Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-19 / 15. szám

TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. 141.1(1/191«

&

ARAS LEJ

i-rvuir-v4\ ,.

tilílN •;

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Cluj, Calea Morilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii y ízám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS

Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi áLlamokba. csak a portókülönbözettel több

LVII, ÉV FOLYAM, 15. SZÁM.

VASÁRNAP

19 36 JANUÁR 19.

A pénz

mozgalmas életet kezd élni, (innak ellenére, hogy európai állam háborút folytat és két felől is: Keletafrikából meg Keletázsiából a világháború lehetősége fenyeget. Megint leszögezhetjük, a megrögzött szabályok, szinte mondhatnák, a törvények megingását. .4 pénznek rejtekeznie vagy belső-külső lényegében gyöngülnie keltenék és mégis inkább az ellenkező mozgalmasság gyakorolja. De a gazdasági válság is sok helyt az elmélyülés és kiterjedés helyeit meglepetésszerűen hátrál a javulás irányzata elől. Akár igy van, akár nincs egészen igy, tény, hogy a pénz élete föltűnően mozgalmassá lett és nem a zson- gitó belövelések miatt vagy a kaland kockázatából. Sok helyt és különbőzökép. A helyzet oly élénk, mint amikor Anglia egész sor államot magával ragadott az arany alaptál való elszakadás után, vagy amikor az Egyesült- Államok ezüst politikája középeurópai s ázsiai valuták élénkülésére vagy javulására vezetett. Most ismét valami titokzatos ösz- szefüggésben tapasztalunk pénzügyi „állha- t at lanságokat“ és pénzügyi rendelkezéseket, amelyek gondolkozóba ejthetnek, föltétlenül bevezetései valami nagy, édes sejtelemnek. Az emberiség kezd hinni a biztosított gazdálkodás és a munka értékében, kezd bizalmat vetrtí a forgó pénzben s már hiszi, hogy az arany korlátlan uralma vagy félkegyelmű bálványozása véget ér, sőt ami mindennél többet ér, hogy a gazdasági váisóync •> (/éjszakod és talán most még hosszan elkerülhetjük a világháborúi. A nagy hangulatváltozás, amely Olaszország gyöngülő érdekeit szeretné szabadjára hagyni és a tengeri haderők londoni értekezletéről történt japán lei- vonulás és okvetetlenkcdés ellenére nem nagyon berzenkedik lényegesen a Mnai—mongol események ellen, úgy látszik az európai köziélek meghátrálását jelenti a háborús kockázat előtt és a nyárspolgári vágyat az általános gazdasági jólét és nyugalom ideiglenes helyreállítása iránt. Így a pénz mer mozdulni, még újabb orosz államkölcsön formájában is.

Csak e külközéleti és világgazdasági derűlátással, a nagy leszámolások elől való kevéssé hősies megfutamodással magyarázhatjuk a pénzügyi mező uj elevenségéi és készülődését. A Supreme Court hiába fur egyik léket a másik után Roosevelt sarktör vényeibe, hiába indítja ellene a republikánus párt a legggüilölködőbb választási harcot, valószínűleg Hoover újabb elnökjelöltségére, hiába ijeszt a 3 milliárd költségvetési hiány és az államadósság szinte a háborús nyereséggel egyenlő magassága, mégis mint a golfáramlat hömpölyög az Unió felé s már a tizmil- liárd dollárnál nagyobbra bővítette az aranytakarót. Sőt a többi világban lázasan folyik a papír dollár fölhalmozása. Feszült légkör ellenére is két Balkán állam függetleníti magát az aranyfrank rögzítés politikájától és bátran kezdi a leértékelést és pénzdnzzasz- tást, hogy a megkezdődött gazdasági föllendülést még gyorsabbá és teljesebbé tegye, holott azelőtt a fordított módszert javalták. Jugoszlávia revalorizálja dinárját, hogy még- többet adjon el az uj angol piacon a megtorlást politikából kilépett államok helyén. Ezzel a pénzpufaszfássál a mezőgazdasági adósságok csökkentését is el akarja érni konverzió nélkül. Bulgária szintén a gazdasági lendület örömében 36 százalékról 25 százalékra csökkenti az arany lépcsőt s a lassan-las- san szaporított bankóval fizetési és kereskedelmi mérlegét kívánja megjervitani. A leg- örvendelesebb, hogy a lej napok óta lassan, de föltűnően javul, holott a drágaság fojtogat. Azonban a tengely visszabillenése a francia sarkcsillag felé; pár mozdulat az óriási panamák ellen, u Nemzeti Bank hivatali erkölcsének a megtisztulása és parányi többlet biztosítása a háztartásban és költségvetésben rögvest fölébrcsztelle a hitelt és bizalmat, ami a külföldi hullám hátán a lejt erősíti. Ha fokozni bírnánk az uj francia jóindulatot és eltiporni a szélsőségek tűzfészkeit, ha követnénk az uj balkáni pénz- politikát, hamar itt volna megint a régi egészséges lej, a régi lehetőségekkel.

Arc«g!iai és ír&ncá&oir$Még közölték Berlinnel, hagy újabb katonai meg- áfiápoJásuk nem terjed ki a francia—német határra. — Hatvanezer

katonát külciiek Egyiptomba az angolok

MoioszoK ggffzelme iolo mellett fölmentette szomâll-f gnarmalahal az aBesszin Betörés vcszeSelmétSI

Az abessziniai esőzés megszűntével az olasz hadműveletek nagy erővel indultak meg újra. Délen visszaszorították a Szomáli határtól Desta Ras csapatait, amelyek Graziam tábornok hadseregét hátból fenyegették és lehetetlenné tették eddig számára a Harrar irányában való előnyomulást. A doloi ütközet után Olasz^Szomáliát nem fenyegeti többé az, hogy abcsszin csapatok árasztják el. A most következő napokon fog kiderülni, hogy Graziam tábornok doloi sikerét milyen irányban tudja kihasználni az észak felé vele szemben álló abesszin front ellen. Az északi fronton, Tigre vidékén minden jel szerint szintén küszöbön áll az olasz támadás, melyet BadogHo marsall hosszú heteken át készített elő. Olasz lapok már közük a feketeing'es csapatok kiáltványát, melyből nyilvánvaló, hogy a harc rövidesen fellángol a tigrei fronton is.

Diplomáciai téren minden érdeklődés a hétfőn kezdődő genfi tanácskozások felé fordul. Eden és Laval vasárnap indulnak Genfbe. Most már bizonyosnak látszik, hogy Olaszország népszövetségi főképviselője, Alo'si báró is Genfbe utazik, ami arra mutat, bogi’ a népszövetségi fővárosban nagyjelentőségű tanácskozások lesznek. Eden külügyminiszter tegnap választókerületében beszédet tartott, melynek kijelentései ugyan csak általánosságban mozogtak, de mégis éles hangon fordultak azok elien. kik a nemzetközi viszályok népszövetségi rendezése helyett a háború eszközét veszik igényim. Edén beszédében felhívta a népszövetségi tagállamokat, hogy vállvetve küzdjenek az ilyen támadók kísérletezései ellen. „A béke kollektiv rendszerének elég erősnek kell lennie ahhoz, — mondta Eden — hogy minden körülmények között elkedvetlenítse a háborús támadókat és hogy megadja a szükséges rugalmasságot arra is, hogy az elkerülhetetlen változtatásokat a nemzetközi életben még idején hajtsák végre“.

Anglia és Franciaország követei tegnap Berlinben lépéseket tettek a földközi-tengeri angol—francia megállapodással kapcsolatban. Megírtuk, hogy ez a megállapodás a németek szerint a francia—német határ védelmére is kiterjed, amit Berlinben a nemcsak Anglia és Franciaország között létrejött locarnói szerződésbe ütközőnek tekintenek. Az angol és francia nagykövetek hangoztatták Berlinben, hogy a földközi-tengeri megállapodás tisztán a szankciós politika lehető következményeivel áll összefüggésben és a rajnai határvidékre nem terjed ki. A francia nagykövet azonban ehhez a kijelenthess niég hozzátette, hogy a Rajna-vidék demilitarizálásának német részről való megszüntetése esetén Franciaország is kénytelen volna megfelelő ellenrendszabályokat foganatosítani. Ez a kijelentés rávilágít arra, hogy miért tartották Párisból és Londonból annyira fontosnak a Rajna-vidéki francia—angol megegyezésre vonatkozó hírek gyors megcáfolását.

lücn mm ncsiéttc a kQlpolHlhárOl

LONDON. (Az Ellenzék távi rata) Eden Ikül- ügytl és népszövetségi miniszter Lamington- ben nagy beszédet mondott, melyben többek között a következőket jelentette ki:

— Még igen sok tennivaló van bátra, mielőtt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy sikerült valóra váltanunk a kollektiv biztonság elvét. 1936-ban és 1937-ben még sok erőfeszítést kell tennünk és áldozatot hoznunk, hogy megakadályozhassuk a „támadók“ ki» sérletezéseit. A népszövetségi tagállamoknak, amelyek vállvetve küzdenek, szoros egyezségre keli lépni, hogy

bebizonyítsák a támadó országoknak, hogy a jövőben az elégedetlenségek megoldásá- nak egyetlen módja nem a háború, hanem a békés eszközök lesznek. A békés eszközök vezethetnek egyedül sikerre, ezt kell a fejükbe véssék. Nem maradhatunk egyedül, az összes Genfben lévő államoknak egyesülniök kell.

A béke kollektiv rendszerének elég erővel kell bírni ahhoz, hogy effektiv módon is eí- ked vétlen itsék a háborúzókat és hogy* meg legyen a szükséges rugalmasság a háborút előidéző okok kikerülésére, előnyben részesítve a szabad beleegyezéssel létrejött szükségesnek látszó változtatásokat a maguk idején. A közös akcióban a világháború alatt semleges magatartást tanúsító államoknak

I is részt kell vennie. Angliának semmi kifogása nincs egyetlen, állammal szemben sem, de mint a Népszövetség tagjának kötelessége fellépni a népszövetségi alapokmány megszegőivel szemben. Békét kívánunk és boldogok lennénk, ha jó egyetértésben dolgozhatnánk együtt úgy a népszövetségi, valamint az ez intézményen kívül álló államokkal, különösen pedig az Egyesült-Államokkal.

Angol—francia cáfolatok — Berlinben

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden és kísérete vasárnap este indul Genfbe. Hivatalos részről tegnap kiadták a következő hivatalos kommünikét: Az angol kormány berlini nagykövete, sit Eric Phipps utján közölte a német birodalmi külügyminisztériummal, hogy

a francia—angol tárgyalások a földközitengeri helyzetet illetően folytak s a megtorlásokkal és azok várható következményeivel foglalkoztak.

E tárgyalásokon a rajnai kérdés és segítségnyújtás nem került szóba. Ezért angol részről indokolatlannak mnnősitik egyes német- országi sajtóorgánumok hadjáratát a francia •—angol tárgyalásokkal kapcsolatban. A Press Association közi: azt «.z értesülését.

hogy sir Eric Phipps kijelentései kielégítették a német birodalmi kormányt.

PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtóban az a föltünéstkeltő hir látott napvilágot, hogy

Németország a francia—angol tárgyalásokkal kapcsolatban, valamint a rövidesen ratifikálandó francia—orosz megegyezés miatt a békeszerződés által demilitanzált rajnai zónát meg akarja szüntetni és katonaságot helyez erre a területre.

Ezzel kapcsolatban beavatott helyről jelentik, hogy Francois-Poncet francia nagykövet tárgyalt Rülow német külügyi államtitkárral és kijelentette, hogy a francia- orosz egyezmény nem irányul Németország ellen. Ezzel kapcsolatban Bülow államtitkár kijelentette, hogy a derailitarizált zóna megszüntetéséről elterjedt hir tévedésen alapsz'k és nem felel meg a valóságnak.

LONDON. (Rador.) A Reuter-ügynökség jelenti: A berlini angol nagykövet legújabb látogatásának a német külügyminisztériumban az volt a célja, hogy informálja a német kormányt a francia és angol szakértők tárgyalásairól. Ez alkalommal nem volt szó Franciaország keleti határairól. Ezzel szemben úgy látszik, hogy a berlini francia nagykövet ottani tárgyalásainak célja az volt. hogy Franciaország ujaibb biztosítékokat kapjon arra nézve, hogy a rajnai demálitari- zált zónát nem fogják megsérteni. Az angol demurs alkalmával ezt a kérdést nem érintették.

Angli» egyiptomi készülődései

RÓMA. (Rador )— A Giornale d‘Italia cikket közöl az angolok egyiptomi katonai készülődéseiről és azt állítja, hogy

az angolok eddig 60.000 embert összpontosítottak Egyiptomban, számos páncélos autót és 900 repülőgépet.

Az összes utakat kijavították. A pusztában I sokszáz ciszternát építettek, amelyekben vizet raktároznak el. Kit akarnak itt az angolok félrevezetni, amikor azt állítják, hogy ezekkel az intézkedésekkel Egyiptomot akarják megvédeni egy Lybiából érkező képze letbeli ellenség ellen? Jobban mondva mi a különbség a defenzív rendszabályok és legfélelmetesebb offenzív bázis kiépítése között, amelyet létesítettek néhány hónap alatt egy olyan pusztaságon, mint az Egyiptom 69 Lybia közti terület0 — kérdi az olasz félhivatalos lap.

Nagy olasz győzelem a déli fronton

RÓMA. (Rador) — A mai hivatalos hadijelentés szerint a Canale Dorianál január 12-én kezdődött ütközet Graziam tábornok csapatainak teljes győzelmével végződött.

A megvert ellenség most rendszertelen visszavonulásban van. Az abesszin hátvédek utolsó ellenállását Is megtörték az olaszok, akik az egész harcvonalon előretolták állásaikat.

Desta Ras csapatainak rendje felbomlott és a karavánutakon vonulnak vissza északra Dolo irányába.

(Folytatása a 16 oldalon.)