Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-26 / 20. szám
BLLBNZfiK 1936 I a nu ir 26. KJK/önöm. K.gv szóval som töbl>et. Mftr zsebre\ i:» i jótéteményt. A köszöneté olyan volt, aiintha a jegyző fia egy szál vi- agot ad a tnnitókisnsszonynak. Felállóit, hogy elmegy. Várjon, én is megyek. Un meg- . 11i di, eg\ darabon elkísérem. llol la- k i k ? A legsötétebb Ferencvárosban. llol lakhatnék másutt? Mikor az utcán mentek, a tolongás ’ i-\ volt, a karjuk minduntalan ösz' / eért. Jöjjön, nézzük meg egy kicsit a Hullát. Kimentek a korzóra. Rengeteg ember voll, Csodálatosan szép ruhák és a nők ngv viritoltak, mint a falusi rétek. \ fiatalember folyton azt látta, hogy I .vollen nő sines, aki olyan szép lenne, mint Sarudy Sárika. Szenvedélyes fotográfus vagyok. Szeretném magát lefényképezni. Tegye meg, it' lakom a közelben, felszaladok I gépért. Szép háttér lenne maga mögött a Duna... Az asszony nem tiltakozott. Befordultak a Wurm-utcába. Tudja mit mondta az ügyvéd a kapuban, minden elfogultság nélkül. Jöjjön fel. nézze meg a gyűjteményemet, kiválasztjuk, milyen legyen a beállítás. Az asszony ránézett s megindult szó nélkül be a kapun. A fiatalember nézte, nem pirult-e el. Nem. Semmi változás nem volt az arcán. Falusi ártatlanság. Ö viszont egész lázban voll. Még soba ilyen édes, ártatlan nővel nem találkozott Budapesten. Az. a vidék, az a vidék, az épen tartja az erkölcsöket... Mikor egy óra múlva kiválasztották a megfelelő pozíciót s a lakásból távoztak, az asszony hirtelen lehajolt s megcsókolta az ügyvéd kezét. Ez megdöbbenve nézett rá. — Nézze, én soha nem tettem ilyet... Soha még gondolatban sem tértem el az uramtól... De az egy goromba, rabiá- tus ember... én nem is képzeltem, hogy vannak másféle férfiak is. . Ha ez igy van. de hisz akkor érdemes élni... Hogyan dolgozik a beelífrí íranszltonlinenlátis rá dió revőíeSep. — Anlenea-erdö Bérűin körül. — WíTidenl a biztonságért ! — Hii!!ámpáSyau(|var s 17 csöves rádiőgigászok a világ rmodén? Bábeíjéb*'!! BERLIN—BEELITZ, (január. Némctor- -v/.ági munkatársunktól.) Igen, többé ez sem Kwzorkányság: telefonozhatunk, sürgonyöz- !»etünk és képtávirózhatunk Amerikába, Afrikába vagy Ausztráliába. Korunk rohanó empójármk, a rekordok századának láthitat- un hullárnakkail Suk örült a tengerek partjait összekötni, emberiségeket és kultúrákat láthatatlan szálakkal közelebb tűzni egymáshoz. A hírszolgálat technikája a világháború .i’án egyre inkább függetlenítem igyekezett magát a kábelektől és teljes érdeklődésével ■ordult ezért a dróttalan összeköttetési lehetőségek tanulmányozása, felé. Különösképpen a rövidhulláin technikája volt az, mely './ utóbbi években szinte hheteden fejlődési olyimattá alakúk. Az európai kontinens szivében fekvő Németország már a világháború éveiben felismerte, milyen jelentőségei lehet a kábeLnétl- küli összeköttetésnek, milyen megtakarítások és katonai szempontból is megzavarhatatlan biztonságok előnyei kapcsolódna £ ehhez a rendszerhez, érthető tehát, hogy ma, 1 háború utáni időkben éppen Németországnak sikerült a kontinensen leginkább k használnia ismereteit s ezzel a tengerentúli ösz- szeköttetés oroszlánrészét is magához ragad ni. \ drótélküli leadás már háború előtt is -mert állomása Nauen, mely ma rövid és hosszú hullámú tengerentúl! adóberendezésével a világ egyik legnagyobb rádió telepe. A vele együttműködő « azt kiegészítő, ugyancsak „Telefunkenl<-elgondolásu belitzi ,,vevo“-telep azonban csak alig néhány éves s mivel már teljes mértékben a hegemónia-kérdés jegyében épült, elképzelhetően 1 legmodernebb vevőtelep e percben az egész vhígon. Nauen és Beelitz természetesen ká- belösszeköttetésfoen egószitk lei egymás között munkaköreiket, az «utomatikus távírók h telefonok, kisebb, házi-rövidhullámú adódon kívül, miáltal az igy megszervezett, egymással való akadálytalan összeköttetés, a független adás és vétel belső üzemtechnikai biztonságát a>z elképzelhető határig engedek'ezi. Erre azért vök legfőképpen szükség, mard régebben ugyanaz az állomás szolgálta az adást és vételt, ami pedig azzal az állandó bosszúsággal járt, hogy adás esetén például n vételnek mindig hallgatnia kellett s fordítva, míg igy egyidőben tehet egyszerre és állandóan adni és venni. Vagyis: az állandóan kétoldalú aktiv munkának ma már nincsen többé akadálya. „Via Transradió“ A beelitzi állomás: — melyről e riportunk beszámol — nyugodtan nevezhetjük „Európa fülének“ mert ide futnak be, nemzetközi megegyezés alapján majdnem az összes, kontinensünkre irányított tengerentúli rád ó- !eadósok, melyek vételére a Berlin körüli antenna-erdő ben egyedül Beeliifzban nem kevesebb, nnnt 40 karcsú acélszürke fémlorony nyúlik a magasba. Beelitzben fut össze a nagyvilág számtalan részéből 15 fontos nemzetközi sürgöny, 9 telefon és 4 képtav- ró vonal, itt találkozik össze Szarui, Manila, Chile, Siam, Mexikó, vagy akár Mandzsuko és San FrancLskó minden leadott hire; innen továbbítják mindezeket Königswusterhause- nen árt az európai rádiószolgáilatba de :nnen Íródik automatikusan a naucni adó telepén át mind az a sok ezernyi sürgöny is, mely a tekintély kölcsönző „Via í rans radio1 jei al^t-t fut, éppúgy mntahogy, végűit itt kapcsolnak át minden olyan telei on Deszc:ge test is, melyet dróttalan utón kiván Európával bármelyik más földrész lefolytatni. Európa felé... e két szerény szó mögött mennyi cs milyen bonyolult munka nuzo- dik meg! A beeiitzi antennákról külön is tanulmányokat 'Lehetne im, hogy eléggé megismerjük boszorkányos működésüket. Ezek a vízszintesen függő dróthuzalok, melyek mindenütt egy képzeletbeli függőlegest képeznek a mindenkori leadó irányához., külön állandóan ugyanarra az adóállomásra vannak fixen beállítva, melyet az antennák között egyszer és mindenkorra szétosztotok; felfogó szervük két párhuzamos huzal-sorból áll, melyek közül az egyik a beérkező energiák erősítését s az idegen — zavaró — hullámok távoltartását szolgálja, működése azonban még azzal *• külön érdekességgel is jár, hogy egy egyszerű távkapcsolással a fix beállításnak megfelelő, pontos — ellenkező irányba is kapcsolható, miáltal viszont minden antenna, hogy úgy mondjuk: előre és hátra is, egyaránt használható. A tudós antennák De éppen olyan érdekesen történt gondoskodás a vétel biztonságát illetően is. Beelítz- ben úgy küszöbölik ki az egyelőre még világszerte megoldhatatlan fading problémát, hogy egyszerűen két, «őt néha három, ugyan azon irányba, egymástól bizonyos távolságra felállított antennával veszik a nehezen felfogható leadásokat; vagyis Beelitzben is ugyanazzal a megoldással oldották meg a feltétlen vételbiztonság kérdését, mint amellyel az amerikai Radio Corporation a Beverage-anrennák segítségével a fad ngot üzeméből kiküszöbölni tudta. S hogy ezzel a rendszerrel valóban milyen jó eredményeket is sikerük' elérni, azt bizonyítják az dlől- tünk heverő üzemlapok, melyek tanúsága szerint az ily módon b.ztositott vételeknek mindössze csak 1 százaléka ’ nem tudóit a fading jelenségen úrrá lenni. További, igen elmés biztonsági berendezés még a már szinte gondolkozó, tudós beeiitzi antennák időbeli sokoldalúság! is, mely aszerint, hogy nappali, álmeneti vagy éjjeli üzemről van szó, 20, 40 és 100 méteres hullám alapon képes működni. Véteibizlonsági berendezésekben tehát nincsen hiány. Mi „történik“ azonban a beérkező hullámokkal? Kalauzunk nem mosolyodik el erre a kérdésre sem, hanem azt teljesen jogosultnak tartva, nyit ki válaszképpen előttünk egy ajtót, mely mögött Beelitz igazi szive terül el: a „hullám-pályaudvar“. A „pályaudvar“ tetejéről mintegy 4c vaukon, izigetelt kábel csüng nJá egy közel 2 és félméter átmérőjű, kerek, kutformíju térségbe, melynek uiljín a geográfiai égtájaknak megfelelően szétosztva találjuk körös-körül a beeiitzi vevő-mtennik, tengerentúli adó-állomásainak egyes nevek, egy-egy kapcsoló-csap szomszédságában. Hogyan történik tehát praktikusan az összeköttetés? Kapcsolni k váltják, mondjuk Venezuelát Kairóval, akkor az. adóállomás alácsüngő kábelét egyszerűen a vevőállomás, szélrózsába épitett megfelelő csapjára kapcsolják, néhány egyszerű fogás az egész, csak egy kis karocska átváltása az antennák táyiránykó tábláján s ime: Venezuela máris • kod ály na Ionul közölheti minden mondanivalóját a tőle ki tudja, hány ezer mérföld nyíre fekvő idegen földrésszel! Tizmázsds rádiókészülékek S vájjon mennyibe kerül egy ilyen telefon beszélgetés? Hát bizony nem olcsó mulatság a tengerentúli telefonozgatás a hosszan csevegni .szeretők számára: Európa egyes városéból japánba, a háromperces beszélgetés például 3—4000 lejbe kerül, mely összeg egyhorma- d.át kapja a vevőállomás, kétharmadát az ••dótelcp. Ez azonban csak a rád ótelefonos összeköttetésnél van igy, mivel a kábelössze- köttetésncl mindazon orv/.ágok, melyek területén a huzalok átvonulnak, részesedést kérnek Mr. Wang-Csek teJefonbeszélgctásóból, éppúgy, mint Herr Lehmann Összeköttetéséből is. Érthető tehát, hogy Németország például inkább a rádió-összeköttetéssel dolgozik — teszi hozzá mosolyogva kísérőink — ... különbség von kétharmad és egytizenketted! A közel 40 méter hosszú vevőterembe vetünk ezután még egy rövid pillantást. Katonás sorrendben áll itten egymás mellett a 23 darab 17 csöves, egyenként is nem keve «ebbet, mint 10 máz<ál nyomó hatalmas univerzái-készülék, melyeket mind saját erőtelepük iát cl energiával. Fehérköpenyes tisztviselők hajolnak néma csendben készülékeik szerelckfnla fölé... Ebben a napfényes teremben látszólag teljes csend honol, valójában azonban az acélon s a fém legkisebb kis porc kaján át is, a hangok egész özöne lüktet... A nagyvilág modern kábelje ad egymásnak ezen a csodás telepen találkozót... a hang pedig, mely igy egy má-odpcrc alatt nyargal körül földünkön, itten válik csak az emberi zsen álétás jegyében igazán hanggá, itten lesz értékké a hang, hogy a távolságokat többé nem ismerve, tegye tökéletesebbé, még kényemesebbé az emberi életet. ..Európa füle“, a rádiótechnika egyik legnagyobb alkotása, egyben azonb'n a légcsődé s.ibb híd földünk éterében is... láthatatlan hid, mely ma már nemzeteket és kultúrákat köt össze. Doros Ferenc. FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Ezüst szem pilla. A párisi divatvilág egy idő óta nagyon kegyébe fogadta az ezüst szempiilát. Higanyszerü anyaggal bekenik a szempillát és ha a festék megszáradt, úgy fény k a szempiila, mintha csak ezüstből lenne. Ezt az ezüst szint is mindenféle árnyalatban készítik ei, igy lehet zöldes, kaphat tompa árnyalatot, sőt íeketés színezést is adhatnak, neki. Ezek a „művészek“ tehát megteremtették azt, hogy ezüstíekete színről lehel beszélni. Ezek a szép szem- pillák akkor érvényesülnek a legjobban, ha tuiajdonosnőjük szendén lesüti a szemét- ilyenformán taián újra jellemzően női tulajdonság lesz az erkölcsös elfogódottság. A világ legritkább állata. Pekingbői jelentik: Érdekes kalandra vállalkozott Bröckle Flurst angol kapitány. Elhatározta, hogy 45 coo kilométeres utat ítész meg csupán azért, hogy legalább egyetlen példányt ejtsen el a világ legritkább állatából, a panda-medvéből. Ez a kiveszőben lévő állat már csak Kínában 'tenyészik három- és ötezer méter magasságban. A lakosság a kivesző háromaiijunak“ nevezi. Fehér szőrzetén fekete foltok vannak és jóval nagyobb a többi medvefajnál. Annak ellenére, hogy vannak sokkal inkább kiveszőiéiben lévő állatfajok, a panda-medve mégis a legértékesebb vadászzsákmány, mert csak nehezen található meg, rendszerint oly vidékeken, melyeknek megközelitése életveszélyes. Az angol kapitány háromhavi keresés után is csupán egy panda-medvét ejtett el, amelynek bőrét most a British -múzeumban állítják kL Könyv, amelyet Jéxu» ie használt * Abcu színia meutert meg. A/, oxfordi Bőd.rím Library-ben a *ok kínoséi érő könyv között van egy, amelynek most nagy akiua'itá sa van. Enok könyve. Ez Krisztus előír 200 és Hcrodcs halála között készülhetett. Jézus Krisztus is ismerhette, mert Máté A János apostol idézi Kr <>/.tusnak olyan .-/1 vait is, amelyeknek forrása ez a mü. Főle^ apokaliptikus vizió, amelyben a jövendő, jézus eljövetele, .stb. jelenik meg az Író előtt. A könyv, amely igen nagy hatáso'. volt a kereszténység kialakulására, a IX. szá zadban elveszett s osak a XVIII. században .talált rá Bruce James abesszin ai tartózkodása alkalmával — abesszin fordításban. * Érdekes adatok könyvekről. A világ legsúlyosabb könyve egy biblio, amelyet egy asztalos készített Los Angelesben. A könyv két és félméiter vastagságú és 44 mázsát nyom. A világ legkisebb könyvét 1897-ben nyom ták Páduában. 208 oldal terjedelmű, 10 milliméter magics és 6 miliméler széles. A világ legdrágább könyve Guttenberg János bibi .úja, amelyet i4jj-ben nyomtatott. Ennek az értékes könyvnek egy példánya néhány évvel ezelőtt 300.000 dollárért kelt el Amerikában. A világ valamennyi könyve közül a legmagasabb példány számot a „Chinai Almanach“ érte cl, amelyet évente hatmillió példányban nyom inak. A viiág ’legnagyobb könyvtára a londoni British Muzeum könyvtára, airwáy 400 milliónál több könyvet tartalmaz. A legértékesebb magánkönyvtár Pi er port. Morgan ncwyorki rrul Hornosé. Körülbelül hárommillió értékű. <e Lcfilmcziek egy sziget születését. Tokióból jelent k: Szerencséi véletlen folytán egészen egyedülálló felvételt készített egy . amerikai filmexpedició, amelynek sikerűit tefilmezn'e egy sziget születését. Az amerikai filmesek hajója Isigaki Sima japán sziget környékén tartózkodott, amikor egyszer csak azt vették észre a filmesek, hogy alig pár kilométerre hirtelen föld tűnik e\C a tengerből, -ahol eddig csupán víz volt. A tenger csodalatosképpen egészen nyugodt maradt, a szárazföld azonban egyre jobban emelkedett ki a tengerből, mig végre húsz- méteres magasságon ért ei. Az egész esete! iefilmezte az expedíció. A japán szigettenger világában nem különleges eset az ilyen sz'gerképződés. Filmre azonban még sohasem vették fel a rendkívül érdekes természeti jelenséget. s(e A japán dömpingről szóló hírekben sohr. sincs szó a japán fámról. Pedig a japán ipar erne sikerült termékei megérdemlik, bog)' megismerjék őket. Kyotóban és Tok’oban hétszáznál több filmet gyártanak évente; c stúdiók száma huszonöt. A filmek nagyré- sze nemzeti tárgyú, ezt szereli a japán munkás-közönség. A volt amerikai ünnepelt filmszínész, Sessue Hayakawa most hazájában dolgozik, nyilvánvalóan nemzeti kötelességből, mert a japán filmszínészeket nagyon rosszul fizetik. A legjobb rendező havi fizetése tizenötezer lej. A legnagyobb sztárgázsi húszezer lej. amit Európával és Amerikával ellentétben csak egykét férfi kap meg, a nők alig kapnak valami fizetést.. Akárhány ünnepelt fílmszi- n észnő kénytelen beérni havi ötezer lejjel. Igaz ugyan, hogy a mozinak nincs nag>* becsülete Japánban; a polgárság nem érintkezik íiimemberekkel és a müveitek csak az európai és amerikai filmeket nézik meg. * Hogy úszik a halott a vizen. Érdekes megfigyeléseit mondta el egy öreg halász, aki negyven éve él a vizpxirtján és aki nem kevesebb, mint ötvenhét holttestet vonszolt partra. Ezer méter távolságról is meg lehet ismerni, hogy a vizen úszó huMa férfi-e, vagy női holttest. A női hulla mindig ha- nyatfekve úszik, a férfi hulla mindig hason. A nő mindig lábbal előre, a férfi viszont fejjel előre úszik a vizen. Az érdekes megfigyelése ellenőrizték és megállapították, hogy az öreg halász tényleg igazat mondott. Az olcsó könyv-k között is rekord!! Galsworthy: Forsyte sorozni 7 köieibsn 300 Lei az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk! ! T10! srs: JbU <m '3* Tsa-eJr -i -16 ICC i rí 1LÍ-y. I ~l : 1 ‘ J
