Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-12 / 34. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR N». ■L\\ ' U r kJás^^íí s?v-4 íf Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fjókkiadóhivetal és konyvoszcály: Pista Unirii 9 rt£m. — Tílrfonsvám: 109. — Levélcím: Cluj, postdiók So, LVII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTIIA MIKLÓS SZERDA F.lífizetéri árak: havonta 7»> negyedévre 110, félévre 420, rreat* F40 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveate it prngí- A többi külföldi államokba cwk a porrókülÖnbAzettd többi mBrnBetmaammmaa^i 1936 FEBRUÁR 12. Messziről, Párisitől, mint az álomban, fór felénk egy rokonszenves hang, amely itthoni tulajdonkép és talán azért szól a távolból, hogy a tér és idő nagyobb távlataival erősítse magát. Ez a helyzet szinte az arany mikrofon szerepéhez hasonlít: nyomatéket, erőt, jelentőséget kölcsönöz a beszélőnek. A rokonszenves hang lorga Miklósé, oki rövid és ármányokkal megrendített miniszterelnöksége alatt is hű maradt a történetírói és poltfikus több, érvényeséthető és időszerűvé váit elvéhez s hajlamos volt, hogy kisebbségi politikusokat fölhasználjon kormányának egyik-másik terű- i létén: néhány kisebbségi tanintézetnek visszajuttatta nyilvánossági jogát és rokonszrnvel nézte a kisebbségi nyelvhasználatot, szabad kisebbségi működést. A kormányzását megelőző és követő szabadegyetem maga köré szokta csoportosítani a kisebbségi hallgatókat és kisebbségi előadókat, maga pedig minden alkalmat megragad, hogy ifi kisebbségvédelmi hitvallását meg-megismételje, mélyítse $ újabb fogadalmakkal megpecsételje. Nemrég Brasovhan mondott nagy feltűnést keltő előadást, amely eddig a legkiterjedtebb és a legnemesebb nyilatkozata volt e nemben. Mast bátor kezdeményezéssel előadását megismételte Parisban. Szándéka és cselekedete tulajdonkép igy sem újság, eddig is beszélt ott erről a kérdésről; ezúttal azonban nagyon világosan és nagyon határozottan és föltűnő célokkal beszélt. De nem elégedett meg e belső tartalomnak a fokozásával és ) erősítésével, hanem mini Brasovhan jelhasználta a kisebbség ellenes szándék és agyar- kodás legélesebb píllantát a vitéz kiállásra, most éppen igy fölhasznált egy kedvező és súlyos pillanatot, amikor Párisban „romániai napok1‘ vannak, melyeken a politikánk uj gazdasági vonalát kezdeményezik és visszatérnek minden rejtelem és fönntartás nélkül, kicsiny ingadozó sídén a külköz- élet régi álláspontjára. Nagy pillanatok ezek már királyunk párisi tartózkodása miatt is: amikor Bonnet francia kereskedelmi miniszter az uj gazdasági egyezményt korszakosunk mondja, „mert súlyos veszedelmeket hárít e!*‘. Éppen most és éppen ott Párisban a Bra- sovi előadás megismétlése rendkívüli jelentőségű és bizonyára jelentős hatása tesz Itthon, mint ahogy nagy hatása lesz a Lovaiénál is inkább balfelé pillantó uj francit kormány idején kitűnő uralkodónk igen szerencsés formában a nyugati szövetséges eszme- kör szolgálata mellett ünnepélyes nyilatkozatot adott és igy most már föltétien következéskép szélső jobboldali áramlat hivatalos élt ér ülésének, sőt ez áramlat társadalmi akadály nélkül való előrehömpölygésének most már hamar véget kell érnie. Vajda elcsönde- sedése már utalt erre. Az állami irányvonal szabadelvű és demokratikus lesz megint és ebben az irányban el kei! csőndesednie minden kisebbségellenes működésnek. Véssük jól emlékezetünkbe a „párisi szervákért“ és tartsuk őket melegen vagy szárazon, lorga ugyanis a romániai Idsebbségek történetének és belső helyzetének ismertetése után megbírálja kormányzataink és pártjaink magatartását, amely nem fele! meg a kivánalmaknak. lorga szerint legyen szabad az iskola létesítés és kezeljék tiszta szándékkal a szabadiskola fogát: nem lehet sokáig erőszakot venni az emberi leiken. A saját érdeke követeli, hogy a kisebbségi állampolgár tanulja meg az állam nyelvét, miért hát o. nyelv tanulási kényszer, amely az erős elnemzet- lenitési szándék főjele. A teljesen szabad iskola természetes föltétele, hogy a kisebbségi kérdést a legteljesebb szabadság szellemében, a nemzetközi szerződések és törvények komoly végrehajtásával oldják meg. Az előadás befejező részében lorga kifejtette a hid- verés jelentőségéi és szükségét. Hatalmas erővel és a történelmi tudós szakszerűségével fejtegette, hogy a romániai magyar kisebbség sorsszerű politikai és szép történelmi jelentőségű feladatot kapott: szerepet kell vállalnia régi és uj hazája közt a kapcsolatok szükséges kiépítése körül. Persze mindez még csak előadás, egyelőre, mindez csak egy jó eszme számára uttörét, lodzsa csehszlovák miniszterelnök gyakorlati tervet vitt Parisba a inai Hérics rcilciísCrc Á kitenlani és a római megegyezés államai közöfí akar szoros gazda« sági megegyezés, létesíteni. — íuhacsevszky szovjet marsall Parisban Fiandín ratifikálásra terjesztette be a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezményt Párisban megkezdődött a Duna-vidék kérdéseivel foglalkozó megbeszélések tná*&» tíik fejezete, A tárgyalások újabb szakaszának központjában Hodzsa csehszlovák miniszterelnök áll, aki hir szerint a Duna-vidék gazdasági egybefogásának gyakorlati tervével érkezett a francia fővárosba. Ilyen megvalósítható gyakorlati tervre a párisi tárgyalásoknak szüksége is van, mert az eddigi megbeszélések, a nyilvánosságra került adatok szerint, nem igen tudtak kibontakozni a nagy elvi általánosságok kereteiből. Inkább nega ti soim ok at sikerült megállapítani, melyek között szerepel az is, hogy a dunai kérdést és a dunai gazdasági együttműködési nem lehet úgy megoldani, bőgj’ az érdekeltek valamennyiét a megoldási csoportosulásba beie ne foglalják. Ennek az egybefogásoak azonban egész sor nehézsége van, melyek előtt teljesen szemet hunyni a legszebben megrajzolt megoldási tervben sem lehet, Hodzsa csehszlovák miniszterelnök tervei szántára igen kedvező légköri talál Pártéban, almi a csehszlovák köztársaság különösen népszerű úgy a nagyközönség, mint a vezető politikusok körében. Párisi lapok szerint Hodzsa terve alapján valószínűleg sikerülni fog olyan széleskörű egyezményt megkötni, amelyben a kisantant-államokkal együttműködésben résztvennének a római egyezmény államai, Ausztria, Magyarország I és Olaszország is. Hodzsa már Schuschnigg kancellár prágai látogatása után hangoztatta, hogy a dunai kérdés megoldásának előfeltétele a kisantant és a római egyezmény államai között létrehozandó szoros gazdasági együttműködés, mely megteremtheti a szükséges légkört a politikai közeledésre is. Nem részletezte azonban eddig Hodzsa a nyilvánosság előtt, hogy e szorosabb gazdasági együttműködést hogyan látja létrehoz- hatónak. A párisi „Temps'*, melynek kapcsolatai a francia külügyminisztériummal Ismertek, Prágából azt jelenteti magának, hogy Hodzsa ebből n szempontból különösen alkalmas egyéniség, mert határozott rokonszenwel viseltetnek iránta nemcsak Béesben, hanem Budapesten is. Ebben az irányban magyarázzák a Hodzsa utazásával kapcsolatos budapesti sajtóhangokat is, melyek hangoztatják, hogy Magyarország Csehszlovákiával szemben minden gazdasági közeledési javaslatot jóindulatúan mérlegel s a magyar kormány általában békés megoldásra törekszik minden gazdasági és politikai kérdésben. Art kívánja azonban, hogy ne kívánjanak tőle olyant, ami életérdekeit veszélyeztetheti és hogy a magyar igények miatt ne fenyegessék folyton háborúval. Hodzsa Párisba érkezésével egybeesik a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezmény beterjesztése a párisi kamara elé. Ez a kérdés körös területet képez s párisi és prágai külpolitika számára. Bizonyos tekintetben e párhuzamosság kihangsulyo- zására szolgál az is, hogy a csehszlovák miniszterelnökkel egyidejűleg érkezett hosszabb londoni tartózkodás után Párisba Tuhaesevszky szovjet-marsall, az orosz hadsereg jelenlegi legfőbb parancsnoka is, akit a francia fővárosban nagy ünnepélyességgel fogadtak. Ez azonban nem jelent annyit, hogy tovább is élne az a törekvés, mely a dunai kérdés megoldásába Oroszországot is be akarja venni. Ez a terv már a multheti tanácskozásokon kivth eteti ennek bizonyult. Arra sincsen sem mi jel, hogy Hodzsa miniszterei nők fel akarná támasztani. Hodzsa párisi PÁPiIS, (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa csehszlovák mmiszterelnök tegnap hosszas 'tárgyalásokat folytatott Fiam din francia' külügyminiszterrel. A tárgyalások Flandm és a külföldi uralkodók és államférfiak legutóbbi pária', megbeszéléseivel vannak kapcsolatban. Ugyanakkor megvitatták a kőzépeurópai kollektiv biztonság kérdését is, amely jelenlegi formájában Ausztria és a kisantant államok között, közeledésre szór üközőt. Hodzsa minis z te re In ők öt ezután Lebrun köztársasági elnök kihallgatáson fogadta. Tegnap este díszes külsőségek között folyt 3e a Sorboune-on Hodzsa csehszlovák miniszterelnök, Lebrun francia köztársasági elnök és más kiváló politikai és közéleti sze- mély'iség jelenlétében Massaryk volt csehszlovák köztársasági elnök tisztelőiére tartott ünnepély. Massaryk a párisi egyetem díszpolgárai. Az ünnepségen Sarcául elnökölt és azon csaknem teljes számban vetlek részt a kormány tagjai, képviselők és szenátorok, a diplomáciai testület tagjai, valamint a Sorbonne professzorai. Fián din külügyminiszter Massaryk érdemeit méltatta, magas cm- beri&égu tor«éöcvU&i «lakjunk nevezte ók, aki bt egyéni szabadságot soha sem volt hajlandó a népek szabadságától elválasztani. Ezután bitért Benes jelenlegi csehszlovák köz- társasági elnök érdeme re is, akiben Massa- Î ryk kitűnő tanítványát látja. Hodzsa miniszterelnök tegnap meglátogatta Leger külügyi aimindsztert, majd délután felkeresne Flandin kül ügy minisztert, 6 órakor pedig Lehrun köztársasági elnököt. Este Hodzsa Massaryk Jan párisi követ vendége voll. Ä francia—orosz egyezmény PÁRIS. (Rador.) A fiWitía-ftzovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amelyet 1935 május 2-án Lávái és Potemkin orosz nagykövet panafáltak, ma terjeszte/te a kormány a parlament elé ratifikálás végett. A javaslat előadója Henry Torres, Az előadó hangsúlyozta, hogy a javaslat hivatva van Kedeteurópában is meghonosítani a kollektiv biztonság rendszerét, a locamói szellemben. Az orosz—francia paktum előszó, nem csúcspont, hanem alap, amely nyitva marad mindé® békevágyó keleteuró- pai áttasn «iáeiúra. Mst Herriot, Flandin és esetleg Paul Bon- i eour is felszólalnak a vitában. Tuhaesevszky szovjet-snarsall Párisban PÁRIS, (Rador) — Ma délelőtt Tuhacs^v- szky orosz marsall látogatást tett Camelin tábornok francia vezérkari főnőknél, aki magánál tartotta dezsőnére. Tuhaesevszky párisi tartózkodása alatt felkeresi Durand- ville tengerészeti vezérkari főnököt és Puio tábornokot, a légügyek vezetőjét, továbbá Maurin hadügyminisztert, Pietri tengerészeti és Deat légügyi minisztert, Titulescu és Hodzsa megbeszélései PÁRTS. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa csehszlovák miniszterelnök a francia államférfiakkal megkezdett tárgyalásai előtt hosszasan tárgyalt a még mindig Párisban tartózkodó Titulescu külügyminiszterrel, Titnlescnt villásreggelire hívta meg és három órán át tartó megbeszélésen tárgyalta meg vele a bét országot közvetlen érdeklő, napirenden lévő külpolitikai kérdéseket. Párisi lapok Hodzsa és Titulescu megbeszélésében a két ország szoros egyetértésének jelét látják. Gowing és Franck német miniszterek Varsóban VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Gőring porosz miniszterelnököt és Riesert, a dan- zigi szenátus elnökét e hét végére a lengyel fővárosba várják. A német államférfiak több napig tartózkodnak a lengyel fővárosban ahol fontos tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal. Úgy Gőring, mint Rieser varsói tartózkodásuk alatt Moscisky köztársasági elnök vendégei lesznek. Tegnap Varsóba érkezett Franck német birodalmi miniszter, aki lengyel jogászkörök előtt előadást fog tartani az államok jogviszonyairól. Franck látogatásának nincs politikai jellege, DréHr fare temetése BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap délután temették el a tragikus körülmények között elhunyt Dréhr Imre volt államtitkárt. Dréhr Imre, mint már megírtuk, ügyének kúriai tárgyalása után, amikor értesült a jogerős marasztaló Ítéletről, összeesett és röviddel azután meghalt. A temetésen teljes számban jelentek meg az elhunyt barátai és hozzátartozói, valamint neves közéleti személyiségek is. \ család kívánságára egyetlen beszéd sem hangzott e! a temetésen, mindössze a s/v d'.’ L'st végző imp mondott rövid imát siijánál.
