Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-19 / 15. szám

as fí L L f? N Z P K MIT IK A KOMÁN SAJTÓ IlirUvsitékok. M«ck Néme­tek, Rádió. Sajtó. UNIVERSUL: HivauW Macis.-uh. ;.vi.<u >t lumo/^ imiu-Mví\U"> irányzatot mutat Hom.iiv>A~ mu, A gyilkosság, emberölés. rablás miatt clitel- t.'k kivel ötvon s'/.i. ilókcit teszik ki .1/ c5*tt v .idiot tiknak. o:S-iv.n összesen 2696 büntenvt höwtcek «I cio t>r.'/ gban > 0/ %i ,so im i 1 -t i-«.1 emelkedett 19:: ben. li-enhét s/’/.tlekos szj po­ruké rövid idő akut. 1928 Watt 47:: vádlottból .'4tt' volt elitéivé. i9ţ:-bcn V-t” kö/ül ’S7S. A t, ■ .ilko-nakn.il K n.tg\ emelkedés (46 '■''a.' .t'ok'l tap.is7talb.KvS. OK art jelenség ez, ami ellen n társadalomnak védekeznie kell. A védekezés ■ 'onl'.in gyönge, nagy közömbösség 11 pasztaIha­tó. V. vij büntető perrendtartás tervezete n> u- g.tti mintára, ezért akar«.;, bevinni bíróság ei- nülőik 37 esküdtek tanácskozó termébe. Vannak olyan perek, .melyekben a kö/.önsíg s folyosó befolyást vik.tr gyakorolni a:- esküdtekre. b.zt kell ellensúlyozza .1/ elnök jelenlétévo:. A v 'áft- hiboru ut’n • bűnözés mindenütt emelkedett, miután alább szállt az erkölcsi szinvond •' •*» vend s í egyelem érzete. Biztosítékot kell tehát keresni a személy es vagyonvédelem hatható- S bb kifejtóv-é 0. EPOCA: A bukovina választás hőse: Nicht* ar Robi: t mitóképc'/dét véglett Cern tutiban, majd he vette- tanitói kinevezést nyert Hotin- b.tn. Szerette .1 cserkészete: cs a Hotini-i tör­vényszék 1420 rktóber 6-án kelt. 96S. szimu ité- ítével y luvi top házra ítélte, miután meg nem engedet; dolgot követett cl cserkész-pár tncsnoki minőségében. Népi évvel később "ztán ugyanaz a törvényszék vádelejré., tolvtár. felmentette. Aztán kocsmát nyitott R.td.iuti-ban, hol .1 tör­vényszék 19m, szeptember 26-án kelt 202. .szá­mú Ítéletévé y hívj fogházra Ítélte a bukovinai büntető törvényköny vbm irt bűncselekmények miatt. Fz . pe* maag sincs jogerősen befejezve, miután a képviselő’ sérthetetlensége ''•éti a vád lostat -Az egyházzá! való kapcsolatiról a buko­vinai Birkenteid mesélhetne. — Wjldrrtan és Fischer, akik egyházi erdőket rervne tek k; s miliiój károkat okoztak. Robunak mi palotája van Ra dauti-b.cn. töpbszizez0- lej értékű bútor­ral berendezve. Így beszelik. A Prcssncr—Bitter —Rosenkranz f .termelő cégeket támogatta. Sok voin.t elmondani mindazt, amit Robu felől Ccr- nauti-ban hallottunk TARA NOASTRA: Az Apar.re Naţionala“ nevű időszaki lap Jta-sábjain dr. Róbert Koch po?itk.ai barátunk, a bcsszarábjai nemzet: tagozat alelnökc, cikket irt .1 német kisebbség ét a nemzeti keresztény ixb't viszonyáról. Robert Koch Írásából megillap-tható, hogy kisebbség és kisebbség koz: négy különbség van -A Fabrjcots s Hans Orró Róth vezetése alatt álló német ki­sebbség üMozi azokat a németeket, kik a nem­zeti keresztény pártba iratkoznak s . besszará- biai német „Volksnach“ sajtóhíborut indított a párthoz tartozó németek ellen, akiktö1 yz Er- délvből és Bánságból érkező segélyeket megra­gadja. Mi; ykarnak? összeütközést a románság­gá , melyet .arra köteleznek, hogy ellenségnek tekintse őket. Igaza, volt annak q németnek, aki ’ mosc ez: a verset szövegezte: „Eure „jso'itik“ Herr Fritz, ist bios cm schlechter Witz! Sc da** ich sagen muss: — Nur nicht Fabritius! Und selbe* ist ärgster Noth: — Auch kein Hans Otto Roth! „VoUcarath“ jedoch., mag, sein, als ..Rath fuers Volk“ — •allein!“ Szívesen üdvözöl- jük azokat a németeket, akik épitő munkát akarnak végezni a román nép keretében, — ir­it -n Tara Noastre. DREPTATEA: A Bucurcsti-i rádióban vizsgá­lat folyik. Teljes rendetlenség uralkodik ennél a vállalatnál. A vezetőség estik barátait engedj .1 mikrofonhoz, akik jobboidj;; propagandát foiy- aatreak. 5,Rádió-Bucureşti“ ; parlamenti rend­szer ég alkotmányosság ellenfeleinek otthona. — f őleg a nemzet: keresztény pártot szolgálja an­nak dacára, hogy nem beszelhetünk diktatúrá­ról. Ezt ta visszás helyzetet meg ke'l szüntetni. Egyéb bajok is vannak a r;diónál. A könyvelés­ben nem alkalmazzák az állami számviteli tör­vényben előirt szabályokat. Petre Stefanescu belügyi inspektor folytatja a vizsgálatot, mely­ről az Universul következőket írja: .Mindenek­előtt az áiiáshc mázasokat kell megszüntetni. — Aztán, — nem lehet valaki egy személyben vevő és eladó is, midőn szükség van a rádiónál bizo­nyos 'anyagokra. Meg kel vizsgáin: tárgyilagosan n számadásokat, de nem úgy. mint egy ,,cenzor“ tette, aki ,,felmentvényt“ adott az igazgatóság­nak. Akármennyi halasztást is adnak, a büntetés nem fog elmaradni.“ ROMANIA NOUA: Az erdélyi cs bánsági romén sajtószindikátus határozati javaslatot fo­gadott el és tilt'közősre jelentette be azon rende­setek ellen, melyek megtiltják a hatóságoknak, hegy folyóiratokra és lapokra előfizessenek. — Tudjuk, miként történt ia világháború előtt Er­délyben, midőn a „Huny-rd vármegye“; „Törd-- Aranyos“; „Déva és Vidéke“; „Krassó-Szörény" a többi lapokra magyar érdekből mindenütt előfizettek. Minden lap szubvencióban részesült s két példányban rendelték a kormánypárti és ellenzéki magyar . napilapokat, hogy segítsenek. A szokásból valósággal törvény lett. Jó és dicsé­retes rendszer volt ez ez ő szempontjukból. A közjogi változás után a román lapok megszapo­rodtak. így volt ez 1922-ig, midőn a liberálisok csak az ő lapjaikra való előfizetést engedték meg a miniszteri födsz tv iseíők által szerkesztett lapok mellett. Kétmillió leit fizetett minden me­gye és törvényhatósági város ezekre, ami -aztán a román vidéki sajtót tönkretette. Pedig a ro­mán sajtó nemzeti ügyet jelent a csatolt terüle­ten s igy támogatni keli, tekintet nélkül arra, ín ilyen a pénzügy; helyzet Helyesnek tartjuk te­hát «z erdélyi és bánsági román sajtószindikátus határozatát, annyival is inkább, mert az erdélyi és bánsági román sajtó igen nagy áldozatot ho­zott és hoz a felsőbb nemzeti érdekek szolgála­tiban. A sajtót támogatni erkölcsi tradíció. Írja a Romanis Noaia. Vegyen házhelye« Cinjen, a város legszebb ré­szén, az Andrei Ma­rosan utcában, — 3 per;re az autóbusz »Kiállótól, napos o d Ion levő massziv altalaj», csak most parcellázás alá ke­rülő. sima területen fekvő telkekből. — Vízvezeték, kanális és villany! — Előnyös árak! Értekezhetni: ÜGYVÉDI IRODA, Calea Victoriei No. 21 A hei világpolitikája A genfi tanácskozások uiabb megkezdése előtt Diplomáciai gonosznyelvek a következő I mulatságos cs főleg tanulságos történetet mo- I sélik Párisimül A spanyol—francia határon egy szórako­zol! tyuk tojást tojt. pontosan a halárvo- ! nalrn. A határ két oldalán lakó parasztok j összevesztek a tojás fölött. A francia parasz­tid magukénak igényelték, mert szerintük i n határvonalon k-vő tárgyakra Franciaorszá­got illeti az elsőbbség. A spanyol parasztok ugyanilyen ebnen szintén magukénak igé- í nyelték a tojást. A vita annyira ohnérgese- i dőlt. hogy véres verekedésre került a sor. A i dolgot a két szomszédos község bírái vették kezükbe, de csak elmérgesitették a vitát. Nem volt mit tenni, mindkét részről a kormány­hoz fordultak. A kormányok szintén nem tudták békésen elintézni a . . . diplomáciai 1 v:tát és más megoldás hijján népszövetségi tanács elé vitték azt. A népszövetségi tanács a/ ötös bizottság bölcs elintézésére bizta a dolgto. Ez az nréopág azonban szintén nem tudott megoldáshoz jutni. Sürgősen összehiv- j fák tehát a 13-as bizottságot, mely ugyan- ! csak nem 'tudta megtalálni a nehéz kérdés- J ben a békés megoldás útját. A Népszövetség I teljes ülése végül is a 18-as bizottságra bizta a dolgot, amely alapos és hosszas megfon­tolás után « következő határozatot hozta: — A tojást, amelyet a spanyol—francia határvonalra egy szórakozott tyuk tojt, az adott viszonyok között nem leitet odaítélni scan Eroncinországniak, sem Spanyolország­nak. A vitás tojás tehát a nemzetközi jog be­vált tradíciói szerinl egyedül és kizárólag Angliát illőii meg. A NAGY SAKKJÁTÉK ÁLLÁSA A tanulságos történet mindenesetre jellem­ző arra. hogy a nemzetközi helyzetet pilla­natnyilag hogyan Ítélik meg. Anglia látszó­lag, talán a valóságban is nagy előnyökkel vezet az olasz—abesszin háborúval megin­dult világsakkjátékban. Ez természetesen nem jelent annyit, hogy az ilyen, végtelen sakkjátszmában újabb, váratlan veszteségek no érhetnék. Pillanatnyilag azonban teljes erővel és tudatossággal huzza támadó lépé­seit. Franciaország szintén nagy játszó-kész­séggel vesz részi a játszmában. A játékot azonban London irányítja s a Földközi-ten­gerre most küldött 90 francia hadihajó igazá­ban angol vizeken úszóik. Olaszország hely­zetét viszont az európai közvélemény meg­lehetősen kedvezőtlennek ítéli meg. Hogy mennyire jogos ez az Ítélet, afölött lehet vi­tatkozni. Az olasz külpolitika azonban az események megítélésében rája kedvezőtlen európai közvéleménynek nyomása ellen is kénytelen védekezni. A nagy sokkjátlékba beleszólnak természetesen más tényezők is. Japán visszavonulása a flottakonferendáró!, a szélsökeleti események és Amerika minden körülmények közötti semlegességének, szinte intézményes proklamálása Roosevelt elnök állal, szintén nagy szerepet játszanak az ese­mények további irányításában. Japán visszavonulása a flottaértekezlctrői közel hozza egymáshoz Angliái és az Egye­sült-Államokat, sőt bizonyos fokig ezt a két hatalmat és Szovjetoroszországot is. Amerika nrnden körülmények közötti semlegességé­nek kihangsulyozása sok tekintetben szintén a diplomáciai csoportosulásokból jóidéig ki­zárt Oroszország malmára hajtja ti vizel. Az amerikai neutralists különösen fontossá te­szi háború esetén az orosz nyersanyag-terü­lete1. mely a háborúskodó felek elől Roose­velt üzenete szerül automatice elzáródé amerikai nyersanyag-területet pótolhatja. Az Oroszország felé való közeledés francia hí­vei igv- újabb érveket kaptak a kezeikbe és sok jel mutat arra. hogy- az angol konzer- vat'v kormány sem zárkózik el ezek elől az érvek elöl. LONDON TISZTÁZZA POZÍCIÓIT A londoni külpolitika, különösen a rend­kívül tevékeny Eden külügyminiszter nem ült összetett kézzel a Hoare bukása óta el­telt, látszólag csendesebb időszak alatt sem. London a. kulisszák mögött tisztázta pozí­cióit. M ndenek előtt megállapodást hozott létre Párással, melynek külső jele egy hatal­mas francia flotta megjelenése a Eöhlközi- tengeren. A megegyezés valószínűleg ennél tovább Is terjed, érinti a francin-—német ha­tárt is, ami a locarnoi szerződés megszegésé­nek vádjára ad Berlin részéről alkalmat. Tisztázta ezen kivid az angol diplomácia ma­ga számára a helyzetet a Perzsia öböltől Gib­raltárig és Stockholmtól le Egyiptomig és Szudánig ‘is. A francia, görög, jugoszláv és török kikötök a szankciós lépések miatt eset­leg megtámadott angol flottának rendelkezé­sére állanak. London számításba veheti, mint esetleg segítséget, Csehszlovákiának és a skandináv államoknak és alighanem egész sor más országoknak légi haderejét is. A Földközi-Hengeren rendelkezésére áll a fon­tos ponton levő görög szigettenger, nyitva áll előtte a pyreusi kikötő, mely a Földközi- tenger legjobb kikötője s az összes európai hatalmak, hadihajóit magába tudja fogadni. Ez különösen fontos mostan, m kor az alexandriai kikötő, mely előtt a Földközi- tenger keleti medencéjében levő angol liajó- raj állomásozik, erre a célra még nem egé­szen alkalmas. MI A VÉGSŐ CÉLJA AZ AFRIKÁBA KÜLDÖTT OLASZ HADSEREGEKNEK15 Mégis az a helyzet, hogy egy7 esetleges ösz- szeütközés esetén Anglia veszedelmes ellen­félre találna Olaszországban. Ez a veszede­lem nem is annyira a tengeren, mint afrika területe:« fenyegetné. Az Eritreában össze­gyűjtött nagy olasz katonai tömegek mozdu­latlansága ugyanis komoly problémát ad föl a katonai szakértőknek. Nem lehetséges-e. hogy Badogtio tábornok százezres hadse- i rege számára más célt is tűztek ki, mint tisztán csak az abessziniai előnyomulást? Ezt a problémát az angolok számára súlyo­san aláhúzza a szüntelen csapatszálliiás is. • melyek Olaszország és Lybia között folyik. Egyes, talán túlzott adatok szerint az óla- ■ szoknak ma közel ötszázezer emberük van Afrikában. Mire szolgálhat ez a hatalmas olasz hadsereg, mely Abesszíniában eddig aránylag kis eredményeket ért el? Nem le- helséges-e. hogy az olasz csapatok nem is annyira Abesszínia északi és déli része kö­zött akarnak előnyomulásukkal hidat kiépí­teni. mint inkább Eritrea és Lybia között. I de oz.uttal angol területen keresztül. Ez a te­rület nem rs háritnna olyan leküzdhetetlen lerepnehézségeket az előnyomulás elé, mint az abesszíniái sziklák és sivatagok. Ilyen cé­lokat föltételezni Olaszországról mindeneset­re senki som jogosult. London számára azon­ban a stratégiai lehetőség is elég ahhoz, hogy a v'lághirodalom minden erkölcsi és anyagi erőforrását, minden diplomáciai kap­csolatát készenlétbe helyezze a netalán) szükség esetére. Ez az oka annak is. hogy Egyiptom és Szudán fontosabb pontjai való­sággal katonai megszállás képét mutatják, hogy a történelmi nevezetességű Abukir ho­mokján egymást én'k az angol repülő csa­patok és hogy Abukir előtt a tengeren, ahol Nelson tengernagy egy évszázadra alapozta meg győzelmével Anglia nagyságát, újra ha­talmas angol hadiflotta áll őrt. * Ez a helyzet a genfi tanácskozások újabb megkezdése előtt. Az általános hangulat nem kedvezőtlen. Valószínűnek látszik. hogy Eden, aki eddig a szankciós politikát teste­sítette meg. ezúttal nem fog szívósan ra­gaszkodni a szankciók súlyosbításának kö­vetelményeihez. A parlamenti csatából pár hónapi újabb megbízással Genf be utazó Lá­váinak tehát alighanem szabad tere nyílik közvetítő művészete érvényes'tésére. A há­ború azonban már harmadik hónapja tart anélkül, hogy ez a közvetítő művészet vala­milyen eredményt ért volna eddig el s a jö­vő is a legteljesebb bizonytalanság ködébe merül. s­HA FÁJ A FEJE ÉS SZÉDÜL, ha teltsécct bélizgalma-s gyomoréeést, vértóduiási, szoron­gást vagy szivdebogist érez, igyék minél előbb valódi „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekiválasztást fokozza, az anyagcserét meg­élénkíti és a vérkeringést felfrissíti. Gyomor- és bélbajok szakorvosai igazolják, hogy - FERENC JÓZSEF víz remek természetalkotta hashajtó, mely méltán megérdemli a legmelegebb ajánlási Mozgószinházak műsora: SZOM BAT — VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: A világ diadamas film­jéről beszélnek az egész városban. EPI­ZÓD. Fősz. Paula Wessely és Karl Lud­wig Diehl. A film előtt uj világhiradó. EDISON-MOZGÓ: I. LUBIANSKA GRÓFNŐ TITKA. Fősz. Gustav Fröhlich, Olga Tschechowa. II. SZÍV BÉKLYÓI. Joan Crawford. Clark Gable. III. FANNY HÁZASODIK. 3. C?. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Vasárnaptól I. A SZOK­NYÁS ÖRDÖGÖK. .Főszerepben: Dick Powel, Glenda Farrel és Gloria Stuart. II. DRÁMA A HAVASOKBAN. Fősze­repben; Harry Piei és Elga Brink. Holv- árak 10 és 12+3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Szombaton és vasárnap utoljára: A REPÜLŐTISZT. ‘Echipaj. Fősz, Annabella. Jean Pierre Aiunont. Jean Murai. Hétfőtől: FEKETE SZOBA. Boris Karloff kettős szerepben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents