Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-01 / 50. szám

/: I. 1. I: N 7. t. K 19 3 0 ni A r c I u * I ■ I ffil ssrr Í Vll.AGFll.M K KORONÁJA VIMMSZIARIÁK Claude I arrér. hires regényt* után. 1 ős/.. : Anna b<* Mu, Victor I raucen. .IHMBnMHHBMBBBWn I 1 : MIT IK A ROMÁN SAJTÓ P \TR1A: Sok JiilvK köv-ttünk cl. m.i ende, hick a.- ciryefülfs <‘tui. l-c&nanyobb hiba volt, h-*»;v figyelmen kívül hagytuk .■ gaz-disaKr pontokat s csak poHwWKal voltunk d o-^iva. 1 niH-k «uilyos következményen tapM*oaJ4íiatruk. midőn ü panksÁKÜii: leRyönRÜlt Erdélyt kujuk szemeink «Sört. Nem vagyunk vir.vi gtódasata helyzetünknek, egyszerű látszat o? uralmunk. Kincseink más kezében vannak, vagv ntnerének kiaknázva Csak most kezdjük ére/avi ennek ha- t ísit húszévá uralom után. E ténv te ha?. és meg- gondolkozhat. A hibák nagyok, de nem olyanok, melyek javításra nrm alkalmasak. A jav has most már csak erős* ak-’-ratunktól és bölcsességünktől f.igg. Erdélynek pontosain kőiül vonatozott ó rvómban megvalósítandó gazdaságra van r/űkse- ga Mentőmozgalomra. Erdély amellett a párr mellett lesz; mely ezt a programot megvalósítja, rehát a mi pártunkra vár ennek u tervnek nvc-gva Jóntása Pártunk együtt hálád ez crtk-lyij ’ petí­ciókkal'. ismeri Erdély életér ö kivansaga-t. Me. nekvését csak 'tőlünk várhatja. A gazdasági kér. déseket felsz.inen kell tartana, nem szabad meg- iécdkezni róluk Csík beható sáesgálat után le­het megoldást várni. Az erdélyi gazdasági hely 7et igen súlyos. ígéretekkel iélrendszabalyokkal nem leher ezt elintézni. A mi bírnunk 07. hogy eddig nem tettük meg a rziikscges kezdeménye­ző lépéseket Diplomásaink munkájában nem le­het az erdélyi lelkiismeretesbe egységes vonalat feltalálni. Nagy a számuk azoknak, akik csak személyi előnyöket kerestek a pockában ş vá­lasztóik gazdaságii év kulturális színvonalának emeléséért nem harco tok. Meg kejl kezdeni a harcot. Kcgionalizmust fogunk ^ csinálni Erdé­lyünk megmentése végett. Ép" tő regi on a izmust, hogy ezt a tartományt megerősitjsük. Nem akar­juk éz áldom jelenlegi berendezését lerombolni, sor emelni akarjuk tervünkké* Cisz? ke,, 1t>gji" nak az erdélyi íntellektuclck ezekben a nch./. időkben, össze kel! hívni egy második gazdaságii kongresszust, hogy ez legyen Erdély gazdaság' parlamentje. Összefogásra van szükség, ettől függ ErdéÖy jövője. CURENTUL: A közigazgatási reform során olyan felszólalások történtek melyek közelről er. ikkelnek benünket. A magyarság nyomban gya­núperre! él, mihelyt az á^km valamilyen intéz­kedést tesz. Erre vezethető vissza Waller dr ma. gyirpárn képviselő felszólalása is az államnyelv elsajátításának kérdésében, m'ko- azt ^ álitja, hogy ez csak jogcím keresés volt a kisebbségig cd; kalmiazottak leépítésére. A köz.igazgatasi törvény javaslata kötelezővé teszi, hogy a pr’mérők ^is­merjék az ál’am nyelvét. Wilier dr ezt a nép­akarat megfojtásának tekinti (ahelyett, hogy be. lí'tná. mikép az állam es község közötti kapcso­latot kimélyiti. Azt állítottam q kamarában, hogy mi és ít magtárok szigetet alkotunk a szláv — germán tömegben. Erre Wilier dr megjegvez- te: „Ezt mindennap hangoztatni keE. Én har­minc éven át hangozt.nf-am ezt s egyedüli va­gyok a parlamentben, aki nem adtam fel véle­ményemet a közigazgatá: megváltoztatása alkal­mával.“ Nem kelj nagy földrajzi tudás annak megállapításaihoz, hogs- a románság és a magyar­ság szigetet képeznek a szláv és german tenger hullámai között Ez a földrajz! helyzet 1919- óta a meggyőződés revízióját kellett volna okoz­za bizonyos politikai irányban-Budapestrn a han­gos románellenes munka helyett. Év-ró-évrc nőtt c harag és fznporodtak a tévedések s senkisem vette a fáradságot, hogv megvizsgálja Európi térképét. A romüniai magyar kisebbség köteles; sége volna, hogy állandóan figyelmeztesse Közép európa földrajzi helyzetére Budapestet Nagyszerű alkalmat nyújt ma is Középeurópa térképe a tévedések megszüntetésére. TARA NÓASTRA: Diplomáciánk büszke ar­ra, hogy békét teremtett a Dnyeszternél. A ka­pitálisra polgári Romániával izemben a szovjet kormány és a kommunista Internationale is büszkélkedhet, hogy nálunk is létrehoztak egy Népfrontot. Ez az eredménye a- húszéves zavaros szomszédságnak s a mj béketörekvésünknek. Az európai - szovjetbarátság egyes diplomaták pacifis­ta politikájának következménye. Ezek a diplo­maták csak ,,illúziórnak;t tekintik a- kommunis­ták által hirdetett világforradalmat. Viszont a szovjet diplomáciája is csupán illúziónak“ te­kint: azt az európai hiedelmet, mely szerint « kommunisták elejtették a világfcrradaÜmat. Mi­után pedig az iHuzjjó nem kerül pénzbe, a moszkvai kormány szállít is belőle elegei. akár több vagonruai. Mi csak az olyan diplomácia áh- hivatásának magaslatán mely nem a genfj. frá­zisok, de országa katonai vezérkarának adatai alapján dolgozik. Az olasz, német, angol diplo­mácia a katonai erő és illúziók“ diplomáciája. Ezeket reáás, haszna? diplomatáknak kell nevez, ni. „Illúzió“ tehát az a béke melyet Szovjet- oroszországgd kötünk, ha ez kulturális, gazda­sági és politikai téren híveket toboroz a kommu­nista IntemaCjOnáIának. A Népfront nálunk há­borúit jelent a román állaim rnegkiaiparitására. Ezt a háborút a szovjet-kormány nem a- Dnyesztsr- néi de áUami életünk minden megnyilvánulásá­ban folytatja ellenünk. Akadhat valaki, aki en. oek igazságait nem látja be BUDAPEST Dohány -u. 42. Az a hely, hol a jó kö­zönség jól érzi magát Legmodernebb szállodai kényelem, első­rangú étterem, zene, tánc, színházak, szó­rakozó helyek és a kereskedelem központ­jában. Mérsékelt árak! Garage a házban  hét viiágpoiitfifikáia A „Fekete sár kém" árnyékában Az elmúlt héten egymást kergették a kid politikai szenzációk. A közönség azonban clfásult és nem mutat többé izgalmat a sor­sára messze kiható eseményekkel szemben sem. A japán katonai puccs sikere, Eden külügyminiszter beszéde, melyben angol hajlbatatlansággal nem enged egy jottányit sem a háborutkezdő Olaszországgal szemben eddig elfoglalt londoni álláspontból s a francia—s/ovjelorosz kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény megszavazása váratlanul nagy többséggel, mind olyan események, amelyek más körülmények között hónapok­ra lefoglalnák a világpolitikai közvélemény érdeklődését. Most alig méltatják figyelemre, hogy a londoni alsóházban Anglia fiatal külügyminisztere megtartotta első nagy be­szédét. mely hangjának üntudalosságával a mult századvég nagy imperialista külügymi­nisztereire. a Palmerstonokra és Salisburyk- re emlékeztet, lüden kijelentette, hogy az európai békének igazi biztos, talán egyedüli garanciáját jelenleg Anglia katonai ereje képezi és hogy az angol kormány, mely szi­lárdan kitart a népszövetségi politika mel­lett, vezető szerepet kíván abban, bogy a genfi tagállamokat vállalt kötelezettségeik teljesítésében irányítsa. Nehézségek ugyan vannak, de Anglia — mondta erélyes han­gon Eden — megingathatatlanul kitart a genfi vonalon. Ugyancsak ennek a politiká­napról-napra emelkedett, amig elujulott a pár nap előtti katonai puccsig. A „Fekete sárkány“ Japán külpolitikáját igazában már évek óta a „Fekete sárkány“ elnevezés alatt szö­vetkezett fiatal tisztek irányítják, akiket az utóbbi időben nipponistáknak is hívnak. Egy ilyen fiatal hadnagy 1931 szeptember 18-án saját kezdeményezésére megtámadta osztagával Mukdent. Másnapra már japán csapatok szállták meg Mandzsúria főváro­sát és pár bét alatt majdnem az egész Man­dzsúria japán katonai kezekbe került. A tábornokok természetesen elfogadták a be­fejezett tényeket s a tokiói kormány szintén nem tehetett egyebet. Japán külpolitikai ve­zetése egy csapásra átkerült a hadsereg és a hadseregen át a fiatal tisztek kezébe. A tokiói külpolitika ezután nagyjában arra volt kénytelen szorítkozni, hogy a hadsereg tetteit igazolja és a következmények által okozott nehézségeket eloszlassa. A Sanghai ellen intézett japán katonai támadás is a „Fekete sárkány“ müve volt és a tisztek harciasságán kívül semmiféle elfogadható politikai magyarázatát nem lehetett adni. A Sanghajból való kénytelen visszavonulás után azonban az elégülcUen fiatal tisztek lelőtték Inukai miniszterelnököt és a japán közélet négy más vezető egyéniségéi. Köz­SELECT MOZGÓ Előadások k zdete hétköznap d. u. 3, 6 és 9 órakor! Vasárnap délelőtt fél 11-kor és d. u. 3, 6 és 9 órakor! Szentiván-éji álom! ■fk i nak képviseletében adott Olaszországnak Palmerston stílusában megfogalmazott rövid és visszautasító választ, melyben a földközi­tengeri megállapodásokkal szemben tiltako­zó Rómának tudtára adja, bogy London szükségesnek sem tartja a tiltakozással ér­demben foglalkozni. „Mister Edennek — mondja a feltűnően szűkszavú válasz — van szerencséje Grandi nagykövei őexcellen­ciáját értesiteni, hogy az angol kormány álláspontja továbbra is az marad, amelyet a kérdéses memorandumban eddig elfoglalt. Őfelsége kormánya nem hiszi, hogy ennek a kérdésnek további vitatása haszonnal jár­na“. Ennyi és semmi több. Ez nem alkal­mas arra, hogy az Anglia és Olaszország közötti feszültséget enyhítse. A japán események fis minden bizonnyal nem járulnak hozzá a nagy világpolitikai feszültség enyhítésé­hez a japáni események sem. Az ázsiai ura­lomra törő, nagylendületii szélsőkeleti or­szágban pár éven belül már a harmadik miniszterlnököt teszik el láb alól hazafiasság jogcímén. Inukai miniszterelnök 1932 május 19-én történt meggyilkolását röviddel ezután követte Hamagusi volt miniszterelnök meg­gyilkolása. Most Okada tengernagy, minisz­terelnök voll a soron, akit gépfegyverek sor- 1 özével gyilkoltak meg. Közben egész sor miniszter, volt miniszter, tábornok és köz- gazdasági vezető egyéniség esett áldozatul fiatal tisztek golyóinak, akik minden eset­ben büntetlenül maradtak. A japán népet áldozatkész hazafiassága tette naggyá. Ezt az erényét azonban túlbuzgó nacionalisták nemcsak Japán veszedelmévé, hanem világ- veszedelemmé fokozzák. Japán gazdasági és szociális zavarokkal küzd. A háború utáni gazdasági válságok szociális zavarokat okoz­tak Japánban is épp úgy, mint más orszá­gokban. Ehhez hozzájárult a nagy földren­gés, amely szinte megoldhatatlan nehézségek elé állította a szigetország vezető rétegeit. A munkanélküliség növekedni kezdett, meg­mozdult a súlyos viszonyok között élő pa­rasztság és eredménnyel kezdtek el dolgozni bolsevista agitátorok. A megijedt uralkodó osztály, különösen az ipari fejlődés óta fon­tos szerephez jutott nagytőke erre a fasiz­mussal szövetkezett s ennek segítségével visszanyomott minden szociális megmozdu­lást. A fiatal tisztekből toborzódó fasizmus azonban eszközből csakhamar uralkodóvá vált. Miután a tömegek nyugtalankodását teljes erővel visszaszorította, az eddig urak kodó osztállyal és főleg a nagytőkével for­dult szembe, melyet szintén akadálynak lá­tott érvényesülése előtt. A fiatal tisztek ha­talma, kik. a háborút majdnem nemzeti iparnak tekintik és nem ismerik a külpoli­tikai lehetőségek által szabott határokat, igy tűk Dán bárót, a legnagyobb ipari koncern- tnek. a Micsui vállalatnak igazgatóját is, aki pedig eredetileg a fasiszta megmozdulások pénzelöi közé tartozott. A golyók, melyek Inukai miniszterelnököt szivén találták, épp úgy, mint azok, amelyek most végeztek Okada admirális-miniszterelnökkel, szivén találták a japán parlamentárizmust is. Az uralkodó tanácsosai, köztük elsősorban a Genro vezetője, a harcias szélsőségektől óvakodó, öreg Saiondzsi herceg, inkább a parlamentarizmust, illetőleg a szolgálatuk­ban lévő politikai pártokat adták föl, mint az eddigi társadalmi és gazdasági rendet. Az 1932 utáni kormányok már nem tiszta párt­kormányok, hanem úgynevezett nemzeti kormányok voltak, melyekben kivételes helyzete volt a hadügyi és tengerészelügvi minisztereknek, akiken keresztül igazában a vezérkar uralkodott Japán fölött. Ezekbe a kormányokba azonban tapasztalt, régi poli­tikusok is bekerültek, akik már az imperia­lista politika sikere érdekében is igyekeztek megmenteni Japánt a teljes elszigeteltségtől. Ilyen, hosszú diplomáciai múltra visszate­kintő, tapasztalt politikus volt Hirota kül­ügyminiszter, aki a legveszedelmesebb had­ügyi kezdeményezések pillanataiban is min­dent megtett, hogy Japán ne álljon szem­ben a szélsőkeleten erőt képviselő mind­egyik nagyhatalommal. Törekvéseit bizo­nyos fokig támogatta a most meggyilkolt Okada tengernagy-miniszterelnök is, aki pedig a vezérkar támogatásával került hata­lomra, de mint tengerész vezetőtiszt széle­sebb látókör fölött rendelkezett. Külpolitika és katonai politika Hirota mindenekelőtt igyekezett meg­egyezni a kínaiakkal, hogy abban a pilla­natban, mikor Japán keleti versenytársaival szembe kerül, a kinai óriásbirodalom ne tar- 1 tozzék szintén az ellenfelei közé. A hadsereg azonban Kínával szemben is csak a katonai erő alkalmazását tartja célszerűnek. Mikor Hirota a nankingi japán követet nagykövet­té nevezte ki, hogy ezzel is jelét adja annak a fontosságnak, amelyet Kínának tulajdonit, a japán vezrékar volt az első, amely tiltako­zott ellene. Közben a japán pénzegység ér­tékesése és az alacsony munkabérek által nyújtott lehetőségek folytán Japán példát­lanul olcsó ipari termékkel árasztotta el nemcsak az ázsiai piacokat, hanem Ameri­kát és Európát is. A válasz nem késett. Anglia és Hollandia magas vámtételekkel zárták el gyarmataikat a japán verseny elől, az orosz gazdasági rendszer lehetetlenné te­szi a Moszkva által nem kívánt bevitelt és védekező gazdasági rendszabályokat hoztak a japán termeléssel szemben Amerikában és Európában is. A rohamosan fejlődő ja­pán termelés igy első sorban Kinára és Mandzsui iára szorítkozik. A Ernában válla zatlanul tovább tartó rejlett, jnpáii* Ih ni , boj­kottot azonban legyőzni nem tudta, Mm dzsurin pedig, melynek kétségtelenül na v gazdasági jövője van, egyelőre sokkal többe kerül a japán s/ígetoi szágnak, mint amenn ;l onnan behozni képes. Az Okada-korniány ilyen viszonyok között, számolva a folyton kiújuló pénzügyi nehézségekkel is, igyel e zott a fenyegető összeütközéseket kitolni. Hirota kttlttffyminisztet nagy dipUwn ügyességgel és eredményekkel tárgyalt úgy Amerikával, mint Angliával, sőt Oroszország gal is. Es különösen eredményes volt a j munkája Kínában. De valahányszor a tokiói j diplomáciának sikerült csak láLszatmegegye- ] zésre is jutni az oroszokkal, a Mandzsúriát és Eszak-Kinát megszálló japán hadsereg mindig módját ejtette annak, hogy veszedel­mes határincidensek keletkezzenek. A kinai tárgyalásokat pedig egész tartományok el­foglalásával húzta keresztül. A legutóbbi ha- tárösszeütközésekkel kapcsolatban Hirota külügyminiszter és vele az Okada-kormány a tartósabb megegyezés érdekében már haj­landóságot mutattak arra is, hogy évekig tartó, kölcsönös megnemtámadási szerződést kössenek az oroszokkal. Alighanem erre volt válasz a most lefolyt katonai puccs, mely most már úgy látszik, tartósan meg fogja szüntetni a lehetőségét is annak, hogy Japán külügyminisztere önálló politikái folytasson. Lehető következmények Külpolitikai következmények szempontjá­ból a politikai gyilkosságok által teremtett lehetőségeket óvatosan kell megvizsgálni. A láb alól eltett politikusok utódai, még ha diktátorok is, a gyakorlatban elkerülhetet­lenül ugyanazokkal a világpolitikai nehéz­ségekkel kerülnek szembe, mint meggyilkolt elődeik. Ezek a nehézségek a most követ­kező japán kormányzat számára még foko­zódni fognak, meri az ellenjátékban érde­keltek természetesen fokozott erővel teszik meg védekező lépéseiket. A „Fekete sár­kány“ szövetség, melyhez Japánban a meg­előző politikai gyilkosságok alkalmával sem lehetett nyúlni s amelynek a mostani pucs- csot végrehajtó fiatal tisztek szintén’ vagy tagjai, vagy utódai, politikai céljai élére a Kina fölötti teljes katonai uralmat és az Oroszország elleni háborút tűzte ki. Az utóbbi célkitűzésre vonatkozólag azonban bizonyos vita van a .japán imperializmus fiatal mozgatói között. Egy részük, különö­sen a tengerészeihez tartozók, előbb Anglia és Amerika kiszorítását akarják a Szélső- keletről. A szélsőkeleli Monroe-doktrina, melyet a mult évben a külügyminisztérium­nak katonai imperialisták által irányított szónoka hangoztatott, inkább Anglia és Ame­rika, mint Szovjet-Oroszország ellen irányul. A három nagy fehér hatalom mindeneseire közösen érezheti, hogy együtt, vagy egymás után, de ellenük áll harci rendbe a japán imperializmus, mely el van szánva arra, hogy a belső akadályokat gyilkosságok árán is eltakarítsa maga elől. A következmény elkerülhetetlenül n három fehér hatalom összefogása Japánnal szemben, amihez, a le­hetőségek szerint, a japán katonai imperia­lizmus által fenyegetett Kina is csatlakoz- hatik. Nagy európai ellentétek miatt esetleg jelentős európai segítségre is számíthat a katonai összeütközést kockáztató Tokió. A Szélsőkeleten erőt képviselő hatalmakat azonban kivétel nélkül magával szembe ál­lítja a „Fekete sárkány“ árnyékában dol­gozó japán imperializmus. Ezért valószínű, hogy a császár környezetében lévő, meg- gondoltabb politikusok, igyekeznek majd óvatossággal körülburkolni a lázadó tisztek­nek a hatalmi lehetőségekkel nem számitó harciasságát s a Japán számára is nagyon bizonytalan lehetőségek miatt megakadályoz­zák azt, hogy a tokiói politikai gyilkosságok közvetlen következményeképen háború bo ritsa lángba a Szélsőkelet nagy területeit. —s Nagyapó lábait gyöfri a kőszvény. Jajgat és nem akar kórházba menni. ja tanáéba A fájdalmakat csillapítja, a daganatokat elmulasztja mélyrehaió melegével 3 PÖSTYÉN! ISZAPKUSA Házihasznélafra ere* deti forrásiszaf» »Pi. Qa.s kockák­ban cnínáenüfl I- ­.1

Next

/
Thumbnails
Contents