Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-23 / 44. szám

ELLEN?fiK 1*3 0 február 23 FAÁT JCB VASÁRNAPI RIPORTJA Hogyan dolgoznak a kötvénycsempészek? — A kritikus éjszaka — Munká­ban a detektívek — .Miért < sempés/tek milliószámra kötvényeket és részvé­nyeket külföldről Magyarországra — Valósággal amerikai stílusban dolgoztak a kötvény-gangs/,terek BUDAPEST, 1936 február végén. (Copyright by Jób Pnál.) A/ok a/, emberek, akik reszketve várják ;i lónap elsejét, hogy sovány keresetükből ki- i/.essék a házbért, gázt, villanyt, fűszerest, . abót, a részletet a csillárért, inegtalpaltat- nassák lyukas cipőjüket, azután azok. akik állás után való szaladgálással töltik a dél­eiéitől. az ebéd idejét és a délutánnak ama óráit, amikor a kiválasztottak ötórai teákon téicolnak rumbát és azok a „szerencsések“*, akiknek megadatott, hogy a pult mögött, a műhelyben, vagy az iroda kopott asztala és kattogó Írógépe mellett töltsék el a munkára teremtett napnak lassan gördülő óráit, nem igen értik meg az újságoknak szenzációs híradásait, a napról-napra leleplezett köl- vénv- és részvén vesém j»ész ékről. Ila elolvas­nak egy ilyen híradást, akkor kárörömet éreznek, hiszen a kenyeret nehezen kereső embereknek mindig kárörömük van akkor, ha egy siber a jól megérdemelt hűvösre kerül. Ezen nem is lehet csodálkozni. Képzeljük magunk elé azt a lyukascipöjü, vékony kabátban didergő könyvelőt, aki jogi ás államtudományi doktori diplomával a zse­bében csak annyit keres, amennyiből egy héten egyszer telik Imsra és állítsuk mellé­je a sibert, aki percek alatt ezreket tud meg­keresni, mert ezt vagy azt a papirost olcsób­ban jegyzik mondjuk Zürichben, mint Pes­ten. Nem akarok crkölcsbiró lenni, hiszen a riporternek nem hivatása, hogy birálatot mondjon emberek cselekedeteiről, de őszin­tén bevallom, életemben mindig antipátikus- nak találtam azokat az embereket, akikről az a hir járta, hogy sibolásból élnek. Az arcuknak valahogyan más volt a kifejezése, mint a dolgozó emberek arcának és valami furcsa borzongás szaladt keresztül rajtam, ha az ilyen emberekkel történetesen kezet kellett fognom. Megvallom: nekem is. aki közgazdasági kérdésekkel nem foglalkozom, misztikum­nak, exotikumnak tűntek fel azok a híradá­sok, amelyek hírül adták, hogy ezt vagy azt a börziánert őrizetbe vette a valutaügyész­ség és hogy a lakásán nagymértékben találtak „tiltott'“ papírokat. Mik ezek a tiltott papírok? Miben áll a kötvénycsempészet? Mit lehet, keresni ezen az üzleten? Kinek van haszna és kinek van kára belőle? — ezek a kérdések izgatnak napok óta és szen­tül meg vagyok győződve róla, hogy7 az újsá­got olvasó közönségnek legalább kilencven, ha nem kilencvenkilenc százaléka még csak nem is sejti, miből is áll ezeknek a siber- gangsztereknek az üzlete és milyen fantasz­tikus az az összeg, amit ezeken az üzleteken keresni lehet. Aniikor a kártyajáték történetét írtam meg és elérkeztem ahhoz a fejezethez, ahol a hamisjátékos és a hamisjáték portréját akartam adni, akkor információkért Közép- Európa legkörmönfontabb hamiskártyásai­hoz fordultam. Most, hogy az utolsó hóna­pok kötvénycsempész-üzleteibe szeretnék bevilágítani, elöljáróban vallomással tarto­zom: az információimat kiváló siberektől kaptam, ezek az információk tehát megbíz­hatók és most, hogy a nagy7 siberiizlelekuek már vége van, nyugodtan állíthatom: többet tudok, mint a közgazdaság magántudósai. Mielőtt elmondanám azt, amit nekem el- neséltek, alapvetőül közölnöm kell azzal a közönséggel, amely a siber-tudományban ke­vésbé járatos, hogy Európában — néhány nyugati államot kivéve — mindössze két olyan ország van, ahonnan szabadon, kor­láto/ás nélkül lehel bármilyen valutát, vagy értékpapírt kivinni. Ezek a/ országok: Lo gyclor.szág és Svájc. A többi középeurópai állam szigorú hüntctü-.szunkriók terhe mel­leit tiltja meg országából a valuták és érték­papírok kivitelét. Ali az oka ennek? Ennek a kérdésnek a vitatása kívül esik a nap eseményeiről riportot adó újságíró hatás­körén. Magyarországon öl évvel ezelőtt lépett életbe a bank- és devizazárlat, amely elren­delte, hogy ingatlanok kivételével minden magyar állampolgár tartozik bejelenteni és felajánlani külföldön lévő értékeit. Ennek a rendeletnek volt azután egyik későbbi folyománya, hogy a magyar kötvények és részvények külföldi tulajdonosai a kamat és osztalékszelvényeket beválthatták ugyan, de az. ezekért kapott összeget zárolt számlán kezelte a Nemzeti Bank és azoknak külföld­re való kivitelét nem engedte' meg. Megszo­rult emberek erre olcsóbban adták el papír­jaik szelvényeit és az idők során ezeknek a szelvényeknek az érléke közölt 30 40 szá­zalék különbség keletkezett. Hogy laikus ésszel megértsük a dolgot, talán egy példával jellemezhetem legjobban a helyzetet. Mondjuk, hogy Milanóban él egy derék selyemgyáros, akinek magyar részvé­nyei vannak. A részvények után osztalék jár, de ez a milánói gyáros az osztalékait nem tudja felvenni. Van ezer részvénye. Minden részvény után kapna egy évben fiz pengő osztalékot. Milanóban nincs bank, amelyik a szelvényeket beváltaná. Ha a gyáros eljön Pestre, itt beválthatja a szel­vényeket, de a pénze felett nem rendelkez­hetik, azt a Nemzeti Bank zárolt számlán kezeli és a tízezer pengőt a milánói gyáros csak Pesten kelthetné el. Erre nincsen se ideje, se alkalma. Egy szép napon jelentke­zik nála a „jólelkii barát“. Azt mondja neki. „Én hajlandó vagyok a coupon jaidért dara- ltonként hat pengőt adni. Ki is fizetem kész­pénzben. Itt Milanóban. Neked semmit sem kell tenned, maradhatsz nyugton, a többit elintézem én“. Az az ember, aki meg van szorulva és nem akar sibolni, belemegy az üzletbe és a siber egy milánói utazással már 4000 pengőt keresett ezen az üzleten. Három-négy éven át rengeteg visszaélés történt ezen a téren. Nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Közép-Európának úgyszólván minden államában. Az államok nem tudlak védekezni. Siberek mindig voltak és mindig lesznek. Magyarországon azután a mult év végén a megoldásnak egy igen radikális faj­táját eszelték ki. Megjelent egy rendelet, amelyik azt mondotta, hogy minden olyan részvényt és kötvényt, ameh'ik magyar ál­lampolgárok kezében van, január 31-ig le kell bélyegezni. Amelyik értékpapírt január 31-ig nem bélyegeznek le, azt tekintet nélkül arra, hogy ki annak a gazdája, külföldinek deklarálnak és ezeknek a papíroknak az osztalékát és a kamatját zárolt számlán ke­zelik tovább. Ennek a rendeletnek a megjelenése után hihetetlen mértékűjén indult meg az érték­papíroknak Magyarországba való csempé­szete. Az infláció és a konjunktúra idején gyanús és letört egzisztenciák rávetették ma­gukat az üzleLre és napok alatt sok-sok milliót hajszoltak föl a sibolás finanszírozá­sára. Olyan organizációval indult meg ez az üz.let, amire csak Amerika gangszterviiá- gában van példa. Vannak Budapesten tele­fonállomások, amelyek naponta 30—40 kül­földi beszélgetést bonyolítottak le és ezeken a beszélgetéseken olyan „virág-nyelv“ fej­lődött ki, hogy abból még a legügyesebb detektív se ismerte volna ki magát. Ártatlan űlojárásjelentések arról, ltogy „tegnap dél­után engedett valamit a fogj és ina ötven centiméteres friss hó van a Kékesen“ azt jelentette, hogy í)0 (WK) svájci frank ulban van Ein/. I(-1 é és tegnap délután elutazott mar a kéri háesi, aki átveszi Debrecen eniisz- s/iós kötvényeit. Hiábavaló volt a határokat valósággal megszálló detektívek és rendőrök minden igyekezete, az országba özönlött he a ren­geteg részvény és kötvény, a csempészést hal­latlan mértékben megkönnyítette az, hogy vegre ezek a papirosok aránylag kevés he­lvet foglalnak el és az áthozataluk egy kis 1 ifikával nem is olyan rettenetes nehéz. •Szénásszekereken, a kocsis zabos zsákjá­ban, bevarrva autók ülései alá, városi bun­dák bélése mögé ragasztva, pneumatikák belső tömlőjében, estélyi ruhák nerz-köpe- nye mögött, sicipők vastag talpában, egy­szerűnek látszó Vulkan-Fiber kofferek ket­tős lenekében annyi részvény és kötvény jött be januárban (Magyarországra, bogy a becsempészett mennyiség siber-barátai in megítélése szerint legalább háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyről az ország közgazdasága nyilvántartást vezetett. A siberek még dollárban is milliókat ke­reslek ebben az egv hónapban, hiszen oda- kinn átlagban negyven százalékkal olcsób­ban vették meg a külföldi tulajdonosoktól az értékpapírokat. A legizgalmasabb sibolás azonban január 31-én. pénteken volt. A rendelet értelmében január 31-ike volt az utolsó nap, amikor a kötvényeket és rész­vényeket Magyarországon lebélyegezték. Minthogy a rendelet szerint február else­jével a lebélyegzés megszűnt, a határokon a szigorú ellenőrzést január 31-én beszüntet­ték. Ekkor kezdődött meg az igazi hajrá! Ezen az egy éjszakán több papirt csem­pésztek be, mint egész januárban. Miért? Az ellenőrzés enyhébb volt és igy köny- nyebben ment a csempészés. Február elsején és harmadikon az embe­rek orvosi és egyéb bizonyítványokat szo­rongatva kezeikben, valósággal sorfalat áll­lak ott. ahol a lebélyegzést végzik és a leg­Van meg valami, ami örömül ohoz... é. rz a betörnek a gyógyulás. Nme, n u'.yoob öröm az életben, mint az. rgévzség vr v/;« nyerése. Itt kér/ilünk egy levelei, amely jé nyesen igazolj illiitisunkat: Igen lir.z.telt gyógyszerész Ur! Idült gyomorbajonrls'A 4 üveg „GaMtro I>“ gyógyszer elhasználása után tökéletesen kigyógyultam. Ez a tény életein legnagyobb boldogságát és örömet okozta nekem. Ismét egészségesen élni, ezt c.sak az tudja megérteni, aki végig szenved­te, mint én a betegség gyötrelmeit! Fogadja igen tisztelt gyógyszerész Ur legőszintébb hál!a kifejezésemet. A „Gastro D“ hatása lég- tél jeseb elismerésemet vívta ki és ezért min­denkinek a legmelegebben ajánlom. Szabó József, Targu-Mures, Vízmű. A „Ga.vlro D“-t Lei 13c.— utánvéttel küldi a vezérképvtselő: Császár gyógyszertár, Bu­cureşti, Calea Victoriei No. 124. különbözőbb kifogásokkal kérték a ..kétnapi késedelem“ szives elnézését ... Az utolsó esztendőknek ennél a hallatlan nagymértékű siberüzleténél ezer és ezer ké­tes egzisztencia jutott napok alatt fantaszti­kus vagyonhoz. És kik károsodtak? Elsősor­ban az állam, ahonnan milliószámra csem­pészték ki a valutákat, azután károsodtak a külföldi tulajdonosok, akik olcsóbban ad­ták oda papírjaikat, károsodott a közgazda- sági élet, a rendőrségnek hihetetlen sokba került a hetekig tartó ellenőrzés, amelynek ha volt is eredménye, magái a sibolást meg­szüntetni nem tudta, mert hiszen a siber- gangszterek üzeme ötletekben olyan gazdag, hogy azzal becsületes emberek a versenyt felvenni képtelenek. .Siber-körökben a hangulat most nyomott. Nemcsak azért, mert sokan ülnek hűvö­sön, hanem azért is, mert a lebélyegzést ki­mondó rendelet legalább egyelőre végetvetett az aranjuezi szép napoknak és ezentúl már nem lesz érdemes sibolni. Ezért az eredményért érdemes elviselni még azt a tudatot is, hogy olyan sok ember munka nélkül jutott hetek alatt fantasztikus vagyonhoz... Amikor a hármas ikrek boldog anyja házai kap ajándékba HÜB P. Uairli 20. §2öíH Q az állami osztálysorsjáték főelárusitója, örömmel értesíti a szerencsés játéko­sait, hogy a február 15-iki húzáson: I 0 4033 sí. sorslegy 1,^00.000 leií, a 6509 sz.f ll,020 ! ái., ii.í$i §z. sorsjeggyel 100.000—100.000 lelt nyerten h Ezenkívül a nagyobb és kisebb nyeremények százait juttatia a vevőinek ! f! Uj szerencsés sorsjegyek a március 15-iki í. oszt. húzásra már kaphatók Tarffu-Mures. (Az Ellenzék munkatársától.) Nem hiába kerül egymás mellé ebben a ri­portban két történet. Mindkettőt a' szerencse támasztja alá, annak indokolására, hogy ez a megmagyarázhatatlan és annyira kedvelt tü­nemény, mily szeszélyesen válogatja kegyen- ceit. Mindkét történet hőse innen a szegény, de kedvességéről közismert székely városból származott el. Az egyiket Sut Péternek hívják és mintegy másfél évtized előtt unta meg ebben a vá­rosban a mindennapi kilátástalan robotot és költözött Bucuresti-be, inig a másik honfi­társunk már kissé messzebb állomásra vál­totta meg negyed századdal ezelőtt a< vas­úti jegyét . . . SUT PÉTER egyszerű tagja volt másfél évtized előtt az akkor mozgalmas élet élő gyári munkás egyesületnek. Kifogástalanul dolgozott a gyár­ban, hol) tisztességesen meg is fizették. A be­osztott kis keresetből aztán szűkösen, de rendesen élt a Sut-család, melyhez akkor már két gyermek tartozott. Nem sokáig tartott azonban ez a boldog­ság ... A gyárból nagyobb számú munkást bocsátottak el és az elbocsátottak listáján szerepelt Sut is, aki ekkor, felpakolta kis csa ládját és Bucuresti-ben próbálkozott elhe­lyezkedni. Az első években a család ismét megtalálta megélhetését. A férfi gyárban dolgozott, fe­lesége mosott és főzött és eközben minden két évben újabb tagga-1 gyarapodott a Sut- család, pedig ekkor már fokozatosan rosz- szabbodni kezdtek a gazdasági viszonyok. A mult évben a sors szeszélye különös tré­fát játszott a Sut-családdal, mely ekkor már családfenntartó nélkül állott, mert Sut Pé­ternek nem volt megfelelő elhelyezkedése. Pár hónappal ezelőtt egy Bucuresti-i si­vár tömeglakásban hármas ikreknek adott életet Sut Róza és a szegény és nincstelen család tanácstala­nul állott a szapora gyermekáldással szem ben. Sut Péternek azonban mentő gondolata tá­madt. Felkereste az egyik Bucuresti-i napi­lapnak a főszerkesztőjét és megkérte, bogy egyik gyermekének keresztapaságát vállaltija el, miig a másik két újszülött fiú keresztapja! szintén befolyásos emberek lettek. Nyilvános gyűjtést rendeztek és elhatározták a kereszt­apák, hogy Muresmegyében, hova a Sut-csa­lád visszavágyott, Lázat vesznek az ujszü­\ lőtteknek. Reme tea községben meg is találták a megfelelő ajándékot egy csinos kertes meg­felelő házban, melyei megvettek. A vetélt a napokban telekkönyvezték Tar- gu-Muresen és a keresztapák felcsomagolták két teherautón a Sut- családot és egész „va­gyonát“ és elszállították a Müres-megyei községbe. AZ AMERIKAI LRÓ ESETE A másik történet, mely szintén a szeren­cse .jegyében folyt le, régebben kezdődött. 1910-ben egy jó-1 ismert, becsületes, de hi­báján kívül tönkrement asztalosmester Ame­rikába vándorolt, hogy ott szerencsét pró­báljon. A kísérlet eredménnyel végződött. Az asztalosmesterből előkelő butorgyáros lelt, gyermeke pedig, a kis csöppség, a magyar nyelven kivili a szülői házban már az angol nyelvet is hallotta. Nehéz innen messziről egy váütozaios kar­rier állomásait figyelemmel kísérni. Tény azonban, hogy a fiatal Reeves Theodor, ki a gimnázium elvégzése után irodalommal és filmmel foglalkozott és már első szárnypró­bálgatásait meglepő eredmény kíséri Reeves, a Targu-Mures-i szármázd ni fia­talember, már 20 éves korában abba a ki­váltságos helyzetbe jut, hogy darabját elő­adják és nagy sikere vaui. Első s kezét a többi követi és most, 25 éves ko ában szá mos színdarabját f-s ’.Ikmcenáriurnát mu­tatták be előkelő színpadokén. A tipikus amerikai színdarabok és Eliruk azonban nem igen kerülnek at Európába; pedig ezeknek sorába tartoztak eddig Reeves darabjai is. Végül most Európa számára is megvették a fiaital magyar származású amerikai szerző „Harbor“ cimü lenyűgöző megfilmesített színdarabját és a darab már megkezdte tlia- dalutját az európai fővárosokban. Londonban már bemutatták a' darabot és a fáatal szerző is jelen voit a bemutatón. A közeli hetekben lesz a bemutatója a darab­nak Bucuresti-ben és Budapesten is s a fia­tal magyar szerző mindkét darab premierjén részt fog venni. Hosszú évek múltán erdélyi rokonaihoz is hir érkezett Theodor Reevesről. Azt írja a fiatal szerző, hogy a Bucuresti-i bemutató után Glujra és Targu-Muresre is ellátogat, hogy rokonait meglátogathassa. A világhírű filmíró erdélyi látogatását ért­hető érdeklődéssel várják a székely város- ban, Ü>. b.) EMBERI SORSOK MIM elszármazott ámenül mm- szerzé igaza látogat szülővárosába...'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents