Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-23 / 44. szám

PT TP N 7 PK J93h t eh már 21 Pillanatfelvételek a háborús Olaszországból Facetta nera“, az uj harci induló. — Lelkes hangulatban indulnak a frontra az olasz katonák ROMA, február hó. Végos-vé^ig mindenütt, Les lulragjs. ok ;t római utcákon., liven nagy­városi plakuttanulinány: kos/ tnoii. Azzal a .iilönbsóggeJ hogy neon u ké|>ek vonulnak ‘lőttem, Ikwumh én okit t ük. A/ egy Lkon egy Jiodern barna ,.t;uik“-szüniyeleg ágaskodik, fnigv altgatoljon a/ előtte lévő akadályon, «mely a „saamoni" (szankciók) piros lxitüi- ól toppan elébe. Odébb egyszerű fairiga­zon a november 18-i kiáltványt olvasom: :lV>lgánok. ina lépnek életbe a szankciók“!... Ezek a római falak még kopaszon is ooiy- .yit beszélnek, hát még most, mikor a »nő­ié nn Római fórumán is statiszta-szerepet .apnak . . . Egyik a ,,nemzeti kölcsön" jegy­esére szólóit fel, a másik a liaizai ipari eik- .okne hívja fel a popűhis románus figyelmét. Hol rövidesen tájékoztat, hol erélyesen pa- uncsoL komolyan figyelmeztet, keresüen ki­fakad . . . avagy jóindulattal megtanít egy­némely dologra, ami egyébként elkerülte a •ohaavó ember figyelmét. Alig pár lépésnyire a fonton a Trovi-től,- miközben a viszontlátás zálogául bele- najlitandó egy „sálldo“-t tartom a kezemben - megtalálom a világ államainak a békeszer­ződés alapján változott gyarmatállománybeli adatait is teljes pontossággal. Az összeíráson - !ütó táblával szerint Angisának 7,130.000 km. jutott, utána a többi antant-állam sorban és végül Itáliának: nienle! (semmi). FEKETE ARCOCSKA ... A másik plakátot kezdem olvasni, de nem jutok a végéig. Felharsan mögöttem az ut­cán a )Vfaccetta nera“. Én is önkéntelenül masírozni kezdek vele, dúdolva a legnépsze­rűbb római „gassenh«uer“-t, amely a mai Itália hangulatának egyik természetes vele­járója. Facoefcta nera . . . Fekete arcocska . . . Háborús induló. De Nápoly szülöttje. Nem csoda1 tehát, ha a délolasz könnyed gesztu­sával a háború fantom járnak fejére is jarnbó sapkát kan varit . . . nem fenyegeti az „ellen­séget“ egy szóval sem . . . inkább biztatja, hogy „vége lesz a szolgaságnak“ . . . uj tör­vényt és uj királyt kapnak . . . szóval in­kább amolyan kedveskedő „házassági Ígé­ret“ ez a nóta, a szép fekete „faecet Iának“, mert az utolsó strófa még a kelengyét is ki­látásba helyezi hozzá ... a „camicia ne- ra“-t, a fekete inget, hogy abban masirozza- iak el együtt, a Duce előtt . . . Az egykori jil Mondo szerkesztőségének ablakai most megremegnek a feketeinges ze­nekar éles harsonái szavára . . . faccelta ne-eé-ra ... a fascizmo XIV. esztendejében. Itt. a virágzó narancsfák vidékén, Itália kék. mosolygó ege alatt Mm is olyan fekete ez az arc . . . mint a puskák, gépfegyverek és ágyuk rengetegében . . . vijjogó, haléit szóró afrikai vészmadarak közt . . . AZ ÁLLOMÁSON Hosszú különvonat áll az állomás egyik sínpárján. Éjjel egy órakor indul tovább. Giulio ,S a verese barátom — félegy óta — kidugja a fejét az ablakon — igy látom, hogy őrmesteri rangban van — és magyaráz­za, hogy tiz napig tart az ut, Triesztben szállnak hajóra, aztán tovább Szuezen át, ahol megváltják a belépőjegyet — drága mu­latság, 10 arany lira minden katona után — és két hét múlva már biztosan ott fújják a „faccelta nera“-t a négus fülébe. Kitűnő a hangulat az egész vonaton. Csupa fiatal, tüzes szemű olasz gyerek. Mind egy­ezerre beszél. Névjegycsere. Igen, amint odaérnek, tudó­sítást fognak küldeni. Az egyik jóizüt ka­cagva, fényképet is ígér . . . karján a nó­gassál . Megint dalra gyújtanak. Négyet, ötöt is el­dalolnak, megállás nélkül. Egyik olyan fe­lelgetős-forma — szóló és kórus — és aprói szól, hogy nem ez az igazi háború . . . az csak ezután jön majd, ha kell ... és annak Anglia fizeti a számláját Inghilterra J0 pag- hera . . . „Fia1 . . . óin ... alinta“ . . . háromszor is . . . Eissan, lomhán indul a mozdony . . . nem hallatszik a zaja... csak a Üde tüdővel har­sogó dal pattanó ritmusát verik vissza a fa­sizmus jelvényét hordó márvány fallak . . Vájjon hányán látják meg a háromszáz közül a sok tréfa és humor főtárgyát, a né- gust ... Mennyi erő, mekkora hit és milyen halár talán bizalom robog ezen a sínpáron . . . semmi mást nem akarnak, csők élni . . . mert itthon sokan vannak ... és nincs elég kenyér . . . nwww vas . . . lumcjs petróleum,,. E.s élni keli . . . 'Most . . . most mégis csuk fekete, sötét ez. a „fareetla“ . . . unnak a vonatkísérőnek, amelyik ezt a sok-sok if jú életet fuvarozza át a szuezi-csatornáin, bizony nincs jambóvapka H fejéin. A KEZDŐBETŰK Elolvasom a fzapirJapot amelyet Saverese őrmester úrtól kaptam emlékül: ,,l.e smizionisti . . .'* (a szankciósok). Fel­sorolja valamennyi államot, amelyek meg­szavazták a szankciókat, de olyan sorrend­ben, hogy a vastagabban nyomtatott kezdő­betűk ezt ai mondatot adják: co ne freghia- mo . . . annyit tesz, hogy fütyülünk rátok! ■Szóról-szóra. Ot't függ minden iizletlx-n, minden kávéháziján . . . Sokért nem adnám, ha azt ludlratinám, hogy a. fasizmus XV. esztendeje végén a vi­lág, iIlletőleg Genf bölcsei milyen színűnek fogják minősíteni ezt a „fuccettát“, amelyet ők ajvmttak a világpolitikai színpad sztár- jóivá. (—v) xmsmmo«»——-----------------­Ifái&iu síöveikeieme tömöriii a Hág inra szőlősgazdád Simleul-Silvonici. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Évekkel ezelőtt mozgalom indult meg Simlonl-Silvauiéi és környéke szőlőtulajdo­nosai közölt, hogy a Mrrgura-hegység szőlős­gazdái szövetkezetbe tömörüljenek. Az akko­ri akció eredménytelen maradt, most azonban Maiúu Gyufa kezdeményezé­sére, aki marja is egyik legnagyobb szőlő­tulajdonosa a vidéknek, a bortermelők kö­zött ismét mozgalom iminit meg, azzal a céllal, hogy a magurai borvidék szőlős­gazdád szövetkezetbe tömöritsék. A simleuli magurai borvidék területéhez nemcsak maga a város tartozik, hanem a szomszédos községek közül Cehein. Bada'cin és Giurtclec is, amelv összesen mintegy 500 kát. hold szőlőültetvényt tesz ki. A szövet­kezeti mozgalom a magurai bor érték esi lésé­nek megkönnyítésén kívül a borvidék sző­lősgazdáinak nevelését és oktatását is kitűzte céljául, hogy a termelőket rászoktassák azoknak a szőlőfajtáknak kultiválására, ame­lyek az illeni éghajlati és talajviszonyok kö­zölt a legmegfelelőbbek és eanellelt jó minő­ségű bort is adnak, hogy a majdnem teljes egészéljen déli fekvésű Magúra termésének meg legyen az öt megillető márká ja az ország bor piacán. A .szövetkezeti szervezkedés céh jóból arz elmúlt napokban már tartottak ér­tekezletet a szőlősgazdák, amikor elha tározták, hogy február 23-ód tart ják meg alakuló köz­gyűlésüket. Mania Gyula kezdeményezése mindeneset­re sikert és reménységet igér a szőlősgaz­dáknak, akik. bár termésük az ország legjobb borvi­dékeinek boraival is bátrain felveheti a ver­senyt. mindezideig csak igen alacsony árért és nehezen tudtak túladni boraikon. A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN: Nevelő-intézetet alapítottak városunkban a csavargó gyermekek megjavítására CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Amilyen mértékben súlyosbodik a gazdasági válság, olyan mértékben fokozódik a nyomor és szaporodnak az élet elesettjei. Ennek a nyo­mornak kiáltó eseteit főképen városunkban látjuk, ahová tél idején csorda számra vo­nulnak be Erdély minden részéből csavar­gók és koldusok, hogy oi városi fény árnyé­kában meghúzódva egy napról a másrai von­szolják silány életüket. De főkép cl szaporodtak városunkban a fiatalkorú esavargók. Majdnem minden három-négy lépésre elállják a járókelők útját rongyok­ba burkolt, sápadt arcú, kiéhezett gyerme­kek, akik könyöradományolcért esedeznek. Nyáron az utcai árkokban hidak alatt hú­zódnak meg, télen a várótermekben, istál­lókban és szcszgőzös kocsmákban húzódnak meg éjszakára. Városunk vezető emberei már régen^ belátják, hogy ezen a helyzeten vál­toztatni kei:. Egymást követték a tervek a csavargó gyermekek megmentése érdekeljen, most aztán a terv (megvalósulás előtt áll. Dr. Predoviciu ítélőtáblái főügyész dicsé­retes kezdeményezésére városunkban a közelmuÜvan megalakult az úgynevezett Patronage egyesület, amely elsősorban a: apátlan-anyátlan és a züllés veszélyének kitett gyermekekről való gon­doskodást tűzte ki célul. Erre az emberbarát] egyesületre nagy fel- adut vár és minden jóérzésü ember köteles ISlet egy kémcsőben Hallottak-e arról a kísérletről, amely né­hány hónappal ezelőtt forrongást okozott usy a tudományos körökben, mint a nagy- közönségben? Egy orosz tanár a műtőasz­talon felnyitja egy tengeri nyúl főerét. Néhány másodperc alatt az állat minden csepp vére a kémcsőbe folyt és a tudós asszisztensek a nyúl kimúlását állapítják meg. Egy negyedóra múlva vissza fecsken­dezik a vért a hu’la ereibe. Ahogy az élet­adó folyadék visszatér a szervezetbe, a hulla feléled és a nyúl ismét él. Még soha kísérlet nem volt átütöbb erejű ennél, azon kísérletek között, amelyek a vér óriási fontosságát igyekeztek bebizonyítani a test életképességére vonatkozóan. Ha a vér olyas valami, ami életet te­remt és fenntart, úgy vigyázni kell annak tisztaságára és egészségére. Megtámadott vér ellen az egyetlen gyors és helyes gyógyszer a Tonoglobin, bor vagy szirup formájában. Tonoglobin-kurát előírnak te­hát vérszegényeknek, iimfatikusoknak, gyenge idegzetűeknek és tüdőbajra hajla­mosaknak. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ munkájában támogatni. A világháború előtt városunkban már működött hasonló célú in­tézmény, amely állandóan szemmel tartot­ta a fiatalkorúakat, a fiatalkori bűnösöket s azokat gyámolította okkor is, amikor kicsiny bűneikért számot adtak. Az uj intézmény inkább azokra aj gyermekekre igyekszik gon­dot viselni, akik még nem jutottak a bűn karjaiba. Városunkban különösen! nagy je­lentősége van ennek aiz intézménynek, mert a Móc-vidékek nélkülöző lakossága előszere­tettel küldi ide kenyérkeresni a kis gyerme­keket, akik a nagy város fertőiében elvesz­nek. A Patronage egyesület elnöksége a napok­ban Predoviciu táblai főügyész irodájában értekezletet tartott, ahol megállapították, hogy a züllés veszélyének kitett koldus-gyermekek részére városunk­ban nevelő intézetet létesítenek. A LáSblai főügyész ezt a tervet közölte az igazságügyminiszterrel is, aki örömmel szer­zett róla tudomást és a legkészségesebb tá­mogatásáról biztosította a patronage egye­sület vezetőit. Az uj nevelő intézetei a Str. Cogalnicecmu-i fiatalkorúak börtönének udvarán rendezik be. .4 fogházépületét magas fallal elkülö­nítik és a nevelő iskolát a jelenlegi irodai helyiségekben rendezik be. Egyelőre 30 gyermeket helyeznek itt el, akiknek nem­csak családias gondozásban lesz részűk, hanem iskolai tanulmányaikat is végezhe­tik és azoknak, akiknek ipari pályára van kedvük, mesterséget is tanulhatnak. A terv keresztülviteléhez ai városi tanács örömmel járult hozzá. A város költségvetésé­be e célra 130 ezer lejt vették fel, amiből berendezési tárgyakat, ágyakat és ruhane- müekel vásárolnak. Ha a tavasszal nem is, de már az ősz folyamán megnyitnak a ne­velőiskolának kapui, elfognak tűnni utcáink­ról a csavargó gyermekek, akikből mind a társadalom ellenségei lennének, de most hála ennek az. uj intézménynek és a vezelő jó ér­zésének, idővel mind hasznos polgárai lesz­nek az államnak. Ausztria. ~ Utak. — Jó volna Kü!f<ií<Ji könvvck. CURENTUL: Őfelsége nyugati ut>iról •<> tint hazatéré* kapcsán k.vajicí^aíi várja a közvélemény, müyt>n hatx'ZA] Ic,v s londoni^ ^ pilisi líiofötfAUXi o-?- orv/au bel- <>» kii-!jx>ntikaj^' ró Bhonyos, ho^y ki!lüuynxirri</ter/nek ]*> létében a szőnyegen levő kérdéseket ah.VO*^n meg vizsgálta. ncbákiy intézkedést ecet s. «• nteg.'.-- peccsek kikerülése végett véleményét közreadty Nincv «zó erőszakot, változásokról. Nemzetközi téren a dunai-kérdés került isméi szőnyegre, n diplomácia* most ez is foglalkoztatja. _ Mjér. r Mi történt? Mi érintette az egyensúlyt? Válasz helyett kérdésekkel felelünk: — Miért utazott 5chuschrwgg Prágába? Miért történt most elő­ször w olasz—osztrák—magyar hárma- egyez­ménynek 1934 március 7-én történt aláírása (na, hogy a kisantömhöz keres közeledést^ Ausztria? Miért érkezett Starhemberg herceg Párisba, ho: Habsburg Ottó m föltűnt a láthatáron? Hrxiysa csehszlovák miniszterelnök leutazik, e Belgrád- ba? A legfontosabb kérdés végül: — Mj válto­zott meg Ausztriában? A párisi rárgyaMlsok alatt ismét kiderült, hogy francia részről k indulási pontnak tekintik az 1933 január 6-Üri róma-i és 1935 április 17-ki stresai egyezményeket a du. nai együttműködés megszervezésére Biztosítani kell Ausztria függetlenségét, előbb azonban meg kell állapítani azokat a feltételeket, rnesyejc meliett Ausztria összes szomszédos államaival es a függetlenségét biztosító államokká! *s együtt­működhet a jövőben. Piri-, r? belépet* tehát a tárgyalásokba s bizonyos feltételeket sugallt £Z osztrák kérdéssel kapcsolatban. Valószínű, hogy Olaszország előzetes tudtával beleegyezésével utazott az osztrák kancellár Prágába? — ^Meg- áUapitható tehát, hogy «z J934- évi hármas eg3rezmény nem elég ma már Ausztria függet­lenségének biztosítására. Fontos határozatokat hoztak Parisban. Meggyőzték a békét szolgáló köröket, hogy az európai nyugalmat cstk a ■szövetségesek felfegyverzése biztosíthatja. A né­met fegyverkezés Parist és I.ondonr nyugtáján t- ja. Jobb így. mm dia egy kirobban! készülő vulkán tetején ébrednénk álmunkból a való­ságokra. UNIVERSUL: Turista. katonai közlekedést szempontból egyformán fontos az útépítés kei­dére. Franciaországban külön bizottságot szer­veztek, melynek a2 a feladata, hogy a vasúti és országutakon történő szállítás ügyét összhangba hozza. Itáliában nagyszabású turista-utakat épí­tettek. Romáhia pedig elérte, hogy belekapcsol­ták a Londonból Kelet felé haladó nemzetközi ut hálózatába. Ez azonban nem elég. A külföldi turisták el fogják kerülni az országot, ha nem gondoskodunk a különböző vidékeken rorsz karban levő utak helyrehozataláról. Az utóbbi esztendőkben egyes helyeken javulást lehetett észrevenni. Ez azonban távolról sem jelenti ezt, hogy eleget tettünk feladatunknak. Németor­szágban hatalmas gépkocsi-utakat építenek. Az utak 7 és félméter szélesek és párhuzamosan egymás mellett haladnak. — Csak így ehet na­gyobb távolságon a gyors-közlekedést biztosí­tani. így lehet szó kifogástalan áru. és személy­forgalomról, Tavasszal 600 km. hosszú uj utat adnak át a forgalomnak s ez év végéig 1160 km. útépítést fejeznek be. A német útépítési pro. gram 3—6 évre szól, mely idő alatt évenként 1000—1500 kilométert, összesen 7200 kilométert kitevő uj utat kell megépíteni. Savrigny francia tábornok hosszabb cikket ír a „Revus de Deux Mondes'4 cimü folyóiratba és rámutat ar­ra, mily nagy jelentőséggel bir az ilyen útépítés a motorizált katonai szállítás szempontjából. Ha nem építhetünk mi is ilyen gépkocs.-utakat, leg­alább kötelességünk a meglévő utak kijavításá­ról gondoskodni. EXCELSIOR: Többször foglalkoztunk a kül­földi sajtótermékek romániai terjesztésének ügyé­vel s megállapítottuk, hogy nemcsak üzleti, de kulturális szempontból is fontos ennek a kérdés­nek közelebbről való vizsgáJása. Ezen a téren nem lehet egyensúlyról beszélni Senki sem kí­vánhatja, hogy annyi könyvet hozzunk be _ vala­melyik országból, amennyit mi szállítunk ki oda. A román nyelvet kevesen ismerik külföldön, az­ért alig tudunk ott könyvet és újságot elhelyez­ni. Üzleti nyelven szólva: — sokat fogyasztunk, anélkül, hogy ezt megfelelő kivitellel ellensúlyoz, nénit. Ezen a téren tehát nincs szó viszonosság” rói. Románia kitűnő piacot jelent angol, francia, magyar, német könyvek számára. Belgium után legtöbb francia könyvet vásárol. Románia 9-S százalékát veszi meg annak a könyvmennyiség­nek, melyet Franciaország exportál idegen álla­mokba. Romániában hivatalos statisztika’ szerint háromszor annyi francia könyvet vásárolnak, mint Angliában s ötször snyit, mit együttvéve Bulgáriában, Görögországban, Jugoszláviában és Törökországban. A francia gyarmatok maguk is csak 7.5 százalékát vásárolják meg a ( pánsi könyvexportnak. Valami ellenszolgáltatásra . te­hát mégis szükség volna. Erkölcsi és leiki téren lehet ezt elérni. A francia könyvkiadóknak mi­ért nem jut eszébe, hogy a román tzerzőknek is helyet szorítsanak? Nem érdemel vájjon a román kultúra és művészet több figyelmet részükről? A francia sajtó sok helyet szenteli azoknak az országoknak, melyektől nincs ennyi haszna. El­jött tehát az ideje az erkölcsi ellenszolgáltatás hangoztatásának. Különben olyan gyarmat va­gyunk, mely mindent elfogad, anélkül, hogy méltányosság tekintetében szava volna. KEZDŐDŐ ÜTŐÉRELMESZESEDÉSNÉL reg gél éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF4 kcserüviz ugv az alkar pangást, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekesz izom emelkedését csökkenti és a magas vémyo. mást mérsékli. Az orvosok ajánlják, NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg- olcsóbban és legnagyobb választékból az Ellenzék könyvosztálvábau. Cluj, P. Unirii vásárolhatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents