Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-24 / 296. szám

r fíLKKlVZeK 19 35 'éecemher 2 4. 50.900 KARÁCSONYI AJÁNDÉK SZÉTOSZTÁSA MI:G- KliZDÖDÖTT! Mindenvevő kap! CRISTAL PORCELAN íiSOltR S. k BUCUREŞTI —CLUJ. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Harcok. — Falu — Erdély. — Példák VIITORUL: (H. Aznavomn kormánypárti képviselő beszédét közli): Hová értek a politi­ka harcok? Az erőszakoskodás, rágalmak, poli- t kai gyilkosság nem egyszerű frázist jelentenek, de kétségbevooh •tathn valóságok. Mindnyájan tudjuk, hogy egy meggyilkolt politikus sírjáról eltávolították a keresztet s azt *z áldozat özve­gyének udvarára dobták. Hogyan értünk el ek­kora gyűlölethez? Kétségbeesett helyzetben va­gyunk. Miért? Nem lehet ilyesmi ,i politikai pártok érdeke. Tu! megyünk azon a határon, mely a karcokat és egyéni munkát korlátozza, miután a szabadság nem a magán., de közér­deked! van függővé téve. Minden zavarnak csak kormánybuktatás a célja, annak dacán, hogy ez a jog csak a megengedett kritikának van fenn­tartva. Nálunk nem igy van. „Buktassuk meg a kormányt!“ — közszájon forgó jelszó lett s éppen azok vitték be ezt a körcudacba, kik a tekintély sülyedése miatt panaszkodnak. Nem­csak politikai gyűlésekről van szó, melyek a tö­megek politikai nevelésére vonnak hivatva. Tú­lozzák azonban erejüket, midőn el vannak szán­va a. kormánybuktatásra, A jóiziésü emberek megállapítják, hogy az ilyen harcok után, min­den erkölcsi és anyagi erő a földön fekszik, le van rombolva s megcsufitás nélkül senk- — egyetlen intézmény sem marad. Nagyon messzi­re ment az ellenzékieskedés. Nem tagadjuk, volt már eset arra is a román politikai életben, hogy a pártok összefogtak. Épp ez a bajunk. Válság kell jöjjön, különös dolgok keli történjelek, hogy beálljon ez a normális állapot. Az erősza­kosságok megszüntetése feltétlenül szükséges » közéletünk normális mederbe való orr el éséhez. Nemcsak kilengéseket értünk erőszak alatt, de minden elutasítást is, mely nem «kar tudni folytonosságról és megakadályozza1 a kormányt munkájában. TARA NOASTRA: Nem hoztak eddig egyet­len törvényt sem a földművesek érdekében. — Nem adtak olcsó kölcsönt, segítséget, áremelést. A mezőgazda drágán vásárol és olcsón kényte­len termékeit eladni. Mihalache nélkül 1914-ben a román földműves 10 kgr. kukoricát 1.20 lej­ért adott, ma 20 lej — tehát iy.szer annyi en­nek az ára s a falusiak által vásárolt cikkek árát mégis 50—6o-szorosrs emelték. 1914-ben a vas kilója 20 bani volt, ma 10 lej. Egy skatulya gyufa — 100 szál — 5 báni vök 1914-ben, ma jo szál gyufa 2 kj. Ugyanakkor a tojás ár& 12- szeresre emelkedett. Egy kgr. cementért 1914- ben 6 bánit fizettek, ma ugyanez 5 lej, pedig a majorság ára ezzel párhuzamosan csupán 15 százalékkal emelkedett. így értékesíti a földmű­ves munkáját. A liberális párt u; vámemelésre gondol, ami még jobbár* megdrágítja majd az iparcikkeket. Mjhalache beleegyezésével. Ilyen pártok körűi rabságot jelent a románság mun­kája. DREPTATEA: A liberálisok nem tudják el­feledni, hogy nem tudták Erdély szivét meg­szerezni maguknak. A liberális párt ma is ab­ban a helyzetben van Erdélyben, mint .az egye­sülés idején. Maga jonel Bratianu belátta, hegy minden próbálkozás hiábavaló, mert ez 3, tarto­mány túlságosan hozzá van nőve politikai vezé­reihez, kik életüket és munkájukat á:dozták sza­badságáért. A liberális párt ma is 1922-ből vaió szövetségeseivel cárt, a tömegek azonban nem követik. Ezért, van szükség Maniunak és bará­tainak gyöngitésére. Nagyon is megértjük, mi­dőn a liberálisok Erdély miatt méltatlankodnak. Megértjük 4 gúnyt is, midőn pártunk vezetőit megtámadják, ha betérnek Erdélybe. Pánikot jelent a Jibcrlis pártban Maniu harci riadója. — Miért ez a hűhó, amikor azt állítják, hogy Ma­riba semmit sem jelent Erdélyben? Eszünkbe jut a régi mondás: „Amitől félsz, attól úgysem sza­badulsz!“ A liberális párt jól tudja, hogy nem maradnak hí tás nélkül az erdélyi mozgalmuk. Uj harc előtt állunk. Attól tartanak, hogy nagy lesz ennek a visszhangja. Hiába, amitől félnek, attól úgy sem szabadulnak. „Tină minte.“ UHHRfti&iaswBMHBnMHHHHNMi mwk— Tetemrehwás a bírósáp efőíl: Halálba üldöz&e. kollégáját a pofozkodó iéoivosnő Hl C.URESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megirla :iz Ellenzék, hogy Elivrn Garnatea •liiisi-i kórházi orvosnőt Lucia Borcea főor­vosnő a kórház személyzete s a bábaképez- do növendékeinek szemel át tóra felpofozta, mire <1 i'ériq sertett uriasszony aki egyéb­ként egy Jasi-i ügyvéd felesége volt — öngyilkosságot követett el. A tragikus haláleset utáni a férj és a hát­rahagyott két árva gyermek a .lasi-l járás- bíróságnál fel jelentéit tettek a pofonokért és a halott nevében is elégtételt kérlek a maga nemében páratlanul álló inzultusért. Több tárgyalást tűztek ki, de egyiket sem leheteti megtartani. A vádlott orvosnő ugyanis mindig talált valami kifogási, hogy a tárgyalást elhalasztássá. Mindenekelőtt az ügynek más bírósághoz, való áttételét kérel­mezte azzal, hogy a Jasi-i bírák elfogultak. Aztán egy' orvosi bizonyít vány t küldött, vé­gül is a bíróság úgy döntött, hogy a tanúki­hallgatásokat n vádlott távollélében is foga­natosítja. A TANUK Dr. Abend Jasi-i egyetemi tanársegéd az első tanú, aki szenzációs vallomást tesz ar­ra nézve, hogy a vádlott orvosnő által veze­tett nőgyógyászati osztályon milyen állapo­tok uralkodtak. Néhány évvel előbb Páris- han volt tanulmányúton, majd visszatérése után előadásokat tartott a kórházban, mire a tudására rendkívül féltékeny Lucia Bor- cea főorvosnő megtiltotta, hogy n kórházi alkalmazot­ták hallgassák az előadásokat. A tanú szerint a főorvosnő nem akart ma­ga körül képzettebb orvost megtűrni. Bor­éra föorvosnő igen sok kellemetlenséget oko­zott a tragikus végű Elvira Garneatanak. aki nemes lelkű nő volt és több ízben ajánlotta fel vérét súlyos be­teg asszonyoknak a szükséges vérátöm­lesztés céljára, úgy, hogy ezt férje nem tudta. A következő tanú Clemencc Sumuleanu or­vosnő részletesen 'ismerteti az ügy előzmé­nyeit. Garneata asszony telve volt törekvéssel s akarattal. Egv évvel előbb kijelentette, hogy orvosi rendelőt nyit* s nem volt nyugta Boréra főorvosnötől az­óta. Harminc esetben tett ajánlatot vénátörn- leszté-sre. Legutóbb egy gyermekszülés alkal­mával a tanú kérdőre vonta, miéri gyöngíti magát annyira és miért adja oda vérét más­nak. mikor ebből magának is kevés van? — Szegény, beteg anyáról van szó, akit meg akarok menteni, mert öt éhes fpjer- meke pórja odahaza. Azt hiszem, megfizet ezért majd az Isten az én gyermekeimnek! mondotta a szerencsétlen végű orvosnő. Az öngyilkosság alkalmával Garneata asz- szony következő kijelentést tette: Megöltem magam, mert Borcea fő or­vosnő a kórház egész személyzete előtt felpofozott. .Ve próbálkozzatok! Nagy- mennyiségű mérget vettem be, ugyanis minden hiábavaló! Dr. Cherculescu Jasi-i orvos a következő tanú. Eskü alatt' vallja, hogy Boréra föorvosnő kiüldözte a kórházból. A föorvosnő tanítás és tudás helyett jobb- ra-balra ütött és folyton pofozott. Dr. Dobrovici orvos ugyanilyen vallomást tesz. Jelen volt a kérdéses veszekedés alkal­mával. Tudja, hogy az elcsattant pofon ha­talmas volt. Az inzultus után a megsértett orvosnő sírni kezdett, majd rosszullét fogta el s egy pamhagra hanyatlott. A tanuk egyértelműen vallják, hogy a kór­házi főorvosnőt „grandomania“ jellemezte. A bizonyító eljárás befejezése után a bíró­ság a tárgyalás folytatását január 3. nap­jára halasztotta. Megdöbbaniö adatok a lasí-í közkórház titkaiból 1 A négus leányai meghódítják Európát Az ö divatjukat fogja utánozni Páris, jósol iák a fran­ciák. — Sohase láttam szebbet, rajong Edi.h de Bonneuil ASZMARA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egy beszélgetésben Edith de Bonneuil, az ismert francia haditudósitónő ki jelenítette j előttünk, hogyT tavaszra abesszin divat terjed el Európában. A négus lányai hódítják meg igy a fehér emberek világrészét. Madame de Bonneuil, aki a legtekintélyesebb párisi di­vatszakértők közé tartozik, biztosra veszi, hogy a nagy párisi divatházak tavasszal bal­lonujjas ruhákat és bokáigérö hosszú, redős kabátokat fognak forgalombahozni. — Sohasem láttam szebbet az előkelő abesszin nők öltözeténél — jelentette ki Ma­dame de Bonneuil — a régi, gazdagon him- zet, szinpompás bizánci ruhákra emlékez­tetnek. Egy ilyen ruhához legalább öt méter szö­vet szükséges. A ruhát úgy redőzik, hogy a felsőrésze szorosan a testhez simul és az utón messzire szdtáll. A finom kézihimz-ésen, amit az abesszin női ruhákon látunk, gyakran a szivárvány minden színe képviselve van. A legkedveltebb színösszeállítás mégis zöld és ibolya fehér alapon. — Minden bizonnyal nagy hatásuk lesz az európai tavaszi divatra az érdekes abesz- szin ruhaujjaknak is •— folytatta Edith de Bonneuil — ezek nagyon, hasonlítanak a nagyanyáink idejében viselt sonkánj jakhoz, de szabásuk kerekebb és olyanok, mintha légszivattyúval fújták volna fel őket. Ezt a hatást is iigyes redőzéssel érik el. Órákhosz- szait' el tudom nézni a bájos kis napernyő­ket is, amelyeket fűzfából fonnak és szal­makalapokhoz hasonlítanak. Olyan kicsik, hogy egyáltalán tiem akadályozzák a moz­gást. Összecsukni nem lehet őket. Arra a kérdésre, hogy vájjon az abesszin hajviselet is éreztetni fogja-e befolyását Eu­rópában, igy felelt a haditudósitónő: — Meg vagyok győződve róla, éppen azért, mert rendkívül' praktikus. A hajat simán fé­sülik hátra a homlokról, de mindkét oldalra s hátra, is szabadon esik. Ilyen frizurához úgyszólván mindenfajta ka­lapot lehet hordani. De abban már nem hisz Madame de Bon­neuil, hogy az európai nők az abesszin nők mintájára birkahájjal is kenegettii fogják a hajukat. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá­ban kaphat! Évelt hosszú során át szen­vedtem gyomor- és bélbajban, az első üveg „Gastro D“ el­használása után teljesen gyó- gyuttnah érzem magam... írja Bcjan loan GEH raktári önök Ten-, blaeáról (Bticofina). Bcjan ur sorai auy- nyira világosak, hogy a „Gastro D“ hatásá­ról egyebet nem is kell írnunk, hiszen lenti sorok mindenlmi megerősítik azt, amit mi eddig eme nagyszerű gyógyszerről közöl­tünk. Császár E. gyógyszertára. Bucureşti, Calea Victoriei 124., a „Gastro D“-t 130 lej után­véttel küldi és a kétkedőknek százszámra bocsát ja rendelkezésére a leérkezett köszönő leveleket, amelyekből megái la pith aló, hogy minden reklám tu is/erény a lelkesedéssel teli levelekhez és eme kiváló gyógyszer pá­ratlan hatásához képest. Megszökött a sirnlnmhú/.ből a halálraítélt hitvesgyilkos. Brüsszelből jelentik: A tour- nay-i fegyház siralomházából a napokban rejtélyes körülmények között szökött meg egy Herregodts nevű halálraítélt hitvesgyil­kos. A szökés annyira rejtélyes, hogy egy­előre nem lehet tisztán látni, hogy a halál­raítélt hogyan tudott kijutni cellája lezárt ajtaján és hogyan távozhatott észrevétlenül a fegyházépületből, bár közben hosszú fo­lyosókon és tizenkét szobán kellett keresz­tülhaladnia. Kihallgatták a halálraítéltnek I egy Trannoy nevű társát akiről kiderült, 1 hogy cinkosa volt Herregodtsnak. Csak az őr éberségén múlott, hogy Trannoy is meg nem szökött. A nyomozás a szökevény után rendőrkutyák segítségével indult meg. Való­színű, hogy a halálraítélt gyilkos Francia- ország felé menekülL IZOLEŢI CSUZNÁL ÉS ISCHIÁSNÁL, neu­ralgikus és athritikus fájdalmaknál egy pohár Természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz, reg­gel éhgyomorra hevévé, gyorsan előmozdítja a gyomor é? a be’ek működését s igen könnyű, lágy székletéter, jó emésztést és kellemes közér­zetet biztosit. Orvosi vélemények egyöntetűen dicsérik a FERENC JÓZSEF víz rendkívül eny­he és jóltevő hatását vese-, hólyeg-, prostata- és I végbélbajoknál, továbbá sérvben szenvedőknél is. _________________________________________. Mozgószinházak műsora: HÉTFŐ: SZÍNKÖR-MOZGÓ: Premier! FEL A KEZEK­KEL. A legújabb és legizgalmasabb film. Fősz. Georg O'Brien. Műsor előtt: Világ­hír a d ó és Micky Maus, i CAP1TOL-MOZGO: Karácsonyi műsor: A NAGYBÁCSI RENDET CSINÁL! A sze­zon legmulatságosabb filmje. Főszerep­lők: Liane Haid és Hermann Thimig, Leo Slezák. Hans (Moser. EDISON-MOZGÓ: I. SIVATAG FIAL Stan és Bran-al. II. A TÁNC VARÁZSA. Fősz. Alice Brady. 25-én és 26-án d. e. !! órakor matiné: HÁROM KIS MALAC. Heténvi társulatával. MUNKÁS MOZGÓ: Dupla műsor: L EGY SZENVEDÉLYES ÉJSZAKA (A nászút). Főszerepben: Gene Raymond és Carole Lombard. II. A FEHÉR FOGOLYNŐ. Dzsungel-film. Főszerepben: Rose Ho­bart és Charles Bickford. Előadások: hétköznap fél 5. 6. fél 8 és 9 órakor. , ROYAL-MOZGÓ: Ma. hétfőn utoljára: MÁ­RIA A TE KEZEDBEN. Karácsonykor: CIGÁNYBÁRÓ. Jókai Mór felejthetetlen regénye filmen. Johann Strauss zene. Rázsavölgyi-Bártí army karácsony? aibamjs Tartalma: 15 leghíresebb operett-részlet (.Aki mer, az nyer, Én és a kisöcsém. Nápo­lyi kaland, Történtek még csodák, Mimi, Három ember a hóban, Ma éjjel szabad va­gyok, stb.), 7 hangosfilm részlet (Kismama. Meseautó, Helyet az öregeknek, Budai cuk­rászda, stb.), 9 modern táncszám (Ritka madár a szerelem, Azt mondja a Szőni.). Mammy, Tagadj le mindent, A nő, stb.). 6 magyar nóta és dal (Rózsabokor a dombol­dalon, Van egy szőke asszony, stb.), 37 gvör nyörü szám, ízléses borítólappal csak 180 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. Pla­ta Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents