a locarnói hatal­mak értekezlete, amelyen Edén mellett Aus­ten Chamberlain, francia részről Fla.nd.in, belga részről vau Zeeland miniszterelnök- olasz részről Grandi londoni nagykövei és több szakértő vett részt. Éjszaka egy óráig még nem adtak ki hivatalos jelentést a ta­nácskozásról. A késő éjjeli órákban azután a következő hivatalos jelentést tették közzé: A hatalmaik képviselői egységesen megállaz pitották, hogy a rajnai demilitarizált öv né­metek által való elfoglalása a Versailles-i és locarnói szerződések 42. és 43-ik szakaszának nyilvánvaló megsértését jelenti. A népszövet­ségi tanács Franciaország és Belgium tiltako­zására foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. A jelenlegi helyzet teljes átvizsgálása érdeké­ben Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium fődelegátusai szükebb bizottságot alakítottak, amely ma este tartja ülését. A tegnap esti ülésszakon a kérdés megoldá­sára nem sikerült lehetőséget találni. Eden 0 szerdai nap folyamin magához hivatta a német nagykövetet, akit arra kért fel, hogy közölje Berlinnel kérését, hogy Németország vonja vissza a rajnai zónába elhelyezett csapatait és csak szimbolikus jelleggel biró kisl ét számú egységeket tart­son ebben az övben, valamint, hogy a be­I vonult hadseregek tartózkodjanak attól í hogy a belga és a francia határ felé köze­ledjenek és a tárgyalások időpontja alatt i ne építsenek erődítéseket. A német nagykövet tegnap megjelenít Eden­nél. akinek átadta a német kormány vála­szát., amely határozottan kijelenti, hogy Né­metország szuverén jogéi a Rajna-vidék fö­lött nem áll módjában megvitatás alá helyez­ni. A válasz hangoztatja, hogy Németország mindazonáltal szívesen beleegyezik abba, hogy a jelenlegi létszám növelésétől elálljon és hogy ne közeledjék a határvonalakhoz. Francia és angol körökben a német kor­mány válaszát nem tartják kielégítőnek. Mindazonáltal az angolok azt hangoztatják, bogy a német válasz a jóakarat jegyében született meg. Fián din francia külügyminiszter kijeiért“ tette, hogy a német javaslat a tegnap esti ülésen nemcsak, hogy nem került megvitatás­ra, de egyetlen szó sem esett róla. A megbe­széléseket a szükebb körű bizottság kereté­ben a Hotel Carltonban folytatták, ahol. az angol kormány ebédet adott a résztvevők tiszteletére. A Németországnak adandó vá­lasz, valamint a döntés teljes egészében a népszövetségi tanácsra vár. Flandin kijelen­tette, hogy Franciaország keményen kitart álláspontja mellett és kevés derűlátással te- ? kint a várható fejlemények elé. Németor­szag tegnapi «válaszáról a francia külügymi­niszter azt mondotta, hogy ez káros kihatású lehet a végső döntésre nézve, Hitler nagy választási beszéde KARLSRUHE. (Rador) — Wagner badeni városi helytartó üdvözlőbeszéde után Hitler százezer főnyi hallgatóság előtt tartotta meg nagy választási beszédét, melyben többek között a következőket mondotta: — Az uj uralkodó rendszer jogegyenlő­séget valósított meg és helyreállította a né­met nép becsületét, azonkívül visszaállította a birodalom erejét, mert egy nép csakis sa­ját erejére támaszkodhatik. A harmadik bi­rodalom igyekezett az országvezetés egy­ségesítését megteremteni. Franciaország és Németország között régi keletű gyűlölet ural­kodik, amely meg kell hogy szűnjön. A vi­lágháború egyetlen ország számára sem ho­zott semmiféle javulást, éppen ezért csak! rémülettel gondolhatunk vissza ezekre az időkre. Elődeim hibájául róvom fel — mon­dotta Hitler — hogy olyan egyezményeket kötöttek, amelyeknek alapja a jogegyenlőí- lenség volt. Mint nacionalista őszinte óhajom a francia és a német nemzetek közötti meg­egyezés létrehozása, amelyben mindkét nép megőrizheti hagyományait és nemzeti jelleg­zetességeit Huszonöt éves békét kinálok fel, ez a lépés és ajánlat túlhaladja generáció­mat. Nem mindig történik meg az, hogy Né­metország élen olyan ember álljon, akinek háta mögött 65 millió ember sorakozik fel. Az ajánlatomat megtettem, de másodszor nem fogom megismételni. mit tataroz a mpitaetség? PlÂRLS. (Az Ellenzék távirata.) A francia —orosz szerződés ratifikációs vitáját tegnap délután tartották meg a francia szenátusban. Beranger szenátor, a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke, az ügy előadója kijelentette a vita előtt, hogy Franciaország nem enged­het egy külföldi hatalom nyomásának és nem halaszthatja el a vitát. A szenátus Be­ranger beszéde után óriási többséggel, 233 szavazattal 52 ellenében ratifikálta a francia —orosz szerződést LQNLON. (iRador) Corbin í'ranciti nagy­követ ma ebédet adott Flandin tiszteletére. Az ebéden megjelent Eiden és az angol kor­mány több más tagja is. A megbeszélésekből következtethető, hogy a népszövetségi tanács ülésén, miután megállapítják, hogy Német­ország megszegte a versaillesi szerződés 42-ik és 43-ik szakaszait, Franciaország és Bel­gium kérni fogják a garantáló államokat: Angliát és Olaszországot, hogy segítsék a locarnói szerződés negyedik szakaszában el ­írt módon a németek eljárásával szemben (Folytatás a 3« oldaloa.)

Next

/
Thumbnails
Contents