Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-05 / 280. szám

o I TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.164/1429. j l 3 s* a» Í Ânî 3m o-A Ins \~z tm sa bf Std în IÍTS oA bs % 3?, Ol >n b M A 5> a A ó d 15 5 î i J 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szára. — Telefonsam: 109. Levélcím: Cluj, postafiók 80. îw VI. ÉVFOLYAM, 2 S 0. S Z A M. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre IC, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több­■BBBBEBBMBnBnflBBBB 193 5 DECEMBER 5. London igyekszik most már megvédeni rendűid ha- talmit a tengeren, miután a hetvenkedő né­met flottát a háború és a béke szövevényei közé fullasztotta és önként megosztozott a világóceánokon az Unióval. Engedte Japánt is előretörni, csak a Földközi-tengeren — szinte mai napig — fékezte a nagyravágyó Itáliát a francia tertgeri haderő segítségével. Ezek az elgondolások és ezek a cselekede­tek idézték föl a tengeri fegyverkezés kor­látozásának a gondolatát, amely 1922 feb­ruár 9-én a washingtoni flottaegyezményben, majd MacDonald és Hoover rapidani talál­kozója után a londoni flotta-értekezleten járt is valami sovány eredménnyel. Különösen az utóbbi három hónapos kemény csatáro­zás ellenére, főleg a francia és olasz ellen­iét miatt, bár a végén fene meleg ünneplés­sel borították el: az aláíráskor használt arany tollat Briand fényes beszéddel MacDonald- nak ajándékozta. A kimerült angol miniszter­elnök fanyar tréfával ütötte el a dolgot. Ki­jelentette, hogy mint szocialista ellenzi a köztulajdon magánbirtokká való átalakítását, a sa jt ó fogad tat ásón pedig némi keserűséggel és csalódással mondta: nem könyvet irtok most, hanem csak egy fejezetet. A jegyző­könyv elrendelte, amennyiben az aláíró fe­lek nem korlátozzák tovább önkéntesen a tengeri fegíjverkezést, akkor öt év múlva újabb értekezlet üljön össze a washingtoni alapszerződés folytatólagos kimélyítése cél­iából. Azóta nagyot fordult a világ s rendkívül megváltozott belső és külső ábrázata. A szá­razföldi fegyverkezés leszerelési mozgalma irtózható kudarcba fulladt s megkezdődött az újabb fölfegyverkezés. Évről-évre inkább kö­zeledünk az uj világháborúhoz. Angliát, amely lemondott a: állandó sereg tartásáról, nemcsak a levegőben igyekeztek a többiek túlszárnyalni: különösen Oroszország és Itá­lia. ami fokozódó szorongást okozott az an­gol hatalom felelős embereiben, hanem a tengeren is megtették az előkészületeket. A flotta növelés a modernizálás mellett diva­tos jelszó lett: az öreg anyagot ujjal helyet­tesítették és az eddig üres kereteket kitöltőt- 1 ték. Japán élt jogával és I93á december I 29-én a washingtoni flotta-megállapodást fölmondta. Ezidén esedékessé vált értekezlet előkészítő tanácskozásai Londonban ered­mény nélkül végződtek: Japán Angliával és az Unióval egyenlő jogosultságot követel ma­gának a tengeren, Olaszország pedig a föld­közi-vízmedencében egyforma erős akar len­ni űrtartalom tekintetében Franciaországgal. Uj tengeri erők jelentkeznek: életre kelőben a német és a szovjet flotta. Az év elején An- glia meglepte a világot, hogy külön flotta- egyezményt kötött Németországgal, miután ez a szárazföldi fegyverkezéssel vakmerőén ..megtorpedóztok'' Versailles hires-hatalmas „békehajóják1. Kitört a keletafrikai háború. Angliának viggázni keil, hogy ez a Földközi­tengerre ne szálljon és az uj olasz vízi-légi had ne kössön az angol uralomba. Gibraltár, Malta. Cyprus, Szuez nevei mint fekete gon­dolatok röpködnek most az emberiség föl- zaldatott képzeletében. Anglia nagy erőfeszítéseket csinál: a kö­zösségi biztonság és népszövetségi politika eszméiébe veti magát szenvedélyesen és kü- fönösképen erőszakolja, hogy a franciák a közös eljárást a Földközi-tengeren megfogad­ják. De a fölfegyverkezéstől se riad ázik, amióta Baldwin kimondotta hires szállóigé­jét: az angol határok a Rajnánál kezdődnek. Az angol közvélemérrg sürgősnek véli a légi- j fegyverkezést és biztonságot sürget a fen- | geren. Ezt fejezte lei a lezajlott angol válasz- j fás is a külpolitikai tények igazolása mel- j lett De még tovább megy. Most a tengerek ' ügyére veti szemét. Összehívta nemrég az esedékes uj londoni flotta-értekezletet. Kétel­kedő viláannk szinte keserű derültséggel kér­dezi: miért és mi értelme van most. De az angol következetesség, álhatatosság, derűlá­tás változatlan uralkodik. Talán reméli, hogy Japánt a kínai kérdéssel, Olaszországot a kőolaj viszállyal kényszeríti engedékenységre. Olaszországnak újra Ogaden tartományt ajánlják ISI nagy gazdasági engedményekkel Parisból és Londonból —— ­Angol és franciái szakértők uj Kise^olfüá&i ieivezeíe. — Hoare az alsé- iiáziHira nagy Iciilpoliiikai beszédre készül- — Mts&pmiosUésok m fronton Olaszország szállítási szerződést kötött a legnagyobb amerikai petróleum-vállalattal Az afrikai háborús fronton a helyzet még mindig az újabb támadások előkészít- letelnek jegyében áll. Â hadműveletek kisebb csapatok összeütközésére és gueriíla-har- cokra szorítkoznak. A látszólagos csönd mögött azonban minden valószínűség szerint nagyszaliásu átesoportositási tevékenység uralkodik. Különösen délen az a látszat, hogy Graziam tábornok újabb támadási irányának megfelelőleg, csapatait a Harrar-i irány helyett Addis-Abeba felé irányuló támadásra csoportosítja. Az abesszinck szintén óriási katonai tömegeket hoznak össze az északi fronton. Laptudósitók szerint az észak felé vivő utakon végetérhetetlen sorba menetelnek a kitűnő felszerelésű abesszin csapatok. Olasz repülők jelentései szintén arról tudnak, hogy Togota és Dessie felől az Assiangi- tó mellé csoportosítják az újabban érkező csapatok zömét. A négus tovább folytatja szemléjét az abesszin északi fronton. Tegnap egész Abesszíniában nagy ünnepséggel ülték meg az abesszin hadsereg védőszentjének napját. A diplomáciai tárgyalások a béké-r. mfg-i$ás lek.'Tőségének megtalálása érdekében tovább folynak, de egyelőre nem sok sikerrel. Laval újra 3 francia belpolitikai vál­sággal van elfoglalva, mely kormánya helyzetét nagyon bizonytalanná teszi. Hoare an­gol külügyminiszter szabadságra készül, ezt megelőzőleg azonban beszédet tart az alsó- házban az angol külpolitikáról. Vasárnap pedig Lavallal tárgyal Párisban, ha Laval, ami pillanatnyilag egyáltalán nem bizonyos, akkor még a franeia kormány élén fog állani. A londoni parlamentben tegnap felolvasott trón beszéd erősen hangsúlyozza, hogy Anglia népszövetségi politikájától nem hajlandó eltérni és a többi tagállammal együtt teljesitení fogja az alapokmányban előirt kötelességeit. Baldwin a felirati vitában ehhez még hozzátette, bőgj’ minden módon meg fogják akadályozni a nemzetközi szer­ződések semmibevevésének lehetőségét Ls, amivei elsősorban Olaszország háborús lépé­sére célzott. London különben elég nyugodtan ítéli meg a helyzetet. Beavatottak szerint a Párisban dolgozó angoi és francia szakértők nagyjában megegyeztek egy olyan meg­oldási mód fölött, mely a béketárgyalások megindítását lehetővé teheti. Ez a megoldási mód a népszövetségi ötös bizottság javaslatán alapul, Ogaden tartományt az olaszok­nak akarja juttatni és nagy gazdassígi engedményeket biztosit úgy gyarmati, mint más téren Olaszországnak. Viszont a tárgyalások eredménytelensége esetén Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy az olaj-szankeiókat élcibeléptessék. A most következő kritikus hetekben az angol küi- politika élére a szankciók szívós képviselője, Eden népszövetségi miniszter kerül, aki a betegszabadságra utazé» Hoare-től a kiilügyek vezetését is átveszi. Az olaj-szankciók el­határozása mindenesetre súlyos lehetőségeket rejt magában. Hogy eredményesek legye­nek, ahhoz erélyes lépésekre van szükség, ami viszont Olaszország ellenállását vívhatja ki. Anglia minden módot föl fog használni arra, hogy a szankciós intézkedések meg­kerülésének lehetőségét is elvágja. Egy ilyen megkerülő lépés, melynek az események további fejlődésében nagy jelentősége lehet, már meg is indult. Az United Press jelen­tése szerint Olaszország szerződést kötött az amerikai nagy petróleumvállalatnak, a Standard Oü-nak egy fiókvállalatával és ennek hosszabb időre petróleummonopóliu­mot biztosított Olaszország területén, ha a a szükséges kőclajmennyiséget most szállí­tani tudja. A vállalat állítólag nem az Egyesült-Államok fenhatósága alatt álló petró- leumforrásokból szerezné be anyagát, amivel elkerülheti a washingtoni kormány közbe- szőlását is. Ebből a szempontból állítólag román petróleumforrásokra is gondol a vál­lalat. A hadszíntérre pedig Szélsőkeletrő! szállítaná a petróleumot, ami elé igy a Szuezi csatornánál sem lehetne akadályt gördíteni. Áfígüa hilari a Népszövetség megtett LONDON. (Rador.) Tegnap a Lordok há­za, valamint az alsóház tagjainak jelenlété­ben lord Hailsham felolvasta a trónbeszédet, amely többek közölt ezeket mondja: Kap­csolataink az idegen hatalmakkal továbbra is barátságosak. A kormány külpolitikája a jövőben is a Népszövetség zavartalan támo­gatására lesz alapozva és készen fog állani arra, hogg a többi népszövetségi tagállam­mal együtt teljesítse az alapokmányban elő­irt kötelezettségeit. A trónbeszéd a továb­biakban a békepolitika szükségességét han­goztatja, nemzetközi tengerészed fegyverke­zési egyezmény megkötésének szükségessé­géről és az olasz—abesszin viszálynak a Népszövetség keretében való megoldásáról, végül pedig az angol birodalom fegyverke­zési hiányainak pótlásáról beszél. A kor­mány elő fogja terjeszteni javaslatait köte- lezel'ltségeínek teljesítésére. Befejezésül a trónbeszéd közli, hogy uj javaslatot fognak előterjeszteni a bányászok munkanélkülisé­gének leküzdése érdekében és igyekeznek majd fellendíteni az Általános gazdasági vi­szonyokat. Külpolitikai vita a parlame^ben A felirati vita során ökléé őrnagy, a faun* káspárí vezére mondott beszédet, melyben éles támadást intézett a kormány külpoli­tikája ellen. Az olasz—abesszin viszály ügjjében rámutat arra, hogy Angliának nem volna szabetd Olaszországgal meg­egyezést kötni, hanem diktálnia kellene döntését. A továbbiak során azzal vádolta a kor­mányt, hogy kettős politikát folytat: mig egy részről támogatja a Népszövetséget, ugyanakkor állandó tárgyalásokat folytat Olaszországgal. A képviselő támadásaira Baldwin nrmisz terel nők válaszolt, rövid ma­gyarázatot fűzve a kormány külpolitikai te­vékenységéhez, majd kijelentette, hogy csü­törtökön Hoare részletes felvilágosításokkal fog szolgálni a kormány külpolitikájáról. A Î miniszterelnök válaszában többek között kt- ; fejtette, hogy a nemzetközi, szerződéseket a ! legnagyobb szentségnek kell tartani. A szer- ( ződések egyoldalú felbontása az erőszak uralmát jelenítené, amiről azonban a mai kö­rülmények között szó sem lehet. A mai Eu­rópa feltétlenül meg akarja és meg fogja akadályozni a szerződések megsemmisitését. Hoare párisi útja PÁR IS. (Az Ellenzék távirata.) Laval teg- ! t»p fogadta Corbin londoni francia nagy kö­veteli, aki hír szerint, Hoare külügyminiszter párisi látogatásának előkészítésére érkezett Páriába. Hoare látogatásának a francia fővárosban nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a veszedelmesnek tekintett petróleumszank- ciók népszövetségi megszavazása előtt, ez lesz az utolsó alkalom, hogg a békés meg­oldásra alapot találjanak. Ennek a megol- i dósnak érdekében Chambrun római francia nagykövet tegnap hosszasan tárgyait újra Suvich olasz külügyi államtitkárral. A megbeszélésen arról volt szó a francia indítványról, hogy Olaszország vagy Olasz­ország nevében Franciaország konkrét javas­latot tegyen a keletafrikai háborús viszály gyors befejezésére. Eddigi hírek szerint azon­ban a megbeszélés nem járt eredménnyel. Amerika —- és a petróleum» szankciók LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Wa­shingtonból érkező jelentések szerint az Egyesült-Államok kormányánál igen keile- mellen benyomást tett a petróleum-szankciók elhalasztása, holott Amerika már megtette a kellő intézkedése­ket ebben az irányban. Ennek a kellemet­len benyomásnak következménye Ickes ke­reskedelmi miniszter újabb kijelentése az amerikai petráleumldiníellel kapcsolatban. Ickes kijelentette, hogy felhívása a petró- leumvállalaiokhoz, hogy ne lépjék tu! a neirtralitási határokat, nem volt rendelke­zés, csak a washingtoni kormány állás pontjára való hivatkozás. Vezető körökben kijelentik, hogy az ame­rikai neutralitás arra fog szorítkozni, hogy I megakadályozzanak minden olyan kivitelt, mely erősen túllépné Olaszország eddigi ki­vitelének határát az Egyesült-Államokból, így elkerülik azt, hogy a hadviselési! előse­gítsék, de ugyanakkor nem teszik ki az olasz polgári lakosságot nélkülözésnek. Semmi kö­rülmények között nem engedik meg azon­ban, hogy egyes amerikai vállalatok a bako­mból nagy jövedelmeket húzzanak, mert a háborús kereskedelmi jövedelmet illetékes amerikai körök vérdijnak tekintik. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents