Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-26 / 20. szám

ÁRA 5 LEJ to*;cnDt>ö'\ Jcní '.isnhn g^Eu nazeyg loVgun gn\ 5 <tom imiíbso'A 4 icin^gH » nn\bno-\ D ißß!ö\ > D \TgOl\jö nre ttoKd asigfixfos?. otnliraniite Ettmí ,\ün hrzioEznlO sói ob\j« n aia ásímx .sitefctvute sn juxRyg t»: sá Aon irtMinoAm iái hán\p \ VúvtVttb sra. ţwlun ,EKOÍO Zi TtE-il’ 23 L. b'Áiikm ţnrsiMnsA 3. huhrno ” Vr.í.nHi '.or.iMoh >r.ö gnsm ' ^Mimi 5 13 bt]3Z teás: -Asn îi 0 AozD üö\ o te rgen ttegi ţVih -lan onri nbq niraisggs i0 íróhj\ 5 Bţrtin n rsc tsgsl hon: uM iiogmínz z fingot Shr.c bfiOg n gbíno ttea inni DirEmteş Eio sAnd reftc k in n nn ,Í3^kno\ o írótel rós Ante gr.-; !1Ő1 23 DUÓ hm io i :’M rtoi) o'itnr-An rbhrtiöj . - - -': r> :íbto1 d Soqúi J -nqi nM dncgíra farín \n úoiMpi krwQi?. Q* iCqit Mfiq i%- - n:b icú teA i ;niu ţip, , :3íW3 ■; =b'i l :.n«> s Anti í ion -ejscA j i*i föltartóztató — műszóval retardáló — jele­netnek vagy cselekvénynek nevezik a mű­vészeiben és politikában, amikor mestersé­gesen vagy akaratlan szünetel, vagy látszó­lag megfordul az érdeket köitö külön folya­mai, mig az egységes élet tovább is beavat- kozásunk lehetősége nélkül gördül tovább. Ilyenkor természetesen a nagy közélet po­rondján a tudósi szólom szerint megrekedni látszik a történelem döcögő szekere, mint ahogy a tani: kátyúba deged, ha Etiopia fölött megnyitnak az ég csatornái, mikor szabályszerűen száraz napsütésbe keltenék elmerülniük. Ami most tudatosan és véletle­nül, tervszerűen és akaratlan történik, mind Olaszország javára billentik a helyzetet, ö n világ közepe, a sors gyújtópontja. Az abesz- szinek átmeneti sikerei bizonyos riadalmat ébresztettek a fehér világ összetartozandásá- gában, mert nem érdek a színesek öntudatá­nak és tevékenységének fokozódása. Ezért a rokonszenv olyan oldalról is, amely a dél- afrikai területvédő nép felé fordult, gyors áttétellel lendül az olasz irányban. Valószí­nűleg mesterségesen előidézett lőszerhrány is okozta, hogy az abesszinek megrogyaiúak és itt-ott jelentékenyen benyomták harcvo­nalukat. Az óhaj: Olaszország szerezzen je­lentékeny kézizálogot, mert igy a békeierv, amelyet Eden tavaszi útja kapcsán Róma el- utasított vagy pedig egy Lcmal—Hoc.re ■ lgon­doláshoz hasonló, amil az angol közvéle­mény lángoló haraggal söpöri el, újból elő­kerülhet az olasz igények jelentős láelégité- séoel és a népszövetségi politika tekintélyé­nek lehető legnagyobb megvédelmezésével. Csak Olaszország jóakarata árán háríthatják el a földközi-tengeri válságot, amelyet az ígért nagy hajórajggakorlatok se igen siet­nek elképzeltetni velük. És talán lehet Ja­pán kivonulása után egy csonka tengeri egyezményt kötni, És alighanem csak igy juthat Oroszország szabadkéz politikájához a sárga veszedelemmel szemben, mely eset­leges német—olasz—japán összefogással — bár most még magja se látszik — ujctbb szárnyakat köthet föl. Az osztrák prágai lá­togatás s a Dana-völgy gazdasági megérték gondolatának újból való ébredése is Olasz­ország méltányos kielégülését s az anyagi tönk valószínűségéből való kimentését szor­galmazza. így forog és e pontokat metszi a béke vagy a világháború tengelye. A véletlen persze közrejátszik. Nem babo­na és nem rejtelmesség, ha természetes je­lenségek, nem csupán kényszerűség vagy vé­letlen a szemünkben, hanem az ily látszat alakjában összefüggnek a dolgok eltakart' hátterében valami csak sejtett szabály vagy törvény parancsából. Az angol király ha­lála és a szinte gyermekifju külügyminisz­ter mellé ütemszerüen került irigylendőén fiatal uj király trónralépésc g történelembe akaratlanul belépő-késleltetés. Ugyancsak a föltárt áztató jelenet ily véletlen eleme, hogy a francia pénzügyi válság miatt pont mostan, a tavaszi választások előestélyén kényszerül (. kispolgári radikálizmus föllépni a kegyet­len ipari és bank nagy tőkével szemben és megbuktatni a Laval-kor mányi. Ennek az el­lenjátéknak a lebonyolítása, egy ismeretlen uj rendszer még ismeretlenebb külpolitikai ár- nyékoltsága ismeretlen käl közéi éti érdekek szövevényében az európai közdöntést bizo­nyos fokig, mint az angol fordulat is, leköti és pihenteti, talán túlnyomó részben Keleí- ázsia felé fordíthatja. A késleltető jelensége­ket körülszegi a habozás a kőolaj-megtorlás ügyében, minek az amerikai semlegességi tör­vény mesterséges homálya „véletlenül“ se­gítségére van. Mindez Olaszország vakszeren­cséje: qui habet vitám, habet tempus, kinek ideje van, annak élete van. Egyre több az idő és lehetőség az elfoglalt és elfoglalandó föl­dek meg a hadtápvonal megszervezésére, amíg beköszönt a keletafrikai terepen a hír­hedt esős időszak. A válság ez a csöndes és veszélytelen elhúzása nagyon ínyére lesz a zsákutcába került nagyhatalmaknak. Ismét csak közmondás lesz a hasznuk: kommt Zeit, kommt Rat. A habosoknak és felelősöknek az idő g bölcs barátja, üerrioi iyányeívaii Icövcti a »raacia Icalpolililca Ä francia kormányválság tegnapra megoldódott, még pedig úgy külpolitikát, mint belpolitikai szempontból jelentős eltolódással Laval irányától. Az uj kormányt Sarraut szenátor alakította meg, aki egyizben már volt miniszterelnök, több kormányban minisz­teri tisztet viselt és hosszú ideig volt Indokína kormányzója. Sarraut a radikális párt­hoz tartozik, de egyénileg igen mérsékeli politikusnak és a középpártok felé békülékeny magatartásainak ismerik. A kormány azonban, bár egy független jobboldali és több középpárti politikus is vau benne, mégis kimondottan baloldali kormánynak tekinthető. Különös jellegzetességét az uj kormánynak az adja meg, hogy a külügyi tárcát Fían- din volt miniszterelnök veszi/át, akinek tárcája mellett népszövetségi tárcát is szervez­tek, melynek élére Boncour kerül. Flandin tagja volt a Laval-kormánynak is, ahol mint áilanxraiiiiszter Herriot mellett a szigorú népszövetségi politikához való ragaszkodás és as Angliával való szorosabb együttműködés elvét képviselte. Paul Boncour pedig nyíl­tan támadta Laval politikáját és szavazásoknál a Laval által képviselt külpolitika ellen feleinek egyik vezetője volt. A konnümba bekerült jobboldali miniszter, Paul Mandel pedig, aki szintén tagja volt a jur. Ui-k >rim.uyaa>t, ugyancsak angol orientációjáról ismeretes. Az uj francia kormány tehát nyilvánvalóan szakítani fog Laval külpolitikai irányá­val és az Angliával való kimondott együttműködés politikáját helyezi előtérbe. Ugyan­csak valószínűnek látszik, hogy- a Sarraiít-kormány egyik első ténykedése a francia— orosz megegyezés ratifikálása lesz, ami szintén a baloldal régi kívánsága. A kormány külpolitikája mögött Herriot áll, ki a választások miatt nem vesz részt a kormányban, de a háttérből az uj francia politika főirányítójának tekinthető. A pénzügyek élén megmarad Regnier, a Laval-kormány pénzügyminisztere, amivel a pénzügyi politika állandóságát akarják kihangsúlyozni és elejét igyekeznek venni a frank értékállandósága elleni manővereknek. A baloldali kormányokat eddig főleg a pénzügyi kérdések buktatták meg, mert a nagybankok, érdekeiket védve, könnyen meg tudták tenni a szükségeseket a frank értékállandóságának és az állampapírok értékének megingatásához. Ezúttal azonban a frank értékállandósága mellett ugylátszik az Angol Bank Is közbelép és igy a pénzegység értékesésétő! nem tartanak, A Sarraut-kormány, melynek b&Ipoíitikailag a választások levezetése a főhivatása, nagyon kis többségre szá­míthat. Valószínűnek látják, hogy a szavazásnál 15—20 főnyi többsége lesz, ami azon­ban nem zárja ki a rá nézve kellemetlen meglepetéseket. PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) Albert Sar­raut megalakította kormányát, amelyben Ma­rin tábornok hadügyminiszteren kívül, aki nem politikus, a többi huszonhárom minisz­ter és államtitkár hat párthoz tartozik. A kormányban van' 9 radikálszociálista minisz­ter, 4 független szocialista, a többiek a' kis töredékpártokhoz tartoznak. A jobboldali Ma- rin-csoport Laval kormányával ellentétben nincs képviselve a kormányban. Az uj kor­mány balfelé tolódást jelent. Remélik, hogy a szociáldemokraták is kedvezően fogadják í Sarraut kormányát A miniszterelnök a kö­zeledő választásokra való tekintettel megtar­totta a belügyi tárcát is. Küüügynrniszter Flandin, pénzügyminiszter Marcel Régnier. Paul Boncour is tagja az uj kormánynak, tárca nélkül $ azzal a megbízással, hogy Franciaországot a Népszövetség tanácsában és közgyűlésen képviselje. Az uj kormány vasárnap délután, tartja első rnániszterlaná- csát Az uj kormány tagjai a következők: Mi­niszteréi nők és belügy Sarraut, állam-minisz­ter Paul Boncom’, igazságügyi Delbos, kül- ügy Flandin, pénzügy Regnier, hadügy Mau­rin tábornok, tengerészeti Pietri, aviatika Marcel Deal, nemzetnevelési Guernut, keres­kedelem Bonnet, köz munkaügy Chautemps, földműves Tellier, posta Mandel, gyarmatügy Stem, munka Frossard, közegészség Nicelle, kereskedelmi tengerészet de Chappedeiaine, nyugdíj Rene Bosse. Mandel kapott megbí­zást El'zász-LothaTingia külön ügyeinek ve­zetésére is. Államtitkárok: Miniszterelnökség Jean Zay, belügy Beauguitte, munka Bibia, közmunka- ügy Muze, műszaki: oktatás Juli iné. Sarraut először 1902-ben volt képviselő. 1 ü 11 -ben Indokína kormányzója, 1922-ben Poincaré kormányában gyarmaíügyi minisz­ter, 1926-ban belügyminiszter és 1934-ben szántén belügyminiszter. Herriot irányítja a francia kül­politikát PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az estilapok értesülésed szerint a vasárnapi miniszterta­nácsban megállapítandó kormányprogram nagyjában a radikális párt programja alap­ján fog készülni. A kormányprogramot a törvényhozás é ■ terjesztése előtt szerdán az Elyséeben tar/ .«dó államtanács is megvitatja. A kormány főfeladata a választások előkészí­tése, de ugyanakkor a pénzügyi politika vál­tozatlan' marad, ami a pénzügyminiszter sze­mélyében be nem állott változásból is kitű­nik. Valószínű, hogy az uj kormány külpolitikája Herriot irány­elveit fogja követni s eltér a Lovaiétól. Albert Sarraut miniszterelnök az Elyséeből távozóban rövid nyilatkozatot tett az újság­íróknak. Kijelentette, hogy a harmadik köz­társaságnak immár századik kormánya került most uralomra. Ezt a kormányt a köztársa­sági kibékülés kormányának szánja. Meg fogják védeni a francia érdekeket, a frank értékái!landóságát és a költségvetés egyen­súlyát. Az uj kormány György angol király teme­tésére való tekintettel csak a jövő hét má­sodik felében mutatkozik be a törvényhozás két házában. .........——..... A* amol né® utolsó ttoteleiadása halott királyának Káróly király ŐSe'Jsége elutazott kíséretével m londoni temetésre LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol főváros (legteljesebb gyászban készül a nagy temetésre. György király holtteste a Westminster-pa 1 ota csarnokában felállított katafal'kon nyugszik és a ka tataik mellett égő kandeláberek fénye kísértetiesen világít­ja meg a feketébe burkolt falakat. Tegnap reggel megnyitották a csarnokot a közönség részére. Azóta szüntelenül, egy pillanatnyi megsza­kítás nélkül vonulnak cl az angol nép tö­megei szeretett uralkodójuk holtteste előtt. Tegnap hozzávetőleges számítás szerint mintegy kétszázezer ember vonult cl a ka- tafalkndl. Az e<!vonulók a Westminster-palota előtt sorban állva, nyugodtan várakoznak. A vára­kozók sora húrom kilométer hosszan k'gyó- zik el és átnyúlik a következő utcákba is. Átlag félnapot várakoznak azok, akik el akarnak vonulni a holttest előtt. Az elvonu­lás a legnagyobb csendben történik. A zaj­fogó szőnyegekkel leteritett csarnokban kis zajt egyedül a koporsó mellett álló gárdisták óránként történő őrségváltása okozza. Tegnap rövid időre megjelent a koporsó mellett Mary királyné is, aki rövid imát mondott és újra távo­zott. (Folgtatása a Í6 oldalon,) WJ? it ft IQ# A 9* Kesleíteío* Ssrrs'üii radikális szenátor az aj miniszterelnök. ■— Az angolkarát fiandin a külügyi tárcs élén és a szigorú népszövetségi politikát Uép- vlseln Páni Boacour a népszövetségi tárca élén 4z ujj francia Ikermâ^y

Next

/
Thumbnails
Contents