Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-26 / 20. szám
4 BLLfíNTßK 19 36 j a u u M r 2 6. í aAi jCb VASÁRNAPI riportja . tetei : 1<»* modern banJiia a IcgendáLban cs a valóságban. — nio ţl .L Vdiicfurái, a Iáira réméi. Vanesura barbuigr [dbdiv — Wi leii a bandából ? — ALii beiebiq reiiegciieb megrémüli parasriob /JVJÁR, \ .1 .WORINA MKI-LETT, 1U36 január hű. Vaucsurát elfogták! \ hir futótűzként terjedj el a Tátrában. V «‘inbeivk tellélcgzettek. Mf.: i különben- szigorú cs«vaidőrök tekintete i' mosolygóssá v*á! t. Nem is lehet csodálni. Evek óta kergetik, hajszolják ezt a vakmerő haramiát, akinek s cinélve köré legendákat szőtt az emberek fanlá.iaja. Vanesura alakja ug\ élt a Zöldló I cngvel nyereg, a bélai cseppkői erlang és a sok-sok apró tengerszem környéken, m at egy modern R malid«) Rwiahlini, vagy Rózsa Sándor. Ha valamelyik n intettéről hírt adtak az njságok. a jámbor parasztok keresztet' vetettek magukra. Apró kapca-betyárok visszaéltek a nevével. Minden fyuktolvaj Vancsurának :uita ki magát. Most biline.sekkel a kezén, vadából Len- gyelorszában várja sorsát. A HUSZADIK RINA.LDINIJE SZ.4Z.AD RLNALDO BarlangTigettől hat kilonn-temyLre fekszik Zdjár. A legkülönösebb falu Európában. Pár száz lakosa van. de magának a falunak kiterjedés- hét A lométer. A házak szertes/.ór- v:i fekszenek a hegyoldalon. Fél órába is beletelik. amíg a derékig érő hóban az egyik fai/utól a másikig eljut az ember. Zdjárt go- rálok lakják. Lengyelek. Pár kilométernyire van a lengyel határ: a Tátra- túlsó oldala Zakopanéval. Vasárnapon kint festői viseletben igyekszenek a parasztok a templomba. Zdjár határában kezdődik a Javorina. Európa ieg- szebb vadasként je. almi az öreg Hohenlohe herceg a vadak paradicsomát teremtette meg. Tavaly vittek el innen az utolsó bölényt a prágai állatkerti**. Kószáli kecske, zerge ugrál a sziklákon, a hegyek között monnota fiitvül. V szarvasokat télidőben hatalmas aki okban- etetik. Telefon nincsen Zdjáron és ha valakinek rosszat akarnak kVánni errefelé, hát azt mondják: A HITITÁRNAK TŐJE NEM VOLT SZERI. Az országúton estik szegény cmlx-rcket fosztott ki. Egy magával szinte telictetlen öreg pa- •ra.sz1asszonyt «egyszer a: erdőbe cipelt, cl szedte (hit koronáját és agy ha-főbe verte. A Barlangiig«*! felé vezető utón megtámadott cgv parasztot, elraUdta a pénzét, aztán kényszert fol I«*. hogy két társával együtt szekéren vigye f<-l a Zöld-tóhoz. Itt összekötözte kezet-hibát, óiktól lit olt a egy fához és ráfogta a revolverét. ,t poroszt könyörögni kezdeti: ..ne bánts Vanesura, txfahuzo feleségem van, meg kél gyér me j kém". Vanesura megkérdezte cinkosodéit: | ..Ma mit csinál inuk nrle:’“ Azok mondták: ..Hagyjak életben!" Vanesura leeresztette a revnlnerét és megparancsolta n parasztnak. hogy csak három óra múlva mehet haza . . . Fredelilcg kocsis vol! Szepediélán. Ó maga azonbm nem erre a vidéki«- való. hanem tu Inán, Lengyelországból került ide. Szejjeshélán apró lopásokat követett el, aztán összeállt cgv csomó /.üllői fráterrel és ez.i-kkt-J alapította meg a bandáját. IV «-z n banda .se volt olyan sf’lii haramintársaság. mint amilyennel jófajta lvetyárok rémitgel- ték a Rnkonyhan vagy a sz«*gedi tanyákon. Ráday Gedeon gróf feltűnéséig az utasokat. Hiánszott belőlük a betyárok gavallériá ja... Ki.néz.éptm- cmtf jehnwóg votit ez a Arcának jobbik leiét i fültől i szájig lm /odó efigii s ék teU-n Ítélte el. Apni homlok n van és a szemeivel mindig hiniyorgal. A 1 lelli-ré-klM z b-korniozott orcuud tört be. Szeretője n«-m volt, legalább is Zdjárban azl mórul ták nek«*ni. hogy limesen ott asszony, vagy l«*án\ aki VaiK snrávali kik« vdc It volna. Semmi, de semmi olyan nyomra, vagy adatni nem nkmltum, ami csak <gv kicsit is hasonlított volna a Róza.) Sándor lx-tvár-ro- manlf kajára. Ez az ember senkivel se tett jól. Senkinek se adott egy bagó dohányt se. 1 lold világos «stéken nem mulatott a kocsmák lián. Nem ragasztotta a bankót a cigány homlokára. Nem voltak lx-tyár-aLlürj«-i. Pár hónappal ezelőtt In-járta a környéket a hir, hogy a sze|K*sbélai vásáron felismerték és a t éke vesztei I tömeg meglincs« He. A hir n«-m volt egyéb kacsámé. Szepesbélán egy közönség«** zs«-h!ol\ajt ért«-k letten, amikéi valakinek a zsebéin nyull. alaposan helv- be s hagyták, de az nem volt Vanesura. Most is lAMtgyelországban fogták el. Hivatalosan megérkezett az értesítés a csendör- si-ghez. Hogyan, mikor, hol? Erről nem tudnak itt semmit. Csak az. jött meg az Írásban, hogy Vanesura minden! bevallott. Mi lett a liandájábóV' Szét züllött. De ez a banda nein Ls volt valamire való Írét vár-banda. Olyan ináról-holnapra összeállt társaság. Amelynek, tagjai a maguk szakállára ezentúl :'s lopnak ott, ahol lehet. S/egénv para^ztokló' pár koronát. Rózsa Sándor és Rinaldo RLnaldini kikérnék maguknak, hogy Vancsurát és társait velük összehasonlítsák . . . UT A CSILLAGOK FELÉ Érseki „lábrugás“, nyomor, fabódé, betegség kisérték utján Mozart Lipót lángeszű fiát Milyen körülmények között ajándékozta meg Wolfgang Amadeus Mozart hallhatatlan remekműveivel a világot? . Nevezzenek ki levélhordónak Zdjárba..." Zdjár volt a Vanesura rejtekhelye. Itl rabolt és ifi rejtegették öt a parasztok. V falu végén van j Hellerék kocsmája. Tavaly, egy téLi alkonya ton ide tört be Vanesura. \ kocsmárost, a feleségét, a két Heller gyermekei összeszurkálta. Aztán elszed- te a pénzüket. A csendőrök átkutatták a falu!. már amennyire Zdjárt át lehet kutatni. Vanesura pedig hetekig rejtőzködött a hegyek oldalába elszórt, kéménynélküK, fából ösz- szetákolt házakban. A parasztok í-ejtegették. Nem sikerült elfogni. Nyáron aztán beállt utépitő munkásnak é hetekig szorgalmasan dolgozott a Barlang- ligettől a lengyel határig épülő időn. Közien éjjelenkint ellopta a szegény munkás- társai pénzét. Kitől busz, kited harminc cseh- koronát. Amikor gyanússá vált, odébb állt, A cselekedeteiben nem volt semmi romantika. Hiányzott belőle a Rózsa Sándor vakmerősége. Réme volt a vidéknek, de nem volt Rina kló R inai dini. A GYÁVA HARAMIA Megkérdezem egy zdjári paraszttól — azt mesélik róla. hogy barátságban élt Vancsurával:- Mondja csak, iga-z az, bogy Vanesura jót tett magukkal? Nagy szemeket mereszt.- Jót tett? Én nem tudok róla.- Hát akkor miért rejtegették? Nem mer felelni. Fehér, durva-szövésű darócbói készült kodmönének zsinórjával játszik. Egy kupica pálinka végre beszédre bírja. Nem kapott attól senki semmit. Be féltünk föle. Az.t mondta, hogyha nem dugjuk «1. ha nem adunk neki enni. kiirt bennünket családunkkal együtt. ... A csendőrök messze voltak, a Van- csu-ra pedig itt járt minden nap . . . Még csak azért se fizetett, amit megevett. Milyen ember volt? Goromba. Bántott valakit a faluban? Itt nem bántott senkit, csak a Heb tereket, pedig azok áldott jó emberek. De mindig revolverrel járt. Esténkint lövöldözött. Ezzel rémisztette a népet. Kül önbe n ■ gy áv a volt. Kap utas embert nem meri megtámadni. CLUJ. január hó. Magyar átoknak, magyar sorsnak mondják. Nélkülözések közben, közönségtől és kortársaktól raellőzötten, meg nem értetten alkotni és észrevétlenül eltűnni a föld színére. A magyar zsenire gyakran súlyosan borul a szcmfödél, eltemetve alkotót és müvét, hogy ez a koporsófödél évtizedek múltán feltáruljon és tömjén füsttől övezve feltámassza mind a kettőt. Az elfeledett művész bevonul a magyar Pantheonba, a roü diszkiadásbon jelenik meg, elhangzanak a dicshimnuszok és a tömjéngöz ködpárájában, a gondban, a bánatban, küzdelemben elnyűtt, kopott zseni torzul és kissé gúnyosan mosolyog. Nyolcvan esztendeje, hogy megszületett Wolfgang Amödeus Mozart. Szobra ott áll a salzburgi Mozart-Platzon. Üzletek fogják körbe a teret, kirakataikban kiseblr-nagyobb Mozart-szobrok. Mozart-pohanok és megmérhetetlen mennyiségben és minőségben Mo- zart-levclezőlapok. A szobor egyik oldalán emelkedik a ház, amely-ben Mozart meglátta a napvilágot. A házal emléktábla ékesíti. A szobor másik oldalán a Dóm, ahol munkálkodott. Szemben a szoborral a Mozarteum, ahol a nyári Mozart-ünnepségeken világhírű karmesterek dirigálják a Mozaik-müveket. Nem messze tőle az Európa-hotell, amelynek szobasorai ban találkozót ad egymásnak a Mozart-ra jongó nemzetközi közönség. És ha kissé megfordítja fejét a szobor, ott van előtte az érseki palota, ahol gróf Collorado érsek felmondóit Mozartnak és ,,avec unc coud de pied“ — egyetlen )áb- rugással utasította ki ajtaján a nélkülöző, agyon ha j.sz olt és megalázott ifjú zsenit. UT A CSILLAGOK FELÉ Amit nu tudunk életéről, néhány szárai adat. Megszületett 1756-ban Salzburgban. Apja. Mozart Lipót. a salzburgi érsek karmestere. Wolfgang Amadeus öt éves korában szerzi első menüettjeit. Amikor hat esztendős, ezt mondja róla Bach Emanuel: Hány karmesterünk hal meg anélkül, hogy megtanulhatná az)!, amit ez a gyermek már most tud. Az akkori zeneirodalomnak úgyszólván minden müvét első látásra lejátszó-. Szülei müvészköruira viszik, játszik az osztrákok császára előtt és Parisba vezető utjain minden útjába eső fejedelem és herceg előbb Útja diadalul, 10 éves korában a bécsi udvari opera írásával bízza meg. Nem sokkal ezután a salzburgi érsek hangversenymesterré nevezi ki, majd következik olaszországi diadalul ja. A pápa kinevezi öt az Amnysarkaotyn- lovagjává. Hasse, az ünnepelt osztrák zeneszerző igy nyilatkozik róla: — Ez a fin mindannviimkat feledésbe fog temetni'. ..LÁBRUGÁS . . .“ így éri el huszadik évét, amely után kegyetlen. megalázó és csalódásokkal leli 15 év következik. Meghal a salzburgi érsek, az őt követő gróf Collorado tűrhetetlenné teszi Mozart helyzetét, ugv. hogy végül is elhagyja állását. Újat nem sikerül szereznie. Elkezdődnek a nélkülözés évei. És ekkor már társa is van a szenvedésben, felesége, Weber Constanz’a személyében. Az éhezés arra kényszeríti, hogy visszatérjen Salzburgba és elfoglalja az időközben megüresedett karmesteri állást, amelyből végül is az érsek „lábrligással/' bocsátja el. Közben dolgozik, számtalan operát alkot, amelyről igy nyilatkozik Wagner Richard: — Mozart az operában' nyilvánvalóvá tette a zene azon kimeríthetetlen képességét, hogy a szövegíró bármilyen követelményének elképzelhetetlenül gazdag kifejezéseivel megfelelhessen és reflexióktól teljesen mentes eljárásával ez a fenséges muzsikus a kifejezés igaz voltában, a in óh válás véghetlen változatosságában a zene ezen képességét sokkal bőségesebb mérvben fedte fel, mint Gluck és minden követője. AZ ANYAGI GONDOK f?rm kény szeri tik', hogy eladja magát Schi- kanedemek, egy fabódé tulajdonosának, aki tarka tündérmese megzenésítésével bízza meg Mozartot. Sh'kaneder igazgató italokkal kényszeríti muhkára az akkor már halálosan beteg Mozartot. így készül a Varázs- fuvola, miközben a beteg ember éjszakánként a padlóm, fütetlen szobában alszik feleségével, mert. nincs pénze tüzelő anyagra. Elhagyottan és magányosan hal meg 35 éves korában. AZ ELSŐ . . . Sacha Guitry egyik előkelő francia irodalmi folyóiratban cikket ir a száznyolcvan éves Mozartról. Cikkét igy kezdi: — 1756-ban angyal szállt a földre . . . A továbbiakban igy ir Sacha Guitry — Euős és hideg évszakban SRIPPH W-:UMATIKUS FÁJDALMAK IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS ELLEN csak ;t 3HW0L 1 doboz 3 tablettával Lei 9* — Kapható minden gyógyszertárban. akitől nemrégiben azzal az indokolással vált <•1 felesége, Ivonne Printempts, hogy Guitry nem emlier, csak Író és s/.in«;sz és nincs érzése, gandoLata te. rajongása más, mint önmaga számára. Mozart apja iiKsIcremtx r« volt a zenének, mindénesetre oleget tudott ahhoz, hogy útnak indítsa a zseniális gy«rrmeket, :ikit isten reá 1vz«jU. Mozart n<*m apjánál született, Iranern prof«-szóránál. Tőle nem a beszéd hangját fogta fel először, hanem a zenéét. Apja n«em tudta, hogy a fia Mozart. Az. ö számára a fitt Wolfgang volt. Mozart a világon volt egy éve, két éve, három éve és még senkisem tudta, hogy él. Ha valaki megkérdezte volna édesapját: — ki az a Mozart? — azt felelte volna: — Én. Nem tudta, hogy ö csak Mozart apja . . . Látják, ahogy tipeg fel és alá a lakásban, látják, hogy hol vidám, hol elgondolkozó. Mire gondolhat, amikor nem vidám? Nyilván semm ire . . . Egy napon ez történt: Az anya hímzéssel a kezében ült az ablak mellett, az apa égy oratorium«>t másolt. Az ötéves fiuc-ska leült a zongora mellé. Apró kezeit az elefántcsontbi Rent vükre hói yezíe, leütött egy akkordot. Azután még egyet . . . Ekkor rögtönözte azt a csodálatos menüettel7 amely évszázadokkal éli túl az öt éves gyermekei . . . Nem sokkal ezulán megjelenik Schön- brunnban. A fényes parketten megcsúszik és elesik. Egy kislány hozzáfut, felsegíti a földről. Mozart igy szól hozzá: — Ha megnövök, feleségül veszlek! A kislány Márta Antoinette volt... ANGYAL Mozart angyal volt, aki a természet rendje szerint emberré lett Ne keressük hibáit és ne írjuk ezeket a követel oldalra, mig erényeit a tartozik-ro- vatban könyveljük el. Gőgös volt és ehhez joga volt. Huszonegy éves korában igy ir: — Ha nem is vagyok nemes, talán több bennem a nemesség, mint bennük. De akár szolga, akár nemes ember, abban a pillanatban. ahogy engem megbánt, csőcselék. Lángész volt — ő legyen az egyetlen, aki nem tud erről? Tanácsolhatjuk-e a iiatal- embernek, ki röviddel ezután megírja „Szók- tetés a szerájból“ cimü operáját, hogy szerény legyen? . . . Röviddel halála előtt egy idegen rekviemet rendel nála. — Kinek a számára? — kérdezi Mozart — Engedje meg uram, hogy erre ne válaszoljak — mondja az idegen. A rekviem elkészül és Mozart haldoklik. Utolsó órájában azt mondja: — Nem értettem, kinek készült ez a rekviem. Most már tudom ... Nekem!. .. Temetése napján szakad az eső. A gyász- inenet félutról visszafordul. Mozart egyedül folytatja útját a közös sir felé, melyben eí- hantolják és ahol soha többé nem akad holtesttére a „hálás utókor“. Th. Zs. Ahar-e öíi mester-síelő feilst Most jelent meg legjobb magyar si-oktató könyv* MAGAZINER: Sieini nem öcszorkányság! Szerző a leghíresebb sioktató éa könyvét igen ügyes mulatságos rajzokkal illusztrálta. ÁRA: 80 LEI Kapható Ellen-«■s&MttöHs»aaMB,söB,»w«sáe!S zék könyvosztályában,P-Unirii Yíd£ftre aíMveítei is szaimmh
