Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-09 / 32. szám

ELLENZÉK M.Î6 február V. lijuABtB 7,-bmmwiwcw!i'i i— »^r*v',KáarjintKaga^mr.gaai MIT IIi A ROMÁN SAJTÓ lp.ir, KivW>sccck. Aranv I rkölcs. Nh'vtcki. PATRIA: Ak. ,i/ ip.ir cllrn vjn, a fejlő- vk-st akaiüW/74. A Mih*taclKM*frr nem -vén akarta tcLo*;in'm a ine 'öfta'.'JasißOt, Ih>kv •i«s<>n a? iparnak s a ’.'tuuk.isukrvvk. Nem lehet felvé la.^osodott földműves ov/illy tu-lkál ovi r.".n'M- 1 ól beszólni Romániában. A felviIáROVHlen, i. svros, müvrit, to dmüvesek o/RÍn me^ldeló v> amyt létwttenek majd j. több: osztályokkal. A ipar fejlődése scRitsfgére vau <v nie/.yt.v/da- ságnak. A népfokdle« igy ttilv'hat clh-'vf/.kc. ti. >t .1 virosl\in. \ mezöcaydasnfti termékeket is esőit itt doiftwJwtjjük fel. 1-pp ezért helyes, ha :i földművesek a feldolgozásból közvetlen hasznot húznak. A- nvr Ryorsabb tcrmelőké- prsségcel rrndoikezik, nagyobb haszonnal do'RO- vvk s így magira vállalja az adó egy részének fi »rését, omit körönben «- mezőgazda Kellene megfizessen az államnak. Mindezt nem zabád elvedül anyagi szempontból •vV'^gilni. A föld­művesek alkotják az. államot s így joguk és kötelességük védekezni. — A mai nemzcrköz.i zdas’gi helyzetben szükség van sáfár, ipari termelésre. Az minyitás és ellenőrzés fogjon ki- vül maga az állom kefil az országos ipar ügyét kezébe vegye. A Mihalache-párr megteszi maid a szükséges intézkedéseket az igazgatóságok és munkaszentélvzer rominoitâ-sâra is. Az állami beavatkozás t orvén vest és év el ennek azonnal 3.:hatók lesznek a nyomai y űz ipart -a román elem fogja uralni. .A kartallék és estekhez, ha­sonló összefogások megszűnnek s csak kivételes ecetben működhetnek álWni ellenőrzéssel. NAŢIUNEA ROMANA: A bánsági magyar párti tagozat b'PÍ3 nyitotta meg a nemzeti ák l.im és a kisebbségi állam kérdésének tárg>'-alá­sd. Azt írja: ,.A nemzeti állom az, nraly egyet, len népből all. Vagy az, ameiv nagyszámú több­ségénél fogva a< vezetés jogát követelheti, vagy követe’ik azon kisebbségekkel szemben, in el vek­kel politikai nemzetet, képez.“ így tehát — mondja a magyarpártj hivatalos — azok az államok, melyekben az tmaJkodó többségi népen kívül más emákai népkisebbségjek is élnek, nemzeti államok ugyan, de mégis vegyes népes­ségű államoknak neveztetnék. Ezeken yz álla­mokon kívül még úgynevezett kisebbségi államok i$ vannak, hol egyetlen nemzetnek sincs abszo­lút többsége. Az utódállamok közül egy sem helyezhető a tcztni rvtanzeti államok eléső osz_ cifyába. A második osztályába tartozik _ Romá­nia, a harmadikba Jugoszlávia és Csehsz-tbv-á- kia, mert itt az uralkodó nemzetnek nincs ab­szolút többsége. Jugoszláv óban horvitok, szllt*- venok, magvarok, németek élnek egymás meg­lett. Csehszlovák'.iban szintén nagyszámú né­met, szlovák, ruthén, lengyel, szb. aakvk. — Ha nem is haladjak túl együttesen az ^ uralkodó nemzetet, mégis egwonalon áíkvik és sokszor érvényesítik ‘akaratukat azzal szemben. Cseh­szlovákjában Massary.k személye vök cr egyen, súly biztosítéka. Mégis diplomáciai jegyzék vál­tások történtek a szomszédos államok részéről testvéreik érdekében. Legtöbb a 'lengyel jegyzé­kek száma: nemrég küldték a tizennegyediket, lengyelország nem fordul a Népszövetséghez, melyet az a trianoni- szerződés állított fel, mely határait megállapította. Közvetlenül a kor- rr.dnyok váltják az erre vonatkozó jegyzékeket. Prága Varsónak mindig ..dobjc‘‘'val felel. ,.He­lyes!“ Ez a magyarság álláspontja. Nem tagad­juk, jól vsa lefektetve. Aki azonban tud olvas­ni a sorok között, észreveszi, hogy figy cím ezre. réssel áEunk szemben. Arról van szó, mi kö­vetkezhet be az ilyen államokban egy európai háború esetében. Könnyebben széteshetnek, mint amennyire össze vannak kovácsolva,, mert hi­szen a kisebbségek tisztában vannak azza-í, mivel tartoznak a jövőben. Mi is tisztában vagyunk ezzel. Nem foglalkozunk tehát az eshetőségek­kel, csupó'n arra mutatunk rá, hogy háborút tartva szám előtt, semmit sem teszünk a ki­sebbségek részéről érkező támadás kivédésére. A rendszabályok a tényekkel ellenkeznek. — A kisebbségi katonák szabadságra vannak engedve, nem nyernek oktatást s igy a román ember vállára nehezedi # jövő háború minden ter­he. Ő kell majd mások vagyonát megvédje. A románok védik a hazát az -ellenség elíien, míg a magyar otthon markiba nevet, A románság an­nak idején katonai szolgálatot teljesített. Be kell vonni a magyarokat is g hadseregbe, van elég törvény az ország érdekeinek védelmére. RAZA (uj kormányt támogató Bucuresti-i nagy napilap): MegmuOaFtuk az angoloknak Romania aranytermő vidékeit, megyek ma sin­csenek még kihasználva». Tudja az egész világ, hogy az ország nagyon gazdag aranyban. A háború után kellett volna a termelést fokozni, midőn nagy ára volt az aranynak, de nem volt pénz erre. A termelés caak igen kicsiny mér­tékben emelkedett. A magánüzemek nehézsé­gekkel? küzdöttek, mert a- Banca Naţionala az előirt áron ® teljes kitermelt mennyiség beszoî- gáÜtadását követelte. Kezdetben a stabilizációs paritás alapján, 111.111 lej. árban váltotta be az arany kilóját. Míg a külföldi valuták emelj kedtek, az arany ára a világpiaci árfolyam alá esett. Csak 1935 június 15-én emelte fel ■» jegy­bank az arany kálóidnak beváltási árát 30 ezer lej „jutalommal'4. Még igy sánc« a világpiaci ár elérve. Ezért nem hajlandó résztvenná a külföldi tőke az aranytermelésben. — A másik ok, az ar,amykivitel tilalma. A jegybank nem _ engedi kivinni az aranyat s. saját céljaira. fordít min­den mennyiséget. Miután azonban bizonyos több­letet jelent a külföldi tőke bevonása, valószínű, hogy a jegybank engedékenyebb lesz a többletre nézve. Ne feledjük el. hogy a mócok sorsa az oranytermeléssel van egybekötve. UNIVERSUL: Ha előfordult a múltban csalás, panama, botrányos üzlet, mindig voltak erkölcsi vzempontból kifogástalan nagyságok, akik keM időben közbeléptek cs helyreáll kot­ták a mérleget. Ha nem igy volt, ajkkor a csa­lád, társadalom és állam eltűntek. A fődolog az, hogv ^ megtorlás ne kessen. Franciaország ki­tűnő példát szolgáltat most erre. — Stavisky és OuMriv módján több botrányos iiz k*crü' ián lott-ík !c a leplei Mrg iyoi bm történt, hogy 1 leír 1 Róbert - ■ ,;i, párisi ügyvédi kamara veze­tő tagja — rámutatott. «zokra .1 ténykedésekre, melyek nem egyeztethrtők össze az ügyvéd* er. kölcesd. Ezért történt aztán, hogy néhány til­tó rencWkr.vsr iktatlak 1914.ben töménybe, — Egyszerű, rendes bíróság ítélt a Stavivky-iigyben ■ intézkedés történt tárgyalások nyilvánosai- gátiak emelésére. Ugyanakkor azonban arra vo­natkozóan is történr intézkedés, hogy a kö. .'(ínség ne befolyásolhass.» az esküdteket. Ne­künk is szükségünk volna százféle rendcilkcz.ésre.-------------------- 1——Bffl» DREI’ TA'l I A: A vJTósér. . r lejnek támadá­‘.ai megzavarják a társadalmi rendet Csupán egy reménységünk maradt: - ai bíróságok mű­ködése. Különös dolgot láttunk nemrég a Clri. siiviu-i Ítélőtábla I. szekció; ínak tárgya lá<pán. Novicki ismert jobbo/ldak vezér ügyét tárgyal­ták. aki kékingben jelent ning a bitóság előtt kér liorogkercszctel s eltűrték, Cluvnau :u való­ságban a besszarábi.ji származásit IncuJer bel­ii gy mini syter szülŐlöldje, Még sem intézkedett enki, mert: o» liberális pán nem s'/odgájja már a régi célkitűzéseket Kezén mo'ia a belügymi­niszter. A héi világpoliükája A ckmai kérdés é­sének világpolitikai háttere Páris ős Izmion diplomáciai életében az elírni] t két hét alá 111 olyan mozgalmuKság uralkodott, mely csak jelentős események előkészítésével kapcsolatban érthető nntg. Hogy miben állanak ezek :u készülő jelentős események, még mindig nem leint világosan látni. Meglehel!, hogy az előkészületek siker­telenségei miatt maguknak az eseményeknek 1 >eköV«v tke zése is kitolódik későbbi időpontig. Nem valószínű azonban, hogy ilyen erőfeszí­tésre fontos okok nélkül került volna sor. A párisi tárgyalások előterében a dunai-kér- dés állott, melynek központjául! joggal vagy anélkül, az örökké megoldatlan osztrák kér­dést tekintik. Minthogy pedig az osztrák kérdés újra előtérbe került, Ausztria legiti­mista érzelmű vezetői sem mulasztották el fölhasználni az alkalmat, hogy újra kísérle­tet legyenek a Habsburg-restauráció megva­lósítására. Parisban aiz elmúlt hét alatt ko­ronás fők s a kifKoitantnak, a Balkán-szö­vetségnek, Szovjetoroszországnak és Ausz- triának külpolitikai vezető egyéniségei tár­gyaltak a francia; vezető államférfiakkal. Ezt megelőzőleg Flandin külügyminiszter folytatott részletes meglieszélést Ixmdonhan az angol kormány vezetőivel. A fölmerült kérdések tehát elég sok oldalról nyertek megvilágítást. A külső jelekből ítélve az ered­mény, legalább ami a középeurópai és du­nai-kérdést, de különösen az osztrák kérdést ’Heti. mégsem látszik sikeresnek. AMI NEM SIKERÜLT A Hial*dburg-restauráció ügye, melyet Starhemberg osztrák alkancellár képviselt, miután Schuschnigg kencellár állítólag Prá­gában végezte el az előkészitő munkát, tel­jes visszautlacsitásra talált. Az osztrák függet­lenség garantálásának kérdését, miután az eddig ebben vezető szerepet játszó Olaszor­szág Afrikába» van lekötve, szintén nem si­került úgy elintézni, hogy Olaszország he­lyét más államcsoportosulás vagy éppen egv másik nagyhatalom töl lse be. A Duna-vidék állaronmaJk szorosabb összekapcsolása gaz­dasági és esetleg politikai téren, a jelek sze­rint, ugyancsak nem tett számbajövő hala­dást st párisi tanácskozásokon. A nyilvános­ságra került terv, mellyel az igy fölvetett kérdéseket megoldani igyekeztek, meglehető­sen kivihetetlennek látszott már az első pil­lanatban is. Arról lett volna szó, hogy az osrürák függetlenség garantálását teljesen a kisamtaaiít és a Balkán-szövetség vállalná és a két államszövetséget ebben a munká jában Szovjetoroszoreizág támogatná, mint Olasz­ország helyébe bekapcsolódó nagyhatalom. Ennek előfeltétele az lett) volna, hogy mi­után most már Franciaország rövidesen ra­tifikálja a francia—orosz 'kölcsönös segély­nyújtási megegyezést, Románia is hasonló megegyezéssel kapcsolódjék bele a megegye­zésnek abba a rendszerébe, melyet Csehszlo­vákia és Franciaország az oroszokkal már megkötött. .Az első nehézséget a. Habsburg- kérdés fölvetése okozta., ami főleg Belgrád- ban ütközik leküzd hete tíen akadályokban Oroszország hátvéd szerepe az osztrák füg­getlenség garantálásában szintén főleg ju­goszláv részről nem talált állítólag kedvező fogadtatásra. De úgy látszik maguk az oro­szok is húzódoztak tőle, mert Moszkvai ál­landó törekvése az, hogy minden összeütkö­zésre alkalmat nyújtó nemzetközi kérdést re­gionális megoldás lielyett népszövetségi kol­lektív megoldás védelme alá helyezzen. A párisi tárgyalások igy, ha jelentős részlet eredményeket el is érhettek, a központi problémának tekintett osztrák kérdés tekin­tetében különös haladást aligha értek el. AZ OKOK Miben keressük az okát annak, hogy a dunai problémák fölvetését nyugati nagyha­talmiak éppen ebben a pillanatban találták időszerűnek, m kor világhatalmi vetélyfcedé- sek jóval égetőbb és arány tatamii nagyohb- szabásu kérdéseket dobnak előtérbe. Amikor ijesztő erővel vetik előre árnyékukat ai széi- s őkele ti kérdés, a német—francia kérdést és az Olaszország elleni .szankcióknak a Föld­közi-tenger hatalmi viszonyaival kapcsolatos kérdése. A főokot élső sorban kétségtelenül a francia nyugtalanság szolgál Hatba, mely at­tól tart, hogy az Olaszország afrikai elfog­TaTtságaj által nyújtott lehetőséget a német hatalom fölhasználja arra, hogy Keleteuró- pában kimozdilhatntlan erővel helyezkedjék el. De nagy szerepe lehetett a kérdés fölve- lÖdésében még annak is, hogy a moszkvai diplomácia mindinkább újra. helyet foglal az erürópni kérdések nagy nemzetközi e.1- intézésé.ben. — Es ezt a folyamatot, mely a szovjetoroszokat jelentős szerephez, jut­tatja minden európai tanácskozásban, ma még nagyobb erővel segíti elő London, minit PárLs. Lrtvinovot lomloni idŐzésc alatt hosszas kihallgatáson fogadta VIII. Eduard király. A szovjet küliigyek vezetője többször tanéeskozotti Eden kül ügyminisztemd. Vanw sittart állandó külügyi államtitkárral és Duff Cooper hadügyminiszterrel. A szovjet hadse­reg legfőbb parancsnoka pedig Litvinov eF ul a zása után is Londonban maradott, min­den valószínűség szerint nem tisztán csak atzért, hogy az angol főváras látni valóságad megtekintse. Ma nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az orosz liadsereg rohamos kiépítését talán egye Ilern fővárosban sem nézik megelé- gedettebb szemekkel, mint éppen London­ban. SZÍXSÖ-KELET ÉS EURÓPA Magyarázatot erre természeteim nem ab­ban kell keresni, hogy angol vezető körök­ben bárki is rokonszernvvel viseltetnék a moszkvai kormányzó rendszerrel szemben. A brit világbirodalom érdekei azonban olyan purancsolóítn Írják elő London számára a követendő utat, liogy világnézeti különbsé­geknek ezen a téren szerepe többé nem le­het. Az angol külpolitika irányát első sor­ban a .szélsőkeleti események szabják meg. Ennek függvénye bizonyos fokig az angol népszövetségi politika is, ennek függvénye London magatartása az Abesszíniában elhe­lyezkedő Olaszországgal szemben és ennek függvénye a Szovjetoroszországgal szemben követett újabb angol külpolitika is. A bolse- vizmus el helyezkedés élői Angliában a lon­doni kormánynak különös ok« nincsen félni. Az angol gyarmatokon dolgozó bolsevista propaganda nagy eredményeket eddig szin­tén nem ért el. Minden esetre távolról sem jellent olyan veszedelmet a brit birodalom érdemeire, mint a teljes erővel és megfelelő imperialista ideológiával alátámasztott japán előretörés. Beipolit kai okok tehát nem. tart­ják vissza a londoni kormányt a szovjet- oroszok kali való barátságtól. Külpolitikai okok pedig valósággal kényszerítik rá. Kö­veiké/.mén yképen angol—orosz közeledéssel nemcsak Ázsióban, hanem Európában is szá­mítani keli, aminek kihatásod messzemenőek lehetnek. A világháborút megelőző években az angol világbirodalom szintén egy- kímélet­lenül előretörő nagyhatalom, a császári Né­metország ellen szövetkezett Oroszországgal. A mai helyzet, tisztán az erőviszonyok jálé­kát tekintve, nagyobb keretekben, de erősen hasonlít a világháború előtti helyzethez. WASHINGTON HELYETT MOSZKVA Anglia megpróbálta először az Egyesült- Államok segítségéi’ biztosítani Japánnal szemben. A válasz tartóz kori ó volt. Roose­velt aiz Egyesült-Államok örökös semleges­ségéről terjesztett be javaslatot az amerikai parlament elé. Ez nem jelent annyit, hogy' adott esetben Amerika tétlenül nézné Japán vjíáguralini igényeinek érvényesülését. A né­met világhatalmi igényekkel szemben annak idején szintén egész váratlan ml lépett csata­rendbe. Határozott kötelezettséget azonban a japán előrenyomulás által első sorban fenye­getett Angliával szemben Washington nem volt hajlandó vállalni. London tehát szinte kényszerhelyzetben közeledett Moszkvához, melyet Japán szintén' fenyeget, de amelynek erős hadserege áll készenlétben a Szélsőke- leLen és amellett kedvező stratégiai pontok fölött is rendelkezik ezen a vidéken. Az oro­szokat pillanatnyilag még erősebben fenye­geti a japán előretörés, mint az angolokat. Oroszországot azonban jóval kevésbé veszé­lyeztetik a japán sikerek, mint a brit biro­dalom ázsiai érdekeit. Az oroszok nagy terü­leteket veszíthetnek Ázsában anélkül, hogy ez létérdeküket érintené. Sőt a keleti kér­dés szakértői szerint még együttműködés is Amerikában naponta ezrével hagyjáft el a nteggyógytrf betegek a kórházakat és klinikákat Amerikában, ahol nemrégiben felfedc/liT. azt az 11 j csodagyógynövényt, amelyből a ma már világhírűvé váll ..Gastro I)“ készül az állami kórházakban és klinikákon, régi, idült gyomor és bélfekélyekné), valamint epe, vese és májba jóknál, ideges fejfájással Járó álmatlanságnál, szédüléseknél, hányin­gereknél stb. a Gastro I) kezeléssel rendki viili kedvező eredményeket értek eL így < paciensek ezrei - pár heti kezelés után tökéletesen kigyógyulva hagyják el az inté­zeteket. Számokkal ki nem fejezhető az a gazdasági előny, amit a munkaképesség visz szanyerése és a gyors gyógyulás jeleni úgy az államnak, mint az egyedeknek. Nem is beszélve arról, hogy mennyi szenvedéstől menti meg a betegek tízezreit a Gastro D kezelés. A „GA.STRO D“ ma már nálunk is kap­ható, 130 lej utánvét ellenében küldi: E. Császár gyógyszertára. Bucureşti, Calea Vic­toriei No. 124. elképzelhető Japán és Szovjet Oroszország kö­zött a brit birodalom rovására. Az ázsiai brit hatalmat viszont sávén, találná egy ilyen cső portosiriás, melynek a lehetőségét is minden erővel igyekeznek megelőzni Londonban. Ez az. oka, hogy Litvinov külügyi népb ztos kü­lönösen kedvező fogadtatásra talált az angol fővárosban s ez az. oka a Tuchacsevszky marsall orosz bodseregfőparancsnok újabb fegyvereket fog Angliából is szerezni az amúgy is óriási keretek között kiépített szov­jetorosz hadsereg további kiépítésére. A VILÁGPOLITIKA UJ ELEME Az angol—orosz közeledés a világpolitiká­nak az az uj eleme, melyet aj nemzetközi kér­dések megítélésénél a lehetőségek közül töb­bé kihagyni nem szaljad. A francia—nőmét ellentét és a földközi-tengeri hatalmi hely­zettel kapcsolatos kelctaí'r kai háborús vál­ság mellett, ez szolgáltatja főleg azt a hát­teret, melyet a dunai kérdés alakulásánál is erősen tekinteti)« kell ezután venni. A dunai kérdésnél, mely eddig is annyi nagy hatalmi versengésnek volt a függvénye s amely most egy újabb, kiszámithatatlan lehetőségekkel járó. súlyos kapcsolattal, terhelődött meg. —*. GYOMOR- ÉS BÉLHURUT, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyama­tok a gyomorbélhuzamban, bél baktérium- és syomorsavtulrcngés az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF* keserüvrz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. A forró ég­öv országaiban estiek orvosi tapasztaltok iga­zolják a FERENC JÓZSEF víz rendkívül éne­kes hatását vérhasnáj és o!yan gyomorbetegsé­gek esetén, melyek váltóiázzal együtt lépnek fri* líik kaphaáíiak állást ? CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A városi munkaügyi hivatal állásközvetítő irodája jelen­tése szerint a következő mesterségü egyének ta­lálnak munkaalkalmat az alábbi városokban: 3 festősegéd, 1 gazdatiszt, 1 cukrász, 1 torta- készitő, 2 kötő, i Írógép javító, 1 szerelő Cluj-on. 40 segédmechanikus. 10 lakatos, 4« vasesz* tergál>'os Braaov-ba. 3 kazán-mechanikus Radauti.ban. i mester papírgyárban Galati-ban. X szakács Oradea-n. i német nevelő Craiova-n. i kefekészitő Sibiu-ban. i gyógyszertárvezető Cnüova-ban. i késfenő Sibíub-an. 1 bőripari mester Timisoara-n, i női szabó Tg.-Mures-en. I kazán-mechanikus Tg.-Mures-en. Akik a fenti állásokra igényt tartanak, for­duljanak az állásközvetítő hivatalhoz, hol kellő tájékozódást nyernek. ,4 Mozgószinházak műsora : S Z O M B A T —V A S Ä R N A P i CAPITOL-MOZGÓ: Premier! \ÉGE A TÁNC­NAK. Gyönyörű szerelmi regény. Fősze­replők: a hires szépségű Nancy Caroll és Georg Murphy. lTj Világhiradó és Micky Maus. EDISON-MOZGÓ: I. HALÁLRA ÍTÉLVE. Megható dráma. Fősz. Clark Gable, Myrna Loy. W. Powell. II. Noel Opward vigjátéka filmen: SZESZÉLArES ASSZO­NYOK. Norma Shearer, Robert Mont­gomery. MUNKÁS-MOZGÓ: I. VASGYÁROS. Ohnet regénye után. Főszerepben: Henrv Rol- lan és Gabv Morlay. II. ABESSZIN HÁ­BORÚ. III. Sili-Simfonic. IV. Micky Maus és Journal. Előadások: 3, 6 és 9 órakor. Helyárak: 10 és 12-j-3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Cluj-on először! ABDUL HAMID (A vörös szultán). Fősz. Fritz Kortner, Nils Asther. Kelet hatalmas zsarnokának kettős élete. Vasárnap dél­előtt 11-kor is. Uj leszállított helyárak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents