Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-25 / 297. szám
ELLENZÉK 1938 âevmbtr 28L IIH !■ Il—i ■IIWIiMIIIIHIIWi—iillWIIIBUBIIIW d niajd valamit M»i meg úgy festenek s/e t;c«iy srerecsenek a mi ruháinkban, mint mi rikóbuti u etrandokon, «le o/en scgit majd « rmíJi ycsaég. Xnatnlc Lruiue s/«• ii n t a mgvineJkeí is bele lehetett vinni a ruha kul uis/ába. mi^rt ne lehetne felöltöztetni Afrikul \ hajiam megvan reá. A ruhnluxus üsz- i'\ következményeinek teljes kifejlődése I’lan inár csak. idő kérdése. Az uj Afrika dalál majd önmagára s ha les/, mit félteim1 a nőkön, ha vagyonok halmozódnak majd föl a néger férfi hats/ohá-s villájában, lekor megszervezik, ennek a fekete kultúrának derék védőseregét, hadseregeket állítsak föl a néger otthonok és tőkók niegoltal- m.i ásóra. Nem kell egészen sötéten látni a jövőt, de számolni kell azzal, ltogy az étidig ünnepeli Afrika eltűnik és elfoglalja helyet a/ öntudatos, az öltözködő, a kincseket felhalmozó \frika, amelyik expanzióra is gondol. Hogy u csekély .számú európöi ko Ionizálókat kiverik majd, az töbh, mint bizonyé. \ mozgalom veszélyessége mélyen elrejlell mag. amelyik a divat .segítségével óriásira nőhet. Hogy mit hoz u jövő a hóditó hatalmakra: ki tudhatja azt. De hogy a néger férfiakra mit hoz az öltözködési láz, az olv világos, hogy nem is vitás, ök, szegények, még nem tudják azt, hogy mit jelent az első fekete divatlap kolportázs-engedélye. Na. majd megtudják. Ri ORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL. Székely község a divatos iürdő árnyékában Fürdő.; kölesük rontják a néperkölcsöket. — Előnyök és hátra- nyok a könnyű kereset nyomán. — Népszokások SOVATA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Aki ellátogat nyáron erre a híres fürdőre és keresztül robog kettős fogattal vagy gépkocsival a falun, nem lát egyebet benne, csak azt, hogy ez is olyan falu, mint a többi. Feltűnnek esetleg a díszesen faragott székely icapuk, meg a kilátó elleniét a nagy szegénység és nagy gazdagság közölt. Most azonban a faluban fogunk maradni, nem megyünk ki a telepre. Az: szeretnek megnézni, hogyan én a falu lakossága, amely nyár folyamán annyi ezer embert lát vendégül, Mert nyáron, mikor folyik a fürdőn a zajos élet, eszünkbe sean jut érdeklődni irántuk, pedig a fürdőtelep gyönyörű villái, sétányai, virágágyai és kertjei mind az 5 kezük munkájának eredményei. A hatalmas és gyönyörű fürdőtdepen minden munkát, mely a vendégek kényelmét, gyönyörködtetését szolgálja, ennek a falunak a lakossága végez el. Egész nyáron lépten-nyomon velük találkozunk, hol a szállodai szobákban, mint kiszolgálókkal, hol a fürdőben, cint tündetőkkel, hői az utcákon, amint a ir ágágya ka! öntözik és ápolják, hol epret, málnát meg más gyümölcsöt kinálgatnak, \ igy apró emléktárgyakat ajánlanak megvételre. Nézzük meg most már, milyen az élerük. a faluban özeknek a sova-tai székelyeknek? Fejlődő falu Közel négyezer ember lakik a községben, nagyrészt római katolikusok és reformátusok, de van köztük mintegy négyszáz gö- vgkatolikus és 50—60 izraelita. A taiu harn aránytalanul nagy ennyi iakos számára, H sem érnek sokat vele. Földművelésre nagyrészt használhatatlan, csupa hegy az egész, még hozzá sóhegy és sokhelyen havas. De ez a terület sem oszlik meg egyenlően az emberek között. Hiába az óriási határ, a faluban több mint kétszáz család van, amelynek semmiféle ingatlan vagyona nincs. Legjobb esetben az a kis ház, a melybe behúzódik. Ennek ellenére a falu szemmcll áthat ól ag épül. A „Szakadat“ nevű határreszen. egész kis külön falu alakult, amely nemsokára önálló községgé fog fejlődni. A régi falu pedig iejlődik kifelé a telep irányában. Ezen a részen évről-évre észrevehetően nagy építkezések történnek. Honnan van pénze az embereknek építkezésre? Nehéz volna megmondani, de viszont bizonyo« hogy Sovatan aránylag könnyen lehet pénzt keresni. Nagy jövedelmi forrás volt például s az ma is, évről-évre a lelep közelébe lévő erdők eladása villaépitések számára. Egy kétszáz négyzctölnyi erdőrész, ami máshol alig ér két-háromezer lejt, itt ma is ötvenezer lejért kel el és értéke még állandóan növekedik, ahogy fog>' az eladásra kerülhető erdőterület. Egy villára való erdőterületet mindenki nélkülözhet, még a legszegényebb ember is, ötvenezer lej ped g nagy pénz falun, hatalmas házat, istiló: lehet vele épiteni. Aki egy ilyen területet eiadhuí, az be tudja rendezni magát és megindíthatja a gazdaságot. El is adtak már nagyjában minden eladható helyet. Egész hegyek mentek át a villa- tulajdonosok birlokába. Annyira belejöttek a föld eladásába, hogy nemcsak a telepen, hanem a falu határának bármely részén eladják örömest a iöldet. Nem nézik, hogy kigot, nem? — Ördögöt hoztam. Már későn volt. Kél nagy bajon nem tudok már segíteni. Az egyik az, bog}' Thüringiáhan meglazult a lakosság fegyelme. Az emberek megszokták, hogy nem keli dokozniok, a váxurnő segít: őket. A porciók nem íc ynak be, a röldek műveletlenek, a népség Lit settenkedik a vár körül, hogy valahogyan elcsíphessék Erzsébet. Régente doiígos, igyekvő, .serény parasztság volt az enyém, most messzi vidéken ■,ak néplapokat találsz. Próbáltam keményebben fogni őket, hogy rendet 'teremtsek, annak az lett a vége, hogy Erzsébet lelke elfordult rőten. Mikor három csirkefogót rajtakaptak az emberem, hogy lázit jók csillcncm .1 lakosságot és ezeket fára huzat tóm, Erzsébet egy álló hétig bezárkózott, nem ak art ve- em beszélni, sânt és imádkozott. Hát itt tartunk barátom. Jövedelmeim harmadrészökre csökkentek, a feleségem pedig néma vértanú gyanánt él mellettem. Soha nem beszéltem erről senkinek, te vagy az első, akinek elmondom. — Ennek bizony fele sem tréfa. Haragszol rá? A gróf a levegőbe nézett. Ingatta a fejét. — Nem. Nem lehet őrá haragudni. Nem ebből a világból való. Tisztább és jobb, mint ez a világ. Olyan, minit Istenek szentjei, akikről a papok beszélnek nekünk. Olykor látni vélem, hogy megicnyesedik körülötte a levegő, mikor átmegy a termeken és hallani vélem, hogy halk orgonaszó zendül körülötte. A jósága íelülímui minden emberi fogalmat. Le kellene előtte borulnom és imádkoznom. De aztán eszembe jut a magam élete. Tisztességes^ derék ember vagyok, igyekszem Istennek tetszőén, élni és minden igyekezetem és erőlködésem kárbavész. A sze- nvem láttára megy tönkre vagyonom, hatalmam, befolyásom. Mit teltetek egyebet: magányosan nekiülök a boros kancsónak cs nagyokat búsulok. Nem is vagyonért, vagy hatalomért. Az a kisebbik baj. Hanem e'áru- iom neked az én igazi bajomat, reménytelenül szerelmes vagyok a feleségembe. — Micsoda? . — Úgy érted, ahogy mondom. Ez az asz- szony úgy szereti Istent és a könyöriiietes- séget, hogy az én számomra nem marad hely •a szivében. Ha a karjaim közé fogom, behunyja a szemét és engedelmeskedik. De érzem, hogy ilyenkor van a legtávolabb tőlem. És ha meg akarnám csókolni, karjaim bénán felosztanak róla. De még csak. kiró- molni sem tudom életemet. Érzem, hogy Erzsébet nem az enyém, hanem Istené. És Istentől nincsen jogom visszapótolni. Mit tegyek? Bánatos, sóvárgó, reménytelent szerelemben len a kom a fejemet. Min tűnődői olyan nagyon? Nem figyelsz arra, amit mondok? — Dehogynem, pajtás, nagyon is figyelek. És megmondom, hogy min tűnődöm. A Szüzanyának férjét, Józsefet, nemde szentnek ismeri az egyház? — Úgy van. Döme vitéz baráti szeretettel rátette kezét a gróf hatalmas öklére. Hát látod, Erzsébet már földi életében olyan, mint az ég angyalai. De azt a ■titokzatos fényességet, amelyet te kör ülöd te látsz olykor, én meg tudom látni tekörlilted is. Most pedig menjünk aludni, ment íme, virrad. m ■u— Karácsonyi bonbonok, szaloncukrok dísze» választékban. — Karácsonyfadíszek cukorkából. Fonott kalács, kuglóf, diós-mákos patkóklilUnlegességek. Remek torták. Leszállított olcsó árak! LAYDA Cukrászda R.-T. Piaţa Unirii Nr, 29. nck, csak pártat lássanak. A löbK székely A nép lelke és művészete faluban ma sem történik meg, a legnehezebb gazdasági viszonyok között sem, hogy idegennek adjanak el földet. Ezt csak a sóvatosak teszik, akikot mindenesetre nagyon befolyásod a könnyelmű városi, élei, amely tavasztól őszig ott zajlik mellettük. Mit mond a pap a népéről? Beszélgettünk a református tisztelet« úrral, oki legjobban ismeri a falu életét éts az embereket. Talán még jobban, mint ők maguk. — A sovutai emberek a fürdőből élnek — mondja. — Hideg az éghajlat, itt vannak a féjünk fölött a havasok, a legtöbb föld nem terem. Erdőkitermelésből cl a lakosság egyrészt, fuvarozásból, építésből a többi, természetesen azokból az építkezésekből, amelyek a telepen történnek. Nincs értéke előttük a pénznek. A legszélsoségesebb módon clnck> ha pénzük van, úgy szórják, mintha milliomosok lennének. Ez is a fürdő miatt van igy. Megszokták, hogy könnyen lehel nagy pénzeket keresni, a vendégek borravalókkal sem takarékoskodnak minden kies: szolgálatért, könnyen jön a pénz, könnyen is adnak tovább rajta. Amennyi anyagi erőt jelent a fürdő, any- nyi kára van erkölcsi téren. Megszokták az egyszerű falusi emberek a könnyelmű életet, az éjjelezést. Nyáron éjfél után egy-két órakor jönnek haza, gyakran részegen a telepről. Nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is. Hihetetlenül .sokat isznak. Szeszesital nélkül már el sem lehet itt képzelni az életet. Éjfélutáni órákban 16 éves gyermekeket lehet látni, ahogy részegen, négykézláb * másznak hazafelé a telepről. S ami legször- nyübb, semmit sem lehet tenni ez ellen, hiába a figyelmeztetés, a jótanács. Magukkal hozzák az itteni körülmények, amelyek ki- í forgatták az egyszerű falusiját természetes életmódjukból s most gyökérteienül sodródnak a városokból becsapó hu: lám okkal. — Télen pedig, amikor a fürdő tel epén szünetel az élet, a faluban folytatódik a nyár folyamán megszokott életmódi. Éjfél- utámg, sokszor a hajnali órákig hangosak a korcsmák, egy-egy ünnepkor, vagy tánc alkalmával részegre isszák -sokan magukat. Pedig télen nagyon nyomorúságos itt az élet. Legtöbb család abból kényszerül élni, amit nyáron a fürdőtelepen összegyűjtött. Annak pedg szokott könnyelműséggel hamar nyakára hágnak és megkezdődik a nincstelen tengődes. Valóságos megváltás a tavasz, mikor a meleg napsugarakkal együtt az első vendégek is kezdenek érkezni és megindul az élet a Medve-tó körül. Nagyvárosi szenny a falu tisztaságában Ilyen életkörülmények között nem csoda, ha az erkölcsös élet sokat veszi teüt régi tisztaságából. Lopások, betörések nem tartoznak a ritkább dolgok közé. Az elmúlt évben szervezett rablótánsaság hónapokon keresztül sorozatos betöréseket követett eí. Szomorú dolgok ezek, de miattuk, nem lehet csak azokat vádolni, okik elkövetik. Nem lehet vádolni a népet sem, mely más életviszonyok között bizonyosan éppen olyan tiszta lelkű maradt volnia) mint a Székelyföld annyi más községében. így azonban az őtsi virtusból csak a bicskázáshoz ragaszkodik. A verekedések mindennaposak. Táncot, vag>r műsoros estét mindig csak úgy rendezhetnek, ha előbb számolnak azzal, hogy egy -két ember összeszurkálva .kerül ki a teremből. A városi pénzekkel együtt beszivárogtak a faluba a városi betegségek. Bit erjedt és pusztít a vérbaj, aminek' végzetes következménye* vannak. A másik legelterjedtebb betegség a tüdővész. Hiába vannak körül a havasok, hiába tiszta és egészséges a levegő, ez a betegség egyre több áldozatot követel, mert a rendetlen életmód miatt legyengült szervezet nem tud megbirkózni vek-. Mások üdülni és betegségükből gyógyulni jönnek I ide, a falu egyre több bajt és betegséget kap kölcsön. Gyermek azonban bőven van., öt-hat egy J családnál. Amint valaki megjegyezte, nun- í den utcának külön iskolát lehetne reíáiiitaai. De ran. ia iskolája ennek a falunak szépen. Négy edemi iskola működ k benne, két felekezeti, római katolikus és 1 eformálus és két állaimi. Valamennyi tele van gyermekkel. Temploma is három van, római ka tokit us, református és görög katolikus. Emellett a telepen még két templomát építtettek. egy görögkeletit éts egy görög katolikust. A falu lakosságának nyolcad része görög katolikus. Az impériumváltozás elolt magyar görög katolikus egyház volt itt, a hajdudo- rogii püspökség fennhatósága alatt. Ma román görög katol.kus egyház van, de a hívek nem tudnak románul, a pap is magyarul beszél a templomban. A háború előtt magyar papjai voltak az egyháznak, az utolsó, Gergely János plébános 1916-ig. Most román ember a pap. A névclemzések ill is divatban voltak valamikor, főleg, amikor az újabb állami iskolát felépítették 1928-ban. Ekkor állapították meg, hogy például a Kis nevüek románok. A sok is kaki mellett nincs is írni, olvasni nem tudó ember. Középiskolába azonban egyetlen falusi gazda sem járatja a gyermekéi. Pedig az öreg emberek között sokan vonnak, akik felsőbb iskolákba is jártak. Valamikor hires Ghindar-i Wesselényi „ko.- Jégiumnak“ minden évben megvoltak innen a tanulói. Még az aláírásukon :s meglátszik, hogy' kik jártak felsőbb iskolát, ha egyébben már rtem is nagyon — mondja a tiszteletes ur. Különben annyi vájtóra írták rá nevüket éíetükben 5 hogy attól is szép lehet az aláírásuk. Nagyon belejöttek volt a váltóba sználatba, lakodalom, temetés, keresztelő alkalmával óriási adósságokat csináltak, a nagy pompa mind váltóra történt. Mos: vége van ennek, mert nincs honnan pénzt felvenni. A so vitaiaknak nagy'on szép lakodaimi szokásuk van. Megőrizték a régi székely lakodalmak ceremóniáját, amelyet nagyrészt csak feljegyzésekből és. könyvekből ismernek más vidéken. Hasonlóképpen áll a helyzet a táncaikkal. Itt divatoznak a rég- lakodalmi táncok, régi méltóságteljes táncok. Még táncaikban is kényelmese^ a legények nem „strapáiják“ magukat tánc közben. Lassan, méltóságosan járják. Régi nemességének tőkéjéből él még ma is ez a nép. Az utcán szebbnél-szebb gaiambducos kapuk sorakoznak kétíelől, amit szintén fel keli jegyezni, mert a Székelyföldnek ezen a részén ritka már az ülyen látvány. Messzi vidékről hozott mesterekkel csináltatják ezeket a művészi kapukat. Mind a három ősi székely megyéből fordult meg rö asztalosmester, aki galambokat, meg tulipánokat festett a falu díszéül a kapukra. Nevüket leolvashatjuk a sok cifra virág között. Egyik kapu bejárata fölött ezt a szellemes mondást látjuk: „Vándor, e kis kapu nem akar kizárni, csak azt mutatja, meg, merne keli bejárni“. Petelei István nyaralója volt ez. Az író nem költözött ki a telepre, itt szeretet: élni, bent a faluban, A ház ma az Erdélyi Irodalmi Társaság tulajdona, Petelei ajándékozta. Szélsőségek, * végletek között hányódnak Sovatan az emberek. A székely népnek is nem ez vok-e mindig a sorsa és tragédiája? Böródí György. Rózsavölgyi-Báré arany karácsonyt aíbamfa Tartalma: lö leghíresebb operett-részlet (Aki mer, az nyer, Én és a kisöcsém, Nápolyi kaland, Történtek még csodák, Mimi Három ember a hóban, Ma éjjel szabad vagyok, stb.), 7 hangosfilm részlet (Kismama. Mese autó, Helyet az öregeknek, Budai cukrászda, stb.), 9 modern táncszám (Ritka madár a szerelem, Azt mondja a Szonjo, Mammy, Tagadj le mindent, A nő, stb.}, ti magyar nóta és dal (Rózsabokor a dombos dalon, Vasn egy szőke asszony, *tb.), 37 gyönyörű szám, Ízléses borit ólappal csak ISO lej az Ellenzék k&nyvosz táljában, Cluj, PH, ta Unirii. Vidékre utánvéttel is azonsai sjÁllítjuk.
