Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-26 / 20. szám

4 BLLfíNTßK 19 36 j a u u M r 2 6. í aAi jCb VASÁRNAPI riportja . tetei : 1<»* modern banJiia a IcgendáLban cs a valóságban. — nio ţl .L Vdiicfurái, a Iáira réméi. Vanesura barbuigr [dbdiv — Wi leii a bandából ? — ALii beiebiq reiiegciieb megrémüli parasriob /JVJÁR, \ .1 .WORINA MKI-LETT, 1U36 január hű. Vaucsurát elfogták! \ hir futótűzként terjedj el a Tátrában. V «‘inbeivk tellélcgzettek. Mf.: i különben- szigorú cs«vaidőrök tekin­tete i' mosolygóssá v*á! t. Nem is lehet csodálni. Evek óta kergetik, hajszolják ezt a vakmerő haramiát, akinek s cinélve köré legendákat szőtt az emberek fanlá.iaja. Vanesura alakja ug\ élt a Zöld­ló I cngvel nyereg, a bélai cseppkői erlang és a sok-sok apró tengerszem környéken, m at egy modern R malid«) Rwiahlini, vagy Rózsa Sándor. Ha valamelyik n intettéről hírt adtak az nj­ságok. a jámbor parasztok keresztet' vetettek magukra. Apró kapca-betyárok visszaéltek a nevével. Minden fyuktolvaj Vancsurának :uita ki magát. Most biline.sekkel a kezén, vadából Len- gyelorszában várja sorsát. A HUSZADIK RINA.LDINIJE SZ.4Z.AD RLNALDO BarlangTigettől hat kilonn-temyLre fekszik Zdjár. A legkülönösebb falu Európában. Pár száz lakosa van. de magának a falunak ki­terjedés- hét A lométer. A házak szertes/.ór- v:i fekszenek a hegyoldalon. Fél órába is be­letelik. amíg a derékig érő hóban az egyik fai/utól a másikig eljut az ember. Zdjárt go- rálok lakják. Lengyelek. Pár kilométernyire van a lengyel határ: a Tátra- túlsó oldala Za­kopanéval. Vasárnapon kint festői viseletben igyekszenek a parasztok a templomba. Zdjár határában kezdődik a Javorina. Európa ieg- szebb vadasként je. almi az öreg Hohenlohe herceg a vadak paradicsomát teremtette meg. Tavaly vittek el innen az utolsó bölényt a prágai állatkerti**. Kószáli kecske, zerge ug­rál a sziklákon, a hegyek között monnota fiitvül. V szarvasokat télidőben hatalmas aki ok­ban- etetik. Telefon nincsen Zdjáron és ha valakinek rosszat akarnak kVánni errefelé, hát azt mondják: A HITITÁRNAK TŐJE NEM VOLT SZERI. Az országúton estik szegény cmlx-rcket fosztott ki. Egy magával szinte telictetlen öreg pa- •ra.sz1asszonyt «egyszer a: erdőbe cipelt, cl szedte (hit koronáját és agy ha-főbe verte. A Barlangiig«*! felé vezető utón megtáma­dott cgv parasztot, elraUdta a pénzét, aztán kényszert fol I«*. hogy két társával együtt sze­kéren vigye f<-l a Zöld-tóhoz. Itt összekötözte kezet-hibát, óiktól lit olt a egy fához és ráfogta a revolverét. ,t poroszt könyörögni kezdeti: ..ne bánts Vanesura, txfahuzo feleségem van, meg kél gyér me j kém". Vanesura megkérdezte cinkosodéit: | ..Ma mit csinál inuk nrle:’“ Azok mondták: ..Hagyjak életben!" Vanesura leeresztette a revnlnerét és megparancsolta n paraszt­nak. hogy csak három óra múlva mehet haza . . . Fredelilcg kocsis vol! Szepediélán. Ó maga azonbm nem erre a vidéki«- va­ló. hanem tu Inán, Lengyelországból került ide. Szejjeshélán apró lopásokat követett el, aztán összeállt cgv csomó /.üllői fráterrel és ez.i-kkt-J alapította meg a bandáját. IV «-z n banda .se volt olyan sf’lii haramintársaság. mint amilyennel jófajta lvetyárok rémitgel- ték a Rnkonyhan vagy a sz«*gedi tanyákon. Ráday Gedeon gróf feltűnéséig az utasokat. Hiánszott belőlük a betyárok gavallériá ja... Ki.néz.éptm- cmtf jehnwóg votit ez a Arcának jobbik leiét i fültől i szájig lm /odó efigii s ék teU-n Ítélte el. Apni homlok n van és a szemeivel mindig hiniyorgal. A 1 lelli-ré-klM z b-korniozott orcuud tört be. Szeretője n«-m volt, legalább is Zdjárban azl mórul ták nek«*ni. hogy limesen ott asszony, vagy l«*án\ aki VaiK snrávali kik« vdc It volna. Semmi, de semmi olyan nyomra, vagy adatni nem nkmltum, ami csak <gv kicsit is hasonlított volna a Róza.) Sándor lx-tvár-ro- manlf kajára. Ez az ember senkivel se tett jól. Senkinek se adott egy bagó dohányt se. 1 lold világos «stéken nem mulatott a kocs­mák lián. Nem ragasztotta a bankót a cigány homlokára. Nem voltak lx-tyár-aLlürj«-i. Pár hónappal ezelőtt In-járta a környéket a hir, hogy a sze|K*sbélai vásáron felismer­ték és a t éke vesztei I tömeg meglincs« He. A hir n«-m volt egyéb kacsámé. Szepesbélán egy közönség«** zs«-h!ol\ajt ért«-k letten, ami­kéi valakinek a zsebéin nyull. alaposan helv- be s hagyták, de az nem volt Vanesura. Most is lAMtgyelországban fogták el. Hiva­talosan megérkezett az értesítés a csendör- si-ghez. Hogyan, mikor, hol? Erről nem tud­nak itt semmit. Csak az. jött meg az Írásban, hogy Vanesura minden! bevallott. Mi lett a liandájábóV' Szét züllött. De ez a banda nein Ls volt valamire való Írét vár-banda. Olyan ináról-holnapra össze­állt társaság. Amelynek, tagjai a maguk szakállára ezen­túl :'s lopnak ott, ahol lehet. S/egénv para^ztokló' pár koronát. Rózsa Sándor és Rinaldo RLnaldini kikér­nék maguknak, hogy Vancsurát és társait ve­lük összehasonlítsák . . . UT A CSILLAGOK FELÉ Érseki „lábrugás“, nyomor, fa­bódé, betegség kisérték utján Mozart Lipót lángeszű fiát Milyen körülmények között ajándékozta meg Wolfgang Amadeus Mozart hallhatatlan remekműveivel a világot? . Nevezzenek ki levélhordónak Zdjárba..." Zdjár volt a Vanesura rejtekhelye. Itl rabolt és ifi rejtegették öt a parasztok. V falu végén van j Hellerék kocsmája. Tavaly, egy téLi alkonya ton ide tört be Vanesura. \ kocsmárost, a feleségét, a két Heller gyermekei összeszurkálta. Aztán elszed- te a pénzüket. A csendőrök átkutatták a fa­lu!. már amennyire Zdjárt át lehet kutatni. Vanesura pedig hetekig rejtőzködött a hegyek oldalába elszórt, kéménynélküK, fából ösz- szetákolt házakban. A parasztok í-ejtegették. Nem sikerült elfogni. Nyáron aztán beállt utépitő munkásnak é hetekig szorgalmasan dolgozott a Barlang- ligettől a lengyel határig épülő időn. Köz­ien éjjelenkint ellopta a szegény munkás- társai pénzét. Kitől busz, kited harminc cseh- koronát. Amikor gyanússá vált, odébb állt, A cselekedeteiben nem volt semmi roman­tika. Hiányzott belőle a Rózsa Sándor vakme­rősége. Réme volt a vidéknek, de nem volt Ri­na kló R inai dini. A GYÁVA HARAMIA Megkérdezem egy zdjári paraszttól — azt mesélik róla. hogy barátságban élt Vancsu­rával:- Mondja csak, iga-z az, bogy Vanesura jót tett magukkal? Nagy szemeket mereszt.- Jót tett? Én nem tudok róla.- Hát akkor miért rejtegették? Nem mer felelni. Fehér, durva-szövésű darócbói készült kodmönének zsinórjával játszik. Egy kupica pálinka végre beszédre bírja. Nem kapott attól senki semmit. Be fél­tünk föle. Az.t mondta, hogyha nem dugjuk «1. ha nem adunk neki enni. kiirt bennünket családunkkal együtt. ... A csendőrök messze voltak, a Van- csu-ra pedig itt járt minden nap . . . Még csak azért se fizetett, amit megevett. Milyen ember volt? Goromba. Bántott valakit a faluban? Itt nem bántott senkit, csak a Heb tereket, pedig azok áldott jó emberek. De mindig revolverrel járt. Esténkint lövöldö­zött. Ezzel rémisztette a népet. Kül önbe n ■ gy áv a volt. Kap utas embert nem meri megtámadni. CLUJ. január hó. Magyar átoknak, ma­gyar sorsnak mondják. Nélkülözések közben, közönségtől és kortársaktól raellőzötten, meg nem értetten alkotni és észrevétlenül eltűn­ni a föld színére. A magyar zsenire gyak­ran súlyosan borul a szcmfödél, eltemetve alkotót és müvét, hogy ez a koporsófödél év­tizedek múltán feltáruljon és tömjén füsttől övezve feltámassza mind a kettőt. Az elfe­ledett művész bevonul a magyar Pantheonba, a roü diszkiadásbon jelenik meg, elhangza­nak a dicshimnuszok és a tömjéngöz köd­párájában, a gondban, a bánatban, küzde­lemben elnyűtt, kopott zseni torzul és kissé gúnyosan mosolyog. Nyolcvan esztendeje, hogy megszületett Wolfgang Amödeus Mozart. Szobra ott áll a salzburgi Mozart-Platzon. Üzletek fogják körbe a teret, kirakataikban kiseblr-nagyobb Mozart-szobrok. Mozart-pohanok és megmér­hetetlen mennyiségben és minőségben Mo- zart-levclezőlapok. A szobor egyik oldalán emelkedik a ház, amely-ben Mozart meglátta a napvilágot. A házal emléktábla ékesíti. A szobor másik oldalán a Dóm, ahol munkál­kodott. Szemben a szoborral a Mozarteum, ahol a nyári Mozart-ünnepségeken világhírű karmesterek dirigálják a Mozaik-müveket. Nem messze tőle az Európa-hotell, amelynek szobasorai ban találkozót ad egymásnak a Mozart-ra jongó nemzetközi közönség. És ha kissé megfordítja fejét a szobor, ott van előtte az érseki palota, ahol gróf Collorado érsek felmondóit Mozartnak és ,,avec unc coud de pied“ — egyetlen )áb- rugással utasította ki ajtaján a nélkülöző, agyon ha j.sz olt és megalázott ifjú zsenit. UT A CSILLAGOK FELÉ Amit nu tudunk életéről, néhány szárai adat. Megszületett 1756-ban Salzburgban. Apja. Mozart Lipót. a salzburgi érsek kar­mestere. Wolfgang Amadeus öt éves korában szerzi első menüettjeit. Amikor hat esztendős, ezt mondja róla Bach Emanuel: Hány kar­mesterünk hal meg anélkül, hogy megtanul­hatná az)!, amit ez a gyermek már most tud. Az akkori zeneirodalomnak úgyszólván minden müvét első látásra lejátszó-. Szülei müvészköruira viszik, játszik az osztrákok császára előtt és Parisba vezető utjain min­den útjába eső fejedelem és herceg előbb Útja diadalul, 10 éves korában a bécsi ud­vari opera írásával bízza meg. Nem sokkal ezután a salzburgi érsek hangversenymes­terré nevezi ki, majd következik olaszországi diadalul ja. A pápa kinevezi öt az Amnysarkaotyn- lovagjává. Hasse, az ünnepelt osztrák zeneszerző igy nyilatkozik róla: — Ez a fin mindannviimkat feledésbe fog temetni'. ..LÁBRUGÁS . . .“ így éri el huszadik évét, amely után ke­gyetlen. megalázó és csalódásokkal leli 15 év következik. Meghal a salzburgi érsek, az őt követő gróf Collorado tűrhetetlenné teszi Mozart helyzetét, ugv. hogy végül is elhagy­ja állását. Újat nem sikerül szereznie. Elkezdődnek a nélkülözés évei. És ekkor már társa is van a szenvedésben, felesége, Weber Constanz’a személyében. Az éhezés arra kényszeríti, hogy visszatérjen Salzburg­ba és elfoglalja az időközben megüresedett karmesteri állást, amelyből végül is az ér­sek „lábrligással/' bocsátja el. Közben dolgozik, számtalan operát alkot, amelyről igy nyilatkozik Wagner Richard: — Mozart az operában' nyilvánvalóvá tet­te a zene azon kimeríthetetlen képességét, hogy a szövegíró bármilyen követelményé­nek elképzelhetetlenül gazdag kifejezéseivel megfelelhessen és reflexióktól teljesen men­tes eljárásával ez a fenséges muzsikus a ki­fejezés igaz voltában, a in óh válás véghetlen változatosságában a zene ezen képességét sokkal bőségesebb mérvben fedte fel, mint Gluck és minden követője. AZ ANYAGI GONDOK f?rm kény szeri tik', hogy eladja magát Schi- kanedemek, egy fabódé tulajdonosának, aki tarka tündérmese megzenésítésével bízza meg Mozartot. Sh'kaneder igazgató italok­kal kényszeríti muhkára az akkor már ha­lálosan beteg Mozartot. így készül a Varázs- fuvola, miközben a beteg ember éjszakánként a padlóm, fütetlen szobában alszik feleségé­vel, mert. nincs pénze tüzelő anyagra. Elha­gyottan és magányosan hal meg 35 éves ko­rában. AZ ELSŐ . . . Sacha Guitry egyik előkelő francia irodal­mi folyóiratban cikket ir a száznyolcvan éves Mozartról. Cikkét igy kezdi: — 1756-ban angyal szállt a földre . . . A továbbiakban igy ir Sacha Guitry — Euős és hideg évszakban SRIPPH W-:UMATIKUS FÁJDALMAK IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS ELLEN csak ;t 3HW0L 1 doboz 3 tablettával Lei 9* — Kapható minden gyógyszertárban. akitől nemrégiben azzal az indokolással vált <•1 felesége, Ivonne Printempts, hogy Guitry nem emlier, csak Író és s/.in«;sz és nincs ér­zése, gandoLata te. rajongása más, mint ön­maga számára. Mozart apja iiKsIcremtx r« volt a zené­nek, mindénesetre oleget tudott ahhoz, hogy útnak indítsa a zseniális gy«rrmeket, :ikit is­ten reá 1vz«jU. Mozart n<*m apjánál született, Iranern prof«-szóránál. Tőle nem a beszéd hangját fogta fel először, hanem a zenéét. Apja n«em tudta, hogy a fia Mozart. Az. ö számára a fitt Wolfgang volt. Mozart a vilá­gon volt egy éve, két éve, három éve és még senkisem tudta, hogy él. Ha valaki megkér­dezte volna édesapját: — ki az a Mozart? — azt felelte volna: — Én. Nem tudta, hogy ö csak Mozart apja . . . Látják, ahogy tipeg fel és alá a lakásban, látják, hogy hol vidám, hol elgondolkozó. Mire gondolhat, amikor nem vidám? Nyil­ván semm ire . . . Egy napon ez történt: Az anya hímzéssel a kezében ült az ablak mellett, az apa égy oratorium«>t másolt. Az ötéves fiuc-ska leült a zongora mellé. Apró kezeit az elefántcsontbi Rent vükre hói yezíe, leütött egy akkordot. Azután még egyet . . . Ekkor rögtönözte azt a csodálatos menüettel7 amely évszázadokkal éli túl az öt éves gyermekei . . . Nem sokkal ezulán megjelenik Schön- brunnban. A fényes parketten megcsúszik és elesik. Egy kislány hozzáfut, felsegíti a földről. Mozart igy szól hozzá: — Ha megnövök, feleségül veszlek! A kislány Márta Antoinette volt... ANGYAL Mozart angyal volt, aki a természet rendje szerint emberré lett Ne keressük hibáit és ne írjuk ezeket a követel oldalra, mig erényeit a tartozik-ro- vatban könyveljük el. Gőgös volt és ehhez joga volt. Huszonegy éves korában igy ir: — Ha nem is vagyok nemes, talán több bennem a nemesség, mint bennük. De akár szolga, akár nemes ember, abban a pilla­natban. ahogy engem megbánt, csőcselék. Lángész volt — ő legyen az egyetlen, aki nem tud erről? Tanácsolhatjuk-e a iiatal- embernek, ki röviddel ezután megírja „Szók- tetés a szerájból“ cimü operáját, hogy sze­rény legyen? . . . Röviddel halála előtt egy idegen rekvie­met rendel nála. — Kinek a számára? — kérdezi Mozart — Engedje meg uram, hogy erre ne vála­szoljak — mondja az idegen. A rekviem elkészül és Mozart haldoklik. Utolsó órájában azt mondja: — Nem értettem, kinek készült ez a re­kviem. Most már tudom ... Nekem!. .. Temetése napján szakad az eső. A gyász- inenet félutról visszafordul. Mozart egyedül folytatja útját a közös sir felé, melyben eí- hantolják és ahol soha többé nem akad holtesttére a „hálás utókor“. Th. Zs. Ahar-e öíi mester-síelő feilst Most jelent meg legjobb magyar si-oktató könyv* MAGAZINER: Sieini nem öcszorkányság! Szerző a leghíresebb sioktató éa könyvét igen ügyes mulat­ságos rajzokkal illusztrálta. ÁRA: 80 LEI Kapható Ellen-«■s&MttöHs»aaMB,söB,»w«sáe!S zék könyvosztá­lyában,P-Unirii Yíd£ftre aíMveítei is szaimmh

Next

/
Thumbnails
Contents