Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-08 / 283. szám
6 ELLENZÉK 1935 december 5. MELLHŰLES' „Ha kevés Sloan's Liniment-et eldörzsöl a mellén, azonnal megkönnyebbül“ Ha izom-, ideg- vagy bármilyen más fájdalom kínozza, használjon SLOAN'S LINIMENT-et. A fájdalmat ott. kell megtámadni, ahol éreihetővé válik. Nincs annak értelme, hogy ax egész szervezetünket elhaimozzuk gyógyszerekkel. A SLOAN'S LJNIMENT azonnal beszivódik, felmelogiti és csillapítja a szöveteket és az idegeket és eloszlatja a fájdalmat kiváltó duzzanatokat. Kapható gyógytiertárakban ós drogériákban Könnyen megszabadul a kellemetlen hűtéstől, ha egy kevés SLOAN'S LINIMENT-et oldörzsöl a mellén. Ezen qyógyszer a vérkeringésre serkentő hatást fejt ki, ominek következtében a kivánt hatást, a fájdalmas ós duzzadt szövetek lecsillapodását, olórtük. Azon egyének, akik a szabadban élnek és ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, állandóan egy üveg SLOAN'S LINIMENT-ot kellene maguknál tartsanak. A rhcuma, a derékfájdalmak, az ischiás, az idegfájdalmak, a ficamodások és bármily egyéb fájdalmak páratlan gyógyszere. EGY ÜVEG RÉGI ÁRA ^ LEI MOSTANI, REDUKÁLT ÁRA 60 LEI den dobbanását közvetíti. Ritmikus moraj- iá'', valahogyan cgv pulzus veréséhez, vagy egy siető óra ütéséhez hasonlít. Számomra a csoda az, hogy’ mi itt, a földszinten, az orvos rendelőjében halljuk a szív verését, a beteg pedig, akinek szivét elhozza nekünk ez a rádiókészülék, messze van tőlük: a Löw szanatórium harmadik emeletén — alszik... Féltiz van. A szanatóriumra már kilenc óla ráült az éjjel-, nyugalom... ... A talon, a sárga selyemmel áthuzottt hangszóróból ritmikusan dobban a szív. — A statisztika azt mutatja — kezdi ér- . lek es előadását a tanár —, hogy az utolsó Alizedekben hallatlanul emelkedett a sziv- ■í vt redénymegbetegedések száma. A halálo- /ási statisztika arról Is beszámol, hogy ma több ember hal meg a szive miatt, mint amennyit a rák és a tuberkulózis együttvéve kergető Cxv sírba. Nem akarok itt arról be- -•/cin’, hogy mi eírnek az oka. Bizonyos csak az, hogy a betegségek tanulmányozása már régen szükségessé tette egy speciális intézet elállítását. A gazdasági válság; akadályozta meg ennek a tervnek valóra válását. Egyik . merikai páciensemnek, Mr. W. Irwin Mo- vernek és a köréje sereglett enmberborátok- r.ak áldozatkészsége tette lehetővé, hogy ma- g áitklin.kám megkezdette működését és nekik köszönhetem, hogy ma már a kardiofon itt munkában van. Anna ellenére, hogy az címűit húsz esztendő alatt a szivkezefés (tudománya óriási mértékben haladt előre, — ez elsősorban mesteremnek és tanáromnak, a szív legkiválóbb tudósának. Wenkebach professzornak eiéviiTh etet len érdeme —, mégis egész sereg olyan kérdés mered az orvosok felé, amire feleletet adni ina még nem tudunk. Oka ennek mándenekfölött az, hogy egyik szív se hasonlít a másikhoz. Orvosi működésem alatt tízezernél több emberi szivet vizs gábam meg és állíthatom, hogy amint nincsen két egyforma emberi arc, azonképpen nincsen két egyforma emberi szív sem. Éppen úgy, ahogyan az egészséges emberek szive különbözik egymástól, teljesen különbözőek a szív megbetegedései is. Megtörténhetik, hogy két szív ugyanabban a megbetegedésben. szenved, még az elektrokardográf voioaiiai is fedik egymást, de a betegség lefolyása mindegyiknél egészen más. Mert a betegség lefolyása olyan körülményektől függ,, melyeknek nagy részét ma még nem ismerjük. Tudjuk, hogy a tsziv egészen másként dolgozik éber állapotban és más a működése, ha az ember alszik. Amíg azonban az ébren lévő ember szivének minden dobbanását ismeri az orvosi tudomány, addig az alvó ember szivének munkája nemcsak rejtély, hanem titok is volt előttünk — eddig. „Doktor ur... én rosszul vagyok...“ Mialatt beszél, egyre a négyszögletes mikrofon hangjait figyeli. Ezek a hangok egyszerre elhalkulnak. A ritmus rendszertelenné válik. Mint amikor egy óra ketyegése kihagy. Aztán egy pillanatra csönd lesz. Nem hallok mást, csak a rádió tipikus zörejét. Olyan ev., mint amikor két állomás között forgatom ta keresőt és nem száll más muzsika a hangszóróból, csak az antikulátkm recsegés. Singer tanár feláll a székéből indulásra kész... Az intervju megszakad... A következő pillanatban aztán erőtlenül, mintha egy másik világból jönne, gyönge hang tör elő a sárga selyem mögül, a hangszóróból... „Doktor ur,.. doktor ur.. én rosszul vagyok“ — mondja valaki... messze... A tanár ur útban van a liften a harmadik emelet felé. Aztán megint azt mondja valaki: „doktor ur... rosszul érzem magamat...“ De már hallom a megnyugtató szavakat is: „Már itt vagyok., mindjárt segítünk“ És tisztán hallom a hangszórón át: most törték le egy fiola végét, ki tudóim venni a finom üvegreszelő hangját is, szinte látom ia doktort, oki fogja a pulzust, aztán a práváz tűjén át felszívja a fecskendőbe az injekció anyagát, pár pillanat múlva a hangszóróból eltűnik az éter recsegése és újra Tökéletes lesz a régi1 ritmus, öt perc múlva megint uj hangok: valahol most nyitottak ki és ... most csuktok’ be óvatosan egy párnázott a jót... Pár perc múlva újra szemben ül velem Singer tanár és mondja: — Ez a tíz perc sok mindent megmagyarázott! ... Igaza van... Egy gép megfejti az alvó ember titkát — Tudjuk — folytatja előadását a tudós —, hogy a legtöbb szivbeteg éjszaka., alvás közben kap úgynevezett szivattakot. Sziv- asztmábó'i eredő roham az esetek nyolcvan százalékában éjjel lép fel. Korunk modern betegségiének, az angina pectorisnak rohamai is leginkább éjjel törnek a betegre. Miért? Mi okozza ezeket az éjjeli rohamokat? — Erre a kérdésre eddig nem tudott feleletei adni az orvosi tudomány. — Egyszerűen azért, mert a tudomány mai állása mellett eddig egyetlen orvosnak sem .«került éjjel alvó állapotban megvizsgálni az emberi szivet. Ha ugyanis egy orvos stetőszkoppal lép egy alvó emberhez, akkor az — felébred. Csak az ébredés állapotában lévő szivet lehet megvizsgálni. Hogy az ébredés pillanatában a szív olyan munkát és tevékenységet fejt-e ki, mint alvó állapotban, ezt mi nem tudhatjuk, hiszen az alvó sziv munkáját nem ismerjük. — Az alvó szív vizsgálata így felette fontos. Ha ismernők, akkor biztos diagnózist tudnánk adni olyan rohamokról amelyeknél e pillanatban egyedül csak a paciens előadására vagyunk utalva. Más esetekben pe- dig, az élet is fenyegető rohamok esetén — hiszen látta az előbb! — segíteni tudunk... — Mert a kardiofon azt teszi meg, amire mi, orvosok eddig képtelenek voltunk: felveszi és a vizsgáló orvos számára közvetíti az alvó ember szivének minden megmozdulását. Megfejti az alvó ember szivének titkát. A kardiofon csodája Mi hír ci kardiofon é» miben áltl a titka? így felel erre ji kérdésre a tanár: A kardiofon tz én találmányom. Maga a gép sok szakember munkája, ezt én csak tökéleteseit ettem Három részből áll: mikrofonból, hangerősilöből és hangszóróból. A mikrofont, nern nagyobb ez, mint egy ci- garettásskatulya, a páciens szivére tesszük. Nem zavarja őt álmában. Ezt vezeték köti ösisze a hangerősitővel. És már mutatja is a hangerősitőt. Feketére lakkozott szekrényke. Lesrófolja a tetejét: srófok> csavarok, lámpák tömege ált titokzatosan előttünk. Olyan, mint egy bexszor- kinymühflly. Innen megy az éteren és u szobák villanyvezetékén ál a szív hangja a hangszóróhoz, amely semmiben sem különbözik a rádiók hangszóróitól —■ Legnagyobb nehézséget az a szükséglet okozta — folytatja érdekes előadását n tudós —, hogy a mikrofont csak bizonyos hangok felvételére állítsuk be. De ez is sikerült, Tudjuk, hogy az emberi fül nem minden hangot vesz fel. A hangokat rezgésszámuk szerint mérik. Magas hangoknak magas rezgésszámuk van, mély hangoknak a rezgésszáma alacsony. Az én törekvésem az volt, hogy a mikrofont csak azoknak a hangoknak felvételére állítsam be, amelyeknek rezgésszáma a legmélyebb szivhangok és az emberi beszéd között van. Ezt a célt el is (tudtam érni. Ha például a mikrofont a páciens szivére teszem, a szív hangjait eljuttatja hozzám a készülék, ha azonban ugyanakkor valaki a szobában hegedűn játszik, a hegedű muzsikáját már nem közvetíti, azért, mert a zene rezgésszáma olyan magas, hogy a kardiofon már nem veszi fel. Ami ezután történik: nem boszorkányság... — A beteg, akit vizsgálni akarok: alszik. Szivén ott van a kardoíon mikrofonja. A hangszórót ott holyezem el, ahol akarom. Mindenesetre az orvos .szobájában. Meg van a lehetősége tehát annak, hogy a kezelő orvos ne csak hallja a beteg szivének minden megmozdulását, hanem a szivet az alvás stádiumában alaposan ki is vizsgálja. Az alvó ember szivének vizsgálati lehetősége viszont uj perspektívát nyit meg a tudomány számára. Szívbetegségeket, amelyek csak rövid ideig tartó, rendesen éjjel fellépő rohamokban nyilvánultak meg, ezentúl diagnosztikáin! tudunk. — Minthogy pedig a kardiofon a tüdő zörejét is közveliti, a gép egy csomó, nem kellőképpen ismert betegség megállapítására is felette alkalmas. Legfontosabb szerepe azonban a készüléknek az, hogy olyan betegeket, akiknek éjjel-nappal való állandó vizsgálata szükséges, tényleg vizsgálni is tudjunk a nap minden szakában, anélkül, hogy az esetleg legyengült beteget ztavamók. A kardiofon lehetővé tette, hogy most már olyan területre lépjünk, ahol eddig nem jár; hátiunk... * Nincsen még száz esztendeje se annak, hogy fehér köpenyében az orvos a maga füle és a beteg szive közé először tette oda a legprimitívebb vizsgálószerszámot: a sztetoszkópot. Talán Napoleon kezelőorvosa, doktor Corvisart használta azit először. Aztán majdnem félévszázad lelt el, arn’g az orvosi tudomány eljutott a vérnyomásmérőhöz és Röntgen X-sugaraihoz. Az elek- trokardiograf, amely cikk-cakkos vonalakban felrajzolja a szív működését, már forradalmat jelentett, az orvosi (tudományban. És hány százezer és százezer embert kellett megvizsgálni, amig a kardiográf görbéi megszűntek hieroglifát jelenteni az orvos számára. Most iltit áll előttem ez a gép sok más társával együtt. Egyik készülék, ha rátesznek egy manzset- tát a karomra, egész napon át feljegyzi a vérem nyomását. A gép megmutatja: beszéd közben, mik. azok a dolgok, amelyek felizgatnak... Láttam egy színésznő vérnyomástábláját, a vérnyomás-görbe erősen kiugrott, amikor a vizsgáló orvos indiAzkrét módon a müvér/i. kora után érdeklődőt!. Végd át hatatlan .som a gépeknek. '/.iné I rok, kábelek, motorok mindenfelé. Egy gazdag amerikai betegen jön Bécsit I ill meggyógyul aztán azzal hálálja meg aján-1 dékba kapott egészségét, hogy megszámlál-1 1 Látatlanul adja a dollárt azért, hogy mások ■ is egészségesek legyenek. Mister W. Irwin Moyer nélkül talán elpusztult volna tegnap az az ember, aki este tízkor elhaló hangon üzente a tanárnak: ... doktor ur... rosszul vagyok... Három esztendőn keresztül mérnökök, technikusok és műszerészek serege dolgozott azon, hogy elkészüljön az orvosi technikának ez a csodája. _ A drótokban, amik előttem gabalyodnak, I a feketére lakkozott szekrénykében: lélek I van... Hiszen: sziv dobban, bennük... Béíye%ujdo?ivú%oh Bulgária Hadji Dimitri bolgár szabadság- nős emlékére 5 értékből álló jubileumi bélyegsort bocsátottak ki: 1 Leva zöld z „ bamáslüa 4 „ rózsaszín 7 » kék 14 „ narancsszin összesen 30.000 teljes sorozat jelent meg. Hollandia: Az elmúlt héten 6 centes jótékonysági repülőbélyeg került forgalomba. A bélyeg-kép a földgömb egy részét ábrázolja 3 repülőgép árnyékával. A felírás: „Voor hét National Luchlvaart“. A barnaszinü bélyeget 4 cent felárral árustják. Oroszország: Oroszország minden alkai mat felhasznál újabb és újabb alkalmi bélyegsorok k bocsátására. Ismét 3 uj sorozat van előkészületben, melyek december első napjaiban fognak megjelenni. Az első sorozat Kalinin népbiztos 60-ik születésnapját örökíti meg. A négy értékből álló sorozat Ka! in in életének egyes jeleneteit ábrázolja. Kiadásra kerül 500.000 sorozat. 3 köp. lEa 5 „ zöld 10 „ szürke 20 „ barna A. második sorozat Tolsztoj halálának 25. évfordulóját Teszi emlékezetessé. A Tolsztoj ■arcképeit és emlékszobrát ábrázoló bélyegsorozat 3 értékből áll: 3 köp. lila-fekete 10 „ barna-kék 20 „ barna-zöld Kibocsátásra kerül 500.000 sorozat. A harmadik sorozat tulajdonképpen folytatása az 1933. és 1934. évben megjelent bélyegsorozatoknak, melyek a Miche! Katalógusban 450—452. és 474—475. szám alatt szerepelnek. Az uj sorozat az előbbiekkel teljesen azonos kádasban fog megjelenni Frounse, Bauman és Kirov elhunyt kommunista vezérek arcképével. 2 köp. ibolyaszín 4 » Ük 40 „ szürke-barna. Román bélyegsorozatok .1 legolcsóbb 293—302 1926 60 éves jubileum 308—319 1927 Függetlenségi sor. 32S—334 1928 Besszarábia jub. . 3^8—344 1928 Dobrudzsa jub. 346—351 1929 Erdély jub. 393—396 I93° Népszámláliás 443—445 1932 Orvoskongresszus 446—448 1932 Posta szanatórium 45S—461 1933 Turnu Severin Bélyegárjegyzékünket kívánságra megküldjük. árakon 50 lej 90 3» 85 „ 85 ,, 4C 3. 10 „ JO 35 20 „ 6 „ ingyen Ellenzék béíyegosztáíva Cluj, Piaţa Unirii. kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT .......w VI. PodiiicSiiiczL'y-ia» 8. Teljes kényelem, központi fiítés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-34
