Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-31 / 24. szám

n i. t n i r / ii K mawwmi / 13 f) fmnair 3 í. JB V' T \» ’nryy^ \-wtAy \y <*r,y x vv ^ MIT IR A ROMÁN SAJTÓ \ .ni. Kérdő. Bj»lk.in. Nyug iHi. ll«rc. VIl LÓRIM : \ Nk lmkn hf p.it :i korn.invi >« s -n .1 inr tokk.d \ aló ",viiin-t .n svl va . ilo' >. \ v.ul <á n Sir.i’at nem uj. I’öbb hónap <H.t K:, Íjuk. ezt anélkül, hogv \ Tuui hi/ivnyite- kc* nvujtan.in.ak erre“ vorwitki'/oan Ebben •' hn'.étben .i'p kormány íz. mrly muK'taru *.\v.K xu or>."’>x nvmvomit '/i'!;;.lli.i s <>!van belső vt:k.'rrc uuvks-.- k, ,mu md-kül nem lehet szó cl<* h: '..id.isról. Néhiav ií pp.tl előbb energikus Je. p. ick íörténtek a nemoţ iu nio«;' Iyo7Úsi.rtt. uc.vvnaivkor a politikai célból tűnte, tóén mseit eyvenruluk viselését is boriltoci.uk, ho^v nve.S'viuk. 'V orsz.ijţot »tkoktól, akik több­ről-v«r.v báró! ver/elves útra akarják rántani. A M l'.e.'aehe-p’.i'tn k tehát nincs joga vátlv-skodás- r.i hopv r* kormánv tűrne s elő s mozdítaná a szélsőséges m Írnak t. A ténve.k a/, c Henker ót bi.onvaiák. Az ilyen állítások a határokon túl gvanut keltenek, mi csak kárt okoz ors/hy n k. Miért hajtsuk vÍ7rt azok malmára, akik nem szeretnek? Miért tüntetjük fel egészsége5 á'kvnn életünktől eltérően a dolgokat? Most in- kTbb, mint bármikor, szükség van a pártok el­lenségeskedésének mérséklésére őszinte megegte- zésse'. hogy teljes nvugalom képét, mutassuk NAŢIONALUL NŐIT Az egész válás érdek­lődéssel \ rra IV. uj francia kormány összeállítá­sát. A:: uj kormány meg kel! jelölje, milyen kül­politikát fog követni. Mielőtt ., kérdésre felel­nénk, vizsgáljuk meg hogy a népfront miért fordul. Lav d külpolitikája ellen? A válasz e^y szerii. — mert LaviJ ItJTliát s így közvetve a fnscÍ7jnust támogatta. \ szovjetbarát csoportok tárrí gl-a azonbrv nem bírt a táppá', mert Larval többször ki jelen-tette hocry k.Pa rr Fnanciaország hagyományos külpolitikája mc'dctr. melv • nop- szöveLcgi liapokmányra van -kiptva. Minden más politik'“ tehát, minden más magatartás Itá- fiával szemben, csak r háborús veszélyt növeli Európában. Flandin a francia kormány uj kii.‘- ügyimmiszere, is oJv értelemben nyilatkozott, hogy 2 béke szellemében s az ákíilános biztonság érdekében a Népszövetség keretében fogja Fran- ejaorszagot szóig1.ni. Csak sz eszközök megvá* logatásában lesznek fitír 'ó eltolódások. Fin mim megdicsérte Láváit s igy világosság derült a_ trir- cta külpolitika; irányvonalára. Az o’aPZ—francia barátság tehát érintetlen mur'd s a háború le­hetőségét £B LavrJ által megjelölt utón igyekez­nek továbbra is kiküszöbölni Épp ezért nem 'o. hec tudni, mennyic fog élni Samut kormánya. PREZENTUL: Hivatalos helyen nem tettek meg mindent * Balkán-szövetség gondoltának népszerűsítésére. Nem elég. ha a diplomaták dol­goznak. a kereskedők és termelők is bizalommal kell tekintsenek az ilyen összefogásra. Sohasem volt oly időszerű, mint most, ez a kérdés. Az egész világon mindenütt gazdasági „zónik“-ro? beszélnek. Nyugata és Kelet-Európa. ipari és me­zőgazdaság: különválasztás gondolata merül fel lépten.nyomon s mind jobban előtérbe jut a földrajzi edespoa való összefogás sziikségesseb-. A mai állami beavatkozások idején a gazdasági zó­na az egyedüli, mire biztos kapcsolatokat lehet dăpicani. A Bt/kán-zóna fftislKtaSa tehát aktuális és fontos feladatot jelent az érdekelt állomok szá­mára. A baj az hogy a Balkánon íevő államok politikai gyámság alatt állanak. Angol. francia, olasz, német érdekek ütköznek össze ma is a Balkánon, ami szánté lehetetlenné teszi gazdasági zton'a a teremtését Nem lehet ezt eivíJseztnni a Balkáni- politikától. Leghelyesebb volna ha a Balkán-áf’űmok kereskedő testületéi ülnének ösz- sze ebbő'r ^ célból s a politika kikapcsolásával igyekeznének közelebb hozná egymáshoz az ér­dekelt sH kunokat. EPOCA: Nem titok, hogy varrnak ma is 1934. és 1935. évi nyugdijtartozások. Csodalatos, hogy nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a nyomoruk emberek járulékainak kifizetésére. A pénzügyrrmniszoer ismerj ezeket a tartozáso­kat, mégs<m intézkedett, hogy az érdekeltek leg­alább részletfizetést kapjanak. Hivatalos jeiientc- sek szerint pontosan fizetők a nyugdijakat, ami annyit jelent, hogy a Nyugdíjpénztár nem közli a való helyzetet a pénzügyminisztériummal. 86 millió lej nyugd-ljkövetelés áll fenn 1934—193t. évekről s attól tartunk, hogy ismét megismétlő­dik a Jorga—Argetorinu idő, midőn a fizetések és nyugdijak elmaradtak. 1935. december havá­ban nem fizették pontosam a nyugdijakat. Ja­nuár elején a szegény emberek mindennap el­mentek © pénzügyigazgatóságfti hol a szokott fcT- világositást kaiptík: „A kiutalás itt van, de pénz nem jött hozzá." Pedig nincs kiutalás pénz nélkül. Elismerjük, hogy sok a. dolga a Nyugdíj­pénztár kervés számú tisztviselő-karának, mégis kérnünk kell, pontos-tóban fizessék a nyugdija, kít. Hogyan él^en EC! a. cukorbeteg ember ? Tanácsadó ds szakácskönyv cukorbetegek részére. — Írták: Dr. Jakab László ig. fő­orvos és dr. Rácz Hanna szanatóriumi diétás vezető. — Ez a könyv, amely biztos kézzel vezeti a cukorbeteget, az élet minden vonat­kozásában. — Ez a könyv tanítja a cukor­beteget arra, hogy éppen olyan gondtalanul, éppen olyan vidáman élhessen, mint akinek nincs dolga a szénhidrátok mennyiségével. E könyv alkalmas segédeszköz arra, hogy a cukorbeteg sohasem érezze, hogy beteg, ( öenben tisztában lesz azzal, mit keil tennie. Minden cukorbetegnek ezt a könyvet hasz­nálnia kell! -- 240 oldal, csak 125'— lei az ELLENZÉK KÖNYV OSZTÁLY ÁB AN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal utánvéttel is szállítjuk.! !1 ROMANIA NOUA: Olyan szándékút iul.i|T> nitan-.ik nekünk-, melytől mindig távol .illanunk. \.-i buzik, hogy Inului Üzentünk mindenki el­len. minden cél és értelem nélkül Csalódnak a/ok, akik azt gondolják, hogy mi m harcot a 1 Miliţii cin pán felb mlá.sáb-n o uj párt létesi I lesében látjuk. Manói t/iktikájn '.zdlemében bar. colunk ablsan a reményben, hogy sikerülni logo ineiidkuvVi rs kételkedő lelkeket: a pár'.lxM cl- t \oljt.ani. Ibben .1 luircban semmiféle p.ínfrgvc lem nem köt re/, bennünkrr.. A mi t elfogásunk /eriiiD csak cgsseges párt kepcy eredményt Icl- mut.uni. S h.i tőlünk függne, ilyen egységbe iko. v.icwlnáak a Wunisit. tilan alkotmányos életet szolgáló összes erőket. Saját eHhutároz-ísutikból időt ajtunk azoknak, okik y középutmn járó ttik- tikában hűtek. A rábeszélés taktikája' nzmib-n teljesen megbukott s st/c is mcj^lJJapítjuJc. hogy ezért nem terheli mulasztás a párt vezetőséget, — Mdiducin* és 1 tipli dr. mindent e követtek, hogy a párt alkotmányos szempontból becsületesen ele ­get. tegyen kötele,“.égének anélkül, hogy beik» bé kéi veszélyeztető erőszak<»s eszközöket vennének igénybe Az ő munkásságuk azonban nem volt kellő figyelemre méltatva. Nem vagyunk Mali-i lashe párt elnöksége ellen, sőt nem tudjuk sí ro­mán földművesek oly nnigysvcrii képviselője nél- kül liánunkat elképzelni. I Li néh’a niegharagu. il. 11 őszinteségünkért) reánk, ez.t csak átmeneti­nek tekintjük. Mihítlíicheruk kötelessége össze liis-ni .1 párt vezéreket hogy vissztutlja 0 rég« egységen és lidUes harci készséget. MihaÜnchc és laifw dr. bti/.gs'iii harcoltak «1 birrík ulokon s ők is elcsúsztak a többé .kevésbé titokzatos sy>a,Io­nok i'.u k. ttjéii. A pártban fanatikus mozgalom log előtörni, mely e), nemzet összes élő erejét magábin fc>cji. rruaijd foglalni. A tömegek fanatiz­musával szemben a kis intrikák és bandák tá madági cl fog nirpü'ni. Fiion rövidesen ;i tettek ideje s 17 ár ü szemetet elsodorja. A rík:i svoli. dálritiá.ssal uj Ivaréra s végső győ/ lemre kell fel. készülni. VÉGRE EGY JÓ ÜZLET! Hétmillió helyed *~ öis?ázezer lejért vásárolja meg a “város a főútvonal „szépséghibáját“ Megvalósult utcarendezési terv Cd uj. (Az IáHcnzék tudási ló jótól.) VáTo- sunk legfőbb útvonalai ntagyon rendezetlenek, Ivir :i városi mérnöki hivatal évtizedekkel j ezelőtt megállapított 'lérv alapján állapítottál j meg az utcajw.bályozási vonalakat, még min- j dig vannak kiugró házak, amelyek legfőbb utcáink képét megzavarják. Ilyen volt a kö­zelmúltban elhunyt Szentgyörgvi IsilVán szin- imivésznek a Marianirm előtt levő kis. föld­szintes há/xi, amely majdneTn a járda szé- ló-ig ugrott k és az egész utca kiválását meg- roivtoMá. A város tanácsa meglehetős nagy anyagi áldozatok árán ezt a telket kisajátí­totta, az épületet leboufalta s most az utca összhangját az állomástól a vashúlig semmi sem zavarja. Egy másik fő útvonalnak, a Str. Memorandu­lui és Calea Molilor összetalálkozásánál a Banca National a-val szemben egy másik ilyen k ugró ház zavarja ennek a fő útvo­nalnak az összhangját. Ez a városunkból pár évvel ezelőtt eltávozott Jahoda A. Károly tu­lajdonát képezi és jelenleg nz első számú adóhivatal foglalja el. .Ttdioda inár öt évvel ezelőtt engedélyt kért arra a mérnöki hiv»- Haitól, hogy az egAemeletes házat négy eme­letnek építse át. A mérnöki hivatal azon­ban arra való tekintettel, hogy az épület az utcaszabályozást vonalon kivid esett, az épí­tés' engedély kiadását' megtagadta s csupán annyit engedett meg, hogy a rozoga épületet renoválják. Akkor a városi tanács ajánlatot telt Jaliodának. hogy a szabályozási vonalon kivid eső területét kétmillió lejért megvásá­rolja. Jahoda ezt az ajánlatot azonban nem fogadLi el. Most aztán mégis csak megtör­tént a vételre való megállapodás a ház lii- lajdonosa és a város tanácsa között. A ház­tulajdonos az ingatlant a „Gazdák Biztosító Intézeté inek adta el, amely aradi központját városunkba helyezi át és ezen a helyen fogja felép leni modern, négyemeletes székházát. •t város tanácsa a: építési engedély kiadá­sát ahhoz kötötte, hogy a régi tulajdonos a szabályozási vonalon kivid rsö területet méltányos áron a városnak átengedni kö­teles. Hosszas tárgyalások után a kisajátHási á'at négyzetméterenként 2.000 lejlien állapították meg, úgy, hogy azért a terűiéiért, amelyért eredetileg Jahoda kétm 11 ió lejt kért, most miír csak 580.000 lejt kell fizetni és ezt is három részletben, úgy, hogy az utolsó rész­letet csak 1937. év végén kell fizetni. A tu­lajdonos viszont kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az épületet ez év augusztus 1-ig lelxmtja és a megvásárolt területet a város rendelkezésére bocsátja. Augusztus 1-ig te­hát lebontják ennek a főútvonalnak feltűnő szépséghibáját és jövő őszire már a villamos- mii tulajdonát képező és most épülő modern háromemeletes palotának tőszomszédságá­ban uj épület fog a régi lielycn emelkedni. Helyszíni közvetítés a Bucuresti-i Capsa-kavéházból Ahogy a nevető politikusok a napi szenzációkat? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) I A Capsahani minden asztalnál- a Grosz-Cagc- j ro-ügyet tárgyalják. Fulton a gőzhajót, Edi­son a gramofont, Marconi a drótnélküli táv­írót találta fel, mért nem volt joga Grosz Jenőnek arra, hogy a kompenzációt felta­lálja? A szomszédos kávéházi asztalnál Grosz kiadatásáról' beszélnek. — Azt hiszed kiadják? — Feltétlen! — feleli az ellenzéki. — Tikos társai inkább a bécsi ügyvédek­nek adják a milliós osztalékokat, csak ne kerüljön .sor kiadatására. — Félnek, hogy Grosz beszélni fog? — Persze. Grosz Jenő Jeremiás ma jd elsír­ja az ő jerem-iádá.jukatl — Mennyivel okosabb volt Stavisiki, mikor főbelőtte magát! . . . — Most kezdődik csak az igazi tragédia! — Matuska sem kiván-t annyira vasúti szerencsétlenséget, mint a Gagero igazgató- sági tagjai barátjuknak. GROSZ LEVELET IRT A szomszédban vitatkozó politikusok egyik szatirikus lapban, a ..La Zid“-bem a Grosz tol iába adott levelet tanulmányozta. Egyikük halkam felolvassa: — Mélyen tisztelt elnök ur! — igy hang­zik a megszólítás. — Nem értem, mit akar a sajtó tőlem? Nem tettem semmi rosszat, sóit ellenkezőleg, mindenkinek pénzt adtam, tehát (mindenkin segítettem. Nyíltan beszé­lek. Szegény ember voltam, míg végre Ora- dean' fizető-pincér 'leltem. így láttam, meny­nyi pénz van forgalomban. JKivánesi voltam, füleltem s amikor éhező gyermekeimre gon­doltam, (irtózatos lelkiismeretfurdalást érez­tem. Miért maradjak pont én szegény? Mi­ért pont nekem ne legyen, pénzem? Hát ezek bölcsebbek? — gondoltam magamban. Azt súgta valami belülről, hogy Bucureslibe men­jek, hol Vasilescu-Gantalup az egyszerű pat­kókovács is pénzt szerzett. Tizenötezer le­jem volt, mikor Bucureslibe érkeztem. Tár­sak után néztem s „Cagero" név alatt igaz­gatóságot (létesítettem. Mondom, szegény vol­taim. Ha gazdag lettem volna, családtagjaim kerültek volna az ‘‘igazgatóságba., igy azonban kénytelen voltam Leon te Moldoveanut felkér­ni. Nem én vagyok bűnös azért, hogy ő nem tudót'!' élfni nélkülem. Azt mondja most: nem tudta, mit teszek. Hiszi-e ezt? Becsületes tk­ját fizettem. Hát csak én fizetek? S ha ke­resltem, ki tiltotta meg nekem, hogy a pénz! kedvemre elköltsem? Nem tettem esküt ar­ra, bog}7 mindig a bankókra nézzek. Elad­tam a mf/lliárdokat érő külföldi valutákul. Haszonnal adtom el. Miért lennék éppen én arra kötelezve, hogy veszítsek? A nyereségen Köbbe me le les .bérházat vettem, ami annyit jelent, hogy nem ajándékoztam a Marmo- rosch Bkmk-nak pénzemet. Autót is vettem. JEs aztán? Kérdem-e én, hogy milyen pén­zen vették a többi autókat? Miért nem kér­dik meg mástól is, hogyan telik fényes szál­lodákra és- ilyesmikre? Benzint exportálnám és egyszerű nyers kőola jat vallottam be. Tisz­telettel kérdem azonban, mi van a Mrnerex- el? Megöltem valakit? Loptam? Miért va­gyok mégis banditának nézve? Mikor láttam, hogy egyes köz- és magánlLsztV-belők rosz- szul vannak fizetve, segiteíteim őket. Termé­szetesen csak azokat, akikkel együtt dolgoz­tam és akiket használhatóságuk felöl ismer­tem. Azt sem fogadhatom el, hogy adjam vissza a milliókat. Ki ad'iá vissza eddig a milliókat? Tudni akarom névszerint ezt. Ha akadt egy, akkor magam leszek a második és visszaadom, amit kerestem. Teljesen ár­tatlan vagyok. A pénz nem minden. Ha ba­rátaim nem volnának, a legbecsületesebb em­Iw r l«-|( voJiui Jx lőlem. Ti ./Jelltel Gros/ '• \ levél gondolkozásra késztet. Nem ball gallialom, sajnos tovább a pái Ix-'.zédel inéit refonnt/Tvezo ismerősünk lép asztnlouitioz • s n j tervvel Up meg FÖLD PÁRT * Aklni'á.skájóból titokzatosan húzza elő az a la ps/a )>á I viik.'i I. Pártot alapit , Fold párt ei nunei. Ez uram kezdi minden köszönés és bevezetés nélkül a türelem pártja lesz, egyedül lürelimcs gazdák léplietnek lw pár­tom ki-n-lélie! line a Ix-lépés feltételek! 1. A párlbai mindenki Ixléphet, kinek földje van, alti tehál úgy néz. a pártvezérre, mintha a főidről az égre nézne. 2. A partik»] kilépeti tagok bármikor visz- sz.aléphetnek. Más pántokból is elfogadunk bárkit n párt keretébe. 3. A pártot az elnök vezeli, aki maga ke­zeld a pénzeket. Ellenzékben pori hintünk a világ szemébe, kormányon aratni kell. Nem feledkezünk el a szolgálatokról és földet adunk a köleseknek. 4. Az. év 365 napját forradalmasítjuk, ez azonban csak várlejen forradalom lesz. 5. Külpolitikai téren ügyelni fogunk orra, hogy a föld plánétáján tovább is szabály­szerűen keringjen, ennek szem előtt tartá­sával fogjuk megkötni a nemzetközi egyez^ mányékef. — Belép, vagy nem lép be? — Nincsen földem! — De majd lesz! M/Iycn szerencse, hogy ma a Cnpvaba be­tértem! . . . (st.) A VÉR FELFRISSÍTÉSE céljából — kiváltkép középkorú férünkn k. és nőknek — ijanktos néhi’.ny napon át korán reggel egy pohár ter­mészet« ..FERE.NC JÓZSEF“ keserüvízet inni. Az orvosok ajánlják. Mozgószinházak műsora : CSÜTÖRTÖKi CAPITOL-MOZGÓ-ban világsláger premier! CAvSTA DIVA. A legszebb szerelmi re­gény. Csupa művészet, pazar kiállítás. Fősz. Eggerth Mártha. Zenéje: Bellim­től. EDISON-MOZGÓ: I. CANALIA. (A kutya.) Dráma. Harry Baur-al. II. IsDES KE­RINGŐ. Operett egy meseországról. Fősz. Camilla Horn, Luis Garenzi, Hans Rühmann. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A REJTELMES ASZ- SZONY. Főszerepben: Gilbert Roland és Monn Barrie. II. CHARLIE SCHAN LONDONBAN. Fősz. Warner Olanei és- Druce Levton. Előadások: 3, 6 és 9. Helyárak: 10 és 12-J-3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Páratlanul ragyogó világ- sláger: OCC.I CIORNTA (Fekete szemek'. Fősz. Harry Baut-, Simone Simon, Jean Pierre Aumont. Film előtt uj Journal. Két t'öiilgázrobbaná-s Tg.-Mures-en. Tudó­sítónk jelenti: A Călărasilor-utca 18. szám alatti dr. Takáts-féle házban tartja tánc­iskoláját Czilrom Eszter tánc és tornatanár­nő, kinek helyiségeibe be van vezetve a fölü- gázfiités. (Mikor Kertész Ilona takarítónő be akarta gyújtani a kályhát, hatalmas robba­nás történt, mely szél vetette a kályhát és felszakitotta a parkettet csaknem az egész szoba hosszában. A robbanás könnyen rom- badönthette volna az egész lakást. Ugyan­csak hasonló robbanás történt az Agrar­bank helyiségeiben berendezkedett román kártyaklubban is, hol egy hatalmas majo­lika kályhát vetett szét a vigyázatlanul ke­zelt gáz. Az eUárás megindult. 1 RENDKÍVÜLI A3ánsÉK «gl mindazoknak, akik most fill egy évre előfizetnek a TÜnDÉRZI33HK cimii legszebb képes ma­gyar kézimunki-újságra! Megjelenik havonkint egy­szer. Évi előfizetési dij 540 lej. Minden előfizető kap egy utalványt, melynek el­lenében tetszése szerinti választásban a Weisz & Co. timisoarai nagy kézi­munka cégnél, vagy annak bármelyik fiókjánál (Arad, Bucureşti) 250 lej értékű ajándékot szolgálnak ki részükre. — Egyben meg­kapja ingyen a cég 60 lejés nagy képes árjegyzékét, melyből tetszése szerint választhatja ki a neki tetsző tárgyat. — Amennyiben drágábbat választ ki 250 lejnél, úgy a differenciát készpénzben fizeú. Előfi­zetési dij: az Ellenzék könyvosztályá- foz Cluj, Piaţa Unirii Nr. 9., küldendő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents