Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-05 / 28. szám

£ r. I . I F. IS 7. fiK 113 6 február 5. rr f iw liBniw ni mm ii ii ■ urninriii Mi r IK A KOMÁN SAJTÓ DIMINEAŢA: DfclsG.'.c II. K.irolv ki- r.|l\ I'vtulrscu kc ür.vinnns n*i kíséretében I <- r.shun uu nvkodik Nap- ieUtUÓNéjje* kill <n­'a idoniuiiu car.’k Jit op jósnak. uralkodó cu'vólcj; I ovkU'ivI'iiu u CyövRV király temetesen njCRjcleut nu r* > a'kunK-rf iákkal tolviatoU me:;­bcs.-cleseiket, ;»kik tiuv. akartak kösvimni «zt d .v, ;iC\c'.;rt, tucivrt Ron mm a x/. utóbbi Koivapok- l'Jii nyújtott Angliának. I’i umbriri ötelséRe ncni- iv.ik a fn»ncu köztár.sMsK'1 elnökkel «. a kor­mány veil, dr több s/Jniottevo jv»lit»kiissa! i \ meRbesA-k'St folytat. Így Öteiscßc közvetlen henvonusr aver azokról u'/ curopaj események- ró>, melvek Ti culese u külügyi poétikáját ijs»- olják. A valóságok. nrcgi'.ntcrésf. •»/ informá­ciók cs indokok figyelemre méltatásai, ■— me­lyeket nem mindig lehet papírra veti»*, — tesz. t.í/ni fogjuk nrnveertközi helyzetünket, ennek révén elnyerhetjük maki a határaink fennttirta- S ,na és fejlődésünk biztosit!sár.; szolgálj biz­tosítékot. ADEVERUL: Vili. Eduard király trónra­l.-pte alkalmával következőket mondotta: ,,Mi­dőn atyám ült ezen a helyen, z6 évvel előbb kijelentette, hogy céljait alkotmányos kor­mányzással fogja megv.dós»c;uii. Elhatároztam, hogy követtem atyám példáját s igv gesz éle. temen át összes alattvalóim minden osztályának ho'dognl.ísáért és jólétéért fogok do.goz.ru.“ így beszélt Őfelsége Károly is, rrwdőn trónját elfog­lalta. Senki sem feled boti el az. ünnepélyes sza­va kar. Most, midőn a világ figyelme kíséri ut­jai, meg kell állapítanunk, nem hagvta el a kije­lölt utat. Meg vagyunk győződve, hogy mindig így lesz, nemcsak tonnái szempontból, de ab- b.rn az értelemben is, hogy Őfelsége az alkot* n.ínv őre. aki nemcsak maga tartja az alkot­mányt tiszteletben, de gondoskodik arról, hogy ezt mindenki tiszteletben cartsa s alkotmányos szellemben alkalmazza', őfelsége egy szabad nép revében beszélhetett Londonban és Pári$ban « többi szabad népek között, akikkel együtt kiv.í-r» civilizáció legnemesebb céljaiért harcolni. Ez különös tekintélyt ad személyének és -j. koroná­nk. A román nép boldog, hogv királyát Fran­ciaország melegen és c*ly nagy tisztelettel fo­gadta. LUPTA: Gvörgy krrály halála a világ béké­iére nézve olv fontos események küszöbén kö. vetkezett be. Londonban a külpolitikai helyzetet vizsgálják s a haláleset a régtő! bizonytalanság­ban élő világ aggodalmait megszjporitótra. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a temetésen megjelent uralkodók közül többen indokoltnak találták a helyzet megyézsgálácát. Látni - kar- j.vk, mi a valódi helyzet s mi a teendő a béke biztosítására. Őfelsége Károly király Eduáxd ki­rállyal történt találkozása! után vendégül látta Eden angol külügyminisztert is asztalánál, akivel T’tulescu jelenlétében hosszabb iderg tanácsko~ zott Bizonyt»?, hogy ez a béke ügyét szolgába. A hatás nyomban jeieotkezect. — Londonban emelkedett a román ál! am papírok árfolyama s a Bucuresti-ben folyó angol—román pénzügyi tárgyalások is kedvező mederben haladnak. — VIII. Eduard király értékes munkatársat nyert Őfelsége II. Károly királyban a béke fenrvUrtá- KÍr'. Parisban tovább folynak a megbeszélések. Fiam din francia külügymiuszter Eden é? Neu­rath báróval történt tanácskozásai során több kérdést tisztázott s ezt követően Neurath kül­ügyminiszter kijelentette, hogy Németország a ncarnoi egyezmény barátja Azt mondják, hogv az Anschluss kérdése is szóba került a megbeszélések alkalmával s francia lapok meg- ál lapítják, hogy az eredmény Fián dint megnyug­tatta, Ily légkörben Őfelsége Károly király pá­risi megbeszélései meggyorsítják a román— francia pénzügyi és gazdasági tárgyalások befe­jezését. Az uralkodó teljesen tájékozódva fog visszatérni Bucur esti-be. Az ország türelmetle­nül várja « munka újrakezdését ezen az alapon. TARA NOASTRA: Őfelsége Károly király e pillanatban Parisban t-rtózkodik. A fogadtatás és a megbeszélések a barátság és megegyezés bi­zonyítékait szolgáltatják. London után újabb megbeszélések következnek Parisban, melyek a kérdéses államokhoz való közeledést s a, hclysz'o- nen való tájékozódást szolgálják. Lehet, hogy sohasem volt nagyobb szükség ilyen utazásra. A jelenlegi párisi látogatásnak nincs hivatalos jellege. György angol királv halála, miatt mély- gyász van, ezért nem lehet szó ünnepélyesebb fogadtatásról. Ez azonban még sem csökkenti a látogatás jelentőségét. A külföldön felelőtlen elemek sok mindenféle hant*? hirt terjesztettek az utóbbi időben Romániáról. Erre nézve most mindenkinek méltó választ ad Őfelsége látoga­tása azoknál az államfőknél, akiknek szava döntő jelentőségű a mai súlyos nemzetközi hely­zetben. Őfelségének joga van megismerni pon­tosan a külpolitikai helyzetet. Joga van arra is, hogy a küiföidct a romániai helyzetről in­formáljál. Ez történik most, midőn Őfelsége az ország üdvözletét átadja s a külföldi körök fi­gyelmét felhivia arra a jelentőségre, amit Romá­nia képvisel földrajzi helyzeténél fogva, melyet nem lehet figyelmen ki túli hagyni. A mai za­varos helyzetben, midőn annyi probléma1 buk­kan fel a láthiatóron, amikor sötét felhők tor­nyosulnak a világ fölött, midőn annyi elhárít­ható ellentét mutatkozik a, népek között a külfölddel való közvetlen kapcsolat kellő időben volt felvéve. Az államok hosszú időn gyanúsí­tották és gyűlölték egymást azért, mert nem ismerték és nem értették egymást. Főleg Romá­niát nem értették meg egészen s nem méltatták figyelemre európai hivatását. Eljött az ideje, hogy ismerjen meg bennünket a Nyugat. ákthenaeum nam árla­SZálHtási aktiéi® megkez­dődött az iffleniék kömuv- osztályában* Cluj, P. Unirü. — Kérje az akc;o nagy jegyzékét. RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL. Látogatás az imádságos faluban Nyolcvan tagja van a székely-zsidó egyháznak, ntety et fog tűnni néhány év szed nudva AcuítnJUvtM durv/ Hl 7.11 >1'I.-NOl 1. (Az Ellenzék tudósitójá- tol.) V küsinüd völgyének legutolsó falujá­ban járunk, az. egykor hires székely szóin hatosok földjén. A falu kopár, magas hegyek között fekszik, amelyeket többszáz méteres szakadékok szaggatnak meg itt olt. A völgy zöld fái közül kiemelkedő kis templom bá- dogfedelii tornya messziről üdvözli u köze­ledői. Jelképes jelentősége van ennek a to­ronynak. mert a falu élete a történelem folyamán végig a vallás és istenkeresésben merült ki. likőrül a templom körül folytak a harcok a falu több táborra oszlott lakos­sága között, sokszor bizony fegyverrel is. Ebbe a római katolikus templomba hajtot­ták a szombatosokat fegyveres katonákkal, erőszakkal, itt kényszerilelték szájukba az úrvacsorát, kezükbe a keresztet. Egyik szé­kelv bírója és itélömeslere volt a másiknak. Mennyi könnyet és mennyi fájdalmat látott ez a völgy, csupán azért, mert a benne élő emberek nagyon hittek Istenben. A szombatos székelyek A falu lakosságának közel egyharmad ré­sze ma székely zsidó. Ezeknek az. ősei vol­tak a székely szombatosok, akik még vala­mikor a reformáció idejében vették fel uj vallásukat Péehy Simon erdélyi főmtől, Bethlen Gábor kancellárjától. Mint ismere­tes. Péehy maga találta ki ezt a vallást, mely az ó- és ujtestaineiitnm összevonásából állott, vagyis a zsidó próféták parancsait ugyanúgy kötelezőnek tartotta követni, mint Jézus támlásait. Ebben a faluban és a környéken nagy bir­tokai voltak Péehy Simonnak, Így könnyen ment a vallás terjesztése. Mikor Péehy el­szenvedte a mártirságol vallása miatt és kö­telezte magát, hogy áttér a református val­lásra, csak ebben a faluban maradt meg az. üldözött felekezet, olyan erősen, hogy soha nem sikerült kiirtani. Ezek a székelyek évszázadokon keresztül zsidó ritns szerint éltek. Papjuk nem volt, mindenki csak otthon imádkozott és úgy tartotta be a törvényeket, ahogy a maga értelme szerint a bibliából kiolvasta. Később,, amikor az. üldözés enyhült és összegyűlhet­tek, rendre választottak maguk közül egy elöimádkozó férfit. Legnagyobb titokban tar­tották. hogy ki az. előimádkozó, de meg lehetett tudni, mert annak többé nem volt szabad levágnia a szakállát. Minden egyes zsidó ünnepet és böjtöt megtartottak, szom­baton nem dolgoztak és amint a feljegyzé­sekben fenmaradt. nem ettek disznóhust, rákot, menyhalat, csikót, liánom libaszalon­nával éltek. Szombaton elrejtőztek házaikba, hogy senki ne is láthassa őket, vasárnap viszont sokszor elmentek a mezőre dolgoz­ni, az. asszonyok pedig itthon fontak, sza- pultak. Ha a dolog a katolikus pap tudomására jutott, megkapták a büntetésüket alaposan. A zsidó ünnepekre pogácsát sütöttek ko­vász nélkül, ősszel sátrat építettek az udva­ron. Ha pedig jöttek a darabontok, hogy a tiltott vallás gyakorlása miatt reájuk sza­bott büntetést végrehajtsák, elmenekültek a hegyek kcV/.é, a szakadékok mélyére és olt éllek hosszú hetekig elrejtőzve, nem egyszer csikorgó téli hidegben is. «Mindezekről a krónikák bőségesen beszélnek. Házuk, ruházkodásuk, életük, minden egy­forma. Bármilyen hithii zsidók is ezek a székelyek, azt az egyet nem fogadták el, hogy „pá- jeszt“ viseljenek. Csak az. öregek közül növesztenék meg egy néhányan a szakállukat. Azt is meg kell jegyeznünk viszont, hogy csak az öregek ragaszkodnak híven a vallásukhoz, a fiata­lok közül nem egy elégedetlen és ki is tért Jelenleg mintegy nyolcvan tagja van a zsidó egyháznak, de a számuk évről-évre fogy. Szigorúan egymás között házasodnak, sokszor az. egészen közeli rokonok is, ami máris degenerációra vezetett. Ha valamilyen körülmény változást nem hoz. be az életük­be, a székely zsidók is el fognak tűnni pár évtized múlva, mint elődeik, a szombatosok. Aki esténként jár a faluban, láthatja a lámpavilágos ablakokon keresztül, amint fehérhajó öreg székelyek és töpörödött anyókák hajlonganak a gyertyafénynél és a zsidó imakönyveket lapozzák. Elolvassák, el­mormolják hűségesen a kiszabott héber imá­kat, de egy szót sem értenek az egészből. Eljár­nak hűségesen, de nem értik, amit a pap beszél. Miért imádkoznak akkor mégis zsidóul? Ezt ők sem tudják. Még a legagyafurtabb székely koponya sem adhatna erre választ. fa. gv. SZÍVBETEGEKNEK ÉS ÉRELMESZESE­DÉSBEN SZENVEDŐKNEK reggel éhgyomorra egv fél pohár természetes „FERENC JÓZSEF*“ keserüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű iirülést biztosit, a gyomor és a belek működését eiősegtti s az emésztés renyhe- ségér csakhamar megszünteti. Klinikai tapizta* latok igazoljík. hogy a rendkívül enyhén hnó FERENC JÓZSEF viz elsősorban agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek tesz n-gyfontosságu szolgálatot. Mozgószinházak műsora: KEDD: CAPITOL-MOZGÓ: Ma utoljára: CASTA DI­VA. Fősz. Eggerth Mártha. Szerdán pre­mier. KÉMEIK MUNKÁBAN. Minden idők legnagyobb kémfilmje. Egy elra­gadó szépségű kémnő lángoló szerelme. EDISON-MOZGÓ: I. DR. X. Kalandor-drá­mák gyöngye. Jonel Attwill-al. II. SZA­BAD A CSŐK. Vígjáték. Charles Farrel, Marguerite Churchill. III. JOURNAL.- 3, 6. 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A REJTELMES ASZ- SZONY. Gilbert Roland és Monn Barié. II. CHARLIE CHAN LONDONBAN. Warner Oland. Hétfőn, kedden minden előadás keretében fellép Morandi, a gumiember. RÖYAL-MOZGÓ: Ma utoljára: OCCI CIOR- NIA. (Fekete szemek.! Fősz. Harry Baur, Simone Simon. Szerdán premier: AB­DUL HAMID. (A vörös szultán.) Fősz. Fritz Kortner és Nils Asther. Bruno Bre hm világhíres, uj történelmi regénye : Ä kétfejű sas lehull A Habsburg monarchia összeomlása 450 lap. Nagy alak. Ez a mü történelem és regény, izgalmas, művészi formában. li2, LEPAGE - sál, Cluj Posíán utánvéttel. — Kérje az uj könyv- szenzációk jegyzékét Lepagetól. Hogyan tettek a székelyek zsidókká? A mult század végén 175 szombatos volt. Ekkor történt, hogy Magyarországon kimon­dották a zsidók egyenjogúságát, mire az addig titokban zsidó valláson lévő székelyek hivatalosan áttértek zsidókká. Két született zsidó ember készítette elő az áttérést. Ezek volak az első igazi zsidók, akik ebben a faluban megfordullak. Az egyik egy Zentárói jött szappanos le­gény volt. a másik egy elhelyezkedést kere­ső fiatalember. Ezek hamarosan elterjesztet­ték a hirt a szombatosok között, hogy most már nincsen akadálya a végleges lépés meg- tevésének és zsidók lehetnek a világ elölt is. A két buzgó próféta német nyelven meg­írta a kérvényt a vallás és közoktatásügyi minisztériumba s még a beleegyező válasz megérkezése előtt megkezdődött az. áttérés. Elhivták a legközelebb található rituális metszőt, aki a jelentkezőket körülmetélte. A falusi emberek vonakodtak, végül is egy 67 éves öregember jelentkezett elsőnek, Ko­vács Pál István, aki keresztségben Ábrahám nevet kapott az ősi pátriárka emlékére. Ez­után már könnyebben ment a többiek átté- ritése. A dolognak azonban gyanús színezete lett nemsokára. Kitudódott, hogy pénzbeli ígé­rettel vették rá az embereket az áttérésre, sokon pedig erőszakkal hajtották végre. A katolikus egyház, ahova addig hivatalosan tartoztak a szombatosok, vizsgálatot indí­tott, ugyanakkor az erdélyi főkormányszék is vizsgálóbizottságot küldött ki. Mindennek dacára egy év alatt — két család kivételével — valamennyi szombatos áttért. Az esetnek hire futott az egész világon, nemcsak a magyarországi, de a külföldi zsi­dók is segélyeket küldtek az uj hitsorsosok- nak. A pénzekből templomot építettek, ima­könyveket vásároltak, a falu a székelyföldön lakó zsidók hivatalos központja lelt, papot hoztak és itt állították fel az anyakönyv­vezetői hivatalt. Az ősi szombatos vallás utolsó maradvá­nya is eltűnt. A legutolsó szombatos huszon­öt évvel ezelőtt halt meg. A mai öreg szé­kely-zsidók között azonban akad még olyan, aki valamikor szombatos volt. Ezeknek a szeme előtt halt meg egy vallás. Sok nemzetiség, sok vallásfelekezet, sovány kenyér. Alig lakik ötszáz ember a faluban, de ez bárom nemzetre oszlik meg: magyarra, ro­mánra és zsidóra. A három nemzetiségű öt­száz embernek van hat vallása: római kato­likus, református, unitárius, görög katolikus, görögkeleti és zsidó. Emellett a szekták. Négy templom van a faluban, római kato­likus, unitárius, görög katolikus és zsidó — és ugyanennyi egyház. Egy-egy egyházba 80—2<K) ember tartozik. A szétforgácsolódás rengeteg sok hátrá­nya annyira tönkretette a falu lakosságát, hogy keresve is nehezen lehetne még egy ilyen szegény községet találni. Emellett pe­dig a falu határának is csak kevés részét lehel földművelésre használni. A közjogi változás előtt fennállott már a görög katolikus magyar egyház és templom a hajdudorogi püspökség fenhatósága alatt. Ma román egyház, román papja van. de a templomban magyarul prédikálnak, mert a hivek nem tudnak románul. A világháború óta a görög katolikusok száma rettenetesen megnövekedett, az áttérés ma is tart állan­dóan a többi magyar egyházakból, mert a valláscsere előnyökkel jár, ez pedig többet számit ezen a szegény vidéken mindennél. Ma csak állami iskola van a községben. A római katolikus egyház éveken keresztül tartott felekezeti iskolát a közjogi változás után is, de az egyre nehezedő gazdasági viszonyok és hivatalos iskolapolitika végül is arra kényszeritette a vezetőséget hogy az iskola működését szüntessék be. Ez a sokféle felekezet és nemzet békes­ségben él egymással. Soha sincs semmiféle összeütközés. Tisztelik egymás vallását, meg­szokták az egymás mellett való élést A falusi ember nem tesz különbséget, hogy románnal, vagy zsidóval van dolga, meg tudja értetni magát vele. Évszázadokon ke­resztül tartott a pártoskodás a vallásfeleke­zetek közölt, megtanulták az emberek, hogy ebből senkire sem származik jó. Az imádságos falu Megszoktuk, hogy a falukat jellegzetessé­gük szerint elnevezik táncos, énekes vagy mesélő falunak. Ezt a községet uj névvel kell nevezni, ez az imádságos falu, mert sehol annyit nem ünnepelnek és imádkoz­nak, mint ilt. A hat felekezet megtartja a maga hatféle egyházi ünnepét, ehhez jönnek még a nemzeti ünnepek. A székelje zsidók azonban mindenkin túl­tesznek az imádság tekintetében. Híven, mint a legortodoxabb zsidó, megtartják az összes zsidó ünnepet, pontról pontra, ahogy a szent könyvek előirják, ez már az esztendőnek közel egynegyed részét teszi ki. Minden hé­ten legalább két napot ünnepelnek, mert a szombat mellett megtartják a vasár­napot is, hogy ne keltsenek megütközést a többiek szemében. A zsidók földműveléssel foglalkoznak és nagyon feltűnő lenne, ha vasárnap valaki szántana, vágj- egyéb mezei munkát végez­ne. Ezek mellett megtartják a többi keresz­tény ünnepeket is, ugv hogy egv esztendő­nek felét ünnepléssel töltik el. Ha idegen kerül a faluba, nem tudja meg­különböztetni a zsidókat a magyaroktól. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents