Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-26 / 20. szám

MIT IK A ROMÁN SAJTÓ Ró/igJ/guUs. lUmkoxhot. ^ ­Hurrá' l>n\rv/tcr. r»rto*á«©k. Berlin _ DIMINEAŢA: Indokolt volt hoip tószol- .ibirik M vzo'-g-tbii ,ík összeültek a belügyim- , i.'svtériuml'^ti s veesih'nyt mondtak a pnxU­>;u*nt ek'it fekvő kü/iga..;*aa»si rolómra vonat* s .'ivin. H’-x/en r.;mk v.ir maid .1 -orvénv lie 1 ;->■ .1 k-ilrn ■ ’.isa - ie udat a, A !i:\ara,tőiu>kök t .••.ideieteket adnak szobákban .1 szolga bírák ’i.iftj.ik vegre u p-iiuncsokat. Állandó, közvetlen összeköttetésben é’neJt a falvakkal. Sok fÜ£K trii.it attól, nvennyi sz; badságoi fiinak maid a/ , g Tczftu Sok függ wnot* dithatatknságtól, mely egyedüli br/nvátéka « \ • bírói karra nags feladat 'ár társadalmi és népnevelési szempontból. Indokolt tehát. hogy ;i br.ügvminisvter kikrrie vélemcnyiiker ' terve- egyes, nem éppen megfelelő intézkedésére '.'n:\tko.-Am. A javaslat eimordith tatkm tiszt. '■ -élőknek tekinti őket. ckiket tehát nem lehet nuion korma nyváliozás- alkalmival e Imozd .. Az volna helyes, ha az összes kö/Jgazg<atási ’tviseliSk beleértve a varmegyei prefektust is. ' ntk a jognak örülnének. Az uralkodó azt "hajtja, hogv mintaszerű legven az ország köz* igazgatása. Nem lehet erről beszélni, míg kor­tesek vonnak vezető hívtxlokban. DREPTATEA: A jobboldalon csak elvi szem­pontból vették udomásu! a ‘földműm gárdák f állitiser. A ív korúiban nrajd akkor ^fognak îl:cgismerkedni 1 helyszínen ez.zei, midőn erő­szakhoz folyamodnak. Goga jártjának hivata- inş.; . következő kritikát írja: "Á földműves zárdák csak átmeneti jellegűek, mert nem egy * eszme megvalósításira alakulnak. Igazuk 'un. \e;i létesítünk szervet örökös hirer-. mert mi •n katonai téren visszük 2 politikai küzdd- ii'C; s nem akarunk háborút íz ország kisebbsé­gi i okosságával, miután nem ismerjük z erősza­kot. Nem smeriink olv tradíciót, mely misok oltárát lerombolja s beveri az ablakokat. A un tradíciónk: a műnk» s nem a bunkósbot. EXCELSIOR íArgetoianu írja): A világ ósz- szes ilk-mi; válsággal küzdenek. Csak Romániá­ul k sikerült keresztül ugrani a nehézségeket, mert nekünk egyertsulvozott költségvetésünk^ s nehány milliárddal aktiv külkereskedelmi mér­legünk van. Hurrá a Balkánnak! Igv tehát a ré­gi ortodox entitás szerint itt normális áibpo- rokról kell beszélni. Örüljünk, mert ha szeren­cséje lesz Anconescunak. ntég többlettel zárul költségvetésünk. Lenézhetjük az Amerikai Egye. sülr Államokat, mely mult évben ötmjUiárd dol­lár deficittel zúVta költségvetését, omj 500 mil­liárd lej deficitnek felel meg. Egv ilyen boldog országban tehát a pénz árfolyamával és a hitel­élettel nem lehet baj. Csodálatos dolog tehát, hogy mind rosszabbul állunk. Aki figyelemmé; kísérte londoni, majd párisi pénzügy; tárgyalá­sin kit, megállapíthatta, hova jutott hitelünk. Ami pedig az árfolyamot illeti, nem kell kül­földre utazni, elég adat van erre a Bucuresd-i pitcon. Pénzügy: újjászületésünk nem a penz.- iigyminisztérium gépezetétől, de a joakaratu em­berek közreműködésétől függ elsősorban. CURENTUL: Nemsokára sor kerül a Dnyesz- ter hajózhatisimik leturgyaiásárs. — Mindenek­előtt a folyó öblének kitakarításáról lesz. szó, amire legkevesebb 150 millió lejt kell majd költe­ni román részről. Semmit sem adnak ingyen s bizonyosnak tekinthető, hogy 1 hajózás majd ezt a költséget kamatostól visszafizeti. A Dnveszter ezelőtt egy évvel még politikai határvonal volt, ma már gízd-’sá£; kapcsolat. nemzetgazdasági probléma, melynek hasznát a két partment: or­szág fogja érezni. Varsói levelezőnk arról érte­sít, hogy a Dnyesztemek 0 Balti tengerbe való kapcsolatáról tárgyalnak a lengyel fővárosban­ígv akarják összekötni a Fekete-tengert a> lengyel tengerparttal. Lengyelország tehát partmenti ál­am szeretne lenni annak dseára. hogy az a Dnyeszter földjét nem mossa.- Ha megvizsgáljuk Lengyelország vizi térképét, megállapítjuk, mily nagy jelentőséggel és politikai értékkel bir 4 Dnyeszter hajózhatósága ARGUS: A külföldi állami tartozások rende­zése körül megindult tárgyalások hónapok óta tartanak s nem akarnak befejeződni. Hitelezőink pénzt kérnek, pénzügyminiszterünk pedig azt mondja, hogy: — ahol nincs, onnan még az is­ten sem* vehet. Két jogi álláspont áll tehát egy­mássá] szemben s mindkettő tiszteletet követel úgy római-jogi szempontból, mint az ezeréves gyakorlatból foiyóan. A követeléses fog szerint nem lehet a felek együttes hozzájárulása nélkül változtatni. Amikor azonban az adós hibáján kívül fizetésképtelen lesz, a körülmény is figye­lembe veendő, mert a római-jog szerint sem kö­telezhető arra ami lehetetlen. Kérdés tehát, váj­jon igazán akadályoz bennünket a jelenlegi hely­zet olyan mértékben, hogy minden kísérlet már felesleges? S valóban hibánkon kívül jutottunk ebbe a helyzetbe? Meg keli állapítanunk, hogy hibák történtek. Midőn 1935-ban leültünk tár­gyalni ebben az ügyben, nem lett volna szabad engedményt kérni hitelezőinktől, hogy felszaba­dítsuk és belső célokra használjuk a külföldiek­nek járó összegeket. A pénzügyminiszter ren­delkezésre kellett volna bocsássa lejben mindazt, -mivel rendelkezik, így kellett volna bejelentse, hogy többre nem képes.“ A külföldi hitelezők erre maguk vették volna a román áruk kivitelét kezükbe, hogy left kapjanak s ugyanakkor az ár­folyamra is ügyeltek volna. Az .adós nem húzhat hasznot a világgazdasági helyzetből. Salazar por­tugáliai államférfi munkáját az állami adóssá­gok kifizetésével kezdte. csak azután hozta rendbe országát. Nálunk' ezzel szemben első a politikai érdek és az állami hivatalok költségve­tése. Nem lesz addig rend, mig « külföldi tarto­zások ügyét el nem intézzük. Zilahy Lajos uj könyve: FEHÉR HAJÓ. A legnépszerűbb magyar irő nj elbeszélő kö­tete 53 leiért kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje a könyvitjdonságok jegyzékét KEI:PT9TfíK RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL .4* Isién hálta me«je(t, ahol még szerelni tudnál az emberek ősi törvények XV. CRISES!. (Az Ellenzék tudósítójától.) \ -Székelyföld egyik legkopárabb 'időkén ja­nink Hatalmas hegyek emelkednek körülöt­tünk, de ezeken a hegyeken nincs erdő, sem szántóföld, csak vízmosás, szakadék. Az er­dőket kiirtották, hosszat évszázadokon ké­résziül abból élt a falu lakossága, amit fá­ján t kapott. Most, hogy a hegyek kopaszon maradtak, semmi hasznukat nem lehet ven­ni. Felszántani nem lehet őket, oly mere­dekek. meg aztán hiába is szántanák, mert csak palából és agyagból állanak, amiben a gabona nem terem meg. I hegyek, melyek egy egész székely falut éltettek hosszai év­századokon keresztül, a vizek martalékává maradtak. Mossák, ássák oldalukat kényükr kedvük szerint, ltt-ott észrevesszük már út­közben. hogy próbálták kijavítani a hibát, melyet az. erdők kiirtása által követlek el. -Fiatal ültetvényeket pillantunk meg elvétve, haragoszöld kis i'cnyőláblákat, melyek azon- l>sin soha sem fogják pótolni a veszteséget. Emberek élele a számok tükrében A községben közel 1400 ember él 310 házban, tehát 4—ö ember lakik átlag egy kis falusi épületben, melynek —• különösen igy télen — csak egy szobáját használják. Ebben az egy szobában szorong az egész család, hiába van még két másik szobája, minden háznak, ezeket csak bebutorozzák, de nem laknak benne. Itt főznek, itt esznek, itt alusznak, aminek az egészségügyi követ­kezményeit könnyen el lehet képzelni. Ila a lakosság számát összevetjük a falu határának nagyságával, az következnék be­lőle, hogy itt mindenki gazdag ember. A falu határa 4000 hold, igy tehát közel négy hold föld jut minden emberre, ami falusi viszonylatban nagy vagyonnak számit. Hi­szen egy háromgyermekes család eltartására ilyenformán 20 hold föld esik, amiből min­denféle számítás szerint meg lehet élni. De a valóságban mégsem igy van. A módosabb emberek is csak nehezen tengődnek évről- évre, mert a falu határúnak közel fele hasz­navehetetlen, terméketlen hely. \z átlagos számítás szerint 20 hold föld esik egy családra, tízzel szemben azt látjuk, hogy a legtöbb gazdának 30 hold körül áll a birtoka. A valóság tehát még a számítás­nál is jobb gondoljuk első pillanatban, mig megkapjuk a magyarázatot, ami egyszeriben kidomborítja a rózsás helyzet árnyékát. Mintegy 45 ember él a faluban teljesen vagyontalanul egv kütövég nélkül ahogy mondani szokták. Ezeknek a nyo- inoruságu teszi lehetővé, hogy valaki is kö­zepes jólétben éljen. De nemcsak ez a néhány székely ember vagyontalan a faluban. Mellettük itt él még valami 35 10 cigánycsalád, akiknek szin­tén nincs semmijük, csak a nyomor a fejük felett. A viskó az. övék. a sajátjuk, a telek- könyvben mint tulajdonosok szerepelnek. A múlt század végén telepedtek le ide és vala­melyik közülük nagyon módos cigányvajda lehetett, mert az. volt az első dolga, hogy a falit végén egy hosszú földet vett meg az országul mentén, amiből aztán valóságos főúri magatartással engedett át egy-egy hu- rubára való területet ;t többieknek. Ma már egész cigánysor épült ki hosszan a falu vé­gén. Az isten háta mögött... Ez a falu valóban az isten háta mögött van. Félreesik mindentől, ami a haladást jelképezi. A vasút messze elkerüli, postát, telefont, rádiót hiába keresünk benne sőt, még csendőrsége sincs. Az emberek úgy élnek itt ma is, mini két­száz esztendővel ezelőtt, egyforma, csendes az élelük. Semmi nem okoz nyugtalanságot a rádió nem rögzíti ide a nagyvilág eseményeinek hírét, újság csak elvétve téved ide, a postát kétszer hozzák el hetenként a tiz kilométerre eső szomszéd falubői. Ilyenkor is csak egy-egy levél érke­zik azoktól, akik elszakadtak a faluból. Szövetkezet, tejcsarnok, semmi sincsen, mindenki magának él, ahogy tud. Mégis, ahogy körül járunk a faluban és az. embe­rekkel beszélgetünk, azt vesszük észre, hogy mindenki nagyon elégedett, senki nem érzi semminek a hiányát. \z egyszerű élet kibékíti az. embereket. Ik>I- dogokká. egymás iránt türelmesekké teszi őket és főleg nem öli ki a s/.eretetet a lel - kükből. Ez egy olyan kis sziget, amely még nem romlott meg. Ifjúsági egylete van. amelybe felekezeti különbség nélkül eljár a falu fiatalsága. He­lyesírást. számtant, mértan t, földrajzot ta­nulnak a téli estéken. Ha valamit tudni akarnak, el kell járniuk az ifjúsági egyletbe. A templom és az iskola A cigányokat leszámítva az egész falu szinmagyar. református és unitárius val­lásin Mind a két felekezetitek temploma is van. Ennek a századnak az elején római katolikus templom építését is tervezték, mert egy pár család ezen a valláson is volt, de a közbejött háború keresztül húzta a szá­mítást és azóta ez a néhány család beleol­vadt a másik két egyházba. Egyetlen iskola van a 170 tanköteles gyer­mek számára és ez az iskola is állami. A három tanító magyar maradhatott s a ma­gyar tanítók lelkiismeretes munkája ellen semmiféle kifogást nem lehet emelni. Az egyik fiatal, kulturzónás tanfelügyelő. Huma Nicolae kijelentette, hogy a falu végén lakó 160 cigány nem egyéb, mint elszegényedett román, akit a magyarok elnyomlak. Ezen .1 történelmi megállapításon valószínűleg a románok is mosolyogni fognak. A cigányok azonban nem tőrödnek ezzel a megállapítás­sal, továbbra is csak üstfoltozásból, fakanál- faragásból. kártyavetésből élnek, meg abból, hogy végigmuzsikálják az egész környéken a székely emberek lakodalmát, keresztelőjét és táncmulatságát, ott vannak mindenütt hegedűjükkel, cimbalmukkal és kiánétájuk- kal, ahol valakinek öröme vagy bánata van. Öt úri család van a faluban, amely diplo­májából él és mind az öt magyar. Viszont jelenleg csak egy fiú jár középiskolába az egész faluból. Ez az egy fogja majd helyet­tesíteni valamikor mind az öt diplomás em­bert. Léplen-nyomon csak azt halljuk, hogy igen sok magyar fiú jár középiskolába meg egyetemre, viszont, ha a számadatokat megnézzük itt kint a helyszínen» községről-községre, azt tapasz­taljuk, hogy nagyon is kevés. Egyszer elkövetkezik, hogy az öregeket föl kellene váltani bár azokban az állásokban, amelyek még megmaradtak. Lasz. aki fel­váltsa őket? Az ősök munkája. Ez a falu a történelem folyamán is bizo­nyos állandó elzárkózásban élt. Ezt mutat­ják azok a „helytartósági végzések és sza­bályrendeletek“, melyeket lakosai a saját 19 30 / a ou A r 2 6. niegbünlette értő, »-Ivette tőle törvény nél kill mert határunkon senkim ). *•< in kic-.nj ''»•m nagy os/.tatt erdője nincs' . Az erdőkből a falu engedélyével vághatott csak. Juki any nyit, amennyit a falu megengedett l>»‘ nem leledke/tek meg a borról «.»ni „Aki koresmároskodik s bort illendőké-[ein InleltM* kiadja falubeli örökös marba. <tn bérnek; aki a kon ,inárosra támad, falu bosszúján maradjon 1 li pénzen d<- < ak i.é-t pénzért is szabad legyen bői árában egy marháját megkötni. Aki a bői árát tagadná, hűltél tagadja meg s a korcsmáros marad­jon kárban“. Aki ezek ellen vét fejezik he a köze! öl oldalas szabályrendeletet bárki legyen, nemes vagy jobbágy, tudós vagy jövevény, minden törvényes menedék kizárásával 3 forinttal büntettessék meg, mit rajta a 1;du. valahányszor vétkezik, felvegyen A székely ember elmondhatta, hogv az én falum az én váram. És jó. hogv ragaszkodik mindenhez. Ibi zidi György. maguk számára hoztak és amelyek a mai napig feninaradlak a levéltárakban. Ezek az iratok egvszersmint a székely nép törvény­tisztelő szellemét is mutatják. Ezeket a szabályokat először 1640-ben írták össze a következő indokolással: „Az elmúlt 1639-ik esztendeig ’ őseinktől, atyáinktól reánk maradt vég­zéseit falunknak senki meg nem háborí­totta, de a mostani ifjú rendek közül voltak, akik nem tudták a falu végzéseit, vagy nem akar­tak vele élni, de azokat megkezdték volt háborítani; ezért akarók egész falustól, hogy azok megirassanak s maradványról-marad- ványra megtartassanak“. A szabályok pontosan vonatkoznak min­den egyes dologra, ami a falusi ember éle­tével kapcsolatos. Először is arról intézkednek, hogy aki „a bírókról és esküdtekről gyalázólag szól. 1 forintra büntettessék“. Tovább látjuk, hogy „aki a falu gyepűit meghányja, büntetése 1 forint s a kár megtérítése“. Micsoda ősi dol­gok tárulnak ki itt a szemünk előtt! A székely faluban nem volt könnyű ide­gennek letelepedni, erre vonatkozólag itt igy intézkednek: „Ha valaki a faluba jön s örökséget vesz, addig erdeibe ne mehessen, inig 3 forintot nem ad áldomásul a falu­nak“. Általában legtöbb intézkedés az erdőkkel kapcsolatos, hiszen akkoriban ez volt a leg­nagyobb érték a falu számára. „Ki a falu erdejéből falu hire nélkül foglalt, a fala Kiadóhivatal keres minden országban, egy uj nemzetközi BEI»flL0-r0LYÓ!íiaT számára munkatársakat (mellékfoelal- kozás gyanánt) az általános repülésügyi szakköri kböl ( épülők, repülőtechniku­sok, repülőgép-konstruktőrök, repülő- motorszerelők, repülőgép-szerelők, stbd MEGFELEL Ö KÖZLEMÉNYEKÉRT H M \ o \ s HONORÁRIUM, »ä Kimerítő aján'atok ^Verlag Die Flug- 3fe] weit“ Leipzig. C. 1. Postschiiessfach BW W2. cime küldendők. I I Mozgósziniiázak műsora: SZOM B A T—V A SÄRHAP: CAl'ITOL-MOZGÓ: Premier! 4! , MUSKÉ­TÁS. Ói iási siker!' A sztárok filmje: Szőke Szakáll. Halmuy, Felix Bressart Huszár Pufi. Otto Malburg és a csoda­szép Aruiamarie Löwenson. EDISON-MOZGÓ: I. SZTAM BULI KÉMXÖ. Kémdráma. Fősz. Mvrna Lov, George Brent. II. A 24 KARÁTOS ÁRTATLAN­SÁG. Drámai vígjáték. Jean Harlow, Lionel Barrymoore. III. Micky Maus. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. MEXICO VIRÁGA. Főszerepben: Dolores del Rio. 11. VILÁGHÁBORÚ. ROYAL-MOZGÓ: Szombaton utoljára: A FE­KETE SZOBA. Boris Karloff-al. Vasár­nap premier: Josephine Baker, a világ­hírű néger sztár. ZOU-ZOU. iA fekete táncosnő. Film előtt u j journal. J.'•. KOR lílftTYíf S FIfl ET. CLUJ, CALEA MA RECH AL FOCH 2. SZÁM ALATT Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modern technikai berendezéssel és dasan felszereli: raktárral állunk a n. b. megrendelőink szolgálatára Specialisták vagyunk: acélárukban, láiszerészetben, borotva-köszörülésben, orvosi műszerek javításában! r I i I AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZEN­VEDŐKNEK megbecsüichetetlen szolgálatot tes* tz enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ kese­rüviz azáltal, hogy j tápcsatorna tartalmát ki­mé let esen levezeti és az emésztőrendszer mükö- dését biztosin elősegíti. Klinikai rapasztaLto< alapján kétségtelenné vait, hc^y ; FERENC JÓZSEF víz féloldali hüdésben fekvő betege-kné iţ általában mindig megtesz; a kellő hatást > ! igy nagy megkönnyebbülést szerez Nyolc hónapot kapott a csaló, ki Vasile» cu-Cantalnp feleségét becsapta. Bucureşti höl jelentik: Érdekes ügyet tárgyalt az II- fov-i törvényszék az elmult napokban. Tran- dafirescu-Frangopol ismert Bucuresti-i csaló állt a törvényszék előtt, aki éppen akkoi szabadult a Vacaresti-i börtönből, midőn ott a fekete-transzfer hőse: Vasilescu-Cantalup méltó helyét elfoglalta. Uj terv fogamzott meg agyában s felhívta telefonon Vasilescu feleségét, mintha a börtön igazgatója volna. Néhány udvarias és megnyugtató szót vál­tott az asszonnyal, majd „engedélyt“ adott, hogy ez nyolcezer lejt, fehérnemüeket s egy: szörmebundát küldjön férjének a börtönbe. Az „igazgató“ igen kedves volt s közölte, hogv a holmikért a börtön egyik alkalma zottját már útba is indította. Frangopol az­tán szeretője kíséretében megjelent a figyel­mességtől meghatott asszonynál s pénzt va­lamint ruhanemiieket vett át, hogy ezt Vaca resti-be szállítsa. Néhány órán belül kide­rült a csalás s a Bucuresti-i rendőrség a vén csalót letartóztatta. Frangopol bűnét a tárgyalás során nem tagadta. A törvényszék- nyolc havi börtönbüntetéssel sújtotta. Az iié let jogerős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents