Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-16 / 38. szám

BLLBNZÉK

nr:

tv et okozhat a . u körülmény, hogy a nem- . crio.-i í,-!r. velő W/ortsig, elnöke, vagy s ranger tulajdonképpeni kormány elnöke je* * Uuleg éppen az olasz tőkonzul.

Mivel az eddigi eredmények magyjából Meiégicóck. a bizotfrsagok üem tartották '.üküígonek( hogy már most fog l a kozzanak az. CM-.uszors/.v.'ga! esetleg kerülő uiton oly látott árukereskedelemmel. A szankciókat aikalnvuzó országok közötti gazdasági komdiankás kérdéséről -s úgy látszik több s/6 esetit Londonban és Parisban, a legutóbbi nagy találkozókor, mint u genfi szak- bizottságokban. Amikor ősszel ez a kérdés felmerült, első sorban Angliára számítottuk. De az angol megbízó tttak Genf ben elvi kijelentéseken nem igen mentek itul. Úgy gondolkoztak, hogy az. olasz pne elveszte1 -éért kárpótolódnak ezek az országok egymás között, mivel Olaszország .vem szállit nekik és igy egymástól vásárolhatnak. Mint jó üzleti crzckekel bíró emberek, amilyennek a mai diplomatáknak lenni kol-1, az érdekek államok képvselői alkalmas nt többet is reméltek a nyugati fővárosokban folytat out bizalmas .tárgyalásoktól, mint bizottsági vitáktól Genf ben. A „1 emps'‘-nek

adott interv juiában egyébként Őfelsége. Karoly király is szóvá tette azokat az áldozatokat, amelyeket Románia a népszövetség,', politika érdekében hozott és remélte, hogy országa nem fog kárpótlás nélkül maradni. „Londonban és parisban mindenről beszéltek“, mondta egy külföldi diplomata Géniben átutazva, „még pénzről is!“. A gazdasági kártalanítás körébe tartozik még a Dél afrikai Unió kormányának értesítése, hogy a jövőben hajlandó nem kötni legtöbb kedvezményes szerződést azokkal az országokkal., amelyek nem alkalmazzák a szankciókat Olaszországgal szemben.

A megtorló intézkedések hatása

Olaszországra

A második kérdés, amellyel a szankciós bizottságok foglalkoztak, a megtorió intézkedéseknek az olasz kereskedelemre gyakorolt határára vonatkozik. EuxV a cé.- ból kérdőivet dolgoztak ki c- a napokban szétküldték valamennyi tagállamnak. Eljárásukat azzal indokoltét, ho^y Olaszország újabban nem közli ku.km/e-.k .de cu statisztikáit és nehány más állam kimutatásai sem kie.égitőek. A kérdőív barom részre o^ziik. Az első rész az olasz külkereskedelem összértékében beállott változásait lesz hivatva feltüntetni. Hogy azonban— igy mondja a magyarázat — az összehasonlítás könnyebb legyem, az államok kötelesek valamennyi más államba irányuló kivitelük összértékét is közölni. Az Olaszországból jövő behozatalinál a bérdőiv három nagy árucsoportot különböztet meg: a mezőgazdasági termékeket, a nyersanyagokat és a készárukat. Ez első és harmadik rubrika- alkalmasint a magyar és osztrák áruforgalom miatt is szerepel a kérdőíven, mivel a szankciókat alkalmazó államokba előirásszerüen Olaszországból a nemesfémeken kívül csak könyvet és

zenemüvet szabadna bevinni.

A második kérdőív a nemesfémek Olasz országba történő bevitelére vonatkozik,

ifimből majd következtetéseket lehet az

olasz aranytartalékra levonni. A harmadik kérdőiv fölsorolja mindazokat a nyersanyagokat és egyéb terményeket (igavonó állatokat is), amelyeknek k-vitelét Olaszország leié már november i8-án kimondották. De a mostani jegyzéket kiegészítették mezőgazdasági cikkekkel is, mint gabona, zab, olajbogyók, valamint azokkal a fonitos nyersanyagokkal, amelyeknek kiviteli tilalmáról

még nem határoztak. Ide tartozik a petróleum és valamennyi összetétele, a szén, vas, vasérc ess- acél, tehát a hadviseléshez első sorban .szükséges nyersanyagok. Válaszaikban a kormányoknak nemcsak nemzeti termelésük kivitelét kell feltüntetni, hanem azokat a külföldi árumennyiségeket is, amelyeknek forgalma vámraktáraikból vagy szabad kikötőkből bonyolódik le. Javasolja továbbá a jelentés, hogy a titkárság a ncm- tojg,államok külkereskedelmi statisztikáit i.s tanulmányozza^ mivel csak igy nyerhet teljes áttekintést. Még igy sem remélnek a szakértők, hogy tökéletes kimutatások birtokába jutnak, de azt hiszik, hogy az általános irányokról mégis tájékozódást szerezhetnek.

Magia a kérdőív viszont a bizottságok általános irányelve be enged némi berpillan- tást. Az egész bonyodalmas munkaterv, amelynek a kivite'e még akkor is hosszadalmasnak Ígérkezik, Ha a kormányok válaszai gyorsan éss pontosan beérkeznek, bizonyos távolabbi célokat árul el és kevésbé látszik arra irányulni, hogy a gazdasági szankciókat Olaszország ellen röv desen megszigorítsák. A kormányok válaszai alapján például hozzáláthatnának a szakbzott- ságok az Olaszországgal esetleg kerülő utakon lolytatou kereskedelme kérdésének je leniég elhalasztott vizsgálailához. Az a körülmény ismét, hogy .1 jegyzékbe felverték mindazokat a fontos nyer-anyagokat is, amelyeknek termelésében és kereskedelmében a nem-tagállamok vezetnek, .azt mutatja, hogy ezeknek az országoknak kereskedelmi és gazdasági szükségleteit és kapcsolatait sZ-ntén közelről kívánják tanulmányozni .

Nemcsak a mostani konfliktus miatt

Népszövetségi körökben elég elterjedt az .1 felfogás, hogy a nem-tagáliamok magatartása és jelentősége nemcsak a mostani konfliktus miatt érdekli a bizottságokat. A terí jcdelmes anyaggyűjtés a jövő .szempontjából ! is történhetik, hogy némi kiegészítéssel I szükség esetén alapul szolgálhasson esetleges újabb kollektív eljárásra. A szankciók mostani alkalmazásában igen sokan kezdettől fogva főleg a precedenst találták becsesnek. Némelyek szerint ugyanis a mosten szétküldöil t kérdői vek éppen olyan Hasznosak lehetnének Németország ellen egy későbbi időpontban, mint most Olaszország ellen. A feltevés valószínűségét erős ti az a sok hir, cáfolat cs sajtópolémia, ami az utóbbi időben a demilitariza)! Rajna-vidék körül folyik. Emlékezetes az is, hogy az elmúlt év áprilisi tanácsülése a német újrafegyverkezés alkalmából küldött ki egy bizottságot, hogy a szerződésszegő államok ellen gazdasági szankciótervezettet dolgozzon ki. A bizottság egyetlen ülésszak után sine die elnapolta magát. A mostani szankciós bizottságok pediej, mintha ennek a bizol'i- : tágnak örökébe léptek volna azzal, hogy } szükebb kereteiken túl a gazdasági szankciók kérdésének valamennyi részletével foglalkoznak és általános érvényű rendszert igyekeznek kidolgozni. Szekula Agnes.

BERLIN, február eleje (Az Ellenzék munkatársától.) A tavaly aláirt román- német kereskedelmi szerződés mindkét országban nagy reményeket keltett az érdekelt feleknél. Az 1935-ös perspektívák szerint hivatva lett volna ez az uj megegyezés erőteljes mértékben a Németország felé irányuló román exportot támogatn .s végre állandóbb, nyugodt gazdasági összeköttetésnek alapját megvetni. Mégis, anvnt később a kötelezettségek betartása is elérkezett, egyre

Mi az ©Ica berlini szesnsneS nézve tséoiei—román gazdasági kapcsolatok nehézségeinek

léimef panasz a román tr egáliapoílasolí bironyto^atfisága mitáSr A szójabab-élgy. — A világpiaci árak és $ m::to sarág xporlj a j" szivilása befolyásolják a tojás és lóhere liivitolél. — A torészíaba ok háátere

nie kellett, hogy vihar dúl bennem.

— Amikor a hajónk elindult, maga azt mondta, hogy nem ismerjük egymást. Feleljen, mit akar, miért jön fői ide mégis minden este hozzám?

Nem felelt, 'leült mellém, kezét a karomra fektette ás szótlanul nézte az éji szürkületben idetetsző messzeséget.

— Nem tudom... — rebegite később. — Vannak dolgok, amiket nem iehet megmagyarázni. Vannak érzések, amelyek hatalmasabbak nálunk, amelyek edlen még soha senki nem tudott, de nem is akart küzködni.

• Vallomásnak szánta a kijelentést, nem tudom. Ettől a perctől] kezdve átkoztam a barátomat, fulladtnak találtam az életemet és szörnyű tusát vívtam magamban a kérdés körül, hogy a becsületesség és a butaság azonos lelki tulajdonságok-e. Hazudnék, ba azt mondanám, hogy az asszony kacérkodott velem. De ki bőm lőtt és megszólalt benne mindaz, ami az áhitat, a megrendülés ás a szerelem óráján valaha is hatlamába ejtett. Megéreztem, hogy az Istenek boldogsága, az emberfölötti gyönyör a vágyon túl kezdődik, annál a határnál, amelyet most lépnék át, ha a meghatottság és átszdile- mültség mindent leigázó erejével magamhoz ölelném ezt az asszonyt.

Holdkórosan, betegen és, egész emberi mivól tómban meggyalázva szálltam vele pajftra. Mondanom sem keli], hogy ujjal sem nyúltam hozzá. Vidáman, mosolyogva, minden neheztelés nélkül nyújtotta a kézéit, mielőtt elváltunk.

— Köszönöm... Köszönök önnek mindent — mondotta és mire magamhoz tértem, már el is tűnt a tömegben.

Két év telt él, az egész kalandot elfelejtettem, akkor egy este kopogtak párisi-lakásom ajtaján. Barátom, a hajóskapitány lepett a szobába.

.— Na végre! — kiáltott diadalmasan, amikor megpillantott.

öt mondatban elhadarta, mi-ért keresett fel. A hölgy, akinek a kísérőjéül felkért, nem volt a félesége. Mielőtt velem találkozott, nagy vita folyt a lakásán a férfibecsületességről. Ö fogadást ajánlott, hogy vannak férfiak, akik bármiként adódik is, semmi kép sem élnek vissza a helyzettel. Másnap találkozott velem* tudta, ki vagyok, mi vagyok, főképpen tudta hogy magyar vagyok és abban a pillanatban holt- bizonyosra vette, hogy megnyerheti az előzőleg fölajánlott fogadást. Elhurcolt a lakására, megrendezte a komédiát és hajóra ültetett bennünket. A tét kétezer font volt. Megnyerte a fogadást és két év óta hajszolt a világon mindenütt, hogy a felét, ezer fontot, mint jogos tulajdonomat átnyújtsa.

Szélütötten meredtem rá.

— Mi' a cime anna a hölgynek? — hebegtem.

Gondolkodott:

— Annakidején felírtam magamnak, de később, hogy az ügyet levélben tisztáztuk, eldobtam a jegyzetet. Annyit tudok csupán róla, hogy Newyorkban lakik.

Becsületes voltam? Ostobán viselkedtem? azt az életben nem találom meg többé soha. *

Az öreg piktor elhallgatott. Kint hullani kezdett a hó. Á társaság szótlanul, némán bámult ki az ablakon.

inkább vált nyilvánvalóbbá hogy bajok mutatkoznak a szerződés körül s a nagy kilátások bizony csak szerény, de annál nehezebben realizálható tényékké csökkentek.

A kölcsönös problémák román része, mint például a márkakövetelések aláérték elése .s

visszatartása a Román Nemzet. Bank részéről Ismeretesek, kérdésesek maradtak viszont mindezideig még a német részről emeli nehézségek okai s a felmerült akadályokkal szembeni berlini álláspont.

A német fórumokon mindenütt arra mutatnak reá, hogy a- szerződések román részről gyakori megváltoztatása m ilyen káros mértékben befolyásolja a kereskedelmi kapcsolatok egészséges ügyvitelét s mennyire pesszimistává teszi az a német importőröket. A Manolescu-S'trunga éra óta a nehézségek szüntelenül növekednek, ezérí van az, hogy német körök olyan rezerváltan kezelnek minden újabb román ajánlatot. Megnehezítette továbbra a román-német összeköttetést a tavalyi emlékezetes 44 százalékos felár meglepetés is, ami tulajdonképpen még mai napig sem került gyökeres elintézés alá s lehetetlenné is teszi mindaddig — berlini álláspont szerint — a német behozatal s ezzel párhuzamosan viszont a román kivitel kifejlesztését. Addig, mig ez a hely- j zet tart, lehetetlenné válik minden árukeret- 1 növekvés bármennyire is örömmel ieklet- j nék Németországban szélesebb alapra a meg- j állapodásokait.

! „Drang nach Osten“? j

. Bizonyos román körökben — mondják j

I Berlinben — olyan felfogás uralkodik, mely j szerint minden erőteljesebb gazdasági kap- { osolat Németországgal, Romániát Berlinnek szolgáltatnák ki s dacára annak, hogy ez csak a „Drang nach Osten“ rém merőben helytelen interpretációja, ugylátsz.k mégis lehetetlen azt kiirtani .a közvéleményből. Német I körök ezzel a felfogással csak azt a tényt j kivánják szembe hely ezni, hogy a német ve- j ; vők a vásárolt áruit a lehető legjobb áron j j veszik át, a román termelő tehát már ebből ;

S az okból is kívánhatja', vele a kapcsolatot, j amihez a politikumnak semmi köze nincs, 3 Ugyanebből a tényből fakad, berlini felfo- j gás szerint, a szójabab körüli egész vita is. í

I 9.16 f c h r u á r ló.

Németország '/.ójababot korlátlan mennyi •légben hajlandó vásárolni * kév/. íz árb.-i- difierenciák újbóli megtárgyalására U, d-Berlinben azt látják, hogy .1 román ex porol rök nein k.nálnak fe! elegendő mennyisége; s ezért volt kénytelen Németország például a bolgároknál :.s nagyobb rendeléseké: eszközölni. Ha 1 román expor Őrök és hi vata los körök majd félről es zik a kereskedelem nél össze nem függő politikai aggodalmakat s a romániai mezőgazdaság félretéve konzervati vízmű át, ártér ősi termékei mellett, a nek megvételre készségre! biztosított szójabab nagyobb termelésére, akkor Németország is más biztosítékokat nyújthat é' Berlinben is majd nagyobb érdeklődéssel fognak az idevágó román kívánságoknak eleget tenni. Berlin tehát hangsúlyozza: kereslet van, csak lessék kínálni!

Miért redukálja Németország

a vételárakat?

A németországi, úgynevezett agrárolló zá- rulásáva! a mezőgazda-sági árak emelkedése következett be. Mialatt azonban ez a fejlődés lefolyt, a német külkereskedelmi mérleg is erősen veszített aktivitásából, kevesebb lett ezáltal a ren de .-kezesre álló deviza-alap é.s csökkentek Németország számára ezzei párhuzamosan a külföld felé való nyereség: kilátások us. Mivel Németország kü.!keres- kedelnV. mé-rlege a legtöbb más állammal .szemben a múltban rnndig aktiv volt, módjában is állott é-ppen az aktivitásból biztosítottnak látszó nyereségek alapján az általa vásárolt Ki.: iái éleim szereket is magasabb árakon megvenni s azokért a legjobb be.’á- tása szerinti összegeket fizetni. Ma a helyzet megfordu . Németország csak a legalacsonyabb áron vásárolhat már, hogy devizaállománya: a lehetőséghez képest kiméíje, de éppen az agrárol'ó zárulá.sa miatt képtelen, par- állam lévén, eltérni attól a szerinte méltányos fizetési alaptól, mely álláspontja értelmében körülbelül a világpiaci árnivó- nak felelne meg.

Német körök ezeket a tényeket őszintén bevallják, de hozzáfűzik, hogy ha a külföld több német árut vásárolna, ez a helyzet Is lényen c- mértékben enyhülne. Kedvezőbben alakulna a mérleg elsősorban is Németország s azon államok közölt, melyeknek egymás között már is, mélyebb kereskedelmi kapcsolataik vannak. A romániai tojás- és lehere export világpiaci árainak bevezetésé lehat szintén erre a tényre vezethető csak vissza, remélni kívánják azonban Berlinben, hogy idén tavaszra e téren js már tolerán- ,-abban kezelhetik Romániával szemben a kérdést.

Végül .pedig még felvetődik a kérdés, hogy mi az oka a fürészía szállítások körüli bajoknak. Miért lépnek fe’1 a német vásárlók állandóan rr.’nőségi kifogásokkal a konttü. gensüket már am úgysem kihasználni tudó, főleg erdélyi exportőrökkel szemben,

lot nyert felvilágosításaink szerint, e2ek a tények a német fagazdálkodás váratlan átalakulására vezethetők vissza. Mig azelőtt a német erdőkben túlnyomórészt az alacsonyabb minőségű fafajiakat .1 érmeit ék s a drágább típusokat hozták be külföldről, ma — ugyancsak a deviza-passzivitás miatt —- ez a helyzet is megfordul« s a német termelőket a kormány arra utasítja, hogy a drágább faállomány termelésére térjenek át a gyengébb faminőségek kárára. Ennek az átalakulásnak következtében a behozatalra kerülő fa minőségénél is kívánatossá vált az elsőrangú minőség, sőt továbbmenve — ez az erdélyi fatermelőket különösen érdekli — rövidesen kikapcsolják egyáltalában a német fabehozatalból a drágább kategóriákat és kizárólag csak a jó minőségű, olcsóbb íats- pusok behozatalát fogják engedélyezni. Hogy ez a folyamat mikor fejeződik be s milyen, hatással lesz az európai fapiac alakulására, ezt e percben természetesen még nem lehet megállapítani. Német részről az az álláspont, hogy amennyiben ez az átalakulás nagyobb veszteséget jelentene a román küike- reskedelm' mérleg számára, úgy más, inkább szükségelt árucikkek, llehetcleg rokon- cikkek behozatalával fogják a román külkereskedelmet kárpótolni.

A tervezett német magyar-romániai hal- gazdasági bérlet-akció terén még nem történt semmi jelentős előrehaladás; a tárgyalások menetében kis szünet állott be, remélhető azonban, hogy tavaszra ez a kezdeményezés is a megvalósulás stádiumába lép. Német körök mindenesetre érdeklődéssel k sérik az egész folyamatot s már most is élénk reményeket fűznek a várható sikerekhez. Doros Ferenc.

HERMES UJ TÉLI MENETRENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Zsebkiadás 16 lej.

V