Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-24 / 296. szám

TAXA POŞTALA PLATTTA ?N NUMERAR No, i4t.i6v'r«i« ÄÄA3 SO Szerkesztőség és kiadóit ivata î: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhiveral és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. tzím. — Telefonszára: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVI. ÉVF O LYAM, 296. !S Z  M. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, íveat# 840 lej. — Magyarországra: negyedévre te, félévre 23, éveaca *3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portok.iilőnbozertei tófej*, KEDD 193 5 DECEMBER 2 4. rtmmamsainvGUMxaaiBMW»HBiiiamiMCa™i  szankciós arcv©nasl megerősödéséi Iái jálc Edén kinevezésében.— Anglia mosí már a szélső habárig készül menni a szankciók ailcaí“ mázasában. —— Ángc&I kérdés a FiSlsSkozi-áengefi államökSínz Rómában Eiaréps tiizbeborulásáról besséloeb,, Ssa nem isiiieiílc el ©laszország abesszfniai igényeli lások folytatása, uj megtorlás! intézkedések elkerülése, kategórikus biztosíték a 16-ik pontban foglalt kötelezettségekre, a lap sze­rint ezek azok a pontok, amelyek Francia- ország politikáját alátámasztják. Franciaor szág még saját érdekei ellenére is megvédte Olaszország érdekeit, de hiába. Olaszország vagy nem válaszolt idejében, vagy nem ugv válaszolt, ahogy kellett. Görögország — Anglia mellett LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda athéni jelentése szerint a görög kormány válaszolt Angliának a föld­közi-tengeri támadás eshetősége ügyében. Közölték az angol kormánnyal, hogy ameny- nyiben az angol flottát támadás érné, Gö­rögország teljesiteni fogja az alapokmány­ból folyó kötelezettségeket. Harctéri jelentések Edén népszövetségi minisztert tegnap Baldwin miníAzterelnök előterjesztésére Anglia külügyminiszterévé nevezte ki György király. Ezzel a kinevezéssel az angol küliigy- miníszterváiság egyelőre be is fejeződött. Viszont Eden kinevezése, aki rendkívüli erély- íyel korbácsolta keresztül Genfben a szankciókat, nem a 1'»" ugtutóbb módon hat az európai külpolitika amúgy is felizgatott kedélyére. Tezés annyit jelent, bogy az angol kormány teljes eréliyel tért vissza a sz politikához, melynek mindet* következményét vállalja. Az angol szankciós arcvonal, amint Londonból jelen­tik, nagy megelégedéssel is vette tudomásul a fiatal, rendkívül erélyes külügyminiszter kinevezését. Általános a vélemény, hogy Anglia inast már minden lehető eszközzel békét fog teremteni. Erre fölhasználja a szankciók által adott összes lehetőségeket, még akkor is, ha egyik-másik ilyen lehetőség háborús kockázatta! járna. Mindamellett azt hiszik, hogy Eden külügyminiszíersége nem erősítette meg eléggé a Baldwin-kormányt, mely az utóhbi napok eseményei folytán helyrehozhatatlanul megrendült. A Cityben ßaidwint már bukott embernek tartják. Utóda előreláthatólag a két Chamberlain-fivér valame­lyike, vagy Austin Chamberlain volt idilügy».‘nkizter, vagy Neville Chamberlain jelen­legi pénzügyminiszter lesz. Legvalószínűbb, hogy a kél Chamberlain együttesen fogja a jövő angol kormányát vezetni. Anglia addig előreláthatólag teljes eréliyel folytatja szankciós politikáját. A helyzet feszültségére jellemző, hogy Rómában a kormányhoz közelálló lapok újra szenvedélyesen támadják Angliát, amelyet nyilvánvalóan felsőbb intésre, egy ideig kí­méltek. Még a párisi béketervről is azt írják, hogy Anglia ezzel csapdát akart állítani Olaszországnak. A fasiszta vezetőkörökhöz közelálló „Popolo D‘Ttalia szerint London akkor utasította vissza a békejavaslatot, mikor a fasiszta nagytanács legjobb indulattal akarta azt megvizsgálni, Ez uj helyzetet teremt és az olasz népet kényszeríti arra, hogy teljes egységben álljon ki jogai megvédésére. Az olasz sajtó újra hangoztatja, hogy a szankciós politika végül is háborús lépésekre kényszerítheti Olaszországot a megtorlást alkalmazó államokkal szemben. „Senkinek sincs bátorsága kimondani — írja a Popolo D’Itaiia — hogy Európa tüzbe borul, ha nem ismerik el Olaszországnak Abesszínia fölötti mandátumát4’. Az újabb és a súlyos következményekkel teljesen számitő angol szankciós politika bevezetéséhez tartozik, hogy a londoni kormány féíremagyarázhatatlan kérdést tett föl a földközi-tengeri államokhoz, hogy hajlandók-e az angol hajóhad segítségére sietni, ha azt a szankciók miatt támadás érné. Londoni hírek szerint a kérdezettek, Görögország, Jugoszlávia, Spanyolország és Törökország igeniőleg válaszoltak. A görög válaszról a félhivatalos Reuter ügynökség jelenti, hogy az teljesen kielégíti az angol kormányt. A francia kormányhoz London nem fordult külön ezzel a kérdéssel, mert az eddigi meg­beszélések alapján is úgy tekinti, hogy Paris az angol flotta megtámadása esetére félre- magyarázbatatlan kötelezettséget vállalt már előbb a népszövetségi alapokmány 16-ik szakasza érteimében. Parisban ezt a dolgot nem tekintik olyan egyértelműen magyaráz* hatónak, de London a kötelezettségvállalás tekintetében nem ismer tréfát Edén kinevezése senkinek sincs bátorsága kimondani, hogy Európa tüzbe borul, ha nem ismerik el Olaszországnak Abesszínia fölötti mandá­tumát. Nem változott a francia álláspont PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia lapok élénk figyelemmel kísérik a külpoli­tikai helyzetet. A Figaro azt Írja, hogy Franciaországnak elhatározott szándéka a már érvényben lévő megtorlásokat mind­addig alkalmazni, amíg az olasz—abesszin konfliktus véget nem ér, de ellenzi ezek­nek a rendszabályoknak kiterjesztését. Ffa azonban Olaszország megtámadná a szankciókban résztvevő valamelyik államot, megváltoztatja álláspontját és hozzájárul a szankciók szigorításához a Népszövetség alapokmányának 16-ik szakaszának értel­mében. A jelenleg érvényben lévő megtor­RÓiMA. (Az Ellenzék távirata.) Addis-Abe- bából jelenti a Havas ügynökség, hogy olasz repülőgépek hevesen bombáztak egy közsé­get Dessie közelében. A bombák nagy káro­kat okoztak. Az ogadeni fronton az olasz csapatok nagy előkészületeket tesznek a kö­vetkező napok hadműveleteire. A kisebb egységeket a déli frontról hozott csapatok­kal erősítették meg. Makonen hadseregfő­parancsnok kijelentette, hogy az abesszin hadsereg fele iDiredeaua és a frontok kö­zötti utakon van összpontosítva. Makonea Harrarba utazik, ahol találkozni fog Ras Nasibuval, a déli abesszin hadsereg főpa­rancsnokával. Makpnen kijelentette, hogy a ‘í >{?t’ -reg élelmezése tökéletes és a felhal­mozott élelmiszer öt hónapig fedezi a had sereg szükségleteit. Nem erősitik meg a hirt, hogy az abesz sziniaiak Makallet visszafoglalták volna. tizeikéi ember halt meg a virginiai autóbusz-katasztrófánál NEWYORK. (Az Ellenzék távirata.) A Virginia állambeli Hoppwer város közelében tragikus szerencsétlenség történt. A város lakói és a közeli környék egy borzalmas ki­menetelű szerencsétlenség nyomasztó hatása cdatt áll és felzakktíott idegekkel meséli a katasztrófa részleteit. A Romatox folyó hidján egy nagy sebességgel haladó autóbusz akart áthajtani. Az autóbusz soffőrje még eddig ki nem derített okból félrekapta a kor­mánykereket és az autóbusz több méter magasságból a folyó jegére zuhant. A hatalmas súly áttörte a folyó jegét és elmerült a vízben. Az autóbusz utasai kétségbeesetten akar­ták megmenteni életüket, de senkisem menekült meg. Mire a borzalmas és tragikus végű szerencsétlenséget észrevették, az autóbusz mind a tizenkét utasa meghalt. ..................—— a ............................ Áldozatának: házában felakasztotta magát a gyilkos gazda BUDAPEST. (A* Ellenzék távirata.) Kondoroson tegnap megrendítő tra­gédia történt. Likovszky ottani gazdálkodó Bartók András birtokos lakására ment és szemrehányásokat tett, hogy a birtokos miért bocsájtotta eí alkal­mazásából Likovszky fiát. A két férfi között heves vita után tettlegességre kerüli a sor. Likovszky kést rántott elő és többször megsebesítette azzal Bar­tókot. Alikor látta, hogy ellenfele holtan esik össze, magát Is megsebesítette. Nem sikerült halálos sebet ejtenie magán, mire Bartók házának padlására ment és ott nadrágszíjával felakasztotta magát, Mikor rátai&l.ak, halott volt, A vizsgálatot bevezették. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) György király Baldwn miniszterelnök előterjeszté­sére Antony Edent nevezte ki külügyminisz­terré. Lapjelentések alapján az a hir terjedt el, hogy Baldwin felajánlotta Eden kenevezése előtt Austin Chamberlainnek a külügymi­niszteri tárcát, aki azonban azzal hárítot­ta el magától a külügyminiszterség elfog­lalását, hogy nem kívánja elzárni az utat a fiatalok elől. E hírrel szemben maga Austin Chamber­lain adott ki cáfoló nyilatkozatot. St Sámuel Hoare volt külügyminiszter' hétfőn utazik Svájcba. Az orvosok három havi pihenőt javasoltak Hoarenak. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Eden külügyminiszterré történt kine­vezésével a népszövetségi miniszterség betöl­tetlenül marad, illetve megszűnik. „Európa tüzbe borul, ha nem isme= rik el Olaszország jogait“ RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz szenátus befejezte ülésszakát s március kö­zepéig elnapo/D’Ja magát. A záróülésen Feder- zoni elnök a szenátus nevében újabb foga­dalmat tett arra, hogy a nehéz órákban egy­ségesen állanak a király és Mussolini mögé. A záróülésen jelen volt a kamács ennyi szabad ­I ságát Olaszországban töltő Ciano gróf volt j sajtó és propagau da ügyi. államtitkár, Musso- * lini ve je is. j A Popolo DTtalia legutóbbi száma vezető I helyén foglalkozva a helyzettel, a következő­ket irja: Anglia akkor utasította vissza a béke javas­lat ot, amikor azt a fasiszta nagytanács meg akarta vizsgálni. Ez a tény uj hely­zetet teremtett, de az olasz nép egysége­sen védi meg jogait. A lap azt állítja, hogy a genfi bíráskodás nagy jogi csalást je­lent. Abesszíniát nem támadták meg az óla*- szók, ellenkezőleg abesszin csapatok támad­ták meg löbbizben az olaszoknak. A genfi hatá­rozat kényszerkövetkeztében jött létre és zsarolás célját szolgálja. Angliának el kell ismernie Olaszországnak Abesszíniára vonat­kozó jogait. Nem arról van szó — irja a félhivatalos lap —, hogy Olaszország térké­péhez egy papír föl tot ragasszanak, hanem arról, hogy Olaszországnak joga van ahhoz, hogy éljen és dolgozzon és hogy civilizációt' teremtsen Abesszíniában. Az Olaszország el­leni megtorló intézkedések és az Al>esszi- niába szállított dum-dum golyók megbecs- telenitik Európát. A pacifisták megölték Ho- are békegalambját. Genf elismerte a barbár Abesszínia feletti mandátáriusi jogot, de Mihalache nem hagyta jóvá Dobrescu kizárását BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Meg­írta az Ellenzék, hogy Mihalache pártjának vezetősége dr. Luput nevezte ki a párt fő­városi tagozatának élére. Lupu dr. és Dob­rescu volt iBucuresti-i főpolgármester között éles ellentét robbant ki az utóbbi napokban, minek következtében Lupu jegyzőkönyvet vett fel s megállapította, h "y Dobrescu többé nem tagja pártjának. A kizárás kinos meglepetést keltett Mihalache pártjában. A tiltakozások tömege érkezett Bucuresti-ből és vidékről a pártvezetőséghez, aminek kö­vetkeztében Mihalache elhatározta, hogy nem teszi magáévá Lupu dr. döntését s igy Dobrescu továbbra is tagja marad pártjának

Next

/
Thumbnails
Contents