Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-26 / 20. szám
1936 január 26. ELLENZÉK 230» KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: TINTA (Élmény. — A megvadult írógép-) Az írót többnyire azokért az élmé- '\;u nyékért szokták irigyelni, melyeknek ■ >/. semmiféle hasznát nem veheti. „Ezt ,om majd meg fogod írni“ — biztatják ba- A\r\ rátjai. amikor összetörve, kétségbeeset- mM ten áll egy koporsó mellett, vagy amikor \s\ó élete valami ítéletnapi orkánban inog, u\ nnnden eresztékében reesegve-ropogva. Ö a\\s elmosolyodik a tájékozatlan-gyermeteg 4'um vigasztalásra s tudja, hogy ezt sohase ,V)o\ fogja megírni. Vannak az életnek ingyen szenvedései is. Éppen a legnagyobb és 'Vi iegöszintébb szenvedések ezek, melyek \i\is annyira megtelitik lényét, annyira föl- óév dúlják, szétzúzzák egész mivoltát, hogy ü w. semmit se kezdhet velük. Fájdalma \\\\\ ilyenkor haszontalan üzemanyag, oly vo\tömör és teljes, hogy nem tűr szél jegy- fozzetet, zenekiséretet, mint azok a nagyon ' ■ dallamos versek, melyek már eleve maorijukban foglalják a muzsika minden sszzengését s a zeneszerző számára éppen Er,ezért értéktelenek. Egy gyötrelmes, hosz- ozv.szu betegségünk annyi emléket se hagy mű maga után, mint egy fogfájás. Lelkünk Elfelejteni igyekszik. Evek múlva még azt M oa városrészt is elkerüljük, ahol a kórház \v\van, melyhez szenvedésiuüz rögződik. LA nagy, lázas, kiélt boldogság is med- bh dő, képzeletben nem tudjuk folytatni. cLAt irodalmi élmény nem hasonlít ahhoz, miamit az iskolában tanítanak azok, akik lo?. sohase alkottak s azt képzelik, hogy a ávÁ költők tényekből teremtenek s a való- iiv'.ságof szőröstől-bőröstől könyvükbe men- Ari tik. Az irodalmi élmény szerényebb, b\Á igénytelenebb, de szövevényesebb. Az kv\ rodalmi élmény játékos. Az ivó o*ú irodalmi élmény játékos. Az iro iv.M csücske, melyet valaha megpillantot- ííi\ tünk és elkivántunJz magunknak, anél- LVA kül, hogy a miénk lehetett volna s szí- <mí vesén visszatértünk hozzá képzeletben, cm\ hogy kiteljesitsük és befejezzük. Az iro- f'\i dalmi émlény voltakép nem is „él- ménif, csak vázlat, vagy sejtelem, egy . 'óhaj árnyéka, a tények egy kis morzsá- D' ja, ábránd a veszélytelen bánatról. Az ró irodalmi élmény ködös, felületes, fele- ő\ lőtten valami, ami a kivitelben, a miivé- zi szí megvalósításban mélyül el, telik meg V'\ tartalommal, éppen azért, mert a be m\ nem teljesült vágy titokban tovább mun- > kálkodik. Az irodalmi élmény álom a iVy jóról és rosszról, önjutalmazás vagy ön- tó büntetés, koszorú, melyet önmagunknak nyújtunk át, kárpótlás azért, ami egészen sohasem történhetett meg. Az irodalmi élmény egy gyufalány. melyből tűzvész támad. Ami rosszal, gyatrát, unalmasat olvasunk, az többnyire az a valóság, melyet u kontár nem tud visszaidézni. a: az átéli élmény, melyei a lélek törvényei szerint nem lehel újra átélni, az a tűzvész, melyből a papíron pislákoló gyufaláng lesz. Arany János, aki mindent tudott bonyolult mesterségünk titkairól, erre céloz ,,.4 dalnok bálja“ cimü költeményének e két csodálatos vitatkozó versszakában: Dalnok, ha van szivednek bája, S érinti azt fájdalmuk ujja, tlangot hogy még sem ad? ,,Hiszen a bú mester kezének Vérésitől a legszebb ének, A legszebb dal fakad.“ — „Haj zönghet-é a szívnek húrja, Midőn a bánat tépi, dúlja S nem óva nyúl felé? Ha durva kézzel gyönge lantod Kemény sziklához paskolandod: Harmónia kel-é * Tanulmányt lehetne írni arról, hogy befolyásolják az irószerszámok az írás művészetét. Mennyi áhitat. bet üti sztélét volt hajdan a ludtollban, melyei az iró maga választott, metszeti, gömbölyített és hegyezett ki kezéhez, egyéni hajlamához és szeszélyéhez, hogy egészen belefeledkezzék az írás mámoros tárgy- szereletébe. Azok a művészi hurkok és kacskaringók, melyeket a ludtoll rajzolt, megérzik a mondatok szövésén, a jelzők választékos építményén még a rímeken is, melyeket babrálgatá kedvtelés rakosgatott össze. Később jött az aeéltoll. Hidegen és józanul csillogott, mint gyári áru, de még ott maradt az asztalon a tintatartó, ez a kút, melybe a toll le-leszállt, merített belőle s olykor merengve megpihent a káváján. Aztán a töltőtoll jelentkezett s minden tollforgatóból egyszerre „arangtollas iró“ lett. Már nem kellett megitatnia tollát, nem kellett vesződnie szerszáma fogyatékosságával, kikapcsoltak minden akadályt, mely elterelte figyelmét a lényegről. de az írás csodálatosképpen egyre hanyagabbá és lomposabbá vált, mintha arra volna szüksége, hogy éppen a kicsinyes .gátlásoktól s az apró-csc:pr<‘ műszaki zökkenőktől kapjon fényt és erőt. Végül az írógép köszöntött ránk, ördögi zajával, villámgyors beidegzésével, elröppenő iveivel és másoló papírjaival s veh■ együtt a műkedvelők borzalmas korszaka, amikor már senkinek se volt mondanivaló ja. de ezt sietve mondta el s lehetőleg bőbe szedne n tiz- tizenöt kötetes regényekben, kiadásún. a semmit is fölhigitva. Az írógép megvadult s magától kezdett ind. Mindennek megvan a nyoma irásmodorn<ikon, sőt helyesírásunkon is. Évek óla figyelem, hogy teremt az írógép uj helyesírást. Ezeket a szócsoportokul: úgy lód- szik, maéjszaka, tegnapeste, jónapot, jó- éjszakát önkényesen és következetesen egybe írja, cgyre-másra alkotja és honosítja meg nyomtatásban is a hossza és éktelen szószörnyeket, mintha nem volnának amugyis eléggé hossza szavaink. Nekünk, akik még mindig kézzel körmölünk, fáradtságos egybeírni a szavakat. A gépírónak viszont kényelmesebb, mert egy billentést takarít meg vele. Vigyázzunk a megvadult írógépre, különben érzéseink és gondolat óink zenéje nemsokára oly lelketlen kattogását válik, mint a gépzongora bír mája. ERÓ, JÓKEDV, FRISSESEG Minden embert érdeklő kóngo: A sexuáUs élet enciklopédiája Iita: Norman Hair egyetemi tanár. Lexikona Uk, 360 oldal, Ízléses dirzkötésben 198 lej az Ellenzék könyvosztáíyábaa. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes konyvjegyA jó közérzet egyik első kelléke az élénk vérkeringés. Ha az erekben frissen kering a vér, az egész test feléidül, megerősödik, jókedv, frísseség árad szét. Munkakedv, energia ömlik el a szervezeten. Ha testét rendszeresen bedörzsöli DIANA sósborszesszel, játszva éri e! e célt. Erő, jókedv, frísseség SOSBCRSZlSZ révén. A két szomszéévúr Szlovenszkós utazás mutibes és jelenbe BESZTERCEBÁNYA, (január). Abban az , úgynevezett „stoekmagyar“ és álhatatosan j Aegyvennyolcas viliágban, ahoi lel nőttem, ] mindazt, ami „túl volt a Nagy Krivánon“ j az ismeretlennek kijáró csodálkozással szem- ! leltük. Az első szlovák, aki szemem elé ke- j rült, Győr százesztendős, sok vihart látott • színházában bukkant föl Lehár felejthetetlen ; daljátékában, a „DrólostóC-bun. Később j Farkas Imre melegítette föl még egynéhány- j szór ezt az alakot, de már egészen másfajta j célzatossággal stilizálta olyannak, amilyen j valójában soha nem volt. Utóbb sokat gon- j dolkozlam a nemzeti és gazdasági virágzását j élő Magyarország különös vonzalmán, ami- j vei Lehár darabját körülfonta: ez az operett ; A szűz dohány (ELBESZÉLÉS) Irta: KERTÉSZ MIHÁLY z: '.ov A kora reggeli őszi köd ráfeküdt a városra .Az utcák még álmosan nyújtózkodtak s- temetői csendjüket alig zavarta egy-két teremtett lélek. Csak a bíróság hatalmas, sár- ga épülete körül mutatkozott némi élénkség. A hajnali vicinálissal érkezett vidékiek vára- , koztak itt a hivatalos órára, hogy' ügyes- hajos dolgaikat elintézzék az igazsággal. Alperesek, felperesek, vádlottak, panaszosok álmos tü re) medenséggel ácsorogtak a vasra- esős nagy kapuhoz vezető lépcsőkön s in- kább unalom-üzésből, mint éhseg-csiílapitás miatt elő-elővették a tarisznyát, kaskát, tori hogy a magúkkal hozot)• elemózsiából Úki- j tozzanak. Végre kilencet ütött a közeli templom órája, mire a várakozók megmozdultak, a !olyasok Briefen Benépesedtek « ki-ki. sie- z:\-c ama ajtó felé, -'mely mögött az igazság- j o.v/.tást jelölte meg a szürke idézőlevél. A legtöbben azonban a Balogh biró ur a caja előtt verődtek össze. Balogh biró ur ugyanis a dohány jövedéki iohágasi ügyeket intézte s ezek .: kihágások adódtak elő legnagyobb számban ezen a vidéken, mert hát idetartozott a híres do- hány,termő Jászszentandrás is, ez pedig mindenné! jobban, megmagyarázza a dehányjö- vedéki kihágók nagy számát... Pedig Balogh bíró ur ugyancsak szigorúan torolta meg a . r; rend és törvény eilen elkövetett visszaélésekéi- és reszkettek is tőle a szenlandrásiak, mert jól ludták, hogy igen. drága lesz nekik az a néhány kiló dohány, amil a. finánc megkerülésével szereztek meg — mégis nagy volt a tolongás minden tárgyalási napon, a Balogh biró ur szobája előtt. Maga Balogh biró ur :s szenvedélyes dohányos volt. Alig nyitotta fel szemét reggel, már.s a> pipa után nyúlt & pipával a szájában aludt el estén kint. Csak éppen az étkezés ideje alatt került ki a csutora sárgás- íeltér bajusza ától. Még a hivatalában is tartott két-három pipát, mert dolgozni sem tudott füstölés nélkül1 s olyan bodor felhő vette körül tárgyalás közben, hogy legtöbbször látni is alig lehetett. Talán — tudat alatt -— éppen ezért üldözte oly szigorral' táos-dohány élvezőket, mert. ő rengeteg trafik-dohányt fogyasztott, ami fizetésének jedenlős részét emésztette fel. ...Kilenc óra után néhány perccel nyílott a bitó ur ajtaja s a folyosón ácsorgók közölt izgatott mozgolódás támadt. Kezdődött a tárgyalás. — Ballagó Kis Mihály! — szólította be Balogh biró ur az első vádlottal. A barnára festeti fenyői apudról alacsony, köpcös, alimvarcu, javakor bel: ember pattant fel. Zsiros, fekete, pörge kalapját hirtélén lekapta, homlokába hulló, már kissé deresedé haját félresimiíotta, vállán lógó duzzadt tarisznyáját helyrebillentette, aztán tempós léptekkel megindult a tárgyalóterem , felé. Odabent — tisztes távolban — megállótt a biró ur asztala elolt s némán, meg sem moccanva, várakozott. Balogh biró ur fel sem tekintett az előtte fekvő írásokból, lenyom kodra balkeze középső ujjával az örökégő pipa hamuját, hatalmas füstfelhőt fújt maga elé, aztán gyorsan, hogy minél kevesebb időre kelljen megválnia ajkának a csutorától — hozzákezdett a vádlott vallatásához. — Ballagó Kis Mihálynak hívják? — volt első kérdése. — Kis Mihály a becsületes nevem, instál- lom —, magyarázza a vádlott. A Ballagó csak olyan ragadvány-név. Mer£ van a faluban másaik Kis Mihály is, aki olyan sietős ember. Így oszt engem Ballagónak keresztelt a falu, mivelhogy... —- Ez nem tartozik ide — szakito'ta félbe a biró ur két szippantás között. — Hol született? — , Hol'-e?! Hát Jászszentandráson, süly- iyosztené el az ördög! Tán sose kerülök a törvény elé, ha nem otl pillantom meg- először a napvilágot... — Ne. beszéljen annyit, csak a. kérdésemre feleljen! -— támadt rá a biró ur. — Elöl lakik? — Ahun születtem — válaszolt most már csendesebben Ballagó Kis Miha+v. — Olt is fognak már engem elfődcln'... Mer* mire való von a az az de-oda vándorlás Másutt se jobb... —- Hány éves? Itt egy kissé elgondolkozott Ballagó Kis Mihály, mert ez már fogasabb kérdés volt. Idejét se tudja, mikor faggatták utoljára a kora felől... Végre egy kis izzadtság: árán mégis kibokle: —- Ha jól vélekedtek, ötven múltam ku- koricatö réskor... Ezután még nehány kérdést intéz hozzá a biró ur, személyi állapotára, vagyoni viszonyára, előéletére, meg katona: szolgálatára, majd kissé emelkedettebb hangon olvassa fejére bűnét: — Azzal vádolja kendet a dohányjövedék, hogy folyó év tavaszán, közelebbről meg nem határozható időpontban öt kilogram súlyú, nem kincstári raktárból származó, belföldi leveles, csempészett dohányt tilosán birtokolt s abból egy kilót el is fogyasztott... Megértette a vádat? — Meg — nyögött fel Ballagó Kis Mihály. — Bűnösnek érz;-e magát? Ballagó Kis Mihály hallgat, csak ráz egyet széles vállán, hogy csak úgy libeg; a nadrág- zsebből arasznyira kicsüngő dohányzacAó- sallasng. Hallgat és konokul maga elé mered. — Azt kérdeztem — sürgeti a bíró ur —, hogy bűnösnek érzi-e magát? Ballagó Kis Mihály nem hallgathat tovább s alázatos hangon válaszol: — Fölkérem tekintetes törvénvbiró urat, ne vegye sértésnek a szavam, de bizony én nem erezhetem magam bűnösnek... Budapest, ÍV., Egyetem-utca 5. sz. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek. H.oey-meleg íojjfóviz. Központi fűtés KIRÁLYNÉ Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü : T60 P. Er~ zsébet-pincébenegypincér rendszer végeredményben az akkori kisebbségeket vitte gyöngéd, .szerető kézzel színpadra és az operett múzsájának bőkezű .szertelenségével rakta rájuk a legszebb színeket, amikben a rendes operettrecept szerint csak hercegek és grófok szoktak pompázni. Legmeghatóbb alakja ennek a darabnak a kis falusi zsidó, aki a világgá-kereskedő szlovák fiút hűségre, emberszeretetre és később, mikor úrrá cseperedett, „úri modorra“ tanítja; a bonvi- vánszerep meg egyenesen egy szlovák ifjúnak jut, aki kis drótosládájával a hátán elindul a zólyomi hegyek aljáról és budapesti vaskereskedő lesz belőle. Az igazság az, "hogy ez az operett a magyar kispolgárságnak, az operettszinház szizadeieji közönségének szó
