Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-28 / 48. szám

vms /we?®?? rw. mm mmmm Apacsok az esküdíibsrósrg előtt: Isiitiffii farfdif aftáb ic o Bucureştii I**$a'ima* Íőááígyalás níán ísá éti (egyházra iiélfók a gyiShost é% híimíársái BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Bucuresti-i alvilág két vezére állt tegnap az Ilfov-i esküdtbiróság előtt. Ion Stefanescu elsőrendű vádlott, elegánsan öltözött, kitűnő megjelenésű fiatalember aznap került rend­őrkézre, mikor az anyakönyvi hivatalban nőül vett egy jól nevelt polgárlányt, aki nem sejtette, hogy újdonsült férje lopások­kal, betörésekkel, rablásokkal is foglalkozik. Stefanescunak pénzre volt szüksége és el akart számolni Rabinovics Hermannal, a Bucuresti-i apacsok öreg vezérével, akitől nagyobb összeget követelt „részesedés44 cí­men egv jól sikerült betörésből kifolyóan. Felkereste Gheorghe Stanescu nevű tolvaj- társát s együtt mentek el a külvárosba Rabi­novics lakására. Midőn pénzét kérte, az öreg kiutasította. — öregem, igy nem lehet beszélni! -— figyelmeztette Stefanescu Rabinovicsot, aki erre fizetés helyett hatalmas pofont adott. Stefanescu sem maradt adósa s úgy fejbe­ütötte öklével az öreg apacsot, hogy a vér orrán-száján elindult. Dulakodni kezdtek s a hatalmas erejű Rabinovics ágyára dobta, támadóját, aki ott — védekezése szerint — egy töltött pisztolyt talált a párna alatt. — Ne bánts, mert lelőlek! — kiáltotta Rabinovics felé s elsütötte a pisztolyt. A golyó szivén találta az öreg apacsot, mire a gyilkos elszaladt.. A többire — )vnem emlék­szik14. Gheorghe Stanescu másodrendű vádlott tizenkilencszer volt már büntetve. Tagúd és ártatlanságát hangoztatja. Azt állítja, hogy a szóváltás alkalmával lament Rabinovics szobájából s nem vett részt a verekedésben. Constantin Dragomir rendőr ezzel szem­ben azt vallja, hogy Stanescu félre akarta vezetni, midőn a menekülő Stefanescut fel­tartóztatta. I 1—1 Nem történt semmi! -—‘ mondotta t—41 j csak egy leány miatt összevesztünkl ■ Ezután az alvilág többi alakjai vonulnak fel, kiket tanúként hal igát ki a bíróság. Ca­fegiu Niculescu, kávés, ká harminchatszor volt már büntetve lopásért, elegánsan öltöz­ve, választékos szavakkal teszi meg vallo­mását, semmiről sem akar tudni. Lazar Gold- ner bodegatulujdonos lakkéipőben, szőrme- galléros prémes kabátban jelentkezik. Rabi­novics gazdája volt. Elnök: Milyen munkára alkalmazta Rabt- n ovi csőt? Tanú: Nem szegődött be álfendó mun­kára. Az volt a kötelessége, hogy verekedé­sek esetén a rendbontókat elt&vokisa. Elnök: Volt revolvere? Tanú: Este mindig töltött revolvert Só­zott magával s ezt egy hordó alá dugta. Maier Marculescu „utazó“ következik ez­után sorra. Finom, jól szabott, sötétzöld ru­hában l>ecsületes ember benyomását, kelti, mig az elnök fejére nem olvassa, hogy busz esetben volt már büntetve lopásért. Egy Horvát nevű mészáros is szerepel a tanuk között. Elnök: Volt büntetve? Tanú: Nem emlékszem! Elnök: Én jobban emlékszem magára 1 . .» Constantán Stefanescu „szálló-tulajdonos“, elcsapott rendőrtiszt viselő, nem takar tudni Rabin ovicsról. Constantin. Georgescu és Nácu Taxa.? ta­nukat szuronyos őrök hozzák a V a car esti-i börtönből. Mind a vádlottak pártját fogják'. Az ügyész és a védők felszólalása után a<z esküdtbiróság fejenként öt évi fegyházra Ítélte a vádlottakat gyilkosság miatt Az Ítélet jogerős. SzégMget£ Ede és Szentgyőrgyi István emlékének hódolt a Magyar Színház Teljes 8sheet aratóit aj átdolgozásában „A cigány“. — Az előadás igazolta Kemény János báró állításait a remekművek korszerűvé tételének jogosultságáról GL'UJ, február hó. Két nagy magyar zseni emlékének hódolt tegnap este a helybeli Magyar Színház. Az egyik: Szigligeti Ede már történelmi jelentőségű helyet foglal el a magyar színpadi irodalom munkásai kö­zött. A másik, Szentgyörgyi István még itt él az emlékezetünkben. Nincs olyan magyar ember Erdélyben, aki ne ismerné ennek a névnek jelentőségét, amelynek viselője már a bázsongárdi temetőben porlad ugyan, de emlékét feledhetetlenné teszi a halált is le­győző művészetének ereje. Együtt ünnepelte meg a színház és a zsúfolt ház közönsége a magyar népszínmű megalapítójának és a legnagyobb népszinmüszinésznek emlékét. Ünnepi hangulatban pergett le „A cigány“ reprize és mialatt Zsiga cigány alakja újra megelevenedett a színpadon, gondolatban új­ra megkoszorúztuk a házsongárdi temető sirhantját, mert abban, hogy a magyar nép­színmű meghódította Erdély közönségét, oroszlánrésze van Szentgyörgyi Istvánnak, akinek emlékét nemcsak a sirkövén lévő márvány képmása hirdeti, hanem a min­dennél erősebb szobor is, amelyet a hálás erdélyi magyarság emelt lelkében a nagy magyar művésznek. * „A cigány“ előadását báró Kemény János előadása vezette be. Kemény János elsősor­ban Szigligeti íEde emlékének áldozott, majd azt fejtette ki szines és értékes bizonyíté­kokkal, hogy a színházaknak és az iroda­lomnak joga van a kor szellemében változ­tatásokat eszközölni a halhatatlanok szín­padi alkotásain. Helyes és szükséges ezek­nek a változtatásoknak elve, ha azt a célt szolgálja, hogy a mai kor számára is élvez­hetővé tegye a klasszikus értékű színpadi remekeket. Ebben a szellemben történt meg „A cigány“ szövegének és zenéjének ujjá- dolgozása. Útjelző ezen a téren a helybeli I f iglJSieni ! Vidék? 7.530—í 5.01)0 Let I havi ?ix iizeté t ajánunk Önnek provi- 1 zión kivü] együttműködésért egy ujit s be- | vezetésénél, anélkül, hogy megszokott fog- | lalko'ásában gátolnánk Anyagi rarancia | nélkül, ajánlatok beküldend ők „F. 557“ j 1- s igével Rudolf Időssé S. A. Bucureşti I., S Bulv. Brátianu 22. Magyar Színház munkája, amely minden te­kintetben tiszteletben tartotta ugyan Szig­ligeti zsenijét, de nyelvezetében és zenéjé­ben korszerűvé tette „A cigány“-t. Előadásá­nak befejező részében a nagy Szentgyörgyi István emlékét idézte fel meghatott hangon Kemény János báró, aki mint előadó is kitű­nőnek bizonyult, mert tisztán érthető, zeng- zetes magyar kiejtésével szines bevezetőjé­nek minden mondatát élvezhetővé tette. A közönség melegen ünnepelte. * Valóban igaza volt Kemény Jánosnak, hogy úttörő munkát végzett a helybeli Ma­gyar Színház Szigligeti remekének átdolgo­zásával. A tegnapi zsúfolt ház közönségének lelkesedése mindennél beszédesebben dön­tötte el azt az irodalmi vitát, hogy lielyes-e a klasszikus értékű színdarabokat modern szellemben átdolgozni. Az uj köntösben be­mutatott népszínmű minden jelenetével fris­sen hatott, a modern rendezési technika vív­mányai lebilincselték a közönséget, a zene pedig frappáns sikert aratott. Nydltszini tap­sok bizonyították, hogy a közönség bármi­lyen újdonságnál jobban élvezi mai formá­jában „A cigány“-t, ami a legnagyobb elis­merést jelenti Kádár Imrének, a darab ren­dezőjének és Csiki Endrének, az uj zene szerzőjének. A rendezés drámai feszültségű, minden jelenetében érdekes előadást vará­zsolt elénk. Tökéletesen felkészült szerep­lőkkel, illúziót keltő díszletekkel. Korszerű­vé tette ,,A cigány“ színpadi nyelvezetét, is, A zene gyönyörű dallamai a talentumos Csíki Endrét dicsérik, aki részint a Bartók 'Kodály gyűjtemény darabjaiból, részben pedig saját szerzeményeiből tette korszerű­vé a népszínmű muzsikáját. Mint karmester is emberül megállotta a helyét. * Gyönyörű előadásban mutatta be színhá­zunk együttese Szigligeti örökbecsű alkotá­sát. Látszott a szereplők lelkes ambícióján, hogy teljes mértékben átérzik: mivel tartoz­nak a Szigligeti és a Szentgyörgyi névnek. Zsiga cigány hires szerepében ezúttal Tóth Elek lepett fel. Talán az egyetlen színész Erdélyben, akit tehetsége feljogosít arra, hogy átvegye a nagy Szentgyörgyi öröksé­gét. Tótli Elek Zsiga cigánya remekbesza­szabott, gondosan felépített színészi munka eredmény«. Színészek melegségével, őctehet­ségérnek biztonságával keltette uj életre Zsiga cigány alakját és érzékeltetni tudta azokat a faji problémákat, amelyek kinai falat von­nak a szerelmesek elé, de amelyeket mégis m ű den időben lerombol a szerelmesek nem­zetiség* *! kérdéseket elsöprő ereje. Megérde­melten osztozott vele a sikerben Fényes Ali- o«, aki előttünk bontakozott ki tehetséges kezdőből pompás és rutinos színésznővé. Ma már főértéke a prózai-együttesnek és tegnapi szereplése emlékezetes siker marad. Uj fel­fogásban játszotta a szépséges Cigány Rózsi szerepét. Halk és letompitott hangon beszélt a két első felvonásban, ellentétben elődeinek lármás hangjával. Drámai; erejét a harmadik felvonásra tartogatta, ahol teljességében meg­mutatta, hogy művészi egyénisége gazdag és szines skálájú és tökéletesen tudja kifejezni a hullámzó emberi érzésviharoknak minden változatát. Megjelenésében és maszkjában is stílusos volt: gyönyörű cigánylányt varázsolt a színpadra. Jeney János Petije, Borovszky Oszkár Gyurija egyaránt kitűnő alakítások. Kőszegi Margit és Tompa Sándor humora újra egyéni jelleget adott alakításának. Csó­ka József ismét megerősítette art a meggyő­ződésünket, hogy a társulat leghasználha­tóbb színészeinek egyike. Stefanidesz Ili fi­nom, kedves jelenség. Játéka és énekszámai egyaránt tetszést arattak. Lantos Béla a. haj­dú ellenszenves szerepében tett bizonyságot színészi hivatottságáról. Ügyes volt Wojticz- ky Elvira és Bázsa Éva tánc-duettje. De jók voltak egvtől-egyig a többi szereplők is. Gáncsolni múJA nem lehetett találni ezen az előadáson, amely kultúrtörténeti szempont­ból is felejthetetlen eszménye marad asziaru- háa szezonnak. Vé&h József. á $| r* W lü w® *• ‘i3 lépesükön oibea kellett final, most 8 íefteneí Isi msa! Gazda felesége — és nem tudott a lábain megállani, ami miatt nem végezhette dolgát — rendkívül kellemetlen helyzet úgy a maga, mint férje számára. Mindennek az okai a reuma volt, amely teljesen tehetetlenné tette. Az alanti levélben leírja, mit tett, hogy meg­gyógyuljon: „Rendszeresen szedek Kruschen sót reu­mám ellen. Egy időben olyan rosszul éreztem magam, hogy nem tudtam lábaimon megálla- ni. Férjemnek kellett ölbe vennie, ha egy lépcsőn le eikartam menni. Egy hölgy irt nekem és azt ajánlotta, hogy Kruschen sót szedjek és elhatároztam, hogy egv kísérletet teszek. Most már önállóan tudok a lépcső­kön fel és lejárni. El tudok menni az istálló­ig és megfejek 8 tehenet. Ma egy uj üveg Kruschen sót vásároltam és férjem azt mond­ja, hogy a legolcsóbb orvosság, amelyet va­laha is 'vásárolt. 67 éves vagyok és igen jól érzem magam“. — P. B. M. A reumatikus fájdalmakat a hugysav okoz- zß's amely túlságosan nagy mennyiségben halmazódott fel a szervezetben. A Sels Kruschen két alkatelemének az a tulajdonsá­ga, hogy feloldja a hugysav kristályokat. E só más alkatrészei segítik a szervezetet, hogy e feloldott kristályokat a természetes utón kiválassza. Sels Kruschen az ország minden gyógy­szertárában és drogériájában kapható. Nagy üveg ára 95, kis üveg ára 60 lej. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Egyesült Közgazdasági és Jelzálog Bank csődtömegének aktái annak ellenére, hogy a csődeljárás már évek óta folyik, még mindig nincsenek lezárva. Azok. az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, ak'tk jóhiszeműen nevüket adták a bank vezetéséhez, súlyos helyzetbe kerültek. A csődbömeggondnok most ellenük fordult és nem kevesebb, mint ötvenkétmillió lejt követel tőlük. A bank vezetői annak idején mindent elkö­vettek, hogy a csődöt elkerüljék. Ám ez a kí­sérlet meddő volt, mert az egyik nagybeté­tes nem volt hajlandó kegyelmet adni s igy a törvényszék a csődöt elrendelte és tömeg­gondnokká dr. Calutiu Marcián ügyvéd, volt prefektust nevezte ki. A csődtömeg megnyi­tása után a tömeggondnok értékes itette a bank összes cselekvő vagyonát, de ez koránt­sem ívott elég a veszteségek fedezésére. Ezért a fedezetlen veszteségek miatt pert indí­tott a bank tizenkilenc igazgatósági, ille­tőleg felügyelőbizottsági tagja ellen. A helyi törvényszékhez beadott keresetében a tömeggondnak ismerteti a csőd-vagyon je­lenlegi helyzetét. Kimutatása szerint a bank összes veszteségei 75.920.500 lejt tesznek ki. Ezzel szemben az összes aktívák csak 14 millió lejt. A mérleg szerint edd’g befolyt af tömeggondnok kezéhez különböző bevételek­ből négymillió lej. A beszedhető kinnlevő­ség 3.600.000 lejt tesz ki. Az ingatlanok ér- tékesitéséből 5.000.000; a bank berendezési tárgyainak értékesítéséből 300.000 lej folyt be. A fedezetlen veszteség tehát 52 millió lejnél nagyobb összeget tesz ki. Tekintettel azonban arra, bogy a tömeg­gondnok az igazgatóság és a felügyelőbizott­ság több tagjával peren kívül már kiegye­zett, „csak“ 52,963.753 lejt követel, kerese­tében a bank tizenkilenc igazgatósági, ille­tőleg felügyelőbizottsági tagjaitól. A törvény­szék a kereset tárgyalását március 3-ra tűzte ki. Pénzügyi körökben érdeklődéssel várják a törvényszék döntését, vájjon helyet ad-e a ; keresetnek, vagy sem. ELSlitötte a vigyázaálan sofSair a simára újságíró- szervesei aieiuökéuek feleségéi BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az éjszaka folyamán súlyos gépkocsiszerencsét­lenség történt a Dudesli-uton. Egy magán­autó, amelyet Trifan Reut soffőr vezetett, elütötte és súlyosan megsebesítette dr. Elena Ciuceanu asszonyt, Giuceanu Emil újságíró­nak, a román ujságirószervezet alelnökének feleségét. — Az uriasszonyt súlyos sebe­sülésével kórházba szállították, ahol az orvo­sok megállapították, hogy bár rendkívül sú­lyos sérüléseket szenvedett, állapota nem életveszélyes. A soffőr, miután az uriasz- szonyt gépkocsijával elütötte, elmenekült és csak hosszas hajsza utáD tudták elfogni. iiélei az érstaelléki refíMrssíáiais lelkészek fegyelmi ügyéheo ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírtuk, hogy a legutóbbi érmelléki refor­mátus esperesválasztás alkalmával tiz lel­kész olyan nyilatkozatot tett, ami mélyen sértette az egyház tekintélyét. A királyhágó- melléki egyházkerület püspöksége fegyelmi eljárást indított a tiz lelkész ellen, akiknek ügyével most foglalkozott a bíróság. A fegyelmi bíróság kilenc lelkészt fed­désre, mig Molnár Józsefet rosszalásra Ítél­te. Ugyanakkor a választás után felfüggesz­tett Laczák Dezső lelkészt visszahelyezte ál­lásába a bíróság. Laczák és Kalmár lelké­szek megnyugodtak az Ítéletben, mig nyolc társuk felebbezést jelentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents