Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-23 / 44. szám
mm ■. %WcW'f Imi Szerkesztőség és kiadó hi Tatai: Quj, Calea Moţilor 4 Iiókkiadóhivetal és könyvosztáíy: Piata Unirii 9 _ Telefonsz£m: 1C9. — Levélcím: Cluj, postafiók 80 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS vasárnap Előfizetési $40 lej. — pengő, A inak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éveaií Magyarországra: negyedévre 10, félérre 2% évesre (1 többi külföldi államokba csak a portók ăi 3 nbözettaí röb&í l 9 3 6 FEBRUÁR 2 3. TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. X4t.té%!vt%b Izgalmas vita a parlamentben Grosz-Cagero II« IHM—Hl —I— l" — ...... Lehurrogták Madgearu!m kamarában. — Erőszak esetén a nemzeti-parasztpárt kiíróstul a parlamentből. — Mih aSache Titulescuval— Ems harcra készülnek a magyarság A Skoda-ügybcn lejátszott szerepek kic serelődnek. A nemzeti-parasztpárt visszafordítja a fegyvert és a Grosz-Cagero panama felszínen tartásával fizet vissza. A kormány nevében Coslinescu dr. kereskedelemügyi miniszter válaszolt az előző napon elhangzott vádakra, mire Madgearu ismét szólásra emelkedett, a többség azonban lehurrogta. Rucu- resti-i lapok jelentése szerint a nemzetí-parasztpárt vezetősége nem fogja tűrni az erőszakot s kivonulnak a parlamentből, ha a többség a jogos bírálatot megakadályozza, Mihalache tegnap este Bueuresti-i lakásán meglátogatta Titulescut, kivel két órán keresztül tárgyalt, majd fehér asztalnál Maniuval és Lupuval találkozott A magyar párt parlamenti tanácsa elhatározta, hogy éles harcot indit a sérelmes törvénytervezetek ellen a kamarában és szenátusban. A parlament megnyitása előtt ismét megvizsgálták a magyarság helyzetét, amit súlyosbít az, hogy a belügyminiszter Ígéretei dacára sem irta ki a megyék, városok, községek nagy részében a tanácsválasztásokat. A sérelmes helyzet hatása különösen a Bihor-megyei szenátorválasztáson volt érezhető, hol tudvalévőén a magyar községek tanácsosai választott tanácsok hiányában nem gyakorolhatták szavazati jogaikat. Juca belügyi államtitkárnak a közigazgatási uyelvbasz- náitra vonatkozó sajtónyilatkozatára a közu -?gaíási reform közeli parlamenti tárgyalásán a magyarság nevében Wilier József dr. fog válaszolni. Az adŐ3ok részéről érkezeit számos panasz folytán a párt javaslatot készít, mely szerint a lefoglalt ingóságok elszállítására csak veszély esetén szabad sor kerüljön. A párt helyteleníti Anghelescu iskola- épitési politikáját, mely igen nagy terhet rab az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő magyarság vállára. Öltel 'látás és kölssönös segítség Irtás MÁRlAFFí LAJOS Az „Ellenzék“ karácsonyi számában megjelent „Magyar kisebbségi évforduló“ cimü cikkemben azt irtom, hogy az uj esztendőben nagyobb lendületet kell adnunk gazdasági szervezkedésünknek, ha meg akarjuk álkuii helyünket a reánk erőszakolt nehéz önvédelmi harcban. Mikor gazdasági szervezkedésünkről beszéltem, nem értettem természetesen ez alatt csak a mezőgazdasági szervezkedést, hanem vele párhuzamosan a kereskedő és iparos társadalmunk megszervezését is, mert csak e három gazdasági tényezőnk együttes megszervezése és további szoros együttműködése tehetné valóban hatályossá önvédelmi harcunkat a létünk alapjait veszélyeztető rohamokkal szemben. Hogy milyen perspektívái nyílnának jövőnknek, ha ez valóra válna, azt mindenki minden nagyobb fantázia nélkül is elképzelheti. Azt a jövőt, amikor a magyar földművesek mező- gazdasági szervezeteikbe tömörülve törekednének szakértő vezetők irányítása mellett a több és jobb termelésre, értékesítő szövetkezeteik utján látnék el a magyar kereskedő és iparos társadalmat nyersanyagokkal, amelyeknek szervezetei viszont a földművesek fogyasztási szövetkezetei utján végeznék a magyar földműves osztály keresked 'mi és , ipari cikkekkel való ellátását. Ma a koliek- j tlvizmus és autárchia korát éljük. Miért ép- *, pen a mi közéletünktől maradjanak távol korunknak e vezető eszméi, amely az adott körülmények között leginkább reá van azokra szorulva? Hogy, hogy képzelem el ennek az akciónak beindítását? Egy nagy és általános társadalmi megmozdulás utján, amelybe minden kereskedő, iparos és földműves, aki magát ma Erdélyben még fenntartás nélkül magyarnak vallja, be kell, hogy kapcsolódjon, ha nem akarja magát a magyarság soraiból kizárni. Erre megvannak gazdasági egyesületeink, hitel, értékesítő és fogyasztási szövetkezeteink, kereskedő társulataink, iparos egyleteink, stb. és ahol nincsenek meg, meg kell őket teremteni, álljanak ezeknek élére tett- erős, lelkes magyar emberek, akiknek meg van a készségük, első sorban pedig szivük, nagy eszméket szolgálni. Be kell kapcsolni ebbe a mozgalomba ifjúságunkat, amely duzzad az életerőtől és tettvágytól, legyen minden magyar ifjú lelkes ügynöke ennek a magyar kisebbségi összefogásnak. Álljanak a mozgalom élére arra hivatott kisebbségi vezéreink és hívják mielőbb életre a magyar kisebbségi gazdasági tanácsot a mozgalom egységes irányítása és. a mozgalomba bekapcsolódott különféle magyar kisebbségi gazdasági tényezők szoros együttműködésének megteremtése végett Ha ezt meg tudjuk valósítani, egyszerre több célt is szolgálunk vele, mert amellett, hogy gazdasági ellenálló képességünket fokozzuk, népünk anyagi jólétét is emeljük, ami által egyházi és kulturális intézményeink életlehetőségeit is biztosabb alapokra fektetjük. Megteremtjük az utóbbi évtizedben teljesen megszűnt kapcsolatot a városok magyar polgársága és a falvak magyar földműves lakossága között, ami a kisebbségi szolidaritás megerősödését fogja maga után vonni. És nem utolsó sorban újabb munkaalkalmak megteremtése által hozzá fogurde járulni egyik legsúlyosabb problémánk megoldásához is, az intellektuális munkanélküliség csökkentéséhez. Főleg megfogjuk valósítani erdélyi magyar kisebbségi életünknek a kor követelményeihez alkalmazkodó gyökeres átalakulás á' De ha továbbra is ölbe tett kézzel szemléljük az idők múlását, akkor nem néhány évezred alatt, mint a fáraók gúláit, hanem néhány évtized alatt vastag por fogja eltemetni az erdélyi magyar kisebbséget. amely nem értette meg az idők szavát és nem tudott erős és egy akarattal élni az adott lehetőségekkel. A Bihor-megyei választás BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kamara tegnap délutáni ülése Solomon nern- zetiparasztpárti képviselőnek napirend előtti felszólalásával kezdődött. A Bihor-megyei választást tette szóvá, hol a községi tanácsok szenátort választottak. Támadta a kormányt, mert 421 tanácsból mindössze 99 szavazott. A kormánypárti jelölt Juca belügyi alminiszter volt, ki igy a választók nagyrészének kizárásával nyert mandátumot. A nemzeti-parasztpárt visszavonta jelölését, mert nem akart résztvenni a. törvénytelen választáson. Ennek dacára Juca alminiszter a 907 leadott szavazatból csupán 622 szavazatot kapott, a többiek a visszalépés dacára a nemzetiparasztpárti dr. Roxin Teodorra szavaztak. Juca belügyi államtitkár kijelentette, hogy a szenátori mandátum igazolása során a szenátusban fog válaszolni a támadások1'"' Ismét Grosz-Cagero Madgearunak a Grosz-Cagero ügyben elhangzott beszédére Costinescu dr. kereskedelemügyi és ipari miniszter válaszolt. Cos- íínescu a kormány álláspontját ebben a kérdésben még január 23-án kifejtette, midőn választ adott Madgearu akkori felszólalására. Azóta nem változott a kormány álláspontja, mely szerin1 a kompenzációs rendszert a nemzeti- parasztpárt vezette be 1933-ban, midőn négyezermillló lei értékű árucserét enge» délyezc _ 1933 novemberében nehéz örökséget vetlek át a liberálisok. Nem volt idegen valuta s hiányzott a külkereskedelmi mérleg egyensúlya. A kereskedők és nagyiparosok nerq rendelkeztek kellő mennyiségű áruval s „Blocul Importatorilor" név alatt a Brasov-i Scherg-cég vezetésével összefogtak. A Scherg, a Brasov-i papírgyár, a Bancotescu és Ni- colau cég, a Nitrogen-gyár, továbbá a Sarai, Leonida és más cégek vettek részt a vállalat alapításában. Nem volt monopol-jogról szó, miután más cégeknek is engedélyeztek kompenzációkat. A Cagero-céget a kormány nem ismerte 8 Costinescu dr. miniszter sohasem látta Grosz-OgcJ-öt v U v - I A „Technica Financiara Romana" cégből alakult a Cagero, Grosz Jenő személye aztán az „Auto Hygeia“ vállalatban is feltűnt, melynek nevét „Blocul Imporlatorilori'-ra változtatta. Costinescu dr. kereskedelemügyi miniszter végül leszögezte, hogy a Grosz- Cagero panamákért is a nemzeti-parasztpárt tartozik felelősséggel. Madgearu nyomban válaszolni akar Costinescu miniszter szavaira, a többség azonban lehurrogja. Az Universul jelentése szerint Madgearu nem hajlandó lemondani szólás- jogáról és ma újabb kísérletet tesz, hogy válaszoljon. Amennyiben ezt ismét megakadályozzák, abban az esetben a lap magánértesülése szerint GL/UJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A római katolikus egyház és a pénzügyigazgatóság között még mindig áíi a harc. Mint arról már többször beszámolt az Ellenzék, dr. Nistor Virgil helybeli ügyvéd, a római kato likas egyház vagyonának uj zárgondnoka rendőri segédlettel felnyitotta a Státus pénzszekrényét és abból 120.000 lejt fizetett ki dr. Fersigan Romulusnak, a régi zárgondnoknak. A római katolikus egyház vezetői küldöttséget menesztettek a pénzügyminiszterhez a zár feloldása érdekében, másrészt megígérték, hogy hat hónapon belül kifizetik a pénzügyminisztériummal szemben fennálló hárommillió lejes tartozást A küldöttségjárásnak sikere is volt, amenya nemzetiparasztpárti képviselők kivonulnak a parlamentből. Mihalache tegnap este hosszabb megbeszélést folytatott Titulescuval, majd együtt vacsorázott Maniuval és Lupuval, akiknek beszámolt a külügyminiszterrel folytatott megbeszélés eredményéről. A magyar párt erősen készül a parlamenti harcra. A magyarság képviselői és szenátorai gróf Bethlen György pártelnök vezetésével ülést tartottak, melyen nagyfontosságu határozatokat hoztak a sérelmes törvénytervezetekre és kormányintézkedésekre vonatkozóan. A parlamenti szünet alatt ugyanis számos panasz ! érkezett a párt elnökségéhez. Legfontosabb ezek között, hogy Inculet belügyminiszter, Ígérete dacára sem rendelte el mindenütt a megyei, városi és községi tanácsválasztásokat. így történt aztán, hogy a Bihor-megyei magyar községek nem vehettek részt a most tartott szenátorválaszáson. A törvényellenes taksa-kivetések körül is igen sok a panasz. Juca belügyi államtitkárnak a közigazgatási nyelvhasználatra vonatkozó sajtónyilatkozatára a közigazgatási reform tárgyalása során Wilier József dr. fog válaszolni. A párt javaslatot készit arra nézve, hogy az adóban lefoglalt ingóságokat csak veszélyeztetésük esetén lehessen elszállítani. A párt- vezetőség Anghelescu iskolaépitési politikája ügyében, továbbá a rokkantnyugdijak és ingatlanforgalom ügyében is állást foglalt. Végül elhatározta, hogy népgyüléseket hiv egybe s a nyilvánosság előtt megbélyegzi azokat, akik a pártra minden alap nélkül rágalma- Î kát szórtak. nyiben a pénzügyminiszter megbízásából Simionescu pénzügyi államtitkár leiratot intézett a helybeli pénzügyigazgatósághoz és a leiratban elrendelte, hogy amennyiben va lószinünek látszik, hogy az egyház kifizeti tartozását, a zárlatot oldják fel. Tegnap még úgy látszott, hogy a zárlat feloldása már csak formalitás, de mára újból bonyolódott a heh’ * Tosa pénzügyigazgató kijelentette ugyanis, hogy a pénzügyminiszteri leirat nem elég határozott, kategórikus ahhoz, hogy a zárlat feloldása megtörténhessék. A nyilatkozat nyomán dr. Gherman Traian helybeli ügyvéd, a római katolikus egyház jogi képviselője tegnap leutazott SBucu- resti-be. Dr. Gherman holnap jön vissza Cluj-ra. Megérkezéséig biztosat nem lehet tudni. Nem oldották lel a katolikus egyházközség vagyonát a zárlat alól Bucuresfihe utazott az egyházközség megbízottja
