Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-05 / 28. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ íN NUMERAR No. î4T.s&ţ/iriţ.î<jk Szerkesztőség és kiadó hi vital : Cluj, Calaa Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 rzám. — Telífonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. LVII. ÉVFOLYAM, 2 8. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éyenta S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő A többi külföldi államokba csak a porrókülönbozette: :öbo 11 ........muie MiniiMMírrii rr~~~irT^r Tr....19 3 6 FEBRUÁR 5. Óriási It I m : Pirii!« mai|@! francia Mipontika radeseid Befis bulgár birály is feelelíapcs©léd©ü & párisi iár^yaSásokba- — Si[©¥i©i©tí€5§z©i<szá'|| cssik «á kollektív kölcsönös védelmi szerződés kereáébeifi hajlandó garasiiálni Ausztria tiiggeilenségéi. Olaszország tiltakozik a dunai kérdés ujnbb megoldási terve ellen A párisi diplomáciai tárgyalások változatlan mozgalmassággal tovább íolytak a tegnapi napon is. Egymást követték a tanácskozások, amelyekbe tegnap Boris bulgár király is belekapcsolódott. Károly király Őfelsége és Titulescu külügyminiszter, mint a francia főváros lapjai írják, a középeurópai egyensúly kérdését és általában a dunai kérdést vitatták meg a francia vezető politikusokkal folytatott tanácskozásokon. Ugyancsak francia politikai körökben tegnap elterjedt a hire, hogy Boris bulgár királynak Lebrun elnökkel, Sarraut miniszterelnökkel és Flandin miniszterrel folytatott tanácskozásai után nem látszik többé kizártnak, hogy Bulgária szintén csatlakozik a Balkán-szövetséghez. Az igv kiépítendő kapcsolatok ^ európai államok nagyrészének és a félig európai, félig ázsiai Oroszországnak és i‘örökországnak részvételével nagy hatalmi láncot létesítenének, mely a párisi és londoni politika vezetése alatt egy világosan még nem látható, egységes terv szolgálatában állana. Nyilvánvalónak látszik, hogy az igy összehozandó óriási államcsoport megalkotása kapcsolatban van a nemzetközi politika időszerű nagy kérdéseivel, a szankciók kérdésével, az olasz és a német kérdéssel. De ugyanakkor biztos jelek mutatnak arra, hogy a terv jelentős részét a dunai kérdésnek a nyugati nagyhatalmak uj koncepciója értelmében való rendezése képezi. A párisi tárgyalásoknak pillanatnyilag főleg ez az utóbbi cél képezi a főtárgyát. Az ezirányu tárgyalások központjába az osztrák függetlenség védelmét helyezik, amivel kapcsolatban természetesen újra felmerül a Habsburg-restauráció kérdése is. Erre vonatkozólag ellentétes hirek kerültek forgalomba. A létrehozandó megegyezés azonban minden esetre támogatni készül Ausztria különállását a nagy német tengertől. Egyik bécsi lap nem is mulasztja e! lemondólag megjegyezni, hogy „egyszerre a világ minden hatalmassága aggódni kezd a jólétünkért. Reméljük, hogy a nagy aggodalom közepette valóban nem veszítjük el éppen ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban a függetlenségünket*'. A helyzet mindenesetre úgy alakul, hogy a párisi tárgyaláson olyan törekvések nyilvánulnak meg, melyek az osztrák függetlenség garantálásában Olaszország eddigi szerepet át szeretné ruházni Szovjet-Oroszországra. Ez a törekvés, a jelek szerint, nem sikerül, Állítólag maga Litvinov orosz külügyi népbiztos gáncsolta el. Szerinte Oroszország európai közbelépése terén még nem tart ott, hogy Ausztria függetlenségének biztosítására garanciákat vállaljon. Nem teheti ezt a locarnői szerződéssel kapcsolatban sem, mert orosz felfogás szerint mindezeket a kérdéseket a Népszövetség keretében kell elintézni és a Genfben létrehozandó nagy, kollektiv kölcsönös védelmi szerződés hivatott arra, hogy az európai államok függetlenségét minden támadással szemlén biztosítsa. A londoni és párisi megbeszéléseket természetesen nagy figyelemmel kísérik Rómában is, mert érzik, hogy a kialakítandó csoportosulás éle Igen nagy mértékben Olaszország ellen irányul és összeköttetésben van a szankciók súlyosbításának a tervével is. Rómában megállapítják, hogy a dunai kérdés uj rendezésére Olaszország nem hajlandó, mert a kérdésben tett eddigi lépések olyan politikai lehetőségek alapján történtek, melyek az utóbbi időben vagy megszűntek, vagy egy időre felfüggesztettnek tekinthetők. Nem tartják lehetségesnek Rómában az uj rendezést azért sem, mert egyes hatalmak részéről olyan törekvés nyilvánul meg, hogy Olaszországot a dunai kérdés rendezésében más hatalom bevonásával helyettesítik. Ez nem vezethet eredményre, mert az olasz külpoíitika nem hajlandó lemondani arról, hogy a dunai kérdés rendezésénél az őt megillető jogait érvényesítse. De nem lehet ezt a kérdést római felfogás szerint ebben a pillanatban rendezni azért sem, mert a szankciós politika következtében hiányzik a dunai kérdés megoldásához a szükséges gazdasági nyugalom és egyensúly. Talán napokba fog telul, inig a párisi tárgyalások mibenlétéről hozzávetőleg Is világos képet nyerhetnek a nem beavatottak is. Egyelőre gomolygó egymásutánban követik egymást a néha ellentmondó hirek. Csak annyi látszik világosnak, hogy Európa vitás nemzetközi kérdéseivel kapcsolatban nagyszabású újabb csoportosulás, újabb hatalmi lánc kialakulásáról van szó, melynek ereje, de egyúttal gyengesége is éppen a tervezett nagy kiterjedésben rejlik. A párisi tárgyalások eredményeihez tartozik a román—francia pénzügyi megegyezés is, mely a francia fővárosban elterjedt hirek szerint következőképen teszi lehetővé a Franciaországban elhelyezett román kölcsönök eddig szünetelő fizetését: egy megalakítandó szervezet veszi át a petróleummal kapcsolatos állami jövedelmeknek mintegy 700 milliót kitevő évi összegét. Ennek az összegnek 80 százalékát törlesztésre fordítják, 20 százalékát pedig arra, hogy a román állam a francia állammal szemben fennálló kötelezettségeinek tegyen eleget. h hőolaj-szanüdölf bevezetése Királyunk pánin tartózkodása rendesnél is nagyobb figyelmet érdemel. Kap is. Már londoni kihallgatásai s tárgyalásai foglalkoztatták a világ közéletét és közvéleményét. A sajtó egyértcl- müleg és jelentőséggel teljesen hangoztatta, hogy Károly király a londoni nagy uralkodói s miniszteri találkozókat a függő kérdések tisztázása mellett kizsákmányolta más célból is: a Mussolini igyekezetét és tervét átvette, vagyis a Éuna-völgyi kérdés megoldását készíti elő. Talán az érdekelt hat-hét államot me ghioluri ja, 'tatán angol—francia jegyzékkel, talán Párís városába. Ez valószínű. A világnak egyetlen vágya van, a béke: oltsák el a keletafrikai tűzvészt. — Bizonyos, hogy a párisi hosszú és meleg tartózkodás tömérdek megbeszélésre ad alkalmat az egyetemes vágy körül. Az alkalmad tevékeny szellemű fiatal királyunk bizonyára teljesen kiaknázza. Személyes megbeszélései sokat lendíthetnek a függő kérdéseken. Alkalmasint nemcsak arról beszél és beszéltet, hogy alakuljon tovább a népszövetségi meg- toriásos politika az Etióp—olasz viszálgban, mit csináljon a Balkán szövetség a földközi- tengeri összefogás érdekében, hogyan biztosítsák az általános uiiágbékét a Duna-völgyi népek komoly megbékéltetésével és komoly gazdasági összejátszásával, hanem arról is beszél és beszéltet, hogy Románia gazdasági, kölcsönös kereskedelmi és pénzügyi válságát miként gyógyítsák meg. Ennek a betegségnek leghatásosabb orvosai és gyógyszerei megzs csak Parisban vannak. A helyzet pedig most különösen kedvező, mert a házipatika is már megteszi <1 magáét és rendkívül kedvező, hogy főleg Anglia részéről megkezdődött a megtortásos politikában résztvevő dunavölgyr államok bizomjos mértékű kárpótlása, mit Litvinov és Titulescu követelt Genfben azonnal, mikor egyes országok a gazdasági megtorlások politikáját elutasították. A legfőbb gazdasági kérdés most a külföldi adósságok törlesztési és kamat szolgáltatási kötelezettségének további Csökkentése, halasztása, bizonyára egy általános jellegű konverzió, továbbá a pénzügyi hitelezés kielégítése mezőgazdasági és nyerstermékekkel, amelyek árszintjének borzalmas csökkenése a világ paritásban és főleg az ipari cikkekhez való viszonylatban idézte elő országunk fizetésképtelenségének javarészét okozta jólmegalapozott, bár magasan és drága árra rögzített pénzünk átmeneti gyöngüléséi. A pénzügyi tanácskozások régóta folynak. A pénzügyi közigazgcMs vezető szalcférfiai makacs szorgalommal tárgyalnak szinte újabb és újabb félévek óta és épp az angol Idrály váratlan halála előtt már szó esett róla, hogy a miniszterelnök és pénzügyminiszter is Parisba utazik a megbeszélések gyorsítására, kiterjesztésére és elmélyítésére. Most a véletlen az események és a tárgyalások valósággal kellős közepébe helyezték Károly király jelentős és hatályos személyéi. Jósló tehetség és terjedt képzelő tehetség nélkül föltehet- jiik, hogy az uralkodó e tekintetben se tétlen. Érdeklődése itthon is „gőzerővel“ fordult a gazdasági válság árterülete felé. Óhajtásai és fdlajánlásai bizonyára súlyosan fognak latba esni, súlyosabban, mint a változó szakembereké. A király szava ezúttal kibővíti a közmondást: a nép szava lesz, amely egyszersmirtt Isten szava. Föltételek megvalósítása, kötelezettségek elvállalása, rendesnél is nagyobb hitelre kap a magas személyiség folytán, hiszen benne megtestesül az állam leginkább: a belőle kiáramló erő állandó és ingathatatlan jelzésű. Ezzel szemben egymást fölváltó kormány-rendszerek a szavak és Írások ruganyossága folytán árnyalati különbségű eljárások és cselekedetek lehetőségére utalnak. Meggyőződésünk, hogy Károly király hosszú útja ldtünő eredményeket fog fakasztani és a belpolitikában is tiszta helyzetet idéz elő. A belügyminiszter föllépése a szélső jobboldali kilengések ellen előjele, hogy az összes függő nagy kérdések itt csak a bepolitika régi egyenes és szilárd szabadelvű és demokrata irányzatának helyreállításával hozhednak gyümölcsöt. GENE. (Az Ellenzék távirata.) A Reuler- ügynökség jelentése szerint jól informált népszövetségi körökben biztosra veszik, hogy hamarosan sor kerül a kőolaj-zárlat beve- .«elésére. Ezzel kapcsolatban más jóslatokba is bocsátkoznak az Olaszország elleni szigorított szankciók bevezetésének időpontját illetőleg. A párisi tanácskozások PÁRÍS. (Az Ellenzék távirata.) Egyelőre nem nyújtanak pontos információkat Fiau- din külügyminiszternek Rüsdi Árász külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, nyilvánvaló azonban, hogy úgy ez a tárgyalás, mint a megelőzőek Közép- és Kelet-Európa helyzetének tisztázására szolgáltak. Erről tárgyalt Flandin Litvinovval és Titulescuval és kétségtelenül erről volt szó Károly király Őfelsége előtt, amikor kihallgatáson fogadta a francia minisztert. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Kánya magyar külügyminiszter, aki Londonból jövet kiszállt a francia fővárosban és egy napot pihent a fárasztó utazás közben, tegnap elindult Párisból haza. Budapestre. A magyar kormány hivatalos jelentése közli, hogy a külügyminiszter a legszigorúbb inkognitóban tartózkodott Parisban és senkivel sem folytatott megbeszéléseket PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Hodzsa miniszterelnök február 8-án Párisba utazik, ahol résztvesz a két nappal később Massa- ryk volt csehszlovák köztársasági elnök tiszteletére rendezett ünnepségeken. A cseh miniszterelnök minden valószínűség szerint közelebbről Belgrádba, majd Bécsbe is ellátogat, hogy visszaadja Schuschnigg kancellár prágai látogatását A fegyverkezésről BRÜSSZEL. (Rador.) A Soir cimü lap folytatja a német fegyverkezésről szóló cikkek közlését. A lap szerint Németország most főként a Rajna balipartját? erősiti meg. Tais- rűer ezredes cikke szerint a németek a jelen pillanatban 600.000 embert tartanak fegyverben, 250.000 ember a munkaiszolgálat c:- mén teljesít katonai szolgálatot, 100.000 ember a különböző karhatalmi osztagok és kü- íöntrtmények tagja és 400.000 ember a tartalék. A folyó év végén, Németországnak kétmillió 280.000 embere lesz kiképezve, akikhez még 1 millió segéd szolgálatos csatlakozik. Mindezeken kívül ott van még a nemzeti szociáMsta ifjúság 14—18 éves korosztályainak 2 és fél milliót kitevő kontingense, amelyek szintén katonai kiképzésben részesülnek. Németország — figyelmeztet a lap — meg fogja választani az órát, amikor azok a nemzetek, akikkel szemben ez a fegyverkezés folyik, nem lesznek kellő védelmi állapotban. Egy újabb invázió órája még a legoptirarstább lelkeket is óvatosságra és intézkedésekre kell, hogy figyelmeztesse. Az Angriff Anglia fegyverkezéséről ir és azt állatja, hogy a mai feszült világhelyzet közepette súlyos aiggodalomra ad -okot. Angliának mindenképen veszélyre van szüksége, hogy esztelen fegyverkezését meg tudja okolni az olasz rém azonban már nem annyira fenyegető, hogy megokolná ezt a fegyverkezést, Japánt pedig nem merik emlegetni. így tehat előrándgálják újból a lomtárból a „német mumust“. Látvinov előkészitette már erre a talajt. (Folytatása a 8. oldalon)
