Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-02 / 26. szám

BLLBNXßK I 9.1 ft február 2. ROMI klARSÁNYI ZSOLT: A grán Józsi barátom huszárként szolgált a világháborúban. 0 Mesélte ezt ti törté­netet: Volhyniában tartózkodott akkor a: ő :rede Jó sokáig tartottak egy frontsza­kaszt, noha az ellenség állandóan lőtte okét Olykor bajt is csinált, mert ugrá­sát néha olyan helyre csapott le, ahol huszár is előfordult. Viszont akadt olyan gránát is, amely csak lecsapott, de nem robbant fel. \z ilyen gránát veszedelmes és titat- to mos holmi. Még most is, annyi ev múltán, lehet olvasni az újságban, hogy nitszadozó gyermekek régi gránátot talál­tak a mezőn, elkezdték piszkálni, a grá­nát felrobbant és széttépte a gyermeke­ket. Még jól járt, amelyik keze, vagy lába hijján menekült. •iron a frontrészen, amelyről beszé­lek. egy szép napon megszűnt az ellen­séges ágyutüz. Az oroszok mozdultak egyet hátrafelé és itt biztonságosabb lett a tartózkodás. A lóról leszállított huszá­rok elébujtak a földből, ahová beásták volt magukat és szabadabban mozog­tak. A falu határában, a réten, két csatan­goló huszár ilyen fel nem robbant grá­nátot talált. Jól tudták, hogy nem taná­csos hozzányúlni, azonnal jelentették a szakaszvezetőnek. Az jelentette tovább, ti jelentés felment a kapitányig. A kapi­tány azonnal kilovagolt a jelzett helyre és meg is látta a gránátot, óvatos és gondos ember lévén, kiadta a parancsot, hogy a gránátot, amely félig befuródott a földbe, nem szabad piszkálni. Hanem ilyen és ilyen átmérőjű körben cövekek- hől kerítést kell verni köréje. Ha szaba­don marad, még valami falubeli hozzá­nyúl, fő rátapos, vagy egyéb történik vele. Ha viszont körülkerítik, csak sava- nyodjék és ázzék az esőben tovább a szabad ég alatt, nem jut hozzá senki. Nagyon büszke volt a kapitány, hogy ezt milyen jól kieszelte. Jelentette a dol­got Horthy István lovassági tábornok­nak is, aki fejbólintással helybenhagyta I zt a gondos intézkedést. Két kijelölt közhnszár kiment a rétre • égrehajtani a parancsot. Előbb cölöpö­ket csináltak a faluban, azokat szekérre rakták és kimentek a gránáthoz. Már csak harmadnap, mert két nap eltellett u cölöpcsinálással. A gránátot megtalál­lak, meghúzták körülötte a megparan­csolt átmérőjű kört, aztán elkezdtek dol­gozni. Horthy tábornok azóta már el is fe­lejtette a kapitány jelentését. Szokása volt ezekben a békés napokban, mikor kis időre megszűnt az ellenséges tüzér­ségi munka, sétalovaglást tenni, hogy szállásán, a nyomorúságos parasztviskó­ban, meg ne áporodjék. Poroszkált a környéken csak úgy szabadjára. Hát egyszer csak lát a messzi réten két huszárt, akik dolgoznak valamit. Arrafelé kanyarodott a lovával. Gondolta, megnézi, mit csinálnak. Mikor odaért, a két huszár kemény vigyázzba vágta magát. Hát tik mit csináltok itt? — Jelentem alássan, kegyelmes uram­nak, — felelt a gyorsabbik beszédű, — azt a parancsot kaptuk, hogy ezt a meg­jelölt kört kiverjük cölöpökkel. — Ahá, tudom már. A gránát miatt. — Igenis, kegyelmes uram. — Na jól van, csak dolgozzatok. Azok engedelmesen folytatták a mun­kát, ahol abbahagyták. A tábornok még szemlélte őket egy darabig, hogyan dol­goznak. Le volt már verve a kerítésnek túlnyomó része, alig hiányzott hozzá egy-két cölöp. Egyik huszár hozott a rakásból uj cölöpöt, odaillesztette az ed­dig kész kerítés végéhez, a másik pedig felvett valami jókora sulykot és azzal kezdte a cölöpöt beverni a földbe nagy buzgón. Nézi Horthy tábornok a munkát, egyszer csak meghökken. Közelebb lep­let a lovával, nézi, hogy jól látja-e. Bi­zony jól látta. A huszár magával a grá­náttal verte befele a cölöpöt. A tizenöt- centiméteres fel nem robbant gránáttal. Olyan jóizüket csapolt vele a cölöp te­le jére, hogy csak úgy döngölt. A másik tartotta a cölöpöt, hogy ferdére ne sike­rüljön. A fene a dolgodat, te, hagyod abba rögtön? Hát nincsen fejszétek? Ír ok megállották. Szólt az egyik: Van fejszénk, kegyelmes uram, de mm elég nehéz. Ezzel sokkal szaporáb­ban megy a munka. .1 tábornok alaposan lehordta őket. Bájok förmedt, hogy a gránátot azon­nal tegyék le a kör közepére és a hiány­zó cölöpöket verjék le szekérre fokkal. 1 legények engedelmeskedtek, de tűni kon Iái szolt, hogy meggyőződés nélkül. A gránát talán még ma is olt van a völligniai falu határában, azon a cölöp- keritésen belül, amelyet vele magával vertek be a huszárok. BUDAPEST, (január). A Magyar írásra. nulmányi Társaság legutóbbi ülésének tárgya a névtelen levél volt. Kiváló magyar grafo­lógus, Románná G. Klára voit az előadó. Ezeket az előadásokat kéthetenként tartják. Sorra kerül minden, kérdés, ahol a tudomá­nyos grafológiának szerepe lehet: A hiva­tásképesség1 elbírálásánál, a különböző neu­rózis-fajtáknál, szerzett vagy örökölt beteg­ségeknél a grafológusnak is van szava. A grafológus az egyén írásában jeleket lát. Ezekből úgy olvas, mint egy klinikai beteg­lapról. A grafológia olykor hosszas vi/s- gáfiat és tapasztalat munkáját helyeittesti. Rámutat az előadó a vetített kéziratok sajátságaira. Egy levélre kerül sor, melynek írója kissé eltér a megszokott irásmechaniz- mustól. Az Írásszakértő ebbéli már diagnó­zist csinál. A levélíró a hurokalakban kép­zett betűket, mint a: g, h, 1, f, srb úgy írja, hogy a hurok nyitott marad. A vonal foly­tonosság egy ponton megszakad. Ebből megállapítja a grafológus hogy c levéli ró balszemének működése tökéletlen. Látótér- kiesés a tünet neve. Az irás egy bűntényhez kapcsolódik. A nyomozás a grafológus irá­nyítása folytán egy kórházhoz vezet. Ott iráspróbát vesznek betegektől, akik ilyen szembajban szenvednek. Az Írások között von pontosan ugyanez az iráátipus. De a betűk jobboldali töredezettségével. Ezekután azok kerülnek összeha-sonlitásra, ahol a hataem hiányos működése módosítja az irás. formát. Itt eredményes a kutatás. A vetítő- vásznon megjelenik a leleplezett zsaroló levél és iráspróbája. A sikeres nyomozás a grafológia érdeme. A grafológiával szemben még nagyon sok a bizakTkaulamág, lenézés. A tenyérjóst, jö- vendőmoedót, kártya vetőt és grafológust, még nagyon sok ember egy kalap alá veszi. Amint látjuk, ki keil azonban emelni a gra- íoftógááit e méltatlan együttesből. Tudo­mánynak fogadhatjuk ei, mert valóságot ku­tat és bizonyát. Igaz, a tárgyi bizonyítás hézagait olykor kiegészíti úgynevezett meg­érzéssel-. A képzelet munkáját is hozzá­adja. Ez a része inkább művészet. De pró­bája mindig a gyakorlat. Ha pedig a meg­érzés és képzeletmüködés a valóság telje­sebb képéhez segít, akkor megállapításait nyugodtan elfogadhatjuk és használhatjuk. Az irástanulmányi társaság üléseit termé­szetesen csak olyanok látogatják, akik már rég hitelt és bizalmait szavaztak az irásku- tatásruak. Már részletproblémáknál tartanak. Külötnisen időszerű kérdés ma Budapesten: a névtelen levél. A búd pesti rendőrég embe­rei ellen irányuló névtelen levelek hetek óta ezrével jönnek. Kikutatni íróikat nem sike­rült. Mindössze annyit sikerült megállapí­tani, hogy e levelek célja akadályozni a megvádoltak előléptetését, fizetés javítását. A névtelen levél alapján vizsgálat indul. Már pedig, aki ellen vizsgálat van folyamatban, az nem mehet előre hivatalában. Ha utóbb kiderül is ártatlansága, egy év már elveszett számára. Tehát a bosszú-tendencia nyilván­való e levelekben. De minden más ország minden rokon­egyesülete is a névtelen levelek nagy konjunk­túrájáról számol be. A statisztikák a szá­mok ugrásszerű emelkedését mutatják. Mi­ért? Mi Lehet ennek az oka? Románná szerint a gazdasági leromlás nyomában járó általános levertség. Ösztön- kielégüílésük hiányos és zavart. Mindenki ingerült, indulattelt. E feszültség levezetést keres. De mindenült féken tartja a külön­böző parancsok, diktatúrák rendelkezések sora. A mai világválság előtt még a női névte­lenek voltak többségben. Ők eregették kis mérgezett nyálaikat a családi élet, becsület, barátság és a szerelem mezején. Most férfi­kéz vette át itt is az uralmát. Vadászterü­lete sokkal nagyobb... A hivatásos zsarolók, a Lindbergh-béb.k nyomán vagyonokat sar- coló Haupllmanok, képzett, gyakorlott, cél­tudatos szakemberek. Érdekes- a grafológia számára átgondolt tervszerű munkájuk. De magatartásuk, könnyes! értelmezhető, vilá­gos. Ezek igazi bűnözők, társadalmon közös­ségen kívüli ál lók. Nekik a névtelen levél csak munkaeszköz. E.ke és kard. Ezek, hogy úgy mondjam nyílt ipar űzők. Pénzre tör­nek. Szándékaik leplezetlenek cs egysze­rűek. Valamennyien a magántulajdon szöges drótsövényein, borotva fa Ián akarnak ke- resztülbujni. Szakadt nadrág, esetleg sza­kadt inak árán. Éhes János nem ir teljes címmel ellátott levelet' Rotschildmik. hogy: — Kérem, küldjön nekem ötezer dollárt, mert én is szeretnék jóllakni. Nemcsak egy kis étellel, itallal. Hanem végre a világ min­den éleiével és italával. M.ént ne? Én is la!ni és élvezni születtem, mint többi tár­saim ez állatvilágban. Nem gyilkolok, ha nem muszáj. Feladó túloldalt. Cim: Föld­község, Mindenzug utca. A feladó nyomozás nélkül kerülne elme- intézetbe, vagy javítóba. Világos, hogy bo­lond, vagy gonosz. M.ndenképpen káros. El kell távolítani. Ezért Éhes Jánosék óvato­sak. Névtelen leveleket imák. Névtelenül fenyegetőznek, gázolnak és rombolnak. Nem ilyen egyszerű a 1‘art pour 1‘art FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Az eszkimók újságja. Kopenhágából je­lentik: A nemzetközi sajtóban kétségkívül egészen egyedülálló helyet foglal el az Atna- gagdsliratít című eszkimó újság, amely éven­te csak egyszer jelenik meg. Az újság eme különben annyit jelent: „Ingyen posta“. A grönlandiak tényleg nem is fizetnek semmit •ezért az újságért, amelyet a dán kormány bocsát ingyen rendelkezésükre, mivel' ez a sajtó orgánum szerepel a dán kormány nép­művelési akciójában, amit az eszkimók ré­szére rendeznek. Az újságot egy ember szerkeszti, nyomja és ő látja af egy sze­mélyben a Lapnál lévő összes funkciókat. A lapot két kis petról eummotor által hajtott géppel állítják elő és három grönlandi nyomdász, aki Dániában tanult, áll a vezető és főszerkesztő rendelkezésére. így az egész lap és nyomdavállalat: személyzete mind­össze négy ember. A grönlandi eszkimók viszont egy évben egyszer tudomást szerez­nek ott messze északon arról, ami a vilá­got egy év alatt izgalomban tartotta vagy még mindig 'tartja. A cápa és a kés. Az angolok tudvalevő­leg igen nagy gondot fordítanak a gyermek- nevelésre. Véleményük szerint a gyermeke­ket mái* egészen kis koruktól fogva arra kell nevelni, hogy ha felnőnek, tökéletes gentle­manek legyenek. Egy angol iskoláiban nem­rég egy tanítónő arra tanította a gyermeke­ket, hogy halat nem szabad késsel enni és a következő kis történetet beszélte el nekik: Egy gentleman éppen ebédelt egy hajó éttermében, amikor a hajó elsüllyedt. Kést tartott a kezében. A vízben egy cápa ráve­tette magát. A gentleman azonban nem hasz­nálta kését, inkább Istennek ajánlotta lelkét és felf.ala.cta magát a cápával. Az „alvási görbe“ Becsből jelentik: Hoff dr. egyetemi magántanár szerint az intel­ligens emberek „alvási görbéje“ más, mint a testi munkával foglalkozóké. A fizikai mun- ki> alvása az első négy órában állandóan mélyük majd ezen a mélyponton marad egész reggelig; ekkor az alvás lassanként könnyebb lesz s nyolc órai alvás után már a legkisebb inger is íeléhrcsziti az alvót. A szellemi munkások alvásában két mélypont mutatkozik; a másoduk reggel felé követ­kezik be. Nyolcórás aivás után u>bói olyan mély a szellemi munkások alvása, hogy csak erősebb ingerekre ébrednek fel s éppen ezért a felébredés gyakran teiriodás formá­jában következik be. névtelen támadók lelkiállapota. 1. héten <y előkelő pénzügyi tanáoion egy muv,y ’ déki vár«* különböző hivatali vi '.?.«/• > t leplezte le. A grafológiának könnyű . volt. Az. ilye« amatőr hamar Utcpic/ Un. Órák alatt kiderült a neve. Irigység, :/c’\ >' lyi düh vezette. Bántott hiúság, mc! ,r>v ség. Sok öröme nem lehetet! rz. ügyből J «zömyodéwt, fegyelmikerti, botrányt, ü-ngyi komigi kísérletekei, kávéházi terrierét idé znfct föl. Nekem ro«sz? Dögöljetek I Ez volt a gesztusa. A grafodóga az irismcchanizmus tanulmá­nyozásán át jut el a lelki mechanizmus h méretéhez. A névtelen levélen át bemutat­ja a levélírót. Többet mond el róla, mint neve és személy leirása. A grafológus igaz. ismeretséget köt a névtelennel, az emberrel. Meglátja benne az.t, ami az úgynevezett c- vilizácós, közösségi parancsok, szabályok, társadalomban-élés teltételeként, keservesen előállított látszólagos alkalmazkodás mö­gött van. A nehezen fékentartotr, erőszakkal fékezett indulatot és elégütétlenséget. Az előadó és hallgat ói két megállapításra kénytelenek. Egyik az, hogy a grafológiát használni és értékelni kell. A másik, hogy a grafológia, -lélektan és minden területen végzett minden valóság c.s emberkutatás, egy közös felismeréshez vezet. Az. emberi berendezkedéseknek kell megváltozniuk ah­hoz, hogy az, emberek, természetüknek, ösztöneiknek megfelelő viszonyok között élhessenek, rombolásra törő, elégedetlenség, lefojtott indulatok nélkül. Hogy névtelen levél, névtelen panaszok, névtelen gyűlölet és névtelen indulatok helyett saját termé­szetüket felismerjék. Nevet adjanak elégület- Ienségüknck. Indulataikat teremtő munká­ban levezethessék. Hogy segítséget elvárban bátor, nyilt emberi szóval élhessenek. Szeghő Júlia. Vörös kőszobrot találtak Skóciában, GLasgowról tíz kilométernyire. Finoman megmunkált, szépen tagolt női felsőtestet ábrázol. Úgy látszik, a szobor a bőség és termékenység istennőjének a jelképe. Kar­ját ösiszefonja a keblén, mint a milói Vé­nusz, keze és ujjai gondos, művészi mun­kára vallanak. Ezt a szobrot a tudományos közvélemény harmincezer évesnek tartja. Skót régészek csoportja már öt év óta vé­gez ásatásokat a Kelvinvölgyben. Mos* végre a patakok medrében és a földben wk ősrégi maradványt találtak, mammutagyu- rakat, rhinoceros-csontokat stb. Az egyik csontiból igen ügyesen fésűt csináltak. Egyéb igen szépen kidot^pzott kőtárgyak is napvilágra kerültek. Mindezek az emlékek a kőkor szabó: valók, egyik-másik a paJeo- kth-orszakból származik. Ilyenformán meg­dőlt: az az ekrtáet, amely szerint Skóos nem ismeri az emberiség paieolichkorszakát, mert abban az időben az egész országod jég borította. A tudósok egyrésze azt hiszi, hogy Skandináviában és Skótországban a jégkorszakok időközeiben élt a palecxlith-em­ber. Ez a megállapítás forradalmat jelent a prehisztoriskus tudományban. A világ legnagyobb teher-gépkocsija. Egy angol gyár elkészítette a világ legnagyobb tehergépkocsiját. A „Kövér Kati“ (Big Kath­leen) nevű kocssóriás hosszúsága 21.5 mé­ter, teherbírása 130 tonna, 14 kereke van. legnagyobb sebessége órénkémt 9.5 kilométer, vezetéséhez négy kocsiv-ezetőre van szükség; kettő az elején, kettő a végén helyezkedik el. A két vezetőfülkét távbeszélő köti össze. A kocsi végére erősített' táblán ez a felírás látható: „Ne türebnetlenkedjék, én vagyok a világ legnagyobb kocsija, jobb mögöttem, mint alattam.“ Őskori úszómedencére bukkantak Ausz­tráliában. Adelaide mellett (déli Ausztrália' a Nül lobor-fensakon egy kutató expediem hatalmas rejtett szikla barlangokat és folyo­sókat talált, amelyek falait őskori rajzok és dombormű vek díszítik. Legérdekesebb •egy kupolamennyezetü, körálaku barlang köze­pén lévő, 360 méter átmérőjű, 90 méter mély tó, amely a kutatók nézete szerint az ősember kezének müve aehet és úszómeden­cének használhatták valamely titokzatos szertartáshoz. Megerősítik ezt a nézetet a barlangok falain látható rajzok, amelyek vörösre festett kezeket vagy öklökért ábrá­zolnak. Ez a tudósok nézete szerint az ős­kori „véres kéz“ vész jele vök, amely figyel­meztette a nőket, hogy számukra tikost val­lási misztériumok küszöbéhez, közelednek, amelynek átlépése életükbe kérni. . legalább ţânâny: a névtelen Az árulA Iras — Leleplezett anonlmmoK — A (Müo'íiAnii elüli Kincsen ittois

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents