Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-19 / 15. szám

ELLENZIK 1939 Jâtiotr ÍV um ■ Jßnn hu\a I. ;\vk mugjcltMit lU'.un «O éjiéi \it:m, 1> orosan és összetörve é$ na.vr:U).U »<sk;Hl\;\ n n\luroUtott I ;tn\oin ,-s U In'loguilhul öl. I ram \ olt enyém voll. IJgy, ,ilu»g\ m»II. NYm mondhattam neki, liojţv «'Itaszilal'ik rsak a/t nnmdhal* am: jöjj rs pilienleMl meg liliadl lejed in kt/d nii a rs kezd elölről ns végezd, hogv minden jól legven... Vsszonya voi­am s a. ass/oin nak oll ki ll maradni, miií csak egyet lélegzik, a maga párja mellett Mi lellem volna. ha nem dob­tam t'l magamtól, mig .szépen ment éle le és boldogan folytak napjai s elűzzem ajtómról, mikor bajiam volt é.s rám szorult?... Nem: hu ez u vétkem, ak kor soha fel ne oldozz. Ha ez bűn, ak kor soha eii llem könyörgéssel az egek hoz ne térj, hu ez löbenjáró, akkor hadd vesszek eí. ahogy ö nemsokára elve- szell, maga népének csatáján, hollók károgasa közölt, larkasok leptek csont jail. Vtyáin, kitartottam az. eretnek mellett, halála napjáig, uram, irgal­ma//: vállalok minden bűnt, amil lőtt, minden \ élkel. amil elkövetett, minden gyalázatot, ami a história lapján névé hez tapad... Leányom, én téged feloldalak... A îeghî • ’ó anrfo’ ?' ~vkéjnAsz csak öl ilyennel tnlát- hozoíi. — G B. Skaw, Oliver Lod^e, George Lan bt ry, cg worcesteri lelhész és egy csavargó Howard Coster neve fogalom Angliában, ó a leghíresebb fényképes?.. A fényképé­szet Lósziló Fülöpje, aki kizárólag híressége­ket fotograf ál. Amellett, hogy karakteriszti­kus, tökéletesen élethü és művészi képeket óinál, művelt, sokoldalú, rendkívüli ember, akivei egy Bemard Shaw vagy egy AJdous Huxley is szívesen elbeszélget. Még egy ne­vezetessége van ezenkivül Cos remek. Soha­sem fotograf ál nőket, akármilyen hitesek, vagy szépek azok. Az, ok nem n fényképész­ben, hanem a modellben keresendő, ugyanis a fotóművész kíméletlenül élethü portréi nem tetszenek a retusált, ideálizált ié-nyké- pekhez szokott asszonyoknak. Howard Coster rendkívül érdekes cikket közöl mostan egy nagy angol hetilap ha­sábjain azokról a világhirességekrol, akik modelljei, sőt barátja:- Cikkének „Az én öt épeszű emberem“ címet adta. A merész fo­tográfus szerint ugyanis mindössze öt olyan ember él Angliában — legalább is az ő is­merősei között — akik feltétlen normáli­sak, egészséges gon dói koz át uak és akiknek ítélete ezért okvetlen megbízható. Az öt em­ber a következő: G. B. Shaw, Oliver Lodge, a nagy tudós, egy 82 esztendős lelkész, Wor- cesterből, George Lansbury, a munkáspárt vezéi-e és egy hivatásos csavargó, névtelen vándor, aki derűs elégedettségben és nagy- nagy szegénységben róija a britt birodalom országutjait. Érdekesen okolja meg a hires fotóművész, hogy miért nevezi ezt az öt embert épeszű­nek. Kevés ember számára van értelme az élet­nek — írja —, de aki tudja, hogy mit je­lent, a körül az értelem melege sugárzik szét. Ilyen emberek közül csak öttel talál­koztam eddig Angliában. G. B Shawt uj oldalról mutatja be Cos­ter, elmondja, hogy a legtürelmcsebb mo­dell!, s hogy átlátszó kék szemei olyan tisz­ták, mint egy gyermeké. Első bizonysága a nagy iró annak, hogy ostobaság azoknak a kritikusoknak a véleménye, akik egy-cgy uj darabja után igy fejezik be a kritikái: Shaw bizony már öreg ember — Shaw teste öreg, de szelleme ragyogó, friss és sziporkázó. Élete utolsó percéig friss lesz és a lélek s ez az. agy, amely nemcsak gúnyolódni tud. Shaw tud és .akar segíteni embereken, fia­tal és küzdő tehetségeken, de persze ez. a Shaw egészen más ember, mint az, aki G. K. Chestertonna] vív szellemi párbajt. George Lansbury. a népszerű munkásvezér olyan határt lett Howard Costcrre, mint „magános és biztos sz-klu az emberek há­borgó tengerében“. Lansbury egy nag) ide­álért él s elveitől sohasem tér el. Mindösz­tu/: nz percnyi ideje volt a Vényképé«, szá­mira, oröv, ttma hangján bocsánatot ként* hogy sietni kénytelen. Fehér pcxfaszakâLlu és bajusza, jellegzetes arc« von a hires poli­tikusnak. Sir Oliver Lodge, .1 föld egyik legnagyobb természet tudósa nagyon öreg már. Csodála­tosan szép ember, hatalmas homlok« mögött tiszta és bölcs gondolatokkal. Az cm ben tu­dd' legnagyobb lokál érte cl n a lélekben való hite olyan szilárd, hogy hit én />zcrct.-t lesz úrrá azokon, akik körülötte vannak. A worcesteri templom Willian aiyája 82 éves, mosolygó, jóságos lelkész. Nála :« az. élet céljának tudatossága a legnagyobb tu­lajdonság, mint Sir Oliver Lodgenál. És az emberi jóságnak és megértésnek legmaga­sabb foka. És végül egy névtelen vándort emlit Cos­ter, akivel műterme közelében találkozott egy napon. Magas, cső én szétverne rongyos ember, szilárd és erős testű, derűsen ko­moly, szakállas arcú. A csavargó fázotr és Howard Coster műtermébe hivra egy csésze teára. Úgy fogadta el a meghívást, mint egyenrangú ember, méltóságteljes volt és nem alázatos. Teljes fesztelenséggel ült az elegáns stúdióban, mint jól nevelt emberhez illik. Semmit sem árult el Costcrnck előbbi életéből, de mikor a fotóművész megkérdez­te tőle, hogy van-e munkája, azt válaszolta: Mi haszna lenne ennek? Amikor rossz az egész földi gépezet. Egyik ember a másik ellen... Aztán elmondotta, hogy értelmetlennek találja beállni a versengésbe, mert nincs mi­ért. Igényei nincsenek. Megy « mezőkön, nézi a mezőket, a virágokat, a madarakat. Télen sem pihen. Senkije sincs. Érzi az éle­tet önmagában és maga körül. A várost nem szereti, nem birja embertelenségét, versen­gését. A csavargó legelégedettebb és legboldo­Watson Kirkconnell, az Angol Tudomá­nyos Akadémia tagja, egyetemi tanár Petri Mór legújabb verskötetéi ismertető cikket irr egy winnipegi újságba. Watson Kirkcon­nell az európai költészet történetén dolgo­zik, a világhírű nyelvtudós a költők ver­seiből fordít is angol anyanyelvire. Ez a cikke annál közelebbről érint bennünket, 1 hogy Petri Mórról, a kiváló erdélyi költő­ről szól. ki az Erdélyi Irodalmi Társaság­nak cs Petőfi Társaságnak js tagja. Petri Mór évekkel ezelőtt szerkesztője volt a „Szilágy“ című hetilapnak s megírta a leg­nagyobb és örökbecsű heh’történeti mono­gráfiát a Partiumról 6 hatalmas kötetben. Azóta Petri, még a háború előtt Budapestre költözött, de megmaradt szivében, lelké­ben hűséges erdélyinek, aki mind g igaz sze­retettel érez és gondol reánk. Az angol cik­ket, amely „Napnyugta a Parnasszuson“ cí­men egyúttal a pártatlan esztétikust is mu­tatja — hű fordításban közöljük: — Bizonyára mindenki emlékszik hosszú nyári napokra, om-kor a hajnal hasadás és a naplemente rövid időközeit kivéve, felhők borították az égboltozatot. Evén nap lehet a szimbóluma Petri Mór, a magyar lírikus, költői pályafutásának, aki, miután egy kötet válogatott költeményt 1892-ben publikált, majdnem egy félszázadig várt, amig 1933- ban közzétette Magyar Szonettek s egyéb versek című kötetét és 1935-ben legutóbbi kötetét, a Megifjodás Varázsregéje cimen. — Petri Mór Tasnádszarvadon, Szilágy megyében született 1863-ban. A Zalau-i re­formátus kollégiumnak volt a tanára és sok éven át mint tanfelügyelő működött Buda- pesten. Érdekes megemlíteni azt, hogy Ady Endre, a modern magyar költészet legszen- vedé yesebb jelensége, tanítványa volt Za- laun és hogy Ady Endre viharos költészeti pályája csupán töredéke Petri Mór hallgatása korszakának. Most végre gyönyörködünk s szépséges őszi naplemente élvezetében, ame­lyen keresztül Petri Mór helyet biztosítót! magának a magyar költészet klasszikusai kö­zött. — Legutóbbi kötete 53 év fi882—193 0 cddgi kiadatlan költeményeinek sorozatát öle.: fel, amelyeket a költő érdemesnek fart arra, hogy az utókor számára megőriztesse­nek. Tárgyainak skálájában szokatlanul nagy’ a változatosság, a klasszikus témákban: „Se- miramis“, „Saguntum“, „Socratc.s“ és »Phi­dias“ éppen olyan otthonos mint a bibliában „Dánéi“, „Betlehem csillaga“, vagy a ha­gyományos magyar tárgyakban: mint „Csa­ba“, „Attila“ és „Hadúr kardja“. A világ- irodalom kimagasló alakjai is megihletik: „Bums“, ,,Camoen.s“, ,Mick:ewicz Adam“, „Tasso“ és „Cervantes“, kortársait éneid: meg „Walt Mason“ és „Eliejsa Landi“ cimü költeményeiben. Olyan, iró költészete az övé, akit hosszú életpályáján végig az élet megnvil vámilásai minden változatukban megjblettek, széleskörű és nagy rudást bizo­ny’ tó olvasottsága felkeltette érdeklődését minden iránt, amit meglátott. Petri Mór a Parnasszusnak nem lármás szavú lakója. Ha müveiben nem találjuk is tanítványának, Ady Endrének, intenzív bvroni erejét, de hiányzik az ő költészetében ez utóbbinak a modern élet mély visszássá­gaitól megzavart érzése is. Potri költészeté­ben nincsen indulat-láva, amely az ösztönök balvégzetű mélységeiből tör elő, nincsen ben­ne lázas képzelődésnek a félhomálycssága, amely bőséges, de beteges tapasztalatoknak idegen szerű szimbólumait festi le. Mint ahogy a művészete számos hagyományos formának, különösen a szonettnek mesterien eizelTált müve, úgy szelleme is őrzi a tartózkodó nobilitásí, a szivnek nemes és gyengéd tisz­taságát, ami olyan ritka a mai megzavart életben. A magyarok igazán büszkék lehetnek arra, hogy ilyen kiváló szellem ottan él kö­zöttük, hogy alkotásaiban. gyönyörködhet­nek. „Fóiíile“-va'l végződik a köt er, tele olyan egyén gyengéd melankóliájával, aki élete alkonyában nem lát keserűséget, szen­vedő lemondást. Waíison Kirkconnel végül .saját fordításá­ban bemutatja a „Finale“ cimü verset. Gy. Japánban nem divat többé a mandulaszem Uchida professzor csodamütétoi BERLIN, (január). Uchida tokiói protev/ szór, a világhírű japán szemész most Béri n- ben tartózkodik. A professzor Tokió 3e-/ modernebb negyedében magánklinikát tar! fenn. Már a korareggel 1 órákban zsúfolva van előszobája férfiakkal és nőkkel, akii. szemoperációt akarnak végeztetni vele Uclvida professzornak az a spéci álltává , bog}’ a ferde japán szemeket európai metszé­sű szemekké változtatja át. Japánban egy re erősebben hódit az európai ízlés és ennek hatása alatt megváltozott az ősi szépség- ideál is. A mandulaszemet, amelyet a régi japán költők annyiszor megénekeltek, már nem tartják szépnek. A japánok szemhéja vastag zsírréteggel van párnázva, mely félig clföd. és benyomja a szemet. Ha ezt a zsír­réteget dtávoliíják, a szem olyanná válk, mint az európaiaké. Uchida különösen ab­ban remekel, hogy' az operációnak a leghal­ványabb nyomát sem lehet észrevenni az átváltoztatott szemeken. Külön fonalat talált fci. amelyet saját laboratóriumában állít e!Ő. Ezzé? varrja be a sebeket. Ennek a fonal­nak a titkát más nem ismeri ér* ezért Ucbi- da professzornak nincs komoly verseny­társa ezekben a „szemegyenesitő" operi dókban. Egy-cgy operáció állag 5 percig tart és 50 yenbe kerül. Uchida körülbelül 50 ilyen operádót végez napomra. A zsirré- reget, amit koperál, meg szokta őrizni la­borator urnában. Hosszú polcokon jelenleg 17.CCO ilyen zsirréteg sorakozik apró üve­gekben. Japán hiúságok vására... Még egy nagy kozmetikai csodának a titkát birto­kolja Uchida professzor. A sötétbarna japán szemet kívánatra kékké, zölddé, vagy bármi­yen más színűvé tudja változtatni. A nők többnyire kék, a férfiak pedig zöld szemet akarnak. Uchida Berlinben végezte tanul­mányait. Most is azért jött Európába, hogv régi tanárát, Krückmann professzort meg­látogassa. A berlini egyetem szemkiin’kája ünnepélyesen fogadta a világhírű japán pro­fesszort és megkérte, hogy mu-tasson be egy szemoperádót is. Uchida késznek nyilatko­zott rá, de eddig még nem akadt pádens a Berlinben élő japánok között, aki alávetette volna magát az operációnak. Mindenkit érdekli világhírű ujdonságoKf NifíCS TÖEBE MUNKANÉLKÜLISÉG mert mind n száltudás nélkül, saját lakásá­ban féri!, nö vagy bármey serdültebb gyer­mek is. már 500 Isitől kezdő befek­tetéssel ái.andű és vagyoni je­lentő keresetet biztosit magának, ha váJaszbélyeg beküldésével kéri azonnal elkül­deni a csodasr.ámba menő Ingyenes tájékoz tatónkat, mely magában foglalja gazdag és változatos, eddig még sehol nem lélező világ­újdonságainkat. KÜNSTLER. Oradea, Alea Romei No. 2. Svájc: December havában jelennek meg az 1935. évi Pro Juventute bélyegek. A 4 ér­tékből álló sorozat első három értéke a Ba­sel, Luzern és Genfi kantonok népviseleteit ábrázolják, mig a legmagasabb 30 Centes bélyegen Stefan Franscini arcképét láthatjuk. A négy érték a következő: 5 + 5 cent zöld-sárga. 10 -}- 5 cent ibolya 20+5 cent piros 30-f-10 cent kék Románia: A jelenleg forgalomban levő nagyalakú „Lei Posta“ felirásu sorozat ki­egészítő értékei a 16 és 20 lejes a napokban kerültek forgalomba. A bélyegkép teljesen azonos a 6 lejes bélyegével, csupán a bélyeg szinében van eltérés. r6 lei kékeszöld 2C lei téglaszin, Hollandia: December hó középen került Hollandiában is kibocsátásra a „Voor hét Kind“ (a gyermekekért) jótékonysági .soro zat. Az almát szedő gyermeket ábrázok' sorozat 4 értékből áll és jótékonycélra fel­árral árusítják: i % cent karmin 5 cent zöld 6 cent íeketésharna \iVi cent kék. Angol ircdalamtörténetiró egy erdélyi köMarői átaludt, Marthe kimegy a konyhára, hegy­iére iránt érdeklődni. — Hol van Jui ette? — A szobájában — feleli kedvte enüi a szakácsnő —, nem nagyon szívlelhetik egy­mást. Leberquoi.sné felsiet a mellék.1 épcsőn, de a küszöbön megkövültén áll meg. Megismerte az ura hangját. — Az ember uralkodik magán — mond­ja Paul ingerülten, — mi hasznod lenne benne, ha ő megtudná? Ami megtörtént, megtörtént... de neki nem akaróit fájdalmat okozni. Zokogó hang válaszol: — Ó, ezt nem bírtam elv seini, mikor meghallottam, hogy a mi kis leányunk őt mamának szólítja. Marthe csöndesen visszamegy a lépcső­kön. Most ő .sápadt el, az arca fehér, mint a fal cs jéghideg, a szive vadul ver... .Min­dent megérteit. Marcdllne a Paul leánya, akit fedele alatt felnevel, akire ráíratta a nevét, —- a gyermek, ak.t ő nem tudott neki adni s akivel Juliette ajándékozta'meg. Ó, hogy tud egy férfi csalni! Mért nem vallotta meg neki? Miért? A tükör vissza­veri feldúlt, fáradt vonásait, táskás .sze­meit. Hangosan mondja maga elé: — Istenem! Istenem! Ha tudtam volna1 Nem érzi pontosan, hogy akkor mi tör­tént volna, — de mindegy! Marcelline fölé hajolva, mohón vizsgálja. — Csakugyan hasonlít egy kicsit Paul hoz... Nem fogja elküldeni Julietteí, de ez ez édes, kicsike nem tudja meg soha — amit hallott. — Soha! Franciábó: fordította: Csik.szentm:há'yi SÁNDOR ANNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents