Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-01 / 50. szám
/: I. 1. I: N 7. t. K 19 3 0 ni A r c I u * I ■ I ffil ssrr Í Vll.AGFll.M K KORONÁJA VIMMSZIARIÁK Claude I arrér. hires regényt* után. 1 ős/.. : Anna b<* Mu, Victor I raucen. .IHMBnMHHBMBBBWn I 1 : MIT IK A ROMÁN SAJTÓ P \TR1A: Sok JiilvK köv-ttünk cl. m.i ende, hick a.- ciryefülfs <‘tui. l-c&nanyobb hiba volt, h-*»;v figyelmen kívül hagytuk .■ gaz-disaKr pontokat s csak poHwWKal voltunk d o-^iva. 1 niH-k «uilyos következményen tapM*oaJ4íiatruk. midőn ü panksÁKÜii: leRyönRÜlt Erdélyt kujuk szemeink «Sört. Nem vagyunk vir.vi gtódasata helyzetünknek, egyszerű látszat o? uralmunk. Kincseink más kezében vannak, vagv ntnerének kiaknázva Csak most kezdjük ére/avi ennek ha- t ísit húszévá uralom után. E ténv te ha?. és meg- gondolkozhat. A hibák nagyok, de nem olyanok, melyek javításra nrm alkalmasak. A jav has most már csak erős* ak-’-ratunktól és bölcsességünktől f.igg. Erdélynek pontosain kőiül vonatozott ó rvómban megvalósítandó gazdaságra van r/űkse- ga Mentőmozgalomra. Erdély amellett a párr mellett lesz; mely ezt a programot megvalósítja, rehát a mi pártunkra vár ennek u tervnek nvc-gva Jóntása Pártunk együtt hálád ez crtk-lyij ’ petíciókkal'. ismeri Erdély életér ö kivansaga-t. Me. nekvését csak 'tőlünk várhatja. A gazdasági kér. déseket felsz.inen kell tartana, nem szabad meg- iécdkezni róluk Csík beható sáesgálat után lehet megoldást várni. Az erdélyi gazdasági hely 7et igen súlyos. ígéretekkel iélrendszabalyokkal nem leher ezt elintézni. A mi bírnunk 07. hogy eddig nem tettük meg a rziikscges kezdeményező lépéseket Diplomásaink munkájában nem lehet az erdélyi lelkiismeretesbe egységes vonalat feltalálni. Nagy a számuk azoknak, akik csak személyi előnyöket kerestek a pockában ş választóik gazdaságii év kulturális színvonalának emeléséért nem harco tok. Meg kejl kezdeni a harcot. Kcgionalizmust fogunk ^ csinálni Erdélyünk megmentése végett. Ép" tő regi on a izmust, hogy ezt a tartományt megerősitjsük. Nem akarjuk éz áldom jelenlegi berendezését lerombolni, sor emelni akarjuk tervünkké* Cisz? ke,, 1t>gji" nak az erdélyi íntellektuclck ezekben a nch./. időkben, össze kel! hívni egy második gazdaságii kongresszust, hogy ez legyen Erdély gazdaság' parlamentje. Összefogásra van szükség, ettől függ ErdéÖy jövője. CURENTUL: A közigazgatási reform során olyan felszólalások történtek melyek közelről er. ikkelnek benünket. A magyarság nyomban gyanúperre! él, mihelyt az á^km valamilyen intézkedést tesz. Erre vezethető vissza Waller dr ma. gyirpárn képviselő felszólalása is az államnyelv elsajátításának kérdésében, m'ko- azt ^ álitja, hogy ez csak jogcím keresés volt a kisebbségig cd; kalmiazottak leépítésére. A köz.igazgatasi törvény javaslata kötelezővé teszi, hogy a pr’mérők ^ismerjék az ál’am nyelvét. Wilier dr ezt a népakarat megfojtásának tekinti (ahelyett, hogy be. lí'tná. mikép az állam es község közötti kapcsolatot kimélyiti. Azt állítottam q kamarában, hogy mi és ít magtárok szigetet alkotunk a szláv — germán tömegben. Erre Wilier dr megjegvez- te: „Ezt mindennap hangoztatni keE. Én harminc éven át hangozt.nf-am ezt s egyedüli vagyok a parlamentben, aki nem adtam fel véleményemet a közigazgatá: megváltoztatása alkalmával.“ Nem kelj nagy földrajzi tudás annak megállapításaihoz, hogs- a románság és a magyarság szigetet képeznek a szláv és german tenger hullámai között Ez a földrajz! helyzet 1919- óta a meggyőződés revízióját kellett volna okozza bizonyos politikai irányban-Budapestrn a hangos románellenes munka helyett. Év-ró-évrc nőtt c harag és fznporodtak a tévedések s senkisem vette a fáradságot, hogv megvizsgálja Európi térképét. A romüniai magyar kisebbség köteles; sége volna, hogy állandóan figyelmeztesse Közép európa földrajzi helyzetére Budapestet Nagyszerű alkalmat nyújt ma is Középeurópa térképe a tévedések megszüntetésére. TARA NÓASTRA: Diplomáciánk büszke arra, hogy békét teremtett a Dnyeszternél. A kapitálisra polgári Romániával izemben a szovjet kormány és a kommunista Internationale is büszkélkedhet, hogy nálunk is létrehoztak egy Népfrontot. Ez az eredménye a- húszéves zavaros szomszédságnak s a mj béketörekvésünknek. Az európai - szovjetbarátság egyes diplomaták pacifista politikájának következménye. Ezek a diplomaták csak ,,illúziórnak;t tekintik a- kommunisták által hirdetett világforradalmat. Viszont a szovjet diplomáciája is csupán illúziónak“ tekint: azt az európai hiedelmet, mely szerint « kommunisták elejtették a világfcrradaÜmat. Miután pedig az iHuzjjó nem kerül pénzbe, a moszkvai kormány szállít is belőle elegei. akár több vagonruai. Mi csak az olyan diplomácia áh- hivatásának magaslatán mely nem a genfj. frázisok, de országa katonai vezérkarának adatai alapján dolgozik. Az olasz, német, angol diplomácia a katonai erő és illúziók“ diplomáciája. Ezeket reáás, haszna? diplomatáknak kell nevez, ni. „Illúzió“ tehát az a béke melyet Szovjet- oroszországgd kötünk, ha ez kulturális, gazdasági és politikai téren híveket toboroz a kommunista IntemaCjOnáIának. A Népfront nálunk háborúit jelent a román állaim rnegkiaiparitására. Ezt a háborút a szovjet-kormány nem a- Dnyesztsr- néi de áUami életünk minden megnyilvánulásában folytatja ellenünk. Akadhat valaki, aki en. oek igazságait nem látja be BUDAPEST Dohány -u. 42. Az a hely, hol a jó közönség jól érzi magát Legmodernebb szállodai kényelem, elsőrangú étterem, zene, tánc, színházak, szórakozó helyek és a kereskedelem központjában. Mérsékelt árak! Garage a házban  hét viiágpoiitfifikáia A „Fekete sár kém" árnyékában Az elmúlt héten egymást kergették a kid politikai szenzációk. A közönség azonban clfásult és nem mutat többé izgalmat a sorsára messze kiható eseményekkel szemben sem. A japán katonai puccs sikere, Eden külügyminiszter beszéde, melyben angol hajlbatatlansággal nem enged egy jottányit sem a háborutkezdő Olaszországgal szemben eddig elfoglalt londoni álláspontból s a francia—s/ovjelorosz kölcsönös segélynyújtási egyezmény megszavazása váratlanul nagy többséggel, mind olyan események, amelyek más körülmények között hónapokra lefoglalnák a világpolitikai közvélemény érdeklődését. Most alig méltatják figyelemre, hogy a londoni alsóházban Anglia fiatal külügyminisztere megtartotta első nagy beszédét. mely hangjának üntudalosságával a mult századvég nagy imperialista külügyminisztereire. a Palmerstonokra és Salisburyk- re emlékeztet, lüden kijelentette, hogy az európai békének igazi biztos, talán egyedüli garanciáját jelenleg Anglia katonai ereje képezi és hogy az angol kormány, mely szilárdan kitart a népszövetségi politika mellett, vezető szerepet kíván abban, bogy a genfi tagállamokat vállalt kötelezettségeik teljesítésében irányítsa. Nehézségek ugyan vannak, de Anglia — mondta erélyes hangon Eden — megingathatatlanul kitart a genfi vonalon. Ugyancsak ennek a politikánapról-napra emelkedett, amig elujulott a pár nap előtti katonai puccsig. A „Fekete sárkány“ Japán külpolitikáját igazában már évek óta a „Fekete sárkány“ elnevezés alatt szövetkezett fiatal tisztek irányítják, akiket az utóbbi időben nipponistáknak is hívnak. Egy ilyen fiatal hadnagy 1931 szeptember 18-án saját kezdeményezésére megtámadta osztagával Mukdent. Másnapra már japán csapatok szállták meg Mandzsúria fővárosát és pár bét alatt majdnem az egész Mandzsúria japán katonai kezekbe került. A tábornokok természetesen elfogadták a befejezett tényeket s a tokiói kormány szintén nem tehetett egyebet. Japán külpolitikai vezetése egy csapásra átkerült a hadsereg és a hadseregen át a fiatal tisztek kezébe. A tokiói külpolitika ezután nagyjában arra volt kénytelen szorítkozni, hogy a hadsereg tetteit igazolja és a következmények által okozott nehézségeket eloszlassa. A Sanghai ellen intézett japán katonai támadás is a „Fekete sárkány“ müve volt és a tisztek harciasságán kívül semmiféle elfogadható politikai magyarázatát nem lehetett adni. A Sanghajból való kénytelen visszavonulás után azonban az elégülcUen fiatal tisztek lelőtték Inukai miniszterelnököt és a japán közélet négy más vezető egyéniségéi. KözSELECT MOZGÓ Előadások k zdete hétköznap d. u. 3, 6 és 9 órakor! Vasárnap délelőtt fél 11-kor és d. u. 3, 6 és 9 órakor! Szentiván-éji álom! ■fk i nak képviseletében adott Olaszországnak Palmerston stílusában megfogalmazott rövid és visszautasító választ, melyben a földközitengeri megállapodásokkal szemben tiltakozó Rómának tudtára adja, bogy London szükségesnek sem tartja a tiltakozással érdemben foglalkozni. „Mister Edennek — mondja a feltűnően szűkszavú válasz — van szerencséje Grandi nagykövei őexcellenciáját értesiteni, hogy az angol kormány álláspontja továbbra is az marad, amelyet a kérdéses memorandumban eddig elfoglalt. Őfelsége kormánya nem hiszi, hogy ennek a kérdésnek további vitatása haszonnal járna“. Ennyi és semmi több. Ez nem alkalmas arra, hogy az Anglia és Olaszország közötti feszültséget enyhítse. A japán események fis minden bizonnyal nem járulnak hozzá a nagy világpolitikai feszültség enyhítéséhez a japáni események sem. Az ázsiai uralomra törő, nagylendületii szélsőkeleti országban pár éven belül már a harmadik miniszterlnököt teszik el láb alól hazafiasság jogcímén. Inukai miniszterelnök 1932 május 19-én történt meggyilkolását röviddel ezután követte Hamagusi volt miniszterelnök meggyilkolása. Most Okada tengernagy, miniszterelnök voll a soron, akit gépfegyverek sor- 1 özével gyilkoltak meg. Közben egész sor miniszter, volt miniszter, tábornok és köz- gazdasági vezető egyéniség esett áldozatul fiatal tisztek golyóinak, akik minden esetben büntetlenül maradtak. A japán népet áldozatkész hazafiassága tette naggyá. Ezt az erényét azonban túlbuzgó nacionalisták nemcsak Japán veszedelmévé, hanem világ- veszedelemmé fokozzák. Japán gazdasági és szociális zavarokkal küzd. A háború utáni gazdasági válságok szociális zavarokat okoztak Japánban is épp úgy, mint más országokban. Ehhez hozzájárult a nagy földrengés, amely szinte megoldhatatlan nehézségek elé állította a szigetország vezető rétegeit. A munkanélküliség növekedni kezdett, megmozdult a súlyos viszonyok között élő parasztság és eredménnyel kezdtek el dolgozni bolsevista agitátorok. A megijedt uralkodó osztály, különösen az ipari fejlődés óta fontos szerephez jutott nagytőke erre a fasizmussal szövetkezett s ennek segítségével visszanyomott minden szociális megmozdulást. A fiatal tisztekből toborzódó fasizmus azonban eszközből csakhamar uralkodóvá vált. Miután a tömegek nyugtalankodását teljes erővel visszaszorította, az eddig urak kodó osztállyal és főleg a nagytőkével fordult szembe, melyet szintén akadálynak látott érvényesülése előtt. A fiatal tisztek hatalma, kik. a háborút majdnem nemzeti iparnak tekintik és nem ismerik a külpolitikai lehetőségek által szabott határokat, igy tűk Dán bárót, a legnagyobb ipari koncern- tnek. a Micsui vállalatnak igazgatóját is, aki pedig eredetileg a fasiszta megmozdulások pénzelöi közé tartozott. A golyók, melyek Inukai miniszterelnököt szivén találták, épp úgy, mint azok, amelyek most végeztek Okada admirális-miniszterelnökkel, szivén találták a japán parlamentárizmust is. Az uralkodó tanácsosai, köztük elsősorban a Genro vezetője, a harcias szélsőségektől óvakodó, öreg Saiondzsi herceg, inkább a parlamentarizmust, illetőleg a szolgálatukban lévő politikai pártokat adták föl, mint az eddigi társadalmi és gazdasági rendet. Az 1932 utáni kormányok már nem tiszta pártkormányok, hanem úgynevezett nemzeti kormányok voltak, melyekben kivételes helyzete volt a hadügyi és tengerészelügvi minisztereknek, akiken keresztül igazában a vezérkar uralkodott Japán fölött. Ezekbe a kormányokba azonban tapasztalt, régi politikusok is bekerültek, akik már az imperialista politika sikere érdekében is igyekeztek megmenteni Japánt a teljes elszigeteltségtől. Ilyen, hosszú diplomáciai múltra visszatekintő, tapasztalt politikus volt Hirota külügyminiszter, aki a legveszedelmesebb hadügyi kezdeményezések pillanataiban is mindent megtett, hogy Japán ne álljon szemben a szélsőkeleten erőt képviselő mindegyik nagyhatalommal. Törekvéseit bizonyos fokig támogatta a most meggyilkolt Okada tengernagy-miniszterelnök is, aki pedig a vezérkar támogatásával került hatalomra, de mint tengerész vezetőtiszt szélesebb látókör fölött rendelkezett. Külpolitika és katonai politika Hirota mindenekelőtt igyekezett megegyezni a kínaiakkal, hogy abban a pillanatban, mikor Japán keleti versenytársaival szembe kerül, a kinai óriásbirodalom ne tar- 1 tozzék szintén az ellenfelei közé. A hadsereg azonban Kínával szemben is csak a katonai erő alkalmazását tartja célszerűnek. Mikor Hirota a nankingi japán követet nagykövetté nevezte ki, hogy ezzel is jelét adja annak a fontosságnak, amelyet Kínának tulajdonit, a japán vezrékar volt az első, amely tiltakozott ellene. Közben a japán pénzegység értékesése és az alacsony munkabérek által nyújtott lehetőségek folytán Japán példátlanul olcsó ipari termékkel árasztotta el nemcsak az ázsiai piacokat, hanem Amerikát és Európát is. A válasz nem késett. Anglia és Hollandia magas vámtételekkel zárták el gyarmataikat a japán verseny elől, az orosz gazdasági rendszer lehetetlenné teszi a Moszkva által nem kívánt bevitelt és védekező gazdasági rendszabályokat hoztak a japán termeléssel szemben Amerikában és Európában is. A rohamosan fejlődő japán termelés igy első sorban Kinára és Mandzsui iára szorítkozik. A Ernában válla zatlanul tovább tartó rejlett, jnpáii* Ih ni , bojkottot azonban legyőzni nem tudta, Mm dzsurin pedig, melynek kétségtelenül na v gazdasági jövője van, egyelőre sokkal többe kerül a japán s/ígetoi szágnak, mint amenn ;l onnan behozni képes. Az Okada-korniány ilyen viszonyok között, számolva a folyton kiújuló pénzügyi nehézségekkel is, igyel e zott a fenyegető összeütközéseket kitolni. Hirota kttlttffyminisztet nagy dipUwn ügyességgel és eredményekkel tárgyalt úgy Amerikával, mint Angliával, sőt Oroszország gal is. Es különösen eredményes volt a j munkája Kínában. De valahányszor a tokiói j diplomáciának sikerült csak láLszatmegegye- ] zésre is jutni az oroszokkal, a Mandzsúriát és Eszak-Kinát megszálló japán hadsereg mindig módját ejtette annak, hogy veszedelmes határincidensek keletkezzenek. A kinai tárgyalásokat pedig egész tartományok elfoglalásával húzta keresztül. A legutóbbi ha- tárösszeütközésekkel kapcsolatban Hirota külügyminiszter és vele az Okada-kormány a tartósabb megegyezés érdekében már hajlandóságot mutattak arra is, hogy évekig tartó, kölcsönös megnemtámadási szerződést kössenek az oroszokkal. Alighanem erre volt válasz a most lefolyt katonai puccs, mely most már úgy látszik, tartósan meg fogja szüntetni a lehetőségét is annak, hogy Japán külügyminisztere önálló politikái folytasson. Lehető következmények Külpolitikai következmények szempontjából a politikai gyilkosságok által teremtett lehetőségeket óvatosan kell megvizsgálni. A láb alól eltett politikusok utódai, még ha diktátorok is, a gyakorlatban elkerülhetetlenül ugyanazokkal a világpolitikai nehézségekkel kerülnek szembe, mint meggyilkolt elődeik. Ezek a nehézségek a most következő japán kormányzat számára még fokozódni fognak, meri az ellenjátékban érdekeltek természetesen fokozott erővel teszik meg védekező lépéseiket. A „Fekete sárkány“ szövetség, melyhez Japánban a megelőző politikai gyilkosságok alkalmával sem lehetett nyúlni s amelynek a mostani pucs- csot végrehajtó fiatal tisztek szintén’ vagy tagjai, vagy utódai, politikai céljai élére a Kina fölötti teljes katonai uralmat és az Oroszország elleni háborút tűzte ki. Az utóbbi célkitűzésre vonatkozólag azonban bizonyos vita van a .japán imperializmus fiatal mozgatói között. Egy részük, különösen a tengerészeihez tartozók, előbb Anglia és Amerika kiszorítását akarják a Szélső- keletről. A szélsőkeleli Monroe-doktrina, melyet a mult évben a külügyminisztériumnak katonai imperialisták által irányított szónoka hangoztatott, inkább Anglia és Amerika, mint Szovjet-Oroszország ellen irányul. A három nagy fehér hatalom mindeneseire közösen érezheti, hogy együtt, vagy egymás után, de ellenük áll harci rendbe a japán imperializmus, mely el van szánva arra, hogy a belső akadályokat gyilkosságok árán is eltakarítsa maga elől. A következmény elkerülhetetlenül n három fehér hatalom összefogása Japánnal szemben, amihez, a lehetőségek szerint, a japán katonai imperializmus által fenyegetett Kina is csatlakoz- hatik. Nagy európai ellentétek miatt esetleg jelentős európai segítségre is számíthat a katonai összeütközést kockáztató Tokió. A Szélsőkeleten erőt képviselő hatalmakat azonban kivétel nélkül magával szembe állítja a „Fekete sárkány“ árnyékában dolgozó japán imperializmus. Ezért valószínű, hogy a császár környezetében lévő, meg- gondoltabb politikusok, igyekeznek majd óvatossággal körülburkolni a lázadó tiszteknek a hatalmi lehetőségekkel nem számitó harciasságát s a Japán számára is nagyon bizonytalan lehetőségek miatt megakadályozzák azt, hogy a tokiói politikai gyilkosságok közvetlen következményeképen háború bo ritsa lángba a Szélsőkelet nagy területeit. —s Nagyapó lábait gyöfri a kőszvény. Jajgat és nem akar kórházba menni. ja tanáéba A fájdalmakat csillapítja, a daganatokat elmulasztja mélyrehaió melegével 3 PÖSTYÉN! ISZAPKUSA Házihasznélafra ere* deti forrásiszaf» »Pi. Qa.s kockákban cnínáenüfl I- .1
