Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-05 / 4. szám

/93é ţ*aaár 5. ELLENZÉK gglODAlOM ÉS MUvfesiţf Uj világ felé Dózsa Endre regénye — T913. Aranytollu írónk: Dózsa Endre a Habára előtti erdélyi magyar társaság életér örökíti nx*g könyvében. Remekbe szabott alakjai húsból cs vérből vannak, (şzivern'berek, kik­nek minden szava hamisítatlan magyar ke­délyt szikráz szerteszét. Dózsa Endre irasa a mesterségét kitünően értő gyéman.tköszö- rüs munkájához, müvéhez hasonló. Tökéle­tes, hiba nélküli, életre törekvő jellemeket farag, kiknek kezéhez, leikéhez vér és szenny sohasem tapad. Az erdélyi családi tűzhely szentsége az oltárképük. A túláradó szeretet, munka, egymás megbecsülése cseng minden szavában — múltról, jelenről, jövőről irt és a sorok között kiáradó bölcs ítéletében. 191} nyarán egy alig húszéves fiatalember, az ősrégi székely Halom-család utolsó sar­ja, a felszerelt gyalupadon habos kőrisfán szorgalmasan gyalul otthonában. Ingujjban van, mint az asZtaloslegények, munka köz­ben igy dalolgat: — Megint járja a bolondját a méltóságos uríi! Ott gyalul a palotában, teletölti a szép pádimenttumot gyahiforgáccsal! Hogyan en­gedte a fiát a méltóságos grófnő asztalosle­génynek? sopánkodnak a székely asszonyok. __Lehet is az ilyen famíliából való le­génynek parancsolni! Hiszen, ezek tán ezer évnél is több, hogy mindig csak parancsol­tak, de sohasem engedelmeskedtek! — teszt hozzá a legöregebb. János, a család udvarbirója is beleelegye­dik a beszélgetésbe: — Hát azért, amiért kitanulta az aszita- losmesterséget, mégis csak méltóságos urfi marad. A nagyapja főkirálybiránk volt, az édesapja grófnőt vett feleségül. A nagy­bátyja a 'király udvarbirája vólt. Az unoka- testvére ma is aranysarkantyús vitéz s bi­zonnyal ő is az lehetne, ha akarna. A Ha­lom-család minden tagja ur volt és ur ma­rad mindig, akármilyen bolondériája van! így adta a nép a szót qgymósnak. A család meg ott élt a székelység között, nem választva el magát a néptől s minden öröme, minden bánata közös volt a nép örömével és a nép bánatával. A falu népe évszázadok hagyományaként őrizte azt a tu­datot, hogy az egész székelység egy család, úgy, amint az a Halom és a többi nemzet­ségből leszármazott. Úgy, amint a székely ősaikotmány szerint a székely örökség a család magtalansága esetén nem a királyra, vagy a kincetárra, de a szomszédra szállott. Az ősi házban csak özvegy Halom An- drásné, gróf Újlaki Mária lakott fiával: An­dorral, ki a székely örökséget csak külső dísznek tartotta. — Ha a határokon belül lehetünk is va­lamik — magyarázta anyjának — a hatá­rokon túl olyanok vagyunk, mint a hal a szárazon. — De már mindenfelé forr a világ- — foly­tatta az őstehetség belső sugalmazására jö­vőbe látva — s küszködik a régivel. Csodák világát éljük és a csodák az élei' mindenna­pi jármába fogva természetes adottságokká válnak javunkra. Ez az uj világ késztet ar­ra, hogy szakítsak minden előítélettel s az alkoíók sorába álljak oly gyakorlati tudás­sal, melyet az országhatárok sorompói nem korlátozhatnak és bárhol s bármikor bizto­sítják a megélhetést számomra. Halom Andor a müipariskolát valóban elvégezte s kitüntetéssel kapta meg a mü- asztalosi diplomát. Ezzel a diplomával a bu­dapesti Tahi Sándor-féie bútorgyárban fő- rajzoló volt, de nem tudott sokáig ott ma­radni, haza jött és otthon folytatta munká­ját. Énekszóval szaladt a gyalu, vidáman. Az ínnfoimson barátságosan köszönve a nép­nek, fiatal leány rohant leié. Askerits Mária volt. Jó pajtása, a tizennyolc éves magyar poBtáskisasszony, kinek a román dr. Dragon Octov ügyvédjelölt — Dragon Simon kör­jegyző egyetlen fia — udvarolt. Halom Andor apja: székely nemes, any­ja: grófnő, — Askerits Mária: örmény szár­mazású, — Drágán Octav apja: román, any­ja: székely, — igazi erdélyi kép, amint :eg- jobb barátságban élnek egymással. Drágán állandóan nyomában van Askerits Margitnak. ~ Ha árat tszabna pártájának, mi volna az utolsó ár? — kérdezne tőle. — Nem éppen Maharadzsa — kacagott a lány — de legalább is főispán, vagy alis­pán. Eddig lealkudnám talán... Éjféltájban aztán ott volt a két jócimbora a leány ablaka alatt. Előbb a román, fiú éne­kelte: — Sti tu, când te ţineam pe brate... Aztán a magyar folytatta: — Nagymama beszél, nagy a figyelem... Elmeséli, hogy mi a szerelem... Órákig folytak a román és magyar dalok megszakítás nélkül. Amíg a cimbalmosnak pálcikája alól mind halkabb futamok sug­dostak valamit, amit még a dal sem mon­dott el, de amit odabenn a fehér leányszo­bában átérzett a kis postáskisasszony. Vala­mi édes, fájó érzés lett úrrá rajta. — Ez volna az örök asszony?... Csak azért sem!... Felugrott ágyáról, magára kapta ruháját, mondani akarat valamit, valami nagyon éle­set, gúnyosat, de mire az ablakhoz ért, a fiuk már elmentek a cimbalmossal... Mert Askerits Margit nem volt barátja a férfiaknak. — A férfinak jut tulajdonképpen min­den eredményes munka és minden ebből fo­lyó öröm, - panaszkodott nem egyszer. — Az előhaLadás dicsősége, vág)' a bukás szé­gyene, szóval a sorscsináilás maga, akár igy, akár amúgy. A férfi elfogja a nő elől az egész forrongó, izzó világot. Azt a nagy lehetőséget, mely az életet teljes szabadság­gal érdekessé és kívánatossá teszi. S Aiskcrits Margitnak szerencséje van. Egy műkedvelői előadáson feltűnik és tünemé­nyes pályafutás után híres színésznő lesz belőle. ^ • A Ibki rossza előadásáról és előkészüle­teiről szóló fejezetet százszor kell elolvasni, nem lehet tőle megválni. Drágán Octav — Göndör Sándor .szere­pét játssza a darabban. — Most van rajtom először magyar ru­ha életemben — mondja a román fai ka­cagva. — Számítom a pitykegombokal. Sze­ret?... Nem szerel?... Szívből, igazán?... Alig?... Cseppet sem?!... A számítás mindig összezavarodik... — Dehát miéit? — ,,Megütök valakit, vagy engem valaki, de az én babámat, ne .szeresse senki!“... A kutyafáját!... A színpadon, is rögtönzött: — Ha a pénze volna csak foglaló, meg száz annyi rá borravaló s e világot adnák ráadásnak: — szeretőmet mégsem adnám másnak. Margit — Finom Rózsi — nem hagyta s .szerepén túl igy folytatta: —■ Nem mind arany, nem mind ezüst, ami fénylik. Más is lehet, mivel a lányt ki­sértik. Szokása a befagyása a Tiszának. Jég­páncél a büszkesége a leánynak! — Hej Rózsi, Rózsi — szakította meg az éneklést Octav — nagy az én bánatom. El •sem fér egy szívben. Kettő kéne hozzá. Nem tudom, mikor lesz, de tudom, hogy úgy lesz, annak úgy kell lenni, annak a szempárnak, éj-fekete hajnak enyémnek kel! lenni!... 1914... A világháború Halom Andort Parisban találja, hol bútoraival aranyérmet nyer. A háború uj fejezetet nyit a regény hő­seinek életében. Halom Andor egy orosz tábornok orvos­leányával ismerkedik meg a francia főváros­ban s halálosan beleszeret. Drágán Octav dr. pedig főispán lesz a háború végével. így kapja meg a családi boldogságban méltó ju­talmát a kitűnő regény két főhőse. A ro­mán esperes és a magyar református pap együtt adják áldásaikat mindkét párra. Uj utak felé... Dózsa Endre könyve becses újévi ajándék egész Erdély részére. A mult beszél benne a jövőnek, paradicsommá változtatva a bér­ces hazáeskát, az erdélyi földet. Az ő szavait idézem: u,Ha kalapom a fejemen volna, magam kiáltanám magamnak: — Le a kalappal!“ — előtte. (k. i.) Veress (1858­Zoltán ■1335) Az óesztendő végén helyezték Budapes­ten önök nyugalomra Veress Zoltán festő­művészt. Erdély fővárosát egészen közelről érinti ez a gyász, minthogy tősgyökeresen idevalósi volt ez a nagy székely mester, akit még édesapja, Veress Ferenc hire-neve jegy- * zett el annak idején a nemes művészetnek. Ezt az idősebb Veresst nemcsak úgy emle­getik, mint aki először nyitott „fényirdát“ szülővárosában, hanem, mint valóságos ezer­mester, aki a külföldet megelőzve, már i860 táján foglalkozott a szines fényképe­zés problémájával, amiért is az egyetemen nyert előadói tisztet, az 1889-:, párisi kiál­lításon meg nemzetközi ünneplésben része­sült értékes úttörő fáradozásaiért. Nem is gördített hát akadályokat Zoltán f:a művészi képzése elé; 1890-ben már Mün­chenben végzi tanulmányait, éppen annál a győri magyar Liczcnmayer Sándornál, aki nagy német piktortársai elől nyerte el a Faust illusztrálását 1876-ban. Innen Budapestre kerül Veress Zoltán, ahol a Lotz-Székely iskola követője lesz. Ennek a díszes iskolának gárdájából ma­radt meg utolsónak, Gyárfás Jenő, Tardos Krenner Viktor, körösfői Kriesch Aladár, mind megelőzték már őt. Budapest díszsírhellyel tisztelte meg a ha­Budapesten az István Király Szállodában kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT VI- Podiiaaaiiczky-as. Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-34 lottat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a Munkácsy lepellel takartatta le koporsóját s a disztakarónak a fehérjére odahimezjtetik Veress Zoltánnak nevét, hogy ott ékeskedjék a Munkácsynak halála óta elhalt nagy művészek sorában. Veres.? Zoltán nevét életében nem emle­gették művészetéhez mérten eleget. Egész különleges helye van pedig neki nagy klasszisai művészeink sorában. Egyénisége merőben tartózkodó volt az üzleti élet han­gos lármájától, a piaci reklámtól, pedig a kényes művészeti kritika mindig a legna­gyobb elismeréssel hódolt: művész; zsenije előtt. 1895 óta kiállítója volt a tárlatok­nak, többször vásárolt tőié az állam, meg­bízásai is voltak részére, de Veress, ami­lyen rátermettséget mutatott művészetében, munkaerejében. kedvében, annyira nem volt barátja a feltűnésnek. Idegenkedett a ma divatos, színekkel is mintázó festői stí­lustól, ami az ő félelmetes rajzi előadásá­tól annyira különbözött. Megmaradt a ma­ga rajzos stílusánál, kompoziciós mesterei mellett vállalt erényeinél, de olyan sajátsá­gosán, hogy azért soha sem volt sem aka­démikus, sem száraz, sem a „múltak éneke­se“. Színeket halmozni pedig ugyancsak tu­dott, csakhogy nem modern felfogásban, a formák feloldásában. „Egy nóta“ cimü fest­ményén például papircsákós, össze-vissza mázolt festőinasok nótázását adja Veress ri­kító színskálával, de a formákban olyan pontos és helyes megfigyeléssel, hogy szánté túlzásba viszi rajzkeszségét. Tudására épített első sorban és ez benne mesterséggé érlelődött s a mesterségbeli tu­dás bénította meg gyakran mondani valló­ját. Alkotásaiban mindig a rajz, meg a pon­tos konstrukció fogta meg a nézőt. Van egy vasárnap délutáni táncot ábrá­zoló, igen választékos színezésű vizfest me­nye. A táncot lejtő 6—8 pár elosztása a térben, a fák árnyékában, a mozdulatok élénksége annyira eleven, hogy maga, az aquarell! atyamestere, az angol Whistler se oldhatta volna meg különbül ezt az ecset alá kívánkozó remek impressziót. Az örök szép emberi test formáit adja ismét egy szó? bai világitásu élet nagyságú férfi aktjában, fényben, árnyékban egyaránt pontos rajzzai, remek plasztikával. Ez a kép cppenugy, mint az előbbi sógorának, dr. Ziegler Ká- rolynak birtokában van. Hányszor el-el'nézegethette ezeket a ké­peket odahaza, apja hajlékában, akár tuda­tosan, akár tudattalanul az a vásárhelyi Ziegler Emil, aki éppen most cáfolt rá nagy festői sikereivel, minden idáig felépített és- mégis szürke elmélkedésére sógornagybácsi­jának, Veress Zoltánnak. Vagy hányszor látta Emi; öccse vívódni Budapesten Veress Zoltánt. ho. ajtónyi nagyságú aktokat tárgyazó kartonok előtt, hol meg tenyérnyi nquarell miniatűrök mel­lett, vagy mikor a tempera-festés kötési módjait studirozta hónapok hosszat, miköz­ben a hétköznapok gondjai keresztezték kí­sérletezéseinek menetét. Hiába — örök a művészet és rövid az élet, ami nem áll meg egy-egy, talán érde­kesebbnek ígérkező elmélet kedvéért. Feleségével, Kozma Erzsivel, a kitűnő szobrásznővel restaurálták legutóbb a pécsi székesegyház művészi, festői meg szobrász.! anyagát. Veress Zoltán nem mindennapi művészi egyénisége a magyar festőművészet kritikai szemüvegén át tekintve, érdeme szerint nö­vekedni fog még, mint aki egyedülálló, ön­tudatos egyéniség volt festői működésében. Gulyás Károly. A könyvkiadás csodája! Paul de Knsii; iMILI.il SVAD ÁSZOK Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere!, Az orvostudomány 12nagy hőse: Ehrlich, Koch, Pasteur, Behring, Leeuwenhoek, stb. életének és munkásságának csodá'a- tos fürténete. — Lexikonalak, félbőrkötés 350 oldal, rengeteg fényképpel csak í20’— lej az Ellenzék konyvoszíáíyában, Cluj, Piaţa Unirii. Korlátolt példányszám van csak raktáron! Vidéki rendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk! — Kérje az olcsó könyvek ingyenes jegyzékét! ! HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE JARJQ a a s aa a HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZTS RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítót tűk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) a Ll'eniékbeu. Allásökeresök szavanként csak 1 lejt Űzetnek. (Díj elére tizeteuiJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents