Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-12 / 9. szám
ELLENZ EK 19 36 j * n a á r I 2. 4 Demokrácia ! i dekes interjú 1;«U*11 napvilágot a Brassói l apuk" ban. Itdekes a/ ember, aki adta «■s erihhcs a/ interjú tárgya is. Épp ezért, nőm ári eg\ kicsit foglalkozni vele. Mert akármit is lehet állítani Yaida Sándorról, •gvet azonban el kell ismerni, Imgy azt, unit gondol \ alakiról. vagy valamiről, nyíl - ■ a és bátran kimondja. \z mar más lapra mrto/ik a/.lán, hogy nézeteit. uH'ggvözödé:1 valló ■ tatja. Mentségér»' szolgál, hogy ezt avillan be is vallja Hiszen egy alkalommal a/t állította, hogv csak az ökör következetes. I ,n voldala ellen teleivel szemben nyilt termeszele. Nem kendőzi a demokrácia útjáról való letérését, illetve szembefordulását a demokráciával. Egyeru'sen kimondja, hogy nincsen mi'gelégedve ezzel, ennélfogva más módszerekkel kell kormányozni s nyíltan hirdeti a s/áinszerinti aran\«>sságot minden vonalon. Ha ezt az arányosságot végre lehetne hajtani becsületesen, úgy a közpályákon. mini a gazdasági élet minden terén, igazságos megoldás volna. Yég»*redinényébon tehát ö. aki nyíltan szakított a demokráciával, tényleg demokratább lehetne, .mint ellenfelei, illetve voll legvvertársai. Mert tv.ek a demokrácia mpl- lelti hittevés közben nem átallják. hogy ..numerus totus" és ..numerus nullus^-ok mellett cikkezzenek. Sajnálom, nem áll módomban nekem is. hogy Vajdához bizonyos kérdéseket intézzek és válaszát meghallgassam. Mert végiére is. vannak bizonyos Hismert örök igazságok, melyeket lidiet számba nem venni, lehet ler nézni, kigunyolni. de nem lehet letagadni. Ilyen igazság például az. hogy ahol az egy fedél alatt lakók között nincsen meg az összhang, kölcsönös megbecsülés és egymás tiszteletbentarlása s ennek helyéi gyűlölet, lenézés rs állandó marakodás foglalja el. ott nem lehet szó haladásról és a vég csak katasztrófa. Ilyen igazság az is. hogy mindenkinek joga van a megélhetéshez és az egyenjogúsághoz. Minthogy hajdan ezen örökigazságoknak rettenthetetlen apostola volt Vaida, nagvon szeretném tudni, miként vélekedik Massaryk ama felfogásáról, melynek tiszte- 1 tbenlartását Mózeshez hasonlóan, végrendeleti parancsként hagyta meg népének és amely imigyen szól: ..Az államok csak azon eszmék követésével tarthatók fenn, melyekből megszülettek". Nem tudom elhinni, hogy Vaida letagadhatná, mikép Xagy-Románia nem azon eszmék érvényesülésének köszönheti létét, mint amelyekből Csehszlovákia megszületett. Mert «'gy a kettő közül: vagy elismerjük Massaryk felfogásának az igazságát. vagy nem. A második lehetőséget nem akarom feltételezni Vaidáról. mert hiszen akkor a nyerserőt. vagyis az ököljogot is- mernők el, melynek mi, románok sohasem lehetünk hívei. Hogyan egyeztethető össze tehát Vaida magatartása Massaryk felfogásával? Továbbá: minek ruházza fel a demokráciát oly tulajdonságokkal, milyenekkel az igazi demokrácia nem rendelkezhetik? így a demokráciának tulajdonítja, hogy állítása szerint Franciaországban az kerülhet többséghez, akinek több pénze van és hogy mindenütt, talán Németországot és Itáliát kivéve, a tőke által kibérelt pártok kormányoznak. Eszerint a demokráciának tulajdonítja. hogy mindenütt baj van, az erkölcsök romlottak, hogy a posztokon nem megfelelő emberek állnak, mert hiszen a nép nem ismeri az embereket és azoknak képességeit. Mintha a szegény nép és nem a főnök meg alfőnök urak neveznék ki a különböző parancsnoki helyekre az embereket! . . . Vaida a demokráciát összetéveszti a demagógiával. Természetesen kész akarva és pedig annak az irányzatnak a kedvéért, melynek szolgálatába szegődött. Mert, amit ma demokráciának neveznek, minden lehet, csak éppen nem demokrácia. A demokrácia, már t. i. az igazi demokrácia egy, még eddig meg nem valósult eszme. Egy olyan eszme, melynek megtestesüléséért tz emberiség legjobbjai harcoltak és harcolnak, szenvedtek és szenvednek. A demokrácia olyan uralmat jelent, mely alatt mindenki képességeit kifejlesztheti, a megfelelő eszközök erre mindenkinek rendelkezésére Minden embert érdeklő könifo: A sexuális élet enciklopédiába Irta: Norman Hair egyetemi tanár. Lexikonalak, 360 oldal, ízléses díszkőiéiben 198 lej az Ellenzék könyvosztályábaa. Cluj, Piaţa Unirü. Vidékre utánvéttel is azon-* nai szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket, állanak. Melyben mindenki i ak a köpess«•-, I nek megfelelő ludvct taglalhatja el. A/ igazi ‘ demokrácia meg fogja teremteni a lányié ges egyenjogúságot. Demokrácia akkor les/, mikor az embere kel egymástól csak az összesség, vagyis az egymás javára leemelő és alkotó képességeik szerint fogják megkülönböztetni, mikor a I tömegek feje fölötI el fog tiinni a holnap j megélhetési hizouvtnhmságii, mikor az em berek nem egymás meggyilkolására szolgáló anyagok és eszközök termeléséért fognak izzadni hanem lesli és szellemi felsőbb remin szükségleteik kielégítésére szolgáló termékeket hoznak létre mindnyájunk boldogulására. \ demokrácia tehát a kapzsiság, a gyűl let a félrevezetés és a gyilkosság uralma helyeit a szeretet, a kultúra is a szociális i azvág malinál jelenti. Pucol Victor. Harminc év küzdelmei és fáradhatatlan munkája a közgazdaság szolgálatában Látogatás a jubiláló Hargitay Bertalan vezérigazgatónál. GLUJ, január hó. Néhány percre megáll a munka Hargitav Bertalan vezérigazgató .szobájában. \ vezetés»' alatt álló Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. évvégi kimutatásai, a milliós számokkal leleirt hatalmas ivek lrecsapódnak, szinte érezni a fájdalmat, hogy az éjjel-nappal folyó munka a méhkasban fennakadt, meri beszélnünk kel! a j u hi hí 11 s ve/ ér igazgatóval. Harminc év a bankszakmában, évek hosz- s7 u sora vezető, felelősségteljes állásban, «ily teljesítmény, melyről csak csodálattal és elismeréssel lehet lx's/vlni. A jól képzett, fáradságot nem ismerő szakember ünnepe a régi. kipróbált rendszer ünnepét is jelenti, inelv minden nehézség és válság darára a legnehezebb időkben is kiváló helyet biztosított a jubiláns vezérigazgató számára. Nem is harminc évről van szó, hiszen az utóbbi évek tízszeresen számítanak! — Igaz —• feleli Hargitav vezérigazgató halkan. — Nehéz volt nézni a gazdasági és pénzügyi válság pusztítását. Úgy sajnálom a jobb sorsra érdemes kisbankokat! S úgy szeretném, ha újjászületnének és velünk együtt dolgozhatnának. Bár volna minél több egtíszséges bank . . . Bank... Minden más csak másodrendű kérdés a vezérigazgatói szobában. — A banknak az üzleti programján kivid nincsenek más célkitűzései — hangoztatja. .S nein lesz kivételt magával sem, a jubileummal. mikor arra kér. ne Írjunk róla. — Mert én — mondja — csak egyszerű polgárember vagyok, ki éjjel-nappal dolgozom, hogy örömöt és nyugalmat szerezzek bankomnak. A telefon megszólal. A felhívott vidéki fiók beszél. Este hat óra. — Csak tudni akartam, mi újság nálatok! Nem történt különös esemény. .lói van. \ harctéri szolgálat jut eszembe, mintha őrtálló katonák tennének jelentést kapitányuknak. Mi a jubiláns évi program? Dolgozni, produkálni. Iskolát, példás munkát felmutatni... Elérné «v.t a hatalmas eredményt, ha ma indulna pályájára? Igen. feltétlen feleli határozottan. Emberismeret, szorgalom, utánjárás és a mindenkori viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás voltak, maradtak és lesznek azok az. eszközök, melyekkel a mai ifjúság is a sik«‘r biztos révébe juthat. A kishitű és közi ptrhi tség azonban nem boldogulhat. Egész emlx'rrc van szükség a mai nehéz munkában, f iatal koromban igen sokat foglalkoztam szakirodalommal. A banki munka után is dolgoztam, küzdöttem, mert tudtam, hogy nincs nélkülözhetetlen ember, tanulnom kell s szaporítani kell tudásomat. Ma én, holnap más!... — mindig az lebegett szemem előtt, midőn napi munkámhoz láttam. Hargitav Bertalan vezérigazgató — több, mint tiz részvénytársaság igazgatóságának vezet«» tagja -—a boldogít«') polgári munka és a harminc éves jubileum titkát elárulta. Hátradől párnás igazgatói székében s Íróasztala előtt elgondolkozik. Hol jár vájjon gondolata .’ — Az első tölgyfa íróasztal? .. . — Ez jelenteit számomra mindent — válaszolja. A szolga üres kávét hoz. elfogyasztja nyugodtan. aztán késő éjszakáig tovább folyik a munka, szive szerint is három évtized méltó jutalma. (k. i.) A Dur« !{«•* eli-nn-krt |«-1késedévtcl fogadta a 11rgyívs/lókí)/a>ixvég. Eajmnk hasábjain in tájékoztattuk olvasóinkat ay újfajta n\ szahiiiákmenh-s DURA REX zseblámpa anéxtelemek nagv élőn veiről. OI\asóközón s égünk érdekében szükségesnek véltük i Dm a-Miivel, ncl az eddigi eredményekről f i deklödni ahonnét, mint más szakkörökből is, azon felvilágosítást kaptuk liogv az ed digi kisérlelek h legmess/i bbi)i'*r:ó « álak«» zást is felülmúlják. Alig néhány hete, hogy a Din a Rex piacra került, már is oly álla lánosan nagy az érdeklődés és f«»gyásztás ami arra enged következtetni, liogv a lo gyas/.tók rövidesen kizárólag c/en uj ele mek lias/áillatára fognak áttérni. .Szakkörök véleménye szerint a korlátlan raktárképre ség felbecsülhetetlen előny, ami egyúttal ixuizinegtakaritásl is jeleni, az eleinek nagy teljesítménye pedig eddig nem ismert jó rádióvételt biztosit. Felhívjuk ezen körülményre olvasóink figyelmét. 1/ e o c «• rp« tíesonjovok Azokról van szó, akik a színházba jönnek későn ami még tulajdonképen nem olyan nagy lnin. hiszen sokszor feltartja «»két valaki, vagy valami s nem ritka eset az sem, hogy 20—25 (>ercet k«'ll várni bámulatos pontossággal közlekedő autóbuszainkra. Szóval nem a késés itt a lényeg, hanem az, hogy miért muszáj olyan hangosan késni? Miért ne,m leliet szépen, csendesen kiásni. Meg kell I’é/n: az iskolásgyermekek«‘t, akik remekül tudnak csendesen k«*sni. finoman, t*sz re vétlenül, Halkan nyitják ki az ajtót és úgy ossonnak a helyükre, mint riadt kis nyuszikák. Mégis rájuk szól a tanár ur vagy a tanító néni. A színházban nem szól ránk s«mki, tehát, olt még büntetés se jár a későn jövőknek. Nemrégen egy darab ehsö né- háiry jelenetét egyáltalán nem leheteti hallani az elkésettek hangos megjegyzései miatt. Hol a székem? Ezt olyan hangosan mondta egy férfihang. hogy azt hitték az operett nézőtéri szereplője s hogy a következő pillanatban olt fenn a görlök ■kórusban énekelni keztlik a refrént, hogy hol a székem, ó hol a székem, hisz operei leknél sotso lehet tudni. De az még rosszabb volt, mikor egy világhírű darab leghalkabb, legszebb. legdrámaibb jeleneténél hangos szék- reesegés és beszéd és megjegyzések telték lármássá, iinneprontóvá a nézőteret. Ezek ugyanazok lehettek, akik későn jönnek és még hozzá tüntetnek a dologgal, minlha azt mondanák, hogy nekik semmi egy színházi est, ők nem loholnak, elkéstek, na és aztán? Megfizették a jegyüket és mindenhez joguk van. Mélyen tLsz.telt efkésök! Egv pici finomságot, egy pici csöndet, egy pici tiszteletet kérünk a művészet számára, ami mégis csak szent valami. Es kicsi kíméletet a színészek részére, akik szivvel és lélekkel és minden. !c! 'Iségükkel és érzéseikkel meg akarják nevettetni vagy rikatni önöket. Durva és könyörtelen megzavarni őket, semmibe venni nagy és sokszor emberfeletti munkájukat, amit azért végeznek, hogy szép és mégszebb előadásokat produkáljanak minden egyes embernek, aki megnézi őket s akik közül néhányon semmibe veszik az íratlan színházi etikettet. Könyörtelenül ki kellene zárni ezeket, megbüntetni. megszégyeníteni. Vagy csak kérni őket. megkérni szépen: az Istenért, ha késnek, késsenek csendesebben . . . (M. L.) NÖVÉNYVÉDELEM és KERTÉSZEI decemö sfí száma mindless kertgazdíának nélkülözhetetlen : Nagy vad kártétele a fősnövényeken. Időjárás. A fakéregodu. A szőlő levélbetegségei. Keleti gyümölcsmoly. A talajforgatásról. A buxgooiyagmnó elfeketedése. Szárazgazdálkodás a szőlőben. Tanácsadó. Az öneg őszi- bairaekf ákról. Milyen szobanövényt ne vásároljunk? Gyümölcsfa virágok meg termékenvülése. Faültetés földlabdával. Naghin vajkörte. Szőlészet. Gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet. Színes mnmeü.éklet: Naghin vajkörte. Egyes szám ára 40 lej, vidékre a pénz vagy posta-bélyeg beküldése elleneben 45 lejért küldi a romániai föbizomáaxyos: Ellenzék könyvosztálya, Quj, Piata Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Régebbi számból mutatványszámol 5 lej bélyeg beküldése ellenében szívesen küldünk 1
