Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-19 / 40. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ! ÍN NUMERAR No. J4tat4x!tn*. ' Aha 3 lej Ezcriesztőség és kiadóhivat«!: Qc j, Calea Moţilor 4 Fiókki adóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 ním- — Tíkfcnsrá»: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. Í.V11. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM. Az arany a Nemzeti Báni: területén habzó viharos küzdelem joggal költ nagy és különös érde­kel. A ngÚt színre tágult harc a kormányzó párt elnöke és a kormányzó pártra támasz­kodó miniszterelnök között jellegzetes-vége a politikai szellemünknek és mai rendszerének. Ilgen küzdelem, ha egyáltalán kibontakoz­hat, más országokban csakis zárt fal között íolyik le és igyekeznek elkerülni, hogy lát­hatatlan Dionysos-fülek segítségével valami kis hír is kiszüremkedjék a nagyvilágba. Jo­gosan tételezik föl, hogy az ilyesmi a köz- piád hitelnek és a pénzérték tekintélyének súlyos ártalmára, sőt kárára lehet. Nálunk a kötetlen formák szinte tökéletes szabadsága uralkodik, nálunk bizonyos pontokban határ­talan szábadelvüség dívik, nálunk a tiszta számtan és világos mértan, iárgyias szóval az üveg átlátszó világosságát és meztelen átte­kinthetőségét szeretik. Még a zavar fenekére is úgy lehessen látni, mint a patakmeder ka­vicsaira. Csak semmi rejtély, semmi titokza­tosság. Ami a szívben, az legyen az ajkon és a cselekedetben. Nálunk még spanyolfalat sem. állítanak a tárgyaló felek elé és szinte minden hivatal szobában ajtó és ablak tárva- nyitva áll. A közvélemény és most már a külvilági tudat is megszokta, hogy viták és ellentétek szoktak támadni a miniszterelnök és a pártvezér közt, de ezek sem a kormányt, sem a rendszert nem ingathatják meg, mint dőre módon az idegenben. Csekélységekre nincs időnk és nagyvonalúságunk nem törő­dik árnyalatokká!. A viták és ellentétek egyébként megegyezéssel végződnek s egy-egy rövid fennakadás után az államszekér tovább döcög minden nagyobb baj nélkül. Bizonyára jól van ez így: a heves és elhasználatlan fris­seség olykor meglepő tobzódásán át komoly megszilárdulás, az alapos megérzés felé fo­gunk haladni. A népiesen és romlatlanon át a vén Európa elnyűtt összetettségébe s ne­hézkességébe. A Nemzeti Bank hosszú és szenvedélyes háborúja más szempontból is érdekes. A bankjegykibocsátó s a pénzügyi politikát ve­zető intézet nem kizárólagosan állami jellegű, hanem a nagy kapitalizmus dolga is, amely úgyszólván egy párt kebeléből is kikerülhet. A Nemzeti Bank nemcsak az államé, más szórva!, nemcsak az országé és a nemzeté, hanem külön a részvényeseké is, olykor kül­földi tőkéseké, akik magán érdekeik szerint követelhetnek szerepet és szót. ILa most az államot képviselő kormány fölállíthat köve­teléseket, éppen úgy fölállíthatnak a rész­vényesek is és ha ezek javarészt egy politi­kai pártból kerülnek, akkor ennek a párt­nak a vezére is jogosult ezeknek a képvise­letére. Amennyiben akár személyi, akár elvi tekintetben ellentétek származnak, akkor, mini bármely más részvénytársaságban, job­ban kifejlődhetik a vita, sőt olyan harc is, amilyen most keményen zajlik a Nemzeti Bankon belül és kivid, hogy aztán a vitát és harcot eldöntse akinek igaza van, vagyis a pénz nyelvén szólva, akinek nagyobb az ereje és hatalma van a két fél közül. Nos, ezt a részvénytársasági vita-, harc- és cse­lekvési szabadságol diadalmasan képvisel! a Bastille d‘or-unk. Semmi baj. Ez a vita és harc békés megegyezéssel fog végződni, mint ahogy a két elnök politika terén mindég megegyezett egymással. A Nemzeti Bank úgy­sem bukhatik meg. úgysem borulhat fel és bizonyára a kebelében dúló viszály nem ren­díti meg a lej árfolyamát, aligha rendíti meg a kormány helyzetét, vagy az ó-szabadelvü párt további kormányzatát. Amennyiben a párisi tárgyalások lezárása után mégis meg­bukna mostani kormányunk, amit nem re­mélünk és leszomlna a hatalomról, amit még kevésbé szabad remélnünk, az ó-szabndelvü kormánypárt, hogy átadja a helyét egy Ti- tulescu-féle párlfölöttiségnek, vagy a nemzeti­paraszt párti rendszernek, amelynek egy része a liberális példa szerint nem lehet a kor- múnylcépesség és a belső ellentéte nem a kormányzás akadálya, akkor alkalmasint nem a Nemzeti Bankban el kampód zott szokat­lanul nagy és különös harc lesz az ok, ha­nem valami más, mert hiszen okokban épp eléggé bővelkedünk. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS SQreBS*EEOaeKK38B6Ee*B SZERDA Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évent« lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, fţreara p pengő. A többi külföldi államokba c»k a porökülSnbäzettei z3bbi 1936 FEBRUÁR 19. Izgalmas napok a belpolitikában Gyökeres rendszerváltozási eless? Hí no Braiianu. — Csütörtökön nyílik vneg m parfsmenf«— líiiÍ©&iYOiiefolí©3i szállították el a kerteseket Aleii ^dinii-höl BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Poli­tikai körökben általában megállapítják, bogy a Barnca Nationaila közgyűlésén lefolyt ese­mények Dinu Bnatianu helyzetét erősítették meg s nincs kizárva, hogy Milita Gons tanti - nescu bankkormányzó nyílt vereségének kö­vetkezményeit levonja. A liberális párt elnö­kének egy bizonyítékkal több van most kezé­ben s még hangosabban állíthatja, hogy pártjának egyik szárnya minden jó törek­vésében elgáncsolja. Dinu Bratianii célja, ugyanis az vo-lt, hogy bizalmi emberét— Slavescu volt pénzügymi­nisztert — helyezze el a jegybank vezetősé­gében s igy végezze ti art a tisztító munkát és gyökeres rendszerváltozást, mely az utóbbi időkben kiderült visszaélések miatt el nem maradhat. Hogy a tisztítás körül mi a programja Dinu Bratianunak, azt bizalmas barátain kívül senki sem tudja, egyesek mégis sejtik, hogy különleges megbízása volna Slavescunak Dorel Dumitrescn volt bankkormányzó működésével és személyével kapcsolatban. A belpolitikai helyzet tehát ismét válságos­ra fordult. Erre mutat, hogy Mitita Constan- tinescu ibankkormányzó legnap délután hosz- szas kihallgatáson volt Tatarescu miniszterel­nöknél, melynek során beszámolt vereségé­ről. Később Antonescu pénzügyminiszterrel találkozott, aki most érkezett vissza Páris- ból. Este aztán1 Tatarescu miniszterelnök, Pop Valér dr. igazságügy-miniszter és Tan­erőd Gonstantinescu — Dinu Bratianu bizal­masa — ültek össze tanácskozásra, hogy mó­dot keressenek az ellentétek elsimítására. A pénzügyminiszter beszámolója Hivatalos jelentés szerint a kormány tag­jai ma, minisztertanácsot tartanak, melyen Antonescu pénzügyminiszter beszámol párisi utjának eredményéről. A párisi egyezményre vonatkozóan a pénzügyminiszter nyilatkoza­tot adott a sajtónak, melyben hangsúlyozza, hogy az egyezmény folytán újabb kiviteli lehetőségek nyílnak Romá­nia előtt, melyek a két ország külkereskedelmi mérle­gének egyensúlyát fogják biztosítani. A ro­mán petróleum javakért Franciaország hadi* anyagot ad. ami a kát ország politikai kap* csolataii még biztosabb alapokra helyezi. A parlamentet holnapután — február 20-án — nyitják meg. A Mehedinti-i és Hunedoara,-megyei válasz* tások a pártok közötti ellentéteket még job­ban kiélezték s igy már az első napon he­ves összeütközésekre kell számi tani. Politikai körökben feszült érdeklődéssel tekintenek a parlament megnyitása elé. Bu­cureşti-i lapok úgy tudják, hogy őfelsége Károly királyt Titulescu külügyminiszter Ls ha,z,a kiséri s beszámolót fog adni a parla­mentben a nemzetközi helyzetről. Ugyanak­kor Antonescu pénzügyminiszter részletes jelentésit tesz majd párisi tárgyalásainak eredményéről, amit Tatarescu miniszterelnök hadfelszerelési programjának uvilvánossáara hozatala fog kiegészíteni. A Dimineaţa úgy tudja, hogy a parla­menti ülésszak április 4-én fog lezárulni s május hóban rendkívüli üléssz.akol tartanak az elmaradt törvénytervezetek letárgyalásá- ra. A lap úgy tudja, hogy a közigazgatási törvény, büntető törvénykönyv s büntető perrendtartás reformját, valamint a mező- gazdasági javaslatokat még a jelenlegi ülés­szak folyamán fogják megszavazni. Az uj állami költségvetés vitája március 15-én kezdődik.  részlege« választás ma zajlik le Mehedinţi és Hunedoara me­gyékben. Hivatalos jelentés szerint tegnap Turnu-Severin-ben általános razziát tartot­tak s kitoloncolták mindazokat, akiknek nem volt személyazonossági igazolványuk. Ugyanakkor a Gemáuti-ból érkezett cuzista rohamcsapatot is eltávolították a városból. A csapat katonás rendben bejárta a főbb utcákat, aztán a vasúti állomásra vonult s elhelyezkedett az elkészített különvonatban. Az utolsó korlesvonat éjjel hagyta el a vas­úti állomást, hazaszállítva az idegen megyék­be való nemzeti parasztpártiakat. Paraianu tábornok, csendőrségi főfelügyelő kijelen­tette az újságíróknak, hogy kétezer nemzetipar33zípárti kortesből ezer hatszázat sikerült eltávolítani s ugyan­akkor ezer jobboldali kortes közül kilene- százat hazaszállított. A Curentul azt a hirt közli, hogy a kerület­ben minden buzgalom dacára sok kortes maradt. A lap szerint tegnap egy csapat nemzetiparasztpárti Valea Hoţului község közelében jobboldali kortesekkel találkozott. Megmotozták a cuzistákat és elvették azo­kat a fegyvereket, melyeket náluk találtak. Milialache és Lupu dr. a Mehedinti-i ke­rületben tartózkodnak. A nemzeti-paraszt- párt elnöke kijelentette, hogy bizik a válasz­tás sikerében. A hatóságok mindent megtesznek a nyu­galom és rend biztosítására. A szavazóhelyi­ségek körüli zónában bezárják a kocsmákat és lepecsételik a hozzájuk tartozó pincéket, nehogy italhoz jussanak a falusiak. Az urná- kát katonaság őrzi. ■Ma reggel érkezett távirati jelentés szerint ifi •: a nyugalom Turnu-Severin városban. Károly király Őfelsége Parisból Beugróéba uíazoíl Londoitbsn úgy rf&idiák, bogy Hirfler eoyltiieni akar a Moszkvává fennálló feszöÜíégen. — Belgrádi tárgyalások elüli A külpolitikai események között jelentős dologról az ntolsó napon nem érkezett hir. Az orosz—japán feszültség enyhülését nem cáfolják, de újabb eseményt, a man­dzsu—mongol határon még mindig folyó, nem nagy jelentőségű csatározásokon kívül, nem jelentenek. Tituleseu külügyminiszter bevégezte párisi tárgyalásait és tegnap este elutazott Bucureşti felé. Londoni diplomáciai körökben az a bir terjedt el, hogy német részről is enyiteni akarnak a Szovjetoroszországgal szemben fennálló feszültségen, ami­nek érdekében Berlin közvetlen megegyezésre tett volna javaslatot. A német birodalmi kormány erre vonatkozólag állítólag Londonban is puhatolózott, ahol a legteljesebb biz­tatásra talált. Kétségtelenül a Duna-vidékre vonatkozó tervekkel áll kapcsolatban Boris bulgár király belgrádi látogatása is, aki tegnap Oplenácban koszorút helyezett el Sán­dor jugoszláv király sírjára. Ez a látogatás arra mutat, hogy Bulgária külpolitikájának befolyásolása a párisi tervek érdekében nem volt teljesen eredménytelen. Legújabb jelentés szerint Károly király őfelsége is atban van Belgrád felé. ahol három napig Pál régensherceg vendége lesz. A látogatáson minden bizonnyal megbeszé­lik a párisi tárgyalások eredményeit is, amelyek minden jel szerint további megbeszélé­sek kiinduló pontját képezik. A londoni „Daily Te!egraphf: párisi lapok után szintén Károly király őfelségének hosszabb nyilatkozatát közli a külpolitikai helyzetről. Az uralkodó ebben a nyilatko­zatban kitér a magyar kisebbség helyzetére és Romániának M»gy»ro*«zágga! való kap­csolataira 1*. _ v Úimisége nyilatkozik — Magyarországnak — mondta az uralko­dó — el kell ismernie, hogy nem engedhet­jük meg a békeszerződések semmiféle változ­tatását. A békerevizióról nem lehet szó, még csak a vitának árnyéka sem. E pontot illető­leg nemcsak saját hazám, hanem az egész kisantant nevében beszélhetek. Sohasem volt lehetséges tökéletes határvo­nalat vonni. Tudom, hogy élnek magyarok Románia határain belül, de tudom azt is, hogy vannak románok, aldk Magyarország határain belül maradtak. Mi semmiféle propagandát nőm űzünk c té­ma körül. Elismerem, hogy uralkodója va­gyok egy országnak, amely a románság túl­nyomó többsége mellett igen jelentékeny más nemzetiségű kisebbségeket is foglal magában. Mindig szem előtt tartom ezt a helyzetet, amikor politikai elhatározásaimat mérle­gelem. Sohasem fogok olyan dolgokat lenni, ame­lyek a román többség ellen irányulnának, mégis ez nem jelenti azt, hogy nem keli tiszteletben tartanunk a kisebbségek jogait — Súlyt helyezek annak kijelentésére, hogy a romániai magyarok nem elégedetlenek, kivéve természetesen azokat, akiket csak politikai helyzetűk érdekel. Természetes a* is, hogy senki sem várhatja el Magyaror­szágtól, hogy teljesen meg legyen elégedve. A magyar nép hazafiak népe és bizonyo­san fáj nekik az a gondolat, hogy azt a területet, amely valaha Magyarországé volt, elveszítették. De Magyarországnak végre be kel! látnia, hogy ez a dolog nem a jelen, vagy a jövő problémája, hanem a múlté. Ha egyetlen szerződéshez hozzányúlnának, úgy valameny­nyi összeomlana és ez végzetes következmé­nyekkel járna. Nézetem szerint csak gazda sági alapokon lehet a magyar probléma meg oldásához eljutni. (Tolytatása a 10. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents