Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-14 / 61. szám

2 BLLfíNZAK 1936 mire tu» I 4. Összeállították Grosz Jenő hünlajstromát A „pdktira‘ miaii cfcriifieli Lí a panamák BUCUREŞTI. (A/ l'Htmzék tudósítójától].) A Gros/-Cagero |r»nmuM vizsgálatának első fejezete lx»fejezóst nyert. Stnncscu vizsgáló­bíró a büntetö-pcrrendtartás rendelkezései s/erint megszxVvegezte mar azt a határozatot, melyben 30 arapos vizsgalati fogságot rendet el Grosz Jenő ellen. Csupán az a kérdés most mar, hányán fogják őt követni? A Cuvântul Liber hosszabb cikket ir a ürosz-Gagero panamáról. A lap megállapítja, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetünk ked- vezötlen. Az állam erősvaiutákkol — angol­font, francia frank, svájci frank, holland fo­rint, belgas — tartozik a külföldnek, ezek­nek az országoknak azonban kiterjedi gyar­mataik vannak és igy mindazon termékekkel rendelkeznek, melyeket mi szállíthatnánk részükre. Az államnak azonban fizetni kell. ötmiíliárd lejre win szüksége évente kül­földi tartozásainak törlesztésére, ami a ki­viteliből eredő bevétel <S4 százalékát emészti fel. Miután az erus-vídidáva] rendelkező or­szágok vámsorompói le vannak eresztve, Ro­mánia Németországba és Ausztriába kényte­len szállítani termékeit. Ebben a nehéz hely­zetben robbant ki a Grosz-Cagero panama szenzációi sari és mélységeivel. Grósz előélete A Naţionalul Nou pontos adatokat közöl Grosz Jenő előéletéből. Sátoralja-Ujhely, Munkács, Sighetul-Marmatiei voltak az állo­mások. Gsetlett-botlott, míg 1920-ban Sighe- ten rendőrkézre került s néhány napra el­ítélték árdrágításért. A büntetés nem hasz­nált. 1921-ben ismét a Sighet-i törvényszék előtt állt, most már a kiadósabb csempészés­be kóstolt. Nemsokára uj feljelentés érkezett ellene Németországból, melyben egy német kereskedő milliós kárról panaszkodótt. Be sem fejeződtek ezek az ügyek, midőn 1 Ibii­ben elítélték zsarolásért. Kiszabadulása után csehszlovák területre utazott. Itt is meggyűlt a baja a hatóságok­kal!. Pénrliamisitási ügybe keveredett s csak biztosíték letétele mellett szabadulhatott. Visszatért Erdélybe, hol mérlegkészitő üze­mével számos kereskedőt becsapott. Kávéházi alkalmazott, pincér, közvetítő, minden volt, ami pénzt hozhatott. így ke­rült a fekete-tőzsdére, ahol idegen1 valuták vételére kapott megbízást néhány válnia t- tól. Ez az összeköttetése aztán mind több .jöve­delmet hozott Kicsi volt Erdély már és Bu- cunestibe utazott, hol a fekete-tőzsde mellett hiwégosien kitér főtt s csak néhány lépés volt hátra ;t ,,Cagero" megalapításáig. Megkönnyítette helyzetét a küBcereskedkJ- mi téren mutatkozó zűrzavar, mely a „kotu- j>enzáció.s üzletekben“ csucsosoriott ki. En>- gedélveikre volt szükség, érteikül senki árut he mim hozhatott. Az engedélyek rnonopoli- z álás a volt aztán az a gondolat, mcLy Orosz­nak és társainak, valamint a Cagero körüt elhelyezkedett vállalatoknak milliós hasznot hozott. Hogy jóiban dolgozhasson, megala­kította a Blocul-Importatorilor nevű testvér- vállalatot, melybe a nagyiparos társaságok igazgatóit is beválasztotta. Természetesen a petróleum mauimut-válla- latok sem kerülte ki figyelmét. A legna­gyobba!: a Steaua Romana nevii társasággal lépett összeköt tetősbe, melynek vezetője: C. Osieeanu mérnök, a kereskedelmi es iparka­marák országos szövetségének elnöki székét CLU.I. (Az Ellenzék tudósilójától.) Teg­napi számunkban már közöltük, hogy a helybeli egyetem tanácsa nagy megdöbbe­néssel fogadta a pénzügyminiszternek azt az intézkedését, amellyel az állami költségvetés keretében az. egyetem költségvetését a régi­nek egyharmadára szállította le és ezzel az egész intézményt súlyos helyzetbe sodorta. Mint ismeretes, az előző években az álla­mi költségvetésben 9 millió lej voll felvéve az egyetemi laboratóriumok fenntartására. Ebben az évben ezt a kilenc milliót három millióra, az egyetemi klinikák fenntartására mult évben felvett 17 millió lejt pedig hat­millióra szállították le. Tegnapelőtt az egye­temi tanács ebben az ügyben már szíikebb- körii tanácskozást tartott, amikor elhatároz­ta, hogy amennyiben a kultuszminiszter el­határozásán nem változtat, úgy április 1-én kénytelen lesz a klinikát, az egyetemi labo­ratóriumot és a diákmenza működését be­szüntetni. Tegnap este Stefanescu-Goanga egyetemi ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kedd este a városháza nagytermében értekezletre gyűltek össze a szülők, hogy tiltakozó hatá­rozatot hozzanak Anghelescu dr. közoktatás- ügyi miniszter legutóbbi rendelete ellen, mely a középiskolákba a délutáni oktatást is bevezette. A tiltakozó gyűlés összehívói és szónokai előkelő közéleti férfiak voltak, akik a legkülönbözőbb szemszögből vizsgál- gatták az uj rendszert s melyről egyönte­tűen megállapították, hogy nem alkalmas egyébre, mint arra. hogy a serdülő gyerme- | keket testben-lélekben meggyötörje. A főorvos lesújtó nyilatkozata Különösen figyelemreméltó volt dr. Cucu Vasile városi főorvos felszólalása, aki egész­ségügyi szempontból kifogásolta a ,,re- form-i-oL — Tiltakozunk, a 60 perces órák ellen is — mondta — mert ez tanügyi és egészség- ügyi lehetetlenség. Orvosi megállapitás sze­rint egy felnőtt ember egy témakörre leg­feljebb 40—kő percig tud figyelni. Hogyan követelhetünk ennél többet a gyermekektől? — A munkatörvény szerint egy munkás töltötte be lukkor. Nem csoda, hogy ily kö­rülmények között könnyen üllek lel Crroetx- Cageronuk A ,,pokur&‘. .« A vrsiszaélének külön fejezetét képezi a „pá­lcáira“. Minisztert an ámi határozat szerint ragyáin is egyedül „pakurát“ lehetett kompen­zációs engedéllyel kivinni. A komjieuzációs kivitelnek az volt az előnye, hogy az abból eredő valutának csak 45 százalékát kert a jegybank számára átadni, a többit behozatali célra lehet fordítani, azaz a fennmaradó va­lidai busás haszonnal! tovább lehel adni azok­nak a kereskedőknek, akik árut akartak kül­földről behozni. így született a töblanilliós pakura-panama. A Steaua Romana finom petróleurnterméke- ket vitt ki és nyersanyagot: „pakurát" vallott lie a Grosz-Cagero-féle kompenzációs engedélyek felhasználásával. Az üzleti haszon minden képzeletet felülmúlt. Egymillió tejes „pakura1‘-kivitelnél például 955 ezer lejt ke­restek a devizákon. Százmilliós kivitelnél 95 millió tej volt a tiszta haszon, amit az or­szág kereskedelme, illetve a fogyasztók tö­mege izzadt ki a valóságban. így vitte pusztulásba a/ ókirályságbeli . pa­kura“ Grosz-Cagerot. rektor elnöklete alatt rendkívüli ülésre ült össze az egyetem nagytanácsa, melyen a ta­nárok, tanársegédek és adjunktusok vettek részt. A nagytanács hosszasan foglalkozott a helyzettel. Megállapították, hogy az egyetem költségvetésének ilyen nagy­arányú leszállítása veszélyezteti a főiskola működését. Elhatározták, hogy erélyes- hangú emlékirattal fordulnak a kultusz- miniszterhez és a kormányhoz, amelyben méltányosabb és megértőbb elbírálást fog­nak kérni. Ezt az emlékiratot Stefanescu-Goanga rektor még a mai nap folyamán eljuttatja Rucu- resti-be az illetékesek kezéhez. A DUGULÁST reggel felkeléskor i pohár természetes „FERENC JÓZSEF1 kesrrüviz 2—3 órán beiül megszünteti a gyomor működését előmorzdj'. ja*, az anyagcserét élénkíti, a vért fel. frés.iti, s keiicmcs közérzecet és fokozott mun- kakedvet teremt! Az orvosok aján-jík. naponként nyolc órát köteles dolgozni. Ho­gyan lehet kívánni egy fejlődésben lévő gyermektől napi 10 órás munkát? — Követeljük, hogy a gyermekeknek az iskolában ne kelljen többet eltölteniök na­ponta, mint öt órát, vagyis hetenként 30 órát Az ipari felügyelő Trimbitioni Traian ipari felügyelő felszó­lalásában azt javasolta, hogy' amennyiben az elküldendő memorandumoknak nem lenne meg a kívánt eredménye, ugv mondják ki a szülők a sztrájkot és hétfő­től kezdve ne engedjék gyermekeiket isko­lába annál is inkább, mert Bucuresti-ben az uj rendszert nem vezették be. Majd igy folytatta: — Az ország ifjúságának legfőbb támoga­tója őfelsége II. Károly király és ezért táv­irati utón kérjük támogatását a gyerme­keinkért folytatott küzdelemhez. Több hasonló értékes felszólalás hangzott még el, melynek eredményeként elhatároz­ták, hogy az uralkodóhoz és Anghelescu mi­niszterhez táviratot küldenek a délutáni órarend megszüntetése érdekében. Ezenkívül memorandumot szerkesztenek, melyet eljuttatnak Anghelescuhoz. Ezzel egy­idősen a képviselők és szenátorok küldöttségileg keresik fel a minisztert, a szülők küldött­ségének társaságában, hogy ilyen módon is próbálják a rendelkezés visszavonására bírni. Ugyanakkor felkérik a többi városok szü­lőit a mozgalomhoz való csatlakozásra. Érdemleges, kedvező választ szombat estig várnak. Eredménytelenség esetében kimond­ják a sztrájkot és gyermekeiket nem engedik iskolába. p»—«wwt MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ÖtlZcfoRíb — Kódex. C*KCTO beavatkozás. VIITORUL: A nemzetközi helyzet a b*T. t verzé1 yeztechcu A nemzetközi búztöiwág, ivr y. nrk a békeszerződések c.i.szteleüx'n tártig az alapja., megrendült annak t najn.i Övnek kato­nai mcgszállis*vaj, mely a venwúl'-cü ó Né. metorrzág íl«*J aláirt looarrnoi-’Zicrződé'sel k ; io­nom emesi ne k volt nyilvánítva. Az őrültséget okádó széllel szemben minden békeszerető állam oly ynflRn.tlartüsárj v*n szükség, mely legyőzheti a iíchéz-égcket. Bölcse viségrc, elő vigyázatra, húz . 1 fiságro, a mafcisabb érdekek u szí cl étire s a gyű- f lötet legyőzésére. Vésünk t-gy pillan tist a hattron tulna. Oda hol 4 háború istene felbukkant és felemelte kezet... Intőjel ez minden or'zágnak s minden felelős politzkuwnk. Egyesíteni kell .íz összes erkölcs* ereket a nyilvánvaló veszély el. hárítására, ez a mar nap parancsa. Mindnyá­junk összefogóvá kell legyen az a. . lk 1 fegyver, mely egyedül erősít meg jövőnkbe vetett bizal­munkban. El kell tűnjön a pártok között, ellen, ségeskedés, hs ez csak arra jó, hogy aláássa te­kintélyünket. Nálunk — úgy látszik — nem értik meg ezt. Az ellentétek nőnek., nem csök. kenock n igy ® béke reménye is kisebb erejében. Akkor térnek az. erőszak mezejére, midőn erő­szak tűnik fel külpolitikai téren. Építő munka helyett tagadás politikáját szolgálják, ami eked- vecleniti a szemlélőket. Románia érdeke azt ki. vánja, hogy térjünk magunkba oi veszélyei szemben. Hidegvérrel ítéljék meg a gyülölkö- 1 dő felek az eseményeket és kilátásokat, hogy J a kormány j ma* jelen pillanat által párán cső’t programját megvalósíthassa. PREZENTUL: Agrárpolitikánk. tok váltó. I zást szenvedett 1920. óta, midőn a kásajátitásí j törvényt megszavazták. Most uj mezőgazdasági j kódexet kaptunk 188. paragrafussal. Minden áron ujiti'okat akarnak, mégis az a benyomá­sunk nincsenek tisztában :zzol, mit értünk mezőgazdasági szempontból „racionalizálás" alatt. Ez mind:nekelőtt gémkor la ti programot kell jelentsen s minden felmerülhető kérdésben elfogadható mcgoldá't kell nyújtson. Szerves összefogásra van szükség, melybe minden egy. másnak alárendelt tényező bele legyen foglalva. A jelenlegi kódex szerzői azonban, nagyobb hi- I bár követnek eh mint azok,, akik 1920-ba dől. goztak. Míg technikai kérdések megoldásáról in­tézkednek, teljesen figyelmen kívül hagyják a pénzügyi kérdéseket. Hogyan képzelik el az eredményt, ha nem juthat híreihez a földműves s nem szerezheti be a szükséges vetőmagot és felszereléseket? A kódex abban az irányban sem intézkedik, hogyan lehetne helyreállítani az egyensúlyt * mezőgazdaság és ipar között. DREPTATEA: Néhány nap óta Grosz—Cage, ro Bucuresti-bcn tartózkodik. Reméljük. hogy cédában van. Meg fog lepődni, mennyire ma­gára van hagyatva. — Egyedül hagyták szók, kiket jutalékokkal és kijárási dijakkal tartott. Leonte Moldoveaou eltűnt. Nem dülleszti mel­lét, mint az igpzgató'ági üléseken. így viselke­dik Barbu Dumitrescu is; a volt jegybankkor - mányzó fivére. Mennyi utálat foghatja el Grosz —Cägero leikét, m-’kor ezt látja. Becsben még hallgatott, most azonban beszélni akar. Meg­haragudott az igazgatósági tagokra s kijelen, tette, hogy semmit rém fog eltitkolni. A poli­tikus-ki járók készülnék, hogy » vizgálóbirő kérdéíejre feleletet adjanak. Úgy beszél Grosz a milliókról mintha dióról lenne szó. Nem ismeri él a hamisítást, ügyel arra, hogy fedve marad, jón. Nietn volt szüksége hamisításra, mert énei­kül is támogatták. Két éven át tfrtó sajtóharc sem tudta a Cagero befolyásit megingatni. Mi­niszterek buknk meg, Grcxz—'Cagero helyzete azonban szilárd maradt. — Lehetővé ked tenni, hogy a Vaoaresti-i fegyházbsn igazgatóság! ülést tartson a Cagero. EPOCA: Csehszlovákiábin bizottság akkuit a romániai antifosisták védelmére. A bizottság, táviratot küldött a Chitinau.i katonai bíróság címére 57 brünni intedektuel aláírásival. A táv. inatban hsngsulyozzík,. hogy Csehszlovákia, Anglia Fraudtország és a többi országok köz. t véleménye figyelemmel kíséri a bírák munká­ját, ment ettől függ Constantinescu.Jasi pro. fesrzor sors?. Az összes csehszlovák intellektuel- !ék nevében kérik, méltassák fegyelemre a gon- dokt szabadságot, mely legnagyobb kincse egy. népnek és az emberiségnek. Remélik, hogy a bi-’ róság nem fog csorbát szenvedni az ítélet miatt. „Az idegen beavatkozás, ami belső dolgainkba, minden megengedett határt túlhalad. Nem igy kellett volru- az ügyet elintézni. Elég lett volna, ha elmozdítják állásától a vádlottat. — Mar 1920-ban — midőn Constantin eseu tanár volt Barkdhan — kommunista elveket vaEbtr. Kö. zépszerü kispolgár abban 4 ruhában, mely nem' 1 illeti meg. A francra ifjukommunisdk. és cseh­szlovák in teliek na elek beavatkozása arcátlan do­log s nem tartja, tiszteletben azt az e.Yet, hegy mindenkinek smbadon rendelkezhet házában, pedig ez nem aft? ellentétben az általuk kikür- töilc hurreanitássai. A cenzúrának módja' kellet-" volna legyen arra,, hogy ne továbbica az ilyen táviratokat. Irta : Sevcsik fényk., iparisk. ta­nár. I. Fényképészeti, optika és kémia 92 Lei. II. Fényk. eljárá­sok és alkalmazásai 165 Lei. A keltő együtt — — 247 Lei. Postán, utánvéttel. — Kérjen tel­jes technikai jegyzéket Leoagetól. Memorandumban tiltakozik az állam­segély leszállítása ellen az egyetem nagytanácsa — IMI ......I ———■ ------------------­Uíabb tiltakozások An^hehsFcu iskolaron delete eVen Őfelsége elé viszik panaszukat az aradi szülők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents