Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-01 / 277. szám

to fíLLfíHZÉK vmnmmummtm IV3 5 úet cm her / vc/a. nyújtóin lelem őiucdtcn, fölényesen, ' ..ilnvu&m. Mit tehettem más egyebei). b hordtam a v-'fimw iijtot.i kezet cs rámutattam a? ügy- k k ámár.i lonnt.mot.l egyetlen N/ckr.-. M vei szolgálhatok — kérdeztem? Nézze ügyvéti ur. I n tudom, hogy maga egv kezdő. In most a/én jöttem ide, ho:,\ lel lendítsem ezt az irodát. lágyel.mességét c.s jóindulatát köszönöm. I gyben engedje megkérdeznem, hogy mivel óhajtja fellendíteni irodámat? — Már azzal is, hogy ulc jöttem. Mert amelyik ügyvédi irodába én járok, az már s felvon lendítve. Eszerint én a mai naptól kezdve a le­hető legjobb reményekkel lehetek eltelve, nemde? — Na na, ügyvéd ur, még nem tartunk ott.. . — Nem ön mondta az előbb? — Előbb le kell, hogy vizsgázzon előttem az ügyvéd ur... Fáig mosolyogva, de egész meggyőződés­sel mondta ezeket. £n komolyan vettem és isszautaskóon válaszoltam: — Maga előtt?! — Előttem. — Én már levizsgáztam illetékes helyen, ott ahoi keKlett. — Áztat csak úgy képzeli ügyvéd ur. Ott csak diplomát adnak. Ott csak elveszik a pénzű- s az idejét és adnak érette egy igazol­ványt, hogy X. Y. ügyvéd ur lett. — És önnek ez a töbhszázados gyakorlat nem elég? — Nem. Ment ott csak kitaposott ösvé­nyeken tanítják meg járni. Úgy képzelem, mdnft mikor a befutott mozdony mellé oda áÜitják a vizsgázott mozdonyvezetőt és azt mondják neki: vezesd! Hát ez egy nagy vicc, vagy kunszt egy jó mozdonyt, elvezetni ak­kor, amikor alatta van a sínpár, hiszen ha félre akarna lépni, akkor sem tudna. Hát ez egy vicc?... Ez egy semmi! Próbálja meg sínek nélkül elvezetni a vonatot... Na iátja, ugy-e, hogy nem tudja? így vannak maguk Is. Amire van paragráf, aztat tudják, de mást...? Na, nincs igazam? — Tulaj dóriképpen miben lehetek szolga­latjára — kérdeztem most már szelidebben és érdeklődéssel? — Mondtam már, hogy «akarom vizsgáz­tatni az ügyvéd urat. < — Megértettem. De hogyan? — Egy ügyet akarok átadni. Ha ezt meg­nyeri, akkor jói vizsgázott és én Bucher Áb­rahám garantálom, hogy egy év múlva nem fogja egyedül győzni ezt az irodát. Ne tessék félni, nem kérem én potyára az ügy elintézé­sét. Fizetem az összes íekneriik költségeket. Kiváncsi vagyok erre a nagy ügyre. Tessék ide figyelni — Hát akkor tessék ide figyelni. A napok­ban eladtam egy lovat a vásáron. Ki is fizet­ték az árát. És most visszahozták. Ott van az istái ómban. — Miért hozták vissza? — Azt mondják, hogy kehes. Én azt mondtam, hogy nem kehes. Erre ők meg­vizsgáltatták az állatorvossal, aki írásban bi­zonyítja, hogy a íó valóban kehes. Mit csi­náljak? — A lovat vissza keil venni és a pénzt vissza kéül adni. — Eztet én magamtól is tudtam kedves ügyvéd ur. De, amikor én nem akarom a lovat visszavenni? Örülök, hogy egyszer va­ahára túladhattam rajta. És igy nem aka­rom a pénzt vissza sem adni. Mit csináljak ügyvéd ur? Hallgattunk. Bucher nézett rám. Egy vi­lágért le nem vette volna rólam a tekintetét. Figyelt. Mosolyogva figyelt. — Ügyvéd ur! Én már látom, hogy lesz valami, mert nem utasít el egyenesen, mint a többek. Holnap délután eljövök a vá­laszért. Kezet adott ismét és eltávozott. Nem aludtam egész éjjel. Felette izgatott az eset. Éreztem, hogy igaza van Buchcmek: ez lesz az igazi vizsgám. A mozdonyt ide­adta, befütötte, csak a síneket kell lerak­jam, hogy a célhoz érjek vele. De, lia egy hétig nem hunyom le a szemem., akkor is megfogom találni a módját! Másnap délután az irodámban volt Buc­her. Szó nélkül, kézfogás nélkül ült le és rámnézett. — Az a ló kehes voüt, amikor ön eladta? — Akkor éppen nem, de azelőtt az volt és azóta is az, mai napig. — Le kell tagadni. i’ igazat vulllhatja. És ha egy kissé megfut alják, a nyomorult mindjárt úgy kezd íuj- rumi, mint egy tólorgona. Hát lehet itt sze­gény Buchemck tagadn, ügyvéd ur? — Muszáj, érti, muszáj! így már szeretem, ámbár nem értem. Van-e valami jegy azon a gebén? Ajaj' Talán még «sok is. A homlokán csillag, az első bal és a hárul só jobblábán 1c esély. — Ezzel tehát rendben volnánk. Most jól figyeljen ide. Maga addig fog koslabérozni, amíg egy ugyanilyen, érti, szakasztott ilyen lovat log találni. Nagyság, szín, kor, min­den találjon, k eh esség nélkül. A Többit bizza rám. Bucher felugrott. Megrázta a kezemet és az ajtóból vi.sszakiáhotil'. Úgy érzem, hogy magából ügyvédet fogok tudni csinálni doktor ur. Másfélhét múlva jelentkezett iluchcr. Többször volt alkalmunk körülhatárolni a szépségápolás inai föladatait. Úgy képzel­jük: bármennyire ás biblikusán ősiek a nő feldíszítésére, kiszép résére szolgáló .szerek és módok, csak ma találtuk meg a kozmetika igazi útját, szerepét. Vannak évezredes bőr­ápoló- és szépitőreceptek, melyek ugyan­olyan elvek szerint vannak összeállítva, mint a maiak. De ha vég gnézünk a .szépség­ápolás izgalmasan érdekes történetén, na- gyobbára csak azd láthatjuk, hogy festékkel, hintőporokkal, lilátokkal, fedőkenőcsökkel, áLhajjal, ráaggatott díszekkel igyekeztek emelni a női szépséget. Mai ízlésünk és meg­győződésünk mindezeket kölcsönkért ál-szép­ségnek minő siti. Magában az emberi arcban, bőrben, haj­ban keli keresnünk és megtalálnunk a- szép­séget. Minden arc szép, ha az mai meggyő­ződésünk szerint ápólt. Minden bőr szép, amelyik nem foltos, mitesszerei, nem nagy pórusu és pattanásai nincsenek. Minden haj szép, amelyiket rendszeresen tisztítunk, ame­lyik nem korpás, nem száraz. És igy tovább szépnek találunk mindent az emberben, ami egészséges. Az egész kozmetika csak arra való, hogy testi szépségünk e kellékeit úgy gondozza, tisztítsa, védje, frissítse, hogy azok a maguk természetes épségükben meg­maradjanak. Ha a természetesség, valódiság ez elvét felállítottuk, következik, hogy a szepséggondozó módszereket az emberi bőr, haj élettani szükségletei szerint kell fel­építsük. Az első pillanatra úgy tiinik, hogy az em- berszépitő feladatok ilyen átallakulásávol a kozmetika területe szűkült. Valójában éppen fordítva van, bővült, habár az arc díszíté­sére szolgáló festést alig, vagy egyáltalán nem végezzük. A fen/tvázoüt elveink szerint a mai szépségápolás nem végez semmi olyat, ami az arcot természetességéből, egyéniségéből ki­forgatja. Mégis azt vesszük észre, hogy az utcán sok olyan „kiszépiíett“ arc szaladgál, «amely in­kább emberre festett képnek, mint élő lény­nek látszik. Ezek azok az esetek, melyek a kozmetika ellenségeit nevelik. E túlzásokat pellengére/ik ki szóban és írásban. Ezeket illették már az ókorban: „mozgó festékes- doboz“ és máé gúnyos kifejezésekkel A ko= moly kozmetika e feltűnésre alapított túlzá­sokkal semmi közösséget nem tart lenn. Nemcsak azért, mert ez árt nekünk, hanem azért is, mert ízléstelen, művészieden. Rész­letezzük e túlzásokat, mélyek jogos bírálatot hívnak ki maguk elten. Az arc kiszinezése sokat vesztett jelentősé- géből. A nyugati nagyvárosok intézetei az arcfestést még az estélyi kiszépitésnél is mellőzni kezdik. ÁiMaláhan a mai, sporttól egészségesebb életmód és ésszerű arcápolás mellett az arcfestés lassanként egészen feles­legessé válik. Vérszegény, sáppadí larcbőrök­--- Ügyvéd ur. Most már két egyforma lovam van. Mini kőt dojás, úgy egyeznek. Az egyik kehes, a másik. nem. Csak annyi a különbség a kenő között. Na most, 11 kehes úgy cl kell tűnjön, hogy soha még a hire ne jusson erre ti v időkre. . Biztos lehet henne ügyvéd ur, hogy a kellesnek nyoma vész. Most már csak röviden mondom tovább. Az első állatorvosi vizsgálattal szemben uj vizsgálatot kértünk. Maga .a főálhüorvos jött ki a helyszínére. Panaszos lél és tanuk egybehangzóim megállapították .a ló azonos­ságát. A főállatorvos makk egészségesnek mi­nősítette a lovat, mert ez. <a ló az is volt, m nkkegósz. séges! A pert megnyertük. A vizsgám -ikerült és u Bucher jóslata beteljesedett. Egy év múlva többet, voltaim tárgyaláson és kiszálláson, mmt az. irodámban. padi hatást ad. A legsúlyosabb kifogás a tégla- piros színekkel szemben hangzk el. Bizo­nyos árnyalati platinaszőke haj és nem a ilegvilágosabb arcbőr a tégkruzzsal tetszetős szincgyüttest nyujr, de csak ha leheletnyi ár­nyalást festünk a bőrre. Évekkel ezelőtt az ajak helyes színezésének és helyes vonalvezetésének egész irodalma alakult ki és most mindez a d csőség majd­nem egészen a múlté. A természet változa­tosabb «a jak vonalakat teremtett, mint a koz­metikai szalonok. Veszteség nélkül belenyu­godhatunk, hogy minden ajakvonal szép, ielesieges idegen vonalakat ráerőszakolni. Ha vtiiairi a filmcsillagok arc és ajak vonalait utánozni kez.di, csak a maga egyéniségét ve- i sziti el, de Greta Garbo mégsem lesz. belőle. Az ajak halvány színének megerősítése ellen semmi kifogást nem emelhetünk — saját kör- j vonalain belül. A világosabb színek itt is ér­vényesülnek. Az ajak húsát elfedő, vastag festékréteg megmerevíti, élettelenné teszi az egész, arcot, ami éppen nem kívánatos a nő részére. A szemről van legtöbb mondanivalónk. Figyeljük meg, a szem arcunknak az a része, mely színek, de legfőképpen vonalak «tekin­tetében a legtöbb változatosságot mutatja. Müvészkifejezéssel élve: az arc színes, sima íelület, mig a szem rajzolva van. Ez anató­miai adottság miatt szemünk az arc legjel­legzetesebb része. Nyilván ez az oka, heg)* a legtöbb portréfestő az arc többi részét el­hanyagolja, de a szemet kidolgozza. A koz­metika a festőmüvészettőíi tanulta el azt a titkot, hogy a szem tervszerű kifeslése nem elveszi, hanem kiemeli az arc egyéniségét. A szem kozmetikában a tervszerűséget a .szemöldök formázása, szükség szerinti fes­tése, a szemplia és felső szemhéj festése je­lenti. A leborotvált és ceruzával rajzolt szemöldök természetellenes, ízléstelen, sőt, visszataszító. Nem viseli senki. Viszont a Szolid urak! Vidéhre azonna.i próba! A Calea Regele Ferdinand 5 szára, 1. emeld. (Szabó Jenő cég felett) mosl tnegnyi f „EDITH“ . n "ti divat terem Len készült ruhák * mindig e'cgánsak s a legkényesebb ■igény knek s megfelelnek. B ___ ___________ miini ii Mm in » ...... i mii««—nrr------------- - - . rendetlen szálakkal telcnőtt felső szemhéj, összenőtt dir. szemöldök formaérzékűnktt sérti, mert a szem vonalait elfedi, A szem­öldöknek tépéssel való formáz.ása nem több, m:nt a haj, vagy körömvágás, semmícistrr sem mesterkélt. A szerrrpillo tartós, vagy a- kalmi festése egyaránt alkalmazható, előbb inkább szőkéknél. Az alksiími fedés azér- hatásosabb, mert a felrakott festégreteg : szempillát megnöveszti hosszúságában, tér;o­g.uában. Ma ismét inkább lakkokat) hasz­náljuk, melyeket a kozmetikai Ipar ma igen jó minőségben tud piacra hozni. A pillák:.: nem töri, Iveli, turtóstfibb és viz, könny nem oldja. A ké-ks7Ínü p ttjai estékkel művészi szinhatást érhetünk ci. A szilárd tusfesiéket soha sem lehet egyenletesen elhelyezni, gÖ- bös és ha víz, vagy könny éri, összemázöJó- dik. A .szemhéjak festése inkább esti világí­táshoz való szükséglet. A kék és halvány­barna sznekkei érhetünk el természetes ha­tásokat, ív zöid és lila már stilizálja az. arcot. Csakis a felső szemhéjat festjük. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, mennyi érzék, mekkora gyakorlottság és milyen ke­vés festék kel! a szem művészi kidolgozásá­hoz, hogy' természetességéből ne veszítsen. A kritkát kdiivó túlzásokat az már elköveti, aki a fenti határokat túllépi és szemére olyan vastag réteget tesz, mely csak színpadi világításhoz és távolsághoz való. Alti az arc fefdiszi lésében túlzásokra ra­gadtatja magát, h bás felfogást árui el saját női értéke lelői. A kihívó feltűnésre alapí­tott díszítés nemcsak az arcot rejti képszerű álarc alá, hanem egész nőiségébői csak a né­zőközönség számára készült kirakni bábut csinál. Vonzrilom helyeit irtózást kelt. Dr. Bcrényi Dezső A kozmetí ’tzs tszeuzi* Berta-szalon, S. S. Ha. a kozmetikai tanu­lás kérdése még nincs is országosan rendezve, a gyakorlat a belföldi diplomát követeli. Ha orvosnál tanuk előre beszegődtetni nem kell. T. L., Arad- és „Heien“, Bucureşti. A fran­cia szempiílalakk hajlékony, nem törik, nem mázol, vízben oldalion. Mintát küldök. [ Aranylakk csak bálra való. Sch. Klári, Sibiu. A szénsavas orcpakolás otthoni kúrára is alkalmas, télen is indokolt, , ha sok a mitesszere és nagyfokú a zsírosság. „Rodria F “ A pórusviz zsírtalanít és a I 7_sirképzést csökkenti, szénsavas pakolással kúráját kiegész theti. M ásó dnapori ként vé­gezze, amikor nem borotválkozik. Sz. tanítónő, Az arctej vékony ruhája« 3 bőrnek, de ha a krémek pattanást okoznak, ezt kell használja. Arcmosónak, puderalap- nak egyaránt megfelel zsíros bőrnél. L CHONE WIENERi.V NOVEMBERI SZÁMA iţo legújabb ruha, kabát - modellel, 4c színes rajzzal s nagyított szabislvekksí együtt 50 lejért kapható az Ellenzék könyvosz­tályában. Cluj. Plata Unirii. Vidékre SS icj pénz. vagy postabélyeg beküldése ellenében, azonnal küldjük. — Nem rajtam múlik ügyvéd ur! Azon a nyomoruk lovon múlik az egész! Azon a nyomorult gebén. Mert az egy világért sem akar tagadni. Direkt öröme telik benne, ha néd -a természetes pirosságot utánzó, mérsé­kelt színezés megengedhető. E célra a halvá­nyabb, pasztell színek a legalkalmasabbak. De az arc egész területének bármely árnya­latban való, erős festése, mesterkélt, szia» EPOSZA EG/ejMOP KÖTVE 158*— Lei Kapható az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azonnal szál ütjük. McGMILT A TELJESEN AlÉPÍTETT ÉS MOD kNIZAlT ARLON SZÁLLÓ, BUDAPEv,^Ä“«-öa52 Központi fűtés, melegvíz. Elsőrendű családi szálló. Átépűés dacára szobaárak mérsékelve. Szobái) 3*— Pen ölő7, ■ Pert sió 6'— Pe gőlő I. gCOlMSíUlCft A szépségápolás túlzásai

Next

/
Thumbnails
Contents