Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-08 / 283. szám
X / 93 5 d eaz ember 8. PasEians Titkos lelki közösséget érzek azokkal, akik pasziánszot szoktak rakni. .4 pasziánszhoz magám/ kell s az ember akkor a legemberibb, mikor egge- dűl van. Az egyedül való emberhez pedig vonzódunk, mert sajátmagunk magányát látjuk benne. Valami halvány ize a bánnék is megtalálható a pasziánszban. Teljesen meddő dolog, az ember valahogyan restelkedik, hogy ilyesmivel tölti az idejét, mikor annyi minden egyebet csinálhatna. Ha pedig elkezdte rakni, nincs megállás. .4 paszianszos ember olyan, mint a gyermek. Van olyanfajta paszianszos, aki gondol valamit, mielőtt nekiül kirakni. Ha kijön a pasziánsz, akkor ez az ég intése, hogy be fog teljesedni, amit gondol. Ha nem jön ki a pasziánsz, akkor nem fog beteljesedni. Ö tehát rendkívüli /igye- lemmel és izgalommal nézegeti és illeszt- geti egymásra a lapokat. Sorsjegyének kihúzása attól függ, hogy a treff királyt fel tudja-e szabadítani, mert még két lap fekszik rajta s azokat a játékszabályok szerint mozdítani nem lehet. A treff király nem szabadul fel. Mit gondol ilyenkor a paszianszos? Belenyugszik? Szó sincs róla. Először is eszébe jut, hogy mikor megkeverte a kártyát, nem balkézzel emelt. Ország-világ beláthatja, hogy ez nem volt érvényes. Ez eddig semmis volt. Most kezdődik az igazi. Kever, emel balkézzel. Rakja. Most meg a kör nyolcas okoskodik. Mindenáron szükség volna rá, mert tiz másik lap sorsa függ tőle, de a kör nyolcas elbújt valahová és sehogyan sem akar előkerülni. A pasziánsz megint nem jött ki. Azt hiszitek, hogy a kártyarakó most már megadja magát? Dehogy is adja. Egyszerűen elhatározza, hogy annak a pasziánsznak, amelyet rak, tulszigoruak a szabályai, ki parancsolja meg és milyen írott törvényben foglaltatik az. hogy a talonba tizenhárom lapot kell leírni? Ezennel határozatilag kimonda- lik, hogy a talon ezentúl tizenkét lapból fog állani. A kör nyolcas máris előkerült. .4 pasziánsz csodálatos módon mégsem jön ki. Szóval csakugyan nem fogják kihúzni a sorsjegyet? De igenis kihúzzák. Ha három pasziánsz közül egy kijön, akkor kihúzzák. Ez tudniillik nagyon nehéz fajta pasziánsz, ritkán jön ki, méltánytalan dolog volna egyetlen játszmához kötni fontos dolgok beteljesedését. Kétszer nem jött ki, majd most kijön harmadszor és akkor gilt. Nem jön ki harmadszor sem. A magányos játékos bosszankodva összesepri a lapokat és zsarnoki módon kijelenti magának, hogy mindmostanig az egész csak afféle előjáték volt, főpróba, bevezetés. Az igazi, a döntő kivetés csak most következik. Lelke megkönnyebbül, kever, emel, kezdi megint rakni. Végül mégis csak kijön a pasziánsz. És a magányos rakó diadalmasan állapítja meg: — Tudtam én, hogy azt a sorsjegyet mégis csak ki fogják huzni. Az első három játékban biztosan valami hibát csináltam... Az én családomban gyerekkorom óta mindig volt pasziánsz. Emlékszem kisfiú koromra, mikor téli estéken együtt ültünk a családi lámpa alatt valameny- nyien. Ki kézimunkázott, ki olvasott, ki a dolgozatot csinálta másnapra. Nagyanya külön kis asztalnál ült oldalt és kártyát rakott magának. A mély csendben egyszer csak megszólalt: — Nem is tudtam, hogy Haján Sándor meghalt. Felrezzentünk valamennyien, de aztán kiki megint foglalkozásához fordult. Hajdú Sándor a nagyanyó gavallérja volt negyvennyolcban. Rég nem hallott hírt ráta, kivetette kártyán, hogy vájjon él-e még. A pasziánsz nem jött ki. Kétségtelen volt ennélfogva, hogy Hajdú Sándor meghalt. Ez nem is látszott valószínűtlennek, tekintve, hogy Haján Sándor túl volt a nyolcvanon. S mikor négy év múlva csakugyan meghalt, Hasgy karácsonyi vásári ELLENZÉK msr rr*wri'C7TKZ*ir*7T*~' wmmmmiammvmammmwmíimMim fHaigy karácsonyi vásári Szab© fenő fté ssvésiy-lársaság Oíif, €- Heg. Ferdinand 5. nagyanyó bölcsen legyintett: — Rég megmondta már azt nekem a kártya. Hallottam egy vidéki úrról, aki magányosan élő, idős földbirtokos, hogy annál nincs szenvedélyesebb paszianszra- kó az egész országban. Ha például Pestre utazik, már kint várja a kocsi a kastély előtt, már a kabát is rajta van, de ö gyorsan még kirak egy pasziánszot, hogy vájjon elkésik-e a vonatról, vagy sem. A negyedik pasziánsz végre kijön: igen, lekésik. És csodák csodája, csakugyan lekésik. így megmond mindent a kártya. Én azonban úgy tartom, hogy az az igazi paszianszos, aki nem gondol semmit, mikor kirakja. Csak rakja az esélyek tarkasága és változatossága felett való gyönyörűségében. Jómagam ehhez a fajtához tartozom. Ha nagyon fáradt vagyok, leteszem a tollat és nyúlok a kártya után. Megígérem magamnak, hogy hármat kirakok, nem többet. Persze másfél óra lesz belőle. Házam népe lábujjhegyen járkál az ajtó előtt. Azt hiszik, hogy írok. Még I lopva, orvul rakom a pasziánszot. A tisajnálnak is, hogy milyen rettenetes so- j zenhetediket és még egyszer sem jött ki. kát dolgozom. Pedig ördögöt dolgozom; ' Hát nem méreg? HARSÁNYI ZSOLT. íaAl jce vasárnapi riportja A KARDIOFON, az orvosi Lechnilca ujj csodája meg* *~iLi az alvó ember szivének áiákáí Azokat, akiknek beteg a szivük, rendesen éjjel, alvás közben támadja meg a — néha halált okozó — roham. Mi az oka ennek? Erre a kérdésre nem tudott feleletet adni az orvosi tudomány, egyszerűen azért, mert egyetlen orvosnak sem sikerült megvizsgálni eddig az alvó ember szivét. — A kardi* ofon: olyan rádió-készülék, amelynek mikrofonja az ember szivére erősítve veszi fel alvás közben is a hangokat és közvetíti azokat a vizsgáló orvos szobájába. ÁZ asivé szivénél* fáikéról nyilatkozik a kardiofoiB feltalálója: Singer Üichard dr. bécsi egyetemi tanár 'Qpyffnmé. CARMOLui ADA LEI 22- ÜVEGENKÉNT Wien, 1935 december elején. (Copyright by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) A szobában, ahol notesszel és ceruzával a kezemben helyet foglalok, szemben velem négyszögletes hangszóró lóg a falon. Sárga selyem huzata van, de .semmiben sem különbözik azoktól a hangszóróktól, amelyekből esténkint a milánói Scala, vagy valamelyik afrikai állomás exoti-kus zenéjét hallhatjuk. Még csak negyvennyolc órája sincs, hogy idehozták ■rZil a hangszórót és már.s róla beszél az egész tudományos világ. Három esztendőn keresztül orvosok, mérnökök, elektrotechnikusok és műszerészek egész légiója dolgozott a komplikált gép belső berendezésén és a szerkezeten, amelyet tökéletesitője: dr. Singer Rich ár d bécsi egyetemi tanár, Wenkebach professzornak éveken át volt első asszisztense kardifonnak nevezett el. A kardiofon célja, feljegyezni és visszaadni a sziv hangjait. Aki tízezer szív titkát ismeri Azért jöittem ide, hogy megkérjem Singer tanárt, mutassa meg nekem ezt a gépet és adjon magyarázatot az eredményekről, amelyeket a kard:ofon alkalmazása jelent. Milánt beszélünk, magam Ls hallom a hangokat, amelyek a hangszóróból felénk törnek. A kardiofon egy beteg szivének min-' Budapest, IV., Egyetem-utca 5. sz. ICO modern, kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meieij íűiyfrfo. Központi fiités ERZSEDET i SZÁLLÓ Az étterem és kávéházban mind este szalonzene. Menü: 1 -öl 1L zsébet-pincében egypincé: rends
