Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-09 / 32. szám
ARA 5 Iii TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR Na. i4i.i«Vî«*« 5 7. erkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 pjókkiadóhivatoi és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 «ám- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, post'üók So, &VI1. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM. M AGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, ntgyedévre 210, félévre 420, évent* £40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő A többi külföldi államokba cjak a portókülonbozettei több IBMII——üWHHail»HI HI— II 1 ........IMII IMI Ml l'M 1936 FEBRUÁR 9. idei1 visszautas a földközi-tengeriLosarnora vonatkozó indítványt „Támadónak minősíteti állammal Anglia nem köt megegyezést“* mm Francia lapok vészharangot kongatnak „az olasz—német közeledés“ alkalmából A Bí anner-hágó körül Olaszország nem erősí tette meg katonai védelmét A párisi tárgyalásokban egyelőre szélcsend állott be. A tárgyalások második fejezete hétfőn kezdődik el, araikor Hodzsa csehszlovák miniszterelnök a franeia fővárosba érkezik. Hodzsa még elindulása előtt a franeia félhivatalos „Petit Parisien“-nek nyilatkozatot adott Ebben a nyilatkozatban újra erősen hangsúlyozza azt a törekvését, hogy az öt középeurőpai állam, egyrészt Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, másrészt Magyarország és Ausztria között szoros gazdasági megegyezést teremtsen. „Meg vagyok győződve — jelenti ki nyilatkozatában — hogy ez a megegyezés lehetséges“. Hodzsa .. Kezdést gyakorlati szempontok szerint ke lendőnek látja s a megoldást úgy képzeli, hogy a kisantactot mint egységet kell közelebb hozni a római egyezményt aláíró államok csoportjához. Tervében tehát számításba veszi Olaszországot is, melynek a dunai kérdés megoldásából való kihagyását most már általában lehetetlennek tartják. Különösen érdekes Hodzsa nyilatkozatában a Habsburg-restaurációra vonatkozó rész, melyről csak annyit mond, hegy megoldásra vár, anélkül, hogy a lehetetlenségét is kihangsúlyozná. A párisi tárgyalások eredménye különben láthatólag nem hozott megnyugvást az európai külpolitika központjai számára. Párisban határozott idegesség állapítható meg, Boriin feltűnően nyugtalan és London kritikus pillanatokhoz illő szigorúsággal tart ki álláspontjai mellett. A francia sajtó egyrésze hosszú cikkekben számol be az olasz— német viszony javulásáról. A cikkeknek lehet belpoiifkiai oka is, mert a jobboldal az uj franeia külpolitika következményének akarja feltüntetni Róma és Berlin közeledését. Nagy figyelmet kelt Párisban az Angliából érkező hir is, hogy lord Londonderry volt hadügyminiszter, az angol politikai élet egyik legtekintélyesebb tagja Berlinben tárgyal a németekkel. Londonderry hír szerint főleg gyarmati kérdésekben folytat megbeszéléseket, melyeknek terén Anglia bizonyos engedményekre hajlandó Németországgal szemben. Más hirek szerint Londonderry megbeszéléseiben szó van a rajnai katonailag semlegesített zóna kérdéséről is, mert ennek a kérdésnek fejlődését hetek óta változatlan nyugtalansága! szemlélik Párisban és Londonban. Berlinben viszont az okoz nyugtalanságot, hogy a londoni és párisi tárgyalásokban újabb törekvést látnak arra, hogy Németországot bekerítsék. Ezért állítólag komoly párt alakult ki — állítólag Seek! tábornok is ehhez tartozik — mely azon dolgozik, hogy a pár év előtti kapcsolatot Moszkva és Berlin között újra felvegyék. Róma szintén nyugtalanul nézi az események fejlődését. Olasz vezető körök tegnap hivatalos cáfolatot adtak ki azzal a hírre! szemben, hogy az olasz hadvezetőség megerősítette volna a Bren- ner-hágó körüli katonai védelmet. A cáfolat szövege szerint „Olaszországnak nincs szüksége arra, hogy ilyen eszközökkel bizonyítsa be a középeurópai kérdések iránti érdeklődését. A párisi tárgyalások nyomán amugyis be kellett látni mindenkinek, hogy Olaszország nélkül a középenrópai kérdéseket megoldani nem lehet“. Angol részről Eden külügyminiszter utasította vissza, amint most kiderül, Flandiu- nek egy föidközitengeri Locarno-ra vonatkozó indítványát. Eden mereven kitart amellett, hogy Olaszországgal nem köt sémmiféle megegyezést, „mert olyan állammal, melyet a Népszövetség támadónak nyilvánított, Anglia — Eden szerint — nőm köthet kölcsönös megnemtámadási szerződést“. Ö'cmíéboB jár a történelem. Elmozdulását és haladását alig bírjuk mérni kicsiny képességeinkkel. Az értelem az időt és tért, ami a történelemnek megfelelő arányát adja, bizonyára nem végtelen csillagászati számok irt áztató nagy és ezért homályos tömkelegével próbálja ábrázoló-mértani mód megértetni. De a kettőben lejátszódó történelem perceivel és óráival, amelyek sokkal több, mint amit emberöltő vagy matuzsálemi emberi kor fogalma jelent, nem bir a tudesos dűlőjére jutni. Ámi végtelen rövid életünk türelmetlen a történelem üteme s léptei miatt. Az eszmék is lassan érnek meg s a történelmi fordulatokat hosszú előkészítő mozgalmasság előzi meg. Most, amikor élénken forr a világ és közhit szerint talán nagyobb fordulat felé ballagunk, mint amit a francia forradalom vagy Amerika fölfedezése idézett elő — talán olyan elébe, mint a kereszténység és népvándorlás volt — a türelmetlen emberiség kifakad az uj mesét hordozó cse- lekvény csigalassúsága ellen, megfeledkezik a százados emelkedések és süllyedések többnyire nyújtott hossza, szinte lát hat ni lansága ellen. Pár nap előtt szinte pánikszerű szorongás borongott a világ árnyékos pontjain és harsány bizakodás a napsütötte oldalakon. Azt hitték, hogy a londoni és párisi tanácskozások varázsütésre, mint a regékben, megoldjál: a függő kérdéseket o: általános békt boldogsága vagy legalább a jelenlegi helyzet szigorú megrögzítése érdekében: sikerül létrehozni az egyetemes biztonsági szerződést, sikerül hatályosan megvédelmezni Ausztria függetlenségét, sikerül rendezni az egész Dana-völgyi kérdés-tömkelegéi bármely fél áldozata nélkül, sikerül teljessé tenni a Balkán-szövetségei, sikerül nyugvó pontra helyezni a Habsburg-restauráció dolgát, sikerül elhalasztani a köolaj-embargot s a földközi-tengeri fogoly: Olaszország ostromzár alá helyezéséi, sikerül eltaposni a két világháborús kigyófészket, az olasz—etiopia és a keletázsiai harcteret. Bizonyos, hogy ezek a tárgyalások ezrelékes mérőeszközök szerint előrevitték a dolgokat és talán üdvös hatással fognak járni a távol jövőben: az igazi nagy általános hosszú békét hozzák létre és a küszöbön ál- I ló világháborút újból elhessegetik, de a kéz- j zelfogható jelentős és véglegesszerü megoldásoktól még messze vagyunk. Az embernek és az emberiségnek a sors csak drága árért ad javakat, minden igazi értéket hosszú és kemény munkával kell szolgáim, mint a bibliai hősnek az asszonyokért és nemzedékek erőfeszítésébe kerül egyetlen ember életét betölteni látszó vágy és terv is. A világháború általános csapásait, de méginkább a vesztesekre kiáramlott következményeket még mindig nehéz eltüntetni, meggyógyítani, feledtetni, végleg helyettesíteni. Most „a történelmi időben és a cselekmény terében“ látjuk, hogy a történelem szekere mily lassan mozog, szinte állni és lespedni látszik. Ha Münchenben lezuhan a gyönyörűen szerkesztett és igazi német alapossággal megépített repülőgép az utcai járókelők nyakába, bizony föl kell ocsúdnunk, hogy még sokáig nem lehetünk igazi urak és hatalmak a levegőben s egy pár évtized erőfeszítésének olyem gyönyörű műve, mint a rádió vagy a mozgókép, amelynek alapelveit azonban már a kora ókor tudománya álmodta vagy elgondolta és részleteit századaink föltaláló! szolgáltatták, nem föltétien bizonyíték a történelmiség boszorkányos gyorsasága sikerének. Természetesen ez a pár adalék és épp. hogy körültapintó emelkedés látszólag csak puszta játék a gondolatokkal. De jelentős, ha tanulság és magatartás eszközlése lesz: hogy a történelemmel szemben nincs helye türelmetlenségnek s meg kell becsülni a hangya és méh munkáját a végső célok érdekében. Hét és félmillió virágot kell kirabolni, hogy félkiló méz halmozódjék föl. Mennyi szól kell a törvényhozásban, politikai tárgyalásokon, kűlközéleti találkozókon ejteni, mennyi cselekedetet űzni szellemi és gyakorlati életben, az alkotó életben és a pusztító háborúban, amíg a történelem eau baJcarasztial elő# léju Őfelsége— a Riviérán PARIS. (Az ELlen/zék távirata.) Károly király őfelsége tegnap a francia követségen Franchet D‘Esperay tábornoknak átadta a legmagasabb román katona kitüntetést. Károly király ugyanakkor számos francia tábornoknak és magasranigu katonatisztnek átnyújtotta a román katonai érdemkeresztet. Más párisi távirati jelentés szerint őfels<*e a mai nap folyamán elhagyja a francia fővárost. A Riviérán őfelsége egy teljes hetet fog időzni, azután visszatér az országba. Tituíescu tegnap ebédet adott a párisi francia követségen. Az ebéden Rusdy Áras török külügyminiszter, Fuad párisi török, Politisz görög, Purics jugoszláv és Dinu Cesianu román követ jelentek meg. Iorga professzor, volt miniszterelnöknek a román—francia barátság érdekében kifejtett munkásságáért Lebrun francia köztársasági elnök a becsületrend nagykeresztjét adományozta. A miagas kitüntetés alkalmából Titu- I lescu külügyminiszter üdvözlő táviratot intézett Lor&áihoz. Izgalom Németországban a diplomáciai tárgyalások miatt LONDON*. (Az Ellenzék távirata.) A Manchester Guardian arról ir, hogy nagy nyugtalanság uralkodik német vezető körökben a legutóbbi londoni és párisi diplomáciai tárgyalások miatt, melyekben Németország elszigetelésének szándékát Látják. Von-Seckt tábornok — a lop szerint — azon dolgozik, hogy közeledést hozzon létre az oroszok és németek között, a hadsereg többi vezetői szintén arról szeretnék meggyőzni Hitlert, hogg szükség oan az Oroszországgal való barátságos viszony hely reállii ásóra. Megbukott a földközi-tengeri Locarno terve PĂRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Edémnél folytatott megbeszélései során Flandin francia küKigyminiszter javaslatot tett egy földközi-tengeri egyezmény létrehozására, , amely bizonyos mértékig a földközi-tengeri Locarno szerepét töltené be. Eden a javaslatot kedvezőtlenül fogadta és rámutatott arra., hogy Anglia nem köthet megnemtámadási szerződést olyan országgal, amelyet a Népszövetség előzőleg támadónak nyilvánított. Eden kijelentette, hogy az olasz—abesszin háborús viszály befejezése után sem lát lehetőséget arra, hogy ilyen megegyezés jöjjön létre a Földközi-tengeren. Az egyezmény tervéről állítólag Rómát is értesítették, ahol szintén hűvösen fogadták Flandin javaslatát. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Vatikán-államban cáfolják azt a hirt, mely szerint a> Szentszék lépéseket tett volna a francia és angol kormányoknál, hogy folytassák tovább tárgyalásaikat az olasz—abesszin viszály megoldása érdekében. Hivatalos olasz körökben basonáóképen. cáfolják a híradást, mely szerint az olasz kormány csapatokat küldött volna a Brenner hágóhoz. Dolgozik a diplomácia PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Flandin külügyminiszter tegnap hosszasan tárgyalt Clark párisi angol nagykövettel. Diplomáciai körökben ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy a megbeszélések az angol kormány szándékaihoz hiven a német fegyverkezés körül mozogtak. Francia mértékadó körökben Clark és Flandin találkozásával kapcsolatban kijelentették, hogy az abesszin—olasz viszály előbb-utóbb mégis csak megtörténő felszámolása után a nagyhatalmaknak vissza kell állitaniok a slrezai arcvonalat. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Beavatott olasz forrás szerint a fasiszta párt gyökeres átszervezése a közeljövőben megtörténik. Ciano gróf propagandaügyi miniszter és Starrace fasiszta pártfőtitkár Afrikába küldetése első jele ennek a törekvésnek. Mussolini főleg az utánpótlást akarja megszervezni és a legfőbb állami állásokra magas- rangú katonatiszteket állít, Hodzsa PárLsba utazik PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa Milán miniszterelnök a közeli napokban Párisba utazik, ahol a Sorbonne egyetemen résztvesz a Massaryk-emlékünnepélyen. A csehszlovák miniszterelnök útját úgy tekin tik politikai körökben, mint a párisi tárgyalások második fejezetét Oft ^trieze? cseh munkást u!ka!inaz a szovjet PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A szovjet kormány ajánlatot tett a csehszlovák kormánynak 50.000 cseh ipari munkás alkalmazására. Ha a csehszlovák kormány elfogadja az ajánlatot, az 50.000 csehszlovákiai munkást szibériai munkatelepeken fogják foglalkoztatni a szovjetek.
