Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-20 / 293. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMFR AR No. ÂRM, 3 LFJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9, szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVI, ÉVFOLYAM, 29 3. SZÁM. PÉNTEK Ms ara®©! közvéleményfelzúdulása miatt tarthatatlanná vált Hoar® helysei®. — FraraííaocszágfeanHarriot mondott le a radikális párt elnökségéről. — Ms ui angol külügyminisz­ternek szilárd politikát keli követnie Olaszországgal szemben MUSSOLINI: „A maradiság, önzés és fcépmafalás scraüozoíf fel ellenünk, ni fölvesszük velQk a harcol“ Az afrikai háborút kísérő, viharos európai külpolitikai eseményeknek újra szen­zációja van. A párisi béketervezet megbuktatta Hoare angol külügyminisztert. Hoare tegnap este adta be lemondását, amelyet Baldwin miniszterelnök már el is fogadott. Az angol közvélemény olyan hevességgel utasította vissza a Laval—'Hoare tervet. bog> ez a lemondás elkerülhetetlenné vált Fia a külügyminiszter ragaszkodik tárcájához, valószínűleg a Baldwin-kormány helyzete ingott volna meg. Viszont most már kétség­telennek látszik, hogy Baldwin miniszterelnök és a kormány többi tagjai szintén nem állottak Hoare külpolitikája mellé. A másik szenzációt Franciaországból jelentik. Itten Herriot mondott le a radikális párt elnökségéről. Ilerriot, aki államminiszter, köztudo­másúlag szintén nem valami lelkesen ál! Laval külpolitikája mellett. Be az utolsó sza­vazásnál mindent elkövetett, hogy a kormányt közvetlenül a népszövetségi tanácsülés előtt ne buktassák meg. Ez a törekvése a radikális pórt intézőbizottságában olyan vihart váltott ki, hogy Herriot tiltakozásképeit elnöki méltóságáról való lemondását jelentette be. A pártból nem lépett ki, de az elnökségről való lemondása Is élesen világit rá a Laval-kormány legnagyobb mértékben bizonytalan parlamenti helyzetére. Sir Samué! Hoare lemondása, amint Londonból jelentik, meglepetésszerűen érte az angol politikai világot. A külügyminiszter csak tegnap este határozta el magát a lemon­dásra. Rövidesen elterjedt a hire annak is, hogy Vansittart állandó külügyi államtitkár, aki tevékeny részt vett a párisi béketerv megszerkesztésében, szintén lemond. Ez a le­mondás azonban eddig nem következett be. A tegnapi nap folyamán ugyanis még éle­sebbé vált a közvélemény és igy a képviselők többségének ellenzése is Hoare külpoli­tikája ellen. 'Különösen kiélesitette a helyzetet Mussolininek a pontini mocsarak he­lyén épült város felavatásánál tartott beszéde, mely háborús hangja mellett bántő cél­zásokat is tartalmazott Anglia ellen. Estére már általánossá vált a vélemény, hogy a Duce beszéde után további engedékeny politika Anglia részéről elképzelhetetlen. Mussolini ugyanis kijelentette beszédében, hogy az olasz nép egyhangúlag adott jogot neki a háború továbbfolytatására. Ez a háború — mondta a Duce — a civilizá­ció és felszabadulás háborúja. Az olasz nép háborúja a szegények, kitagadottak és pro­letárok népéé. Ezzel a néppel szemben sorakozott most föl a maradiság, az önzés és a képmutatás. Az olasz kormány azonban felveszi a harcot velük. Egy negyvennégy mil­liós nép nem hagyhatja sem kisemmizni, sem kijátszani magát. A Mussolini beszédét jelentő táviratok Londonba érkezése után Hoare helyzete tarthatatlanna vált A külügyminiszter a konzervatív párt jobbszárnyához állott közel, amely engedékenyebb politikát kíván az olaszokba! szemben. Viszont a párt középen lévő többsége és a kormányt támogató nemzeti liberálisok olyan élesen sorakoztak fel Hoare politikája ellen, hogy a kormánytöbbség szakadásától' lehetett tartani. A távol­levő Sír John Simon volt külügyminisztert is azért kérték tegnap táviratilag a minisz­tertanácsra, hogy a nemzeti liberálisok álláspontját tisztázzák. Ez az álláspont tisztázás szintén Hoare lemondását tette elkerülhetetlenné. A közvélemény hangulatára jellem­ző, hogy Eden népszövetségi miniszter kerülete megrótta képviselőjét, amiért vállalta a ííoare-terv genfi képviseletét, holott köztudomású, hogy Eden szintén a párisi ter- vezet ellenfelei közé tartozik. Az uj küliigyminiszter személyéről még csak kornbiná- elók vannak. Lehet, hogy ideiglenesen maga Baldwin miniszterelnök veszi át a külügyi tárcát. Valószínűbb azonban, hogy Neville Chamberlain eddigi pénzügyminiszter cseréli fel tárcáját a külügyi tárcával. Bárki legyen is azonban az uj angol külügyminiszter, bizonyos, hogy, amint a ma reggeli londoni lapok jelentik. Olaszországgal szemben rendkívül szilárd politikát kell követnie. A tegnapi népszövetségi tanácsülés ennek megfelelőied érdemi munkát nem is végezhetett. Geofben szintén az a vélemény, hogy a Laval—Hoare terv megbukott. Eden ennek megfelelolcg igyekezett is a lehető legenyhébbé csökkenteni az angol kormány felelősséget a terv további kivitelében. Laval pedig arra hivatkozott, hogy a szükséges válaszok még nem érkeztek be és ezért leghelyesebb, ha a tanács érdemileg nem foglal állást. A tanács ezt a tanácsol el is fogadta. * í% l külflgnmiiiiszier lemondása LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Sá­muel Hoare angol külügyminiszter váratla­nul mondott le. A lemondást már el is fo­gadták. Az angol külügyminiszter lemondá­sának hire óriási feltűnést kelt. Az újságírók nyilatkozatot kértek Hoaretól, aki azonban nem volt hajlandó az okokat elmondani, amelyek elhatározására késztették. De való­színűleg felszólal az alsóház mai ülésén, ahol kép­viselői székéből fog részletes felvilágosítást adni elhatározása okairól. é Bár még nem jelölték ki Hoare utódját, valószínűnek látszik, hogy helyét Baldwin, vagy Neville Chamberlain fogja betölteni. Hoare helyzete az utóbbi időben rendkívül megnehezedett, mert a kormány visszautasította a párisi béke- javaslatok elfogadását. Mindazonáltal az általános vélemény az -olt. hogy a lemondására még egyelőre nem kerül sor, Hoare lemondása, a lapok szerint, biztosítékot jelent arra nézve, hogy az angol kormány eddig folytatott külpolitikájában nem lesz változás. A képviselők többsége helyesli a lemondást, mert csalcnem valamennyien tudatában vannak annak, hogy a béke javaslatok megrendí­tették az ország bizalmát a kormány kül­Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre ato, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 23, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbozettel több, 1935 DECEMBER 2 0. politikájában, amelyet tiz nappal ezelőtt még az összes politikai pártok támogat­tak. Megbukott a béketerv GENF. (Az Ellenzék távirata.) Népszövet­ségi körökben a Laval—Hoare békelervet minden kétség nélkül megbukottnak tekintik. A népszövetségi tanács tegnap délutáni Illésén Guinazu tanácselnök a népszövetségi tanács nevében üdvözölte a köztársasági el­nökké választott Benest Ezután Eden emel­kedett szólásra, aki az angol kormány nevében kijelentette, hogy a párisi béke javaslatokat nem erő­szakolják senkire és amennyiben a javas­lat az érdekelt felek részéről visszautasí­tásra talál, akkor azt mindössze sikerte­len kísérletnek fogják tartani. Laval ha­sonló értelemben szólalt fel, kijelentve, hogy a tanács kötelessége tovább folytatni erőfeszítéseit egy becsületes és barátságos megoldás érdekében, hogy a viszály békés utón legyen megoldva. Walde Maryam abesszin delegátus kormánya álláspontját ismertette, felsorakoztatva azo­kat az érveket, melyeket Abesszinia már jegyzékileg a főtitkárság tudomására hozott és amelyben elsősorban arra utal, hogy a Népszövetség nem kényszeríthet rá tag­jaira területi vagy gazdasági engedménye­ket, sem pedig olyan ellenőrzést, amelyet a tagállam nem kért és amely csak az egyik állam érdekeit veszi figyelembe. Az ülés végén ismét felszólalt Guinazu ta­nácselnök megállapítva, hogy még sem Olaszország, sem pedig Abesszíniának vég­leges álláspontja nem ismeretes, amiért ezért a tanácsnak kötelessége bevárni, amig meg­ismeri a két állam határozott magatartását. Ezután határozatba ment, hogy a kérdést ujra átvizsgálják egy később kitűzendő idő­pontban tartandó ülésen. Ml! hell fenni? GENF. (Rador.) Walde Maryam, Abesszí­nia népszövetségi megbízottja tegnap átnyúj­totta Avenol népszövetségi főtitkárnak Abesz- szinia hivatalos válaszát a béke javaslatokra. Az abesszin kormány jegyzéke nem tartal­mazza a tervezet kategórikus elutasítását. Az abesszin válasz igyekszik rámutatni arra, hogy a francia—angol javaslatok az igazság, Abesszínia nemzeti jogai és a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlanok. A nagytanács ülése RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz főváros zászlódiszben áll. A hősi halottak emlékműve előtt ünnepség folyik, amelyen az arany jegygyűrűket ajánlják fel a hazá­nak. Az emlékmű előtt húsz fiatal leányt sorakoztattak fel tálcákkal a kezükben s e tálcákra helyezik a jegygyűrűket felajánlók a jegygyűrűket. Elsőnek Elena királyné adta át a saját és a király jegygyűrűjét. A had­viseltek közül azok, akiknek aranyérmes ki­tüntetésük van, elhatározták, hogy a kincs­tár céljaira engedik át érmeiket s helyükbe zsákmányolt ágyuk ércéből verendő érme­ket igényelnek. A Giornale dTtalia szerint Olaszország keletafrikai akciójának elsősorban az angol imperializmus az ellenfele, továbbá az angli­kán egyház is, amely ezzel a ténnyel egy társaságba került a munkáspárttal és az imperialistákkal. Franciaországban és Bel­giumban a baloldal harcolni akar a fasizmus minden megmozdulása ellen. Néhány or­szágban a zsidóság is ellenszenvvel nézi az újjáéledt Olaszországot, pedig hiba a fasiz­must összetéveszteni a horogkereszttel. Ter­mészetesen csatlakozik a fasizmus ellensé­geihez a szovjet is, mert nem tudja elfeled­ni, hogy hívei elvesztették a talajt Olasz­országban. A fasiszta nagytanács tegnap megtartotta ülését, melynek választ kellett volna adnia a francia—angol békejavaslatra. A nagy­tanács azonban egyelőre nem hozott hatá­rozatot, nyilvánvalóan a londoni és genfi hirek hatása alatt. Olaszország különben csak megfigyelővel képviseltette magát a tegnapi népszövetségi tanácsülésen. Ezt az álláspontot illetékes körök azzal magyaráz­zák, hogy a fasiszta nagytanács határozata előtt az olasz delegáció úgy sem foglalhatott volna állást a népszövetségi tanácsban fel­merülő kérdésekkel szemben. Ml okozta Hoare lemondását? 'LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A teg­napi alsóházi ülésen több interpelláció hang­zott el, melyek már előre éreztették a Hoare külügyminiszter lemondásához vezető vihart. Coes mum káspárti képviselő azt a kérdést intézte a kormányhoz, hogy Franciaország vállal­ta-e a katonai segélynyújtást abban az esetben, ha Olaszország megtámadná a földközi-tengeri angol hajóhadat 'Baldwin rövid pár szóban igenlően vála­szolt. „Franciaország — mondta — bizto­sított támogatásáról arra az esetre, ha a képviselő ur által említett helyzet bekövet­kezik“. Wedgewood ezredes, munkáspárti képviselő azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy miért küldték az angol tengeri had­erőt Alexandriába. Baldwin erre a kérdésre következőképen válaszolt: — A földközi-tengeri haderő terv szerint augusztus 29-én indult Máltába a földközi- tengeri kikötők felé. A programban több olasz kikötő meglátogatása is szerepelt, de tekintettel az akkor folyó és Anglia iránt ellenséges olasz sajtóhadjáratra, az olasz ki­kötők meglátogatása nem mutatkozott cél­szerűnek és ezért a körutat a Földközi-ten­ger keleti részére korlátoztuk. Alexandriá­ban sohasem volt ugyan az egész hajóhad, de a flotta nagyobb részének ott kell hor­gonyoznia, miután Alexandria az egyetlen kikötő, amely nagyszámú hajót tud befo­gadni tél idején. (Harsogó derültség a balol­dalon.) Egyes rajok cirkáló-utakat tettek a szomszéd vizeken. (Újabb nagy derültség.) Mander ellenzéki szabadelvű képviselő: Vájjon a kormánynak az-e a politkája, hogy szükség esetén használja a tengeri haderőt, vagy hogy megfutamodik? (Gúnyos derült­ség.) A miniszterelnök a kérdésre nem válaszolt. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents