Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-31 / 24. szám

Szerkesztőség és ki a d ó hi v a t a ] : Cluj, Calea Moţilor 4 FiókkiadóhivGta.i és könyvoszrálv: Piaţa Unirii 9 cám. — Telefonszám: 109. ~ Levélcím: Cluj, postafiók So. LVII. ÉVFOLY AM, 2 4. SZÁ M. AfAGFA/? POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS müiwwwHiWiirTíFHin PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2:0, félévre 4*o, é-yenc* S4C1 lej — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő A többi külföldi államokba cjak a portókűlönbözetre! több ----------------BBgar-w*wr,rv11 193 6 JANUÁR 31. Rágni a Au®, ami nagyritkán vagy soha napján ke­rül a szegény ember asztalára, ha ugyan ez az asztal is meg van még. A rendszeres hiz­lalással az étkezési gyönyör egyik főelemévé avatott elsőrendű hús, amely sütve-fove szin­te szét omlik az ember szájában, akad ugyan iit-ott pusztuló állattenyésztésünkben, de már csak a gazdagok életét Ízesítheti meg. A hús itt, Európa legolcsóbb államaiban, a mező- gazdasági válság árcsökkentő forgatagának egyik sanyarú pontján különös csoda foly­tán aránylag drága, bár világért sem a régi aranyparitáshoz s a mostani világpiaci szint­hez viszonyítjuk, hanem a kér esetlenséggel, a vásárlóképességünk bukásával, a nincste- lenséggel állítjuk arányba. Ha tárgyilagosan mérlegeljük a jelenlegi helyzet körülményeit, kötelességünk méregdrágának mondani a húsárakat s megállapít hatjuk, hogg a milliók egyre ritkábban, egyre nehezebben juthatnak a husevés ma már eldorádói fényűzéséhez. Most aztán ez a lehetőség is a tömegek ré­Slarhembergei londoni megbeszélései uiém YaJuzban várfa IIabsbi5pg ©iáé Iá irály fi- — I iáölesen királyi kihall­gatása és tanácskozásai angol mezeid áhamüiérliakkaL — I. --—MMM—— ■■' ——— szére ritkább lesz, mint a fehér holló ás igy a hús megint ,,rágni való1, mint közéleti ügy. Rágódhatunk rajta, hogy drágasága te­tejébe még helyi árdrágítás következik. Ez lesz a hús páca vagy tüzdelése, vagy rozsdás zsírja. A húsra kilónként egy lej városi já­rulékot vetnek ki, hogy igy kaparják össze a vágóhíd kibővítésére és föl frissítésé re szük­séges összeget. Hiába izzadunk egyre szűkö­sebb jövedelmeinkből — az állami közterhek nyomasztó árnyékában — n városi pé:rJ 'x. ha, hiába dolgozunk a békeévekhez viszo­nyítva. csillagászati számokból összerakott helyi költségvetéssel, mihelyt városi beruhá­zásra kerül sor, nem akad rendes fedezet, hanem rendkívüli forrást keil megnyitná és ez a pénzügyi képzelet meg írem erőltetésé­nek érdekében mindig a legegyszerűbb meg­oldás szokott lenni: uj adó, uj illeték, Új —- az ördög tudja — miféle. Kár, hogy ezt az 1 tejes lerovást nem a kenyérjegy mintájára tapaszthatjuk majd a húsra, mert igy izle- tesebb lenne és emlékeztetne bennünket, hogy uj szükségletek fejében külön bélyege­ket ragasztunk a levelekre, az okmányokra, a képeslapokra, egy-egy helyt vármegyei székház építésének érdekében az útlevélre. Ez a. drágítás, amikor az állam sajnálatos példáját a füstölni valók drágítása terén kö­vetjük, önmagában is aggályos, de még in­kább a lehető következmények miatt. Az ál­talános drágitási hajlandóságot fölfüti, he­víti, gyullasztja, erősiti, Ízesíti. amikor amugyis már ez a veszélyes hullám egyre dagad és az átlagos 16 százalékot, amit leg­utóbb megállapítottunk, régen túlszárnyalta, holott a háborús Olaszországban még mindig csak 12 százalékos a rendkivüB drágulás át­lagban. Igaz, hogy a pénz romlásával együtt jár az árszint emelkedése. Csakhogy más, ha ez a romlás akaratunk ellenére követke­zik be és nem rendszerep érték leszállítással, a pénzrögzités és az aranytakaró elvének a föladásával, a bankjegy forgalom tervszerű puff osztásával. Mert az ilyen devalváció ki­viteli élénkséget hoz létre, gyöngíti a válsá­got, kedvre deríti a pénzforgalmat, emeli a tömegek vásárló képességét, szóval a látszó­lagos hátrányért valóságos előnnyel kárpó­tol. így azonban a magára maradó és seny- vesztű árdrágítás és áremelkedés a tömegek rossz helyzetét csak tovább rontja és egyre több lemondásra készteti. Az élet igy lassan- kint nem szerzéssé és gyarapítássá, hanem veszteséggé és apadássá válik. — Ilyenkor hiába vigasztalnak a közgazdasági és külö­nösen pénzügyi bölcsészek, akiket inkább terméketlen képzeletű költőknek lehetne mi­nősíteni, hogy 20 milliárdos költségvetésünk a lakosság arány száma szerint, de méginkább a fejjel-mézzel folyó Kánaán óriási kincsei rimán négyszer kisebb, mint a nagy európai államoké és hogy a tisztviselők száma itt aránylag kevesebb, mint a nagyhatalmak or­szágában. Még ki fogják sütni, hogy mi va­gyunk a takarékosság, az erkölcsös, a józan­ság mintaképe, mintahogy tagadhatatlanul mi vagyunk az élelmezési anyagok olcsó Já­nosai, csak épp egyre kisebb lesz a kenyér- fogyasztás és most a már szűkös húsfogyasz­tás is összezsugorodik. London tegnap, minden jje! szerint, nagyjelentőségű külpolitikai tárgyalások köz­pontja volt. A György király temetésén résztvevő előkelőségek estére nagyrészt elutaz­ik az angol fővárosból, megelőzőleg azonban felhasználták a rendkívüli összejövetel kivételes alkalmát arra, bőgj’ a szőnyegen lévő nagy külpolitikai kérdésekről megbeszé­léseket folj'tassanak. Uralkodók, miniszterek és külügyminiszterek vettek részt ezeken a tárgyalásokon, melyeknek mibenlétéről egyelőre szigorú titoktartást őriznek meg. A fogadásoknak és megbeszéléseknek egyik-másik része azonban már külsőleg is feltűnést keltett. így meglehetős feltűnést keltett Litvinov orosz népbiztos hosszantartó kihallga­tása Eduard királynál. Ugyanesak nem maradt észrevétlenül Síarhemberg herceg, osz­trák helyettes kancellár feltűnő tevékenysége, tárgjTalásai Pál jugoszláv régens-berceg- g’-i, Titulescuval, az angol államférfiakkal é \ Londonban megjelent más előkelőségek­kel. El is terjedt rögtön az ellenőrizhetetlen i *r, hogy Starhcniherg az ausztriai Habs- burg-restauráció kérdésében puhatolózott, amit összeköttetésbe hoztak a nap folyamán szintén Londonba érkezett hírrel, hogy Habsburg Ottó herceg Lichtenstein fővárosába, Vaduzba utazott, ahol a Svájcon át hazautazó Siarhemberggel fog találkozni. Ugyancsak ezzel egyidejűleg jelentették, hogy Zita exkirályné az olaszországi Livornoból tegnap elutazott ismeretien helyre. VIII. Eduard király fogadta tegnap Nenrath német külügyminisztert, Starhemberg herceget és Tituíeseut. Tiíulescu a királyi fogadás után Baldwin angol miniszterelnök­kel, Austen Chamberlain volt angol külügyminiszterrel és Starhemberg herceggel tár­gyalt. Eden angol külügyminiszter szintén tárgyait a Londonban megjelent összes kül­ügyminiszterekkel. Ugyancsak tárgyalások folytak le Kánya Kálmán magyar külügymi­niszter és Starhemberg herceg között, valamint Baldwin, Eden és Kánya magyar kül­ügyminiszter között. És különösen szorgalmas megbeszéléseket folytatott Flandin fran­cia külügyminiszter az angol államférfiakkal. Hir szerint a rajnai demilitarizált zónának kérdése került megbeszélésre, ahová a németek állítólag újra csapatokat akarnak elhe­lyezni. Angol részről együttműködési biztosítékokat adtak ezzel a lehetőséggel szemben a franciáknak, a nap folyamán megjelent angol hivatalos jelentés szerint azonban Lon­donban nem tartják valószínűnek, hogy a németek ilyen lépésre készüljenek. Diplomáciai tanácskozások LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A teme­tésen résztvelt előkelőségek legnagyobb része ma elutazott az angol fővárosból. Eduard ki­rály ma fogadta a Buckinghaan-pailotában a külföldi missziók vezetőit. Előzőleg külön- kihallgatáson jelent meg az angol uralkodó előtt von Neurath német külügyminiszter, majd Starhemberg herceg osztrák kancellár, mig ma délután Litvinov orosz külügyi nép­biztos volt audiencián. Litvinov kihallgatásával kapcsolatban a sajtó megállapítja:, hogy elsőizben fogadta egy angol uralkodó a szovjetek képviselőjét. Egyébként Titulescu külügyminiszter is kihallgatáson jelent meg ma délután 3 óra­kor Eduard királynál. Titulescu ezután a Downing street re ment, ahol Baldwin minisz­terelnökkel tárgyalt és találkozott Starhem­berg herceggel is. Eden az összes külügymi­nisztereket fogadta, este pedig Károly román király vendége volt vacsorán az angol kül­ügyminiszter. Titulescu Eduard királynál LONDON. (Rador.) Titulescu külügymi­nisztert tegnap kihallgatáson fogadta VIII. Eduard király. Az audiencia délután fél 4 órakor kezdődött és Károly román király jelen lét ebei1 folyt le. A királyi kihallgatás után Titulescu Baldwin angol miniszterelnök, Starhemberg herceg osztrák helyettes kan­cellár és Austen Chamberlain: volt angol kül­ügyminiszterrel tál álkozott. Károly király Őfelsége londoni tár­gyalásai II. Károly román király tegnapelőtt Mary özvegy angol anyakirálynénál volt teán. Teg­* nap őfelségét a kenti herceg látta vendégül ebéden. A délután folyamán II. Károly ki­hallgatáson fogadba Vansittart külügyi ál­* lamíitkárt és lord Tyrellt, Anglia voH párisi I követét. Este Károly király londoni1 Lakásán vendégül látta Edent, Neville Chamberlaim-t, lord Wigram főudvarmestert, lord Granarth és Tituíeseut. őfelsége ma ugyancsak londoni lakásán ebédre vendégül látja Baldwin mi­niszterelnököt, Edén külügyminisztert, Aus­ten Chamberlain volt külügyminisztert, Gramiborne lord külügyi államtitkárt és Ti- tulescut. Előtérben a német kérdés BRÜSSZEL. (Rador) — Belgiumban meg­lehetős nyugtalanságot kelt, hogy a német fegyverkezések nagyon élénk és látható for­mában mutatkoznak a belga határ közelé­ben. A nemzetvédelmi bizottság mai ülésén több képviselő kérdést intézett a kormány­hoz, vájjon az uj határmenti erődítmények képesek-e ellenállni a németek által feltalált hadiszereknek. Figyelmeztették továbbá ar­ra, hogy Belgium határa 8ü kilométer szé­lességben Hollandia felé nincs megerősítve és a határrnenti csapatok létszáma gyenge. Különböző intézkedéseket fognak eszközölni meglepetésszerü támadások meghiúsítására, (LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Hivata­los körökben valószínűtlennek tarják, hogy Németor­szág a rajnai demilitarizált zóna ellen bár- ínii is kísérelne meg, mert ennek a zóná­nak a hadmentcsitését a Versailles} szer­ződés alapján Németország saját jószántá­ból elismerte. < Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy Németország nagyobb fontosságot tu­lajdonit a locarnói szerződésnek, mint sem hogy kísérletet tegyen az intézkedés kiját­szására. Találkozik-e Starhemberg Ottó királyfival? BRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) Habs­burg Ottó királyfi tegnap délután Lichten­stein hercegségbe utazott, ahol Vaduzban ta­lálkozni fog Starhemberg herceggel, akivel meri fogja beszélni IV. Károly, az utolsó oszt) ..!: császár földi maradványainak Bécsbe való szállítását. A párisi osztrák követség megcáfolta a brüsszeli híradást RÓMA. (Az Ellenzék távirata) Zita ex- királyné tegnap elhagyta Livornot és isme­retlen helyre utazott Még lobban megszorít­ják városunkban az adóbehajtásokat CLUJ. (Az Ellenzék tudósitó fát ól.) Az el­múlt héten a pénzügyminiszter értekezletre hívta egybe az ország összes pénzügyi ins­pektorait, köztük a helyi pénzügyi kerület felügyelőjét, Tomsa luliut is. A pénzügymi­niszter szigorúan utasította az értekezleten megjelent inspektorokat, hogy az adóbehaj­tást fokozzák. Ugylátszik, hogy az eddigi eredményekkel sincs megelégedve a pénzügy­miniszter, ellenére annak, hogy az adóbehaj­tás tényleg fokozottabb volt és senkinek sem adtak haladékot. Erre vall az, hogy a pénz­ügyminiszter újabb értekezletet hivott egybe és erre ismét behívták Tosa Iuliu inspektort. Az a távirat, amelyben Tosát Bucurestibe hívják, megállapítja, hogy városunkban és a megyékben még mindig nem elég eredmé­nyes az adóbehajtás. Ugylátszik, hogy a pénzügyminiszter újabb utasításokat fog ad­ni az eddigi szigorú adóbehajtás még erélye­sebbé tételére. A pénzügyminiszter valószínű­leg nem tudja, hogy az energikusabb rend­szabályoknak csak az adóalanyok összeom­lása lesz az eredménye. Az Albina raktár és az adóhivatalok helyiségei már zsúfolva van­nak a lefoglalt bútorokkal és ingóságokkal. Nem tudjuk, hogy ha az adóprést mégjobban szorítják, hová fogják elhelyezni az ezután elszállítandó ingóságokat. Falvakat zárt el 3 kűi- világiél O?@$zo?$2ágfoB •:: a havazás MOSZKVA. (Az Ellenzék távirata.) Ázsiai Oroszországban, Murgab környékén hatal­mas hó esett. A keleti Pamir fensik szovjet- orosz lakossága a hóesés következtében tel­jesen elszigetelődött szomszédjaitól. A rádió állomáson közvetítették a lakosság segélyké­réseit és az£ a kétségbeesett várakozást, amellyel az éhező emberek az élelmiszerszál- litó expedíció érkezése elé tekintenek. Több ilyen expedíció indult már útnak. Egyik ex­pedíció, amely tegnap érkezett Mutersbe 420 tonna élelmiszert szállít.

Next

/
Thumbnails
Contents