Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-07 / 282. szám
cr a. 1931$ »eeB-swTjş? ?. ^ZZTSN'XTSW $2 ¥ilnÍescü dán ^B@ga szelíd vitába a magyar kisebbség vezetőivel A saemzelriceresztfény párt pésrzí kapott a kormánytól? — A kormány távozásárél szélé béreket Tătăresc« miniszterelnök megcáfolta BUCUREŞTI. (Az (Ellenzék távirata.) A parlamentben a felirati vita során tovább folyt tegnap is a vita a kisebbségi kérdésről. Goga szólalt fel s tovább folytatta Wilier magyarpárti képviselő ismert felszólalása után megkezdett beszédét, melyben — amint ezt már röviden jelentettük, a kisebbségi sajtói támadta elsősorban. Véleménye szerint a magyar kisebbség] lapok úgy akarják feltüntetni a dolgot a civilizált világ előtt, mintha a magyarság egy alacsonyabb rendű kultúrának volna áldozata abban az államban, mely nyakánál fogva fojtogatja. Elitéli az ilyen sajtónyilatkozatokat. Hangoztatja, hogy őszinte akar lenni és azt sze- retné, hogy nyilt kártyával játszanak. Rövidesen ismét fel fog szólalni a kisebbségek ügyében és akkor szemelvényeket fog felolvasni a magyar kisebbségi sajtóból. Be fogja bizonyítani, hogyan agitálnak, nemcsak Erdélyben, de a határokon túl is újságaikkal. Goga vádjai — Áz egész magyar kisebbségi intellektuel élet magán viseli ennek bélyegét. — mondta Goga. — A fájdalom és várakozás jelét azon események előtt, melyektől szabadulást remélnek. Meg kell azonban állapítani külügyminiszter ur — folytatta Tituiescu felé fordulva —• vannak Budapesten olyanok is, akik nép és nép között békét szeretnének teremteni. Vannak Magyarországon, akik arról beszélnek, nem-e lehetne országuk nehéz helyzetében megegyezést keresni Romániával, hogy a Duna-völgyében lakó két nép megegyezzen, mert hiszen mi is számolunk a tényekkel s magunk is egyezséget és jó viszonyt akarunk Magyarországgal. Amikor azonban időnként ilyen hangot hallunk, Önök — mondta Boga a magyar párt képviselői felé fordulva —■ mindig olyan hangon beszélnek, hogy meghiúsítják a kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy lehetetlenné tegyék azt az embert, aki közeledést óhajt Budapesten. „Az ember tragédia ja*' Goga ezután azzal foglalkozott, miért fordította le Madách remekművét román nyelvre. Azt hiszi, ezzel szolgálatot tett a román ügynek s a két nép közeledésének. Be akarta mutatni a magyar műveltség mértékét a román közvéleménynek. Azt gondolta, hogy a£ intelíektuel osztályhoz tartozók közti közeledéssel a két nép megegyezésének tesz hasznos szolgálatot. — Megdicsértek értékes magyar írók munkámért — folytatta Goga — s Romániában is akadt dicsérő magyar szó részemre. Budapesten egy nagynevű iró azt indítványozta, válasszanak be ezért tiszteletbeli tagnak a legnagyobb magyar irodalmi társaságba. S akkor mi történt? Jöttek ezek itt (mutat a magyar párt felé) Wilier: Kicsoda? ( Goga: . .. s tiltakoztak sajtójukban azok j az urak, akik itt vannak közelünkben a j parlamentben és a parlament folyosóin, akik ! Bucuresti-ben élnek s szemtelen (imperii- í riens) cikkeket Írtak, melyben a magyar közvéleménytől követelték, foglaljon állást annak a budapesti magyar irőnak indítványával szenten, kinek bátorsága volt egy román iró érdemét elis- j merni. Édes Wilier ur, „öntsünk tehát tiszta vizet i a pohárba“, mint a magyar példabeszéd j mondja. A magyar kisebbség a valóságok ' alapján kel! álljon. Dobják el a regényes ; nagyzási hóbortot, melynek oly sok minden veit idők folyamán magyar részről az áldó- ! zata. ismerjék fel az ország széleskörű türelmi politikáját, helyezkedjenek bele a román nemzeti államba, megtartva etnikai jellegüket, melyet nem akarunk csorbítani. A városok helyzetéről Goga ezzel nem fejezte be parlamenti felszólalását. Tegnap délután ismét felszólalt s a városok helyzetével foglalkozott. Azt állította, hogy a vidéki városok „străinek“- fcé váltak a háború befejezése óta s az egész állami szervezel, posta, távíró, telefon „străi- nek'*-kel van zsúfolva. Az erdélyi román bankok tönkre mentek, mig a magyar pénzintézetek virágzanak, mert Budapestről segítik őket, A háború előtt Erdélyben 17 magyar napilap volt, most ötvennél is több van. — Mindenütt szaporodik a mi államszervezetünk elleni offenziva hálózata — mondta. — A magánvállalatokban a tőkearányt tekintve is a románok kisebbségben vannak. A román nem ur saját házában. A románság felháborodása egyre nő, csak a süketek nem hallják azt.  nép azt követeli, hogy egyesüljünk az ország elidegenítése elleni harcra. Én meghallgattam ezt a felhívást és kezet nyújtottam Cuzának és Vajdának. Mihalache: Önök megegyeztek Tătărescu- val! (Nagy zaj). Dr. Lupu: Meghallgattuk Gcgát, de terrorizálni nem hagyjuk magunkat! Goga: Rágalom! Inculet belügyminiszter: A kormány és a nemzeti keresztény párt között semmiféle megegyezés nem volt! A viharban Goga bejelenti, hogy jövő héten — valószínűleg kedden — beszédét tovább folytatja. Elnapolás — Tătărescu buzdítása Az elnök ezután bejelenti, hogy a parlament ülését hétfőig elnapolja. Hivatalos jelentés szerint az ülés után a kormánypárt képviselői megbeszélésre ültek össze a miniszterelnökségen, hol Tătărescu miniszterelnök is felszólalt. Kijelentette, hogy a kormány nem távozik addig helyéről, mig programját teljes egészében meg nem valósítja. — Vannak nehézségek. Voltak, vannak és lesznek nehézségek, de nem ijedünk meg ezektől. Megcáfolta art a hirt, hogy a kormány karácsony után lemond. Be akarja fejezni a hadfelszerelés ügyét s azt hiszi, hogy január 15-éig készen lehet munkájával. Végül annak a reménynek ad kifejezést, hogy a nehéz belügyi és külügyi helyzetben minden párt támogatni fogja. A parlament hétfőn munkáját tovább folytatja. KÖZBEN, difiikOT CtZ GTCok QgyîYiQLS“ hoz hajlanak, a bársonyos arcbőr ellenallhatallan vavăzst fejt ki.. Oenimi sem hasonlítható a fia- talos, bársonysima, jóillatu arcbórnöz ! A nők ezt igen jó! tudlak. Ezért óvják arcbőrüket annyi gondaal az elemek és az öregedés THREE FLOWERS “KRÉM ° el|!en ^'CHAF^IdUDNüT «STP hasz"ália' haS2"äl!a a RIÄ RICHARD HUDNUT + ÍUPGG FlOIUGPS* PUDER és KRÉM iff #fí§ ICSlCIICi Miit iCÜlCiiCICÍ i licitül €!' difii füll §.! Í€i€§ISS€|r€ ¥0nf iliilii Érdekes tórgyafás a hassfbiréság eScMtf tízféle .120 Leifői 1800 Leiig reme német kiadások, újak Postán C'fflJ utánvéttel. Kérjen ingyen jegyzéket. LEP.H0E GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A VI. hadtest bírósága, mint harmadfokú fórum tegnap délelőtt 11 órakor kezdette meg Nicolau Radu egykori számvevő hadnagy bonyolult bünperének tárgyalását. Nicolau hadnagy ellen a vád röviden összefoglalva ez: többrendbeli sikkasztás, szélhámoskodás, szökés az ország határain belül, majd letartóztatása után újbóli szökés, ezúttal az ország határain kiviil, Törökországba. A régi bűn Amint az a tárgyalás során kitűnik, Nicolau 1918-ban nyerte el a hadnagyi rangot a harctéren és a front mögött szerzett érdemei jutalmaképen. A háború befejezése után a 25. gyalogezredben kapott beosztást Nicolau Radu, akinek szerepköre a Bucuresti-i gépkocsipark keretei közé szorítkozott. A vádirat szerint ebben a beosztásában különböző visszaéléseket követett el, többek között elsikkasztott mintegy negyvenezer lejt, majd megszökött Csakhamar letartóztatták Constauta-ban és ezredéhez szállították sikerült azonban ismét megszöknie és 1321-ben kijutnia Törökországba. 1922- ben tért vissza Romániába és önként jeleit tkezett. ügyét elsőfokon 1924-ben tárgyalta a Bucuresti-i hadbíróság, amely bűnösnek találta Nicolaut és ezért marasztaló Ítéletet hozott. A vádlott felebbezése folytán az ügy a Chisi- nău-i hadbíróság elé került, ahol a vád egyes pontjai alól felmentették az egykori számvevő hadnagyot, részben pedig megerősítették az elsőfokú Ítéletet. Ez 1928-ban történt. A vádlott másodszor is felebbezett. Az ügy harmadfokon a helybeli hadbíróság elé került. 1929-ben hozták Clujra Nicolaut, akit a helybeli hadbíróság akkor szabadlábra helyezett. Azóta több Ízben tárgyalásra tűzték az ügyet, de tekintve, hogy a tanuk sohasem jelentek meg teljes számmal (a védelem részéről tizenhat, a vád részéről pedig tizenkét tanú van bejelentve), a tárgyalást mindig el kellett halasztani. Miért ítélték el a hadnagyot? A tegnapi tárgyaláson a tanuk közül tizen jelentek meg: öt a védelem és öt a vád tanúi közül. Az ügyész indítványára, amelyet a vádlott is magáévá tett, a hadbíróság elrendelte a hiányzó tanuk szombatra sürgönyeiig való beidézését, majd a vádirat felolvasásával megkezdte a tárgyalást. A bonyolult ügy periratai tekintélyes köteteket töltenek meg. A vádirat felolvasása lefoglalta az egész délelőttöt. A vádirat kronologikus sorrendben tárgyalja a különböző bűncselekményeket és arra a következtetésre jut, hogy a vádlottnak a vizsgálat ideje alatt felhozott ellenérvei alaptalanoknak bizonyultak, a tények fennállanak és Nicolaut teljes felelősség terheli. A Bucuresti-i hadbíróság elsőfokon ugyanilyen értelemben döntött, mig a Chisináu-i, másodfokú biróság az első (az ország határain belüli) szökés és égjük sikkasztás vádja alól mentesítette Nicolaut, de megtartotta az elsőfokú ítéletet a vádak többi részét illetőleg. Két órás védőbeszéd A délutáni tárgyalást négy órakor nyitotta meg az elnök. Nicolau Radu dicséret- reméltó ékesszólással ismertette az ügy részleteit. Patetikus hangon, azzal az észrevehető igyekezettel, hogy hangulatot keltsen maga körül, igyekezett tisztára mosni magát I a súlyos vádak alól. Végeredményben oda lyukadt ki, hogy ő ártatlan a rárótt bűn- cselekményekben, sőt: áldozat, akit kihasználtak és tönkretettek. Nem akar vádolni senkit, de . . . Jelentőségteljesen elhallgat, hogy aztán a továbbiak során ismét célzásokat tegyen ismeretlenekre, akiknek áldozatául esett. Egyébként nyugodtan beszél, gyakorlott jogi szófüzéssel és sürü utalásokkal paragrafusokra és a percsomó különböző irataira. — Átjöttem a Kárpátokon, hogy önöknél találjak igazságot — fejezi be beszédét, amely két órát követelt. Tanúvallomások A jelenlévő tanuk kihallgatása következik. Iliescu tanú tudja, hogy 1920-ban letartóztatták Nicolaut. Úgy véli, hogy akkori bűne nem lehetett nagyon súlyos, mert csak felületes őrizetet rendeltek melléje. A hadnagy akkori őrétől hallotta később, hogy Nicolau felesége megcsalta férjét. Ez a körülmény nagyon megrázta a számvevő hadnagyot, aki kevéssel ezután megszökött őre elől. Mindezeken túl becsületes hivatalnoknak ismerte Nicolaut, akinek kezén milliós ügyek mentek keresztül anélkül, hogy bárki is hibát talált volna az ügyek vezetéséiben. Zamfirescu Constantin tanú 1912-tőí ismeri Nicolaut. Becsületes, jó hivatalnoknak is merte mindig. Többször találkoztak a há ború alatt, majd 19í8-ban hallotta Moldo váhan, hogy Nicolaut hadnaggyá nevezték ki érdemei jutalmaképen. 1919-ben Chisi nau-ban értesült arról, hogy Nicolaut letar tóztaiták, majd 1921-ben hallotta, hogy a hadnagy Törökországba szökött. 1924-ben a Bucuresti-i hadbíróság előtt, majd 1928-ban a Chisinüu-i biróság előtt látta viszont. Magáról a per anyagáról semmit se tud. Popes- cu tanú alantasa volt a hadnagynak. Lényegtelen felvilágosításokat ad. Az esti órákban hallgatják ki Stratulet aktiv őrnagyot, aki maga is alaposan ráfizetett Nicolau működésére. Női ŐSZI DIVATLAPOKAT órriri választékban Ellenzék könyvoszi.i i* ban kaphat!
