Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-20 / 293. szám

fítr pjvzfiK 1935 éHC'tmbEr 20. 5§.§ílé 2”! KARÁCSONYI AJÁNDÉK SZÉTOSZTÁSA MHO- KEZDÖDÖTT! Minden vevő kap1: CRISTAl PORCELÁN fisaira s. s. BUCUR E S T 1 — C L U J. Jv'iT iF A ROMÁK S MTő PREZENTUL (Madge-ani cikke): A párisi pénzügyi tárgyalások ismét mcg<zkiadtak. Hiva­talosam a karácsonyi ünnepekre hivatkoznak, egészen másról van szó azonban a valóságban. A tárgyalások augusztus i-tó! tartanak, midőn nem •tudtunk cégét rcnn>: fizetési kötelczcttsegünk- rek. A párisi megbeszélés tárgy.-. az, hogy lehetne pénzt találni az ál.ami es kereskedelmi tartozá­sok fizetésére? A nehéz helyzetet a franciaor­szági mezőgazdasági termelésnek nyújtott ked­vezmények okozták, ehhez járult a francia pet­róleum finomítók felállítása. A főok azonban n romániai kereskedelem szerv ez. e t len.se geben kere­sendő. A franci-, behozatalban nyert kvótán tu! a párisi román kereskedelmi attasé nem vöt képes semmi eredményt felmutatni s Jgv a ro- mán—francia külkereskedelmi mérleg reánk nézve kedvezőtlen maradt. A kormány ismerte 1934-ben ezt i helyzetet, nem lett volna szabad tehát figyelmen kívül hagyni s megfelelő ked­vezményekor kel .tt volna kiharcolni javunkra, midőn u tartozások esedékes részletének kifize­tésére köteleztük magunkat Pár:stun. A katonai és kereskedelmi számiak kifizetése ugyanis be­vételt tesz szükségessé. A kormány nem tudott erről 1934 júliusiban? Előre lehetett látni, hogy akadályok gördülnek a fizetések útjába. A tár. gyalások menete és félbeszakítása ennek bizonyí­téka. S ha a politikai befolyás dacára sem tár­tak n. tárgyalások eredménnyel, akkor ennek kü­lönleges oka van. Nincs itt a helye, hogy ezt bővebben boncolgassuk. Csupán az a lényeg, hogy nehéz helyzetbe jutottunk s nem tudunk fizetni az 1934 júliusi egyezmény éneimében. — Komoly megtorlásokkal fenyegetnek. E veszíthet­jük az 5 milliárdos engedményt s nemzetközi pénzügyi vizsgálatot rendelhetnek el helyzetünk kivizsgálására. Sohasem voltunk még nehezebb j helyzetben. CURENTUL: Beszéljünk eg)' kicsit a válasz­tók névjegyzékéről. Hiábavaló munka, mert ezt ugyjs csak papírnak tekintik. Nem egyéb, mait az állampolgárok leltára, melyet beföd a por valamelyik irattárban. Revízió alá veszik az ösz- sz es választói névjegyzékeket, hogy minden nagykorú állampolgárt az ország vezetésében való részvételre kötelezzenek s ne hanyagolják el állampolgári kötelességeiket. Kérem szépen, ki hisz ma már ezekben a névjegyzékekben? Mi értelme van annak, hogy' számításokat végez­zenek ezzel kapcsolatban? Akad még poéta, aki ezt — mint a háromkerekű biciklit — megcso­dálja? Engedjek meg tehát, hogy kifejezést ad­junk tiltakozásunknak. Megengedjük, hogy filo­zófiai szempontból az általános választójog az egyetlen mód a közélet rrJegjavitisára, de nem sokat segit már ez a filozófia, mely csak a de­magógiát szolgálja. Az a kérdés, ki és hogyan volna képes a választók öntudatának felébresz­tésére elixirt adni? Lehetséges még a választók j tömegeinek neveléséről beszélni? Nem hisszük. Ki tulajdonit annak jelentőséget, hogy' szerepei a neve a makulatúrában? ADEVERUL: 1904-brn volt 400 eves évfor­dulója Stefan cel M'-re halálának. Annak idején megünnepelték ezt a regátban s Jorga könyvet irt Stefan ce! Mare történelme a romín nép számára“ cimrne', melyet elterjesztettek a faluk­ban. Spiru Haro: volt a közoktatásügyi minisz­ter abban az időben, aki módot keresett arra, hogyan tudná a történelmi dátumot megünne- peltetni ; Kárpátokon tül is .a jelenlegi tarto­mányokban. Erdélyben. Besszarábiában, Buko­vinában. Ami Erdélyt illeti, Harc: miniszter a Nasaud-i származású Salmon Hali rához fordult, aki nyomban munkához látott. Levelet irt Ha­lnának, melyben Jorg, könyvéből ezer példányt bocsátott rendelkezésére :zz;l, hogy egy Bra- sov-i könyvkereskedés már 300 példányt kért be­lőle. Halira — aki tanár volt akkor Jasi-ban — Aurel Muresann al. j Gazeta Transilvaniei cirnii erdélyi román lap munkatársával lépett össze­köttetésbe, akitől elkérte az erdélyi romín veze­tőemberek névsorát. így indították útnak a könyvekkel telt ládákat Erdély' fele s a Predea-!-i határon azt mondták, hogy' ,.gyarmatáru“ van a ládákban. — A könyvet aztán elterjesztették s a román lelkészek és tanítók között szétosz­tották. 1 iciartóifofiáfr inrópa Ecgi§£iüäiä§ai)b szflhMsnőjet Hogyan éri végeíí a bravúros csalónö karrierje? — Mdróz- korcsmdibő! in«flu*4 el és ott kerüli újra rendőrkézre a Itívicra egykori csillaga I omlon, december hó. Miss MnrmonH mindössze ‘21? éves és hn irói tehetsége lenne, bizonyosan éí írná meg :i világ legérdekfe- szilöbb detektivregényeit. Mert Ildi 111 Mar­iimul fiatal kora ellenére igen változatos múltra tekinthet vissza, ö nemcsak Európa és Amerika legötleteseláb és legügyesebb szélhámoxnöje, de a legszebb is valamennyi között. Az öreg Ma rmontnők kis kovács-műhelye volt London közelében. Edith 14 éves korá- ban megírnia a műhely egyhangúságát és egy szép napon elhagyta faluját. A londoni kikö­tő egyik inatró:kocsmájában Irlt pincérnö. Az uj környezel nem volt alkalmas arra, hogy I dilliét visszatérítse az erkölcs útjára. A fiatal lány hamorasan „karriert“ csinált. A főnök estélyi ruhát ajándékozott neki és ebijén az estélyi ruhában bemutathatta tánc- mii vészét ét a kocsmát látogató fehér és fé­ket«' matrózoknak. Azonban magasabbra vá­gyott. Egy napon szép, de meglehetősen fel­tűnő estélyi ruhájában meglátogatta egyik londoni hotel hallját. Itt összeismerkedett egy orral, akitől ellopta brill iánsgyüriijét. .4 fiatalkorú tolvajnőt két évi börtönre ítél­te a bíróság. Tizenhat éves volt, amikor kiszabadult a fogságból. Elhatározta, hogy ezentúl óvato­sabb lesz és nem csúszik el holmi kis gyü- rülopásokon, ami azután többesztendei tét­lenségre kárhoztatja. Egyik barátnője révén Ulekapcsolódott a „fehérméreg“-üzletije. .4 heroincsempészés jól jövedelmezett és nagy isriferetséget hozott a szép leánynak. Négyezer font tiszta jövedelmet mondha­tott mayáénak Edith Mormont, amikor el­érkezettnek látta az időt, hogy megpi­henjen. Elutazott a Riviérára. Nizzában nagy hódításokat csinált a szép Mary Patrick, bristoli kereskedő felesége, ahogy akkoriban nevezte magát miss Edith Mormânt. Beleszeretett egy délamerikai milliárdos. Könyörgött a szép asszonynak, váljék el férjétől, a bristoli kereskedőtől és fogadja el az ö kezét. Mary Patrick hajlandónak mutatkozott a válásra és a milliomos pa­lotát és jachtot ajándékozott szép meny asszonyának. A boldogság mindaddig tartott, amíg fel nem hívták a vőlegény figyelmét arra, hogy szép menyasszonya egy albánnal szórakozik éj­szakánként a bot élsz. óljában. A vőlegény azonnal eladta a villát és a jachtot és visz- szautazott Délamerikába. A kaland nagy port vert fel Nizzában és igy Mary Patrick is kénytelen volt megszakítani pihenését. Visszautazott Londonba. Szépsége, elegan­ciája sok ifjú emlier szivét ejtette meg. Miss Iledda Roche néven n legelőkelőbb társaság­ba volt ekkor bejáratos Edith Marmont. aki akkoriban sokai foglalkozott sporttal. Ejtőernyő-bravúrjáról sokért beszéltek a londoni társaságokban és mint autóvezető számos fiatal arisztokratával ismerkedett meg. A fiatal angol arisztokratákat azután úgy csavarta ujja köré miss Hedda, ahogy akar­ta. Bandát szervezett hódolóiból. Elhelyezte őket különböző gazdag házak­nál, mini inasokat és szobalányokat. A: arisztokreria inasok és szobalányok mind­össze néhány napig tartózkodtál: szolgá­lati helyükön, azután egg-egy vagyont érő festménnyel, vagy más ért élet árggyal a hó­nuk alatt jelentkeztek igazi munkaadó­juknál, miss Heddánál. Nemrégiben egy eredeti Gainsborough-ké- pet adott el jó áron Amerikába a szélhá­mosnő. A rendőrség tudomást szerzett a do­logról és üldözőbe vette Edith Marmonlot. Ekkor kezdett a film visszafelé forogni. Edith Marmont fölhajtója» lett London egyik rosszhírü kártyaklubjának. Innen is hamarosan menekülnie kellett, mert a rendőrség nyomára akadt. Kikötőit ott. ahol elindult: a londoni kikötő kocs­májában. Felvette régi estélyi ruháját és ismét láncolt a néger matrózoknak, lit akadt rá a rendőrség. Edith Marmont ma már a börtönben ül és elmélkedik azon, hogy mit lehetne kez­deni a kiszabadulásakor . . . 1 PsrÜTsra«! ó-lboFoií 1 karácsonyra olcsón h apkaíéL j ' 1 mml ► UJ ÍCSINÁI L EcnBMBisnHnainHannMHBmm^HBBKBBHB I Clül, STRADA SlfkCAI 15. SZÄM A! ATT f Üágalmazási per az esperes és preslglettum elles* F lm?nt~ Ítéletei hozott az Oradea-i tábla Gönczy esperes ügyében CAR El. (Az Ellenzék tudósitójától.) A re­formátus egyház presbitériuma Gönczy Sán­dor esperes elnöklete alatt a mult évben, ülést tartott, amelyen Veres Sándor gond­noki működését birálva, a presbitérium sza­bálytalannak minősitette az egyházi földek bérbeadására vonatkozó intézkedéséi. A gondnok ellen emelt kifogásokat az egy­házi bíróságok is tárgyalták, és a vádak alól felmentették Veres Sándort, aki ezután úgy Gönczy Sándor esperes, mint a presbitérium tagjai ellen rágalmnzási pert indított a helyi királyi járásbíróságnál. A járásbíróság Gönczy esperest 3000 lejre, a presbiteri lúgokat 1000—1000 lejjel bün­tette meg. Felebbezés folytán az ügy a Zalau-i tör­vényszék elé került, amely az Ítéletet hely­ijén hagyta. Gönczy esperes és a presbitérium felül­vizsgálati kérelme alapján az ügy az Ora- dea-i tábla elé került, ahol a presbitérium képviseletében megjelent dr. Soós István egyházkerületi főügyész a kultusztörvényre való hivatkozással azt bizonyította, hogy a ref. egyházközségek .jogi személyek-és az egyház, szervei egyházi hatóságok, tehát a presbitérium törvényes hatáskörében járt el, mikor a gondnok eljárását bírálta. Az ügyben a tábla ötös tanácsa a napok­ban mondott ítéletet, amelyben helyt adott az egyházkerületi főügyész jogi érveléseinek és Gönczy Sándor esperest, valamint a pres­bitérium tagjait a vád alól felmentette. Megszűnik Erdély egyik legnagyobb vadaskertié Szilágysági tudósítónk jelenti: Érdekes hir­detés jelent meg a Sírniul-Silvaniei-i hetilap egyik legutóbbi számában, amelyikben fel­hívják a vadászok figyelmét, hogy a híres báró Bánffy Albert féle nusfalaui vadaskert megszüntetése következtében rendkívül ol­csón lehet szarvasokat lőni. ..Kilövés biz­tosítva“. ..Bika 1000 lej, tehén 600 lej. A vadászat állandó“, mondja a hirdetés, mely élénk feltűnést keltett nemcsak a szilágysági vadászok, hanem úgyszólván az ország ösz- szcs vadászai körében. Az ezerholdas, két­méteres drótkerítéssel bekerített vadaskertet még 1905-ben létesítette br. Bánffy s az er­dő közepén szép, emeletes vadászkastélyt építtetett. Vadászát csak igen ritkán volt Erdély leggazdagabb mágnásának vadaskert­jében, bői a tulajdonoson kívül egy-egy kül­földi arisztokrata, vagy mngasrangu politi­kus ejtett el néhány vadat. Az öreg erdő egv részét eladta a tulajdonos két szomszé­dos község lakóinak, akik azt rövidesen ki­fogják termelni s igy sürgőssé vált a mint­egy háromszáz szarvas és dáin-vad kiirtása. A vadászat már majdnem egy hónapja tart s eddig több. mint ötven vadat lőttek már le, nemcsak a megyéből, hanem messze föld­ről érkező vadászok, akik itt olcsón elégít­hetik ki vadászszenvedélyüket, mert a Kár­pátokban egy szarvasbika lődija még ma is 40 ezer lej. A vadaskert hat tagú személyze­tének felmondtak s azokat akkor bocsátják el állásaikból, ha kilövik a vadállományt. A nusfalauí vadasként megszüntetése után Er­délyben csak egy vadaskert marad, a Balc-i, amelyiknek 2400 hold a területe s amelyik Pincas regáti: bojár tulajdona, aki grót Ká­rolyi Imrétől vásárolta azt meg. MELEGEK A LÁBAI HA RAJTUK HÓCIPŐ ilománia aranyai kér az G-.aszorszácgba szállított pefróieum ierméSíeiíérí I BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az uj külkereskedelmi rendszerrel elégedetlen petróleum vállalatok tegnap küldöttséget me­nesztetlek a pénzügyminisztériumba, ahol előterjesztették panaszaikat. Mitita Constan- tineseu bankkormányzó kijelentette, hogy hajlandó megvizsgálni a kívánságokat, ki­kötötte azonban, hogy aranyat kér minden román petróleum szállítmányért, mely kerü­lő utón jut osztrák területen keresztül Itá­liába. Mozgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK: EDISON-MOZGÓ: I. SIVATAG FIAI. Stan és Bran-al. II. A TÁNC VARÁZSA. Fősz. Alice Brady. 25-én és 26-án d. e. 11 órakor matiné: IIÁROM KIS .MALAC. Hetényi társulatával. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. EGY SZENVEDÉLYES ÉJSZAKA (a nászút). Főszerepben: Gene Raymond és Carole Lombard. II. A FEHÉR FOGOLYNŐ. Dzsungel-film. Főszerepben: Rose Ho­bart és Charles Bickford. Előadások: hétköznap fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Egy kiváltságos film, mely először kerül bemutatásra Cluj-on: „MÁRIA A TE KEZEDBEN“. Főszere­pekben: a varsói Nemzeti Színház mű­vészei. Film előtt uj journal. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Premier! FEL A KEZEK­KEL. A legújabb és legizgalmasahb film. Fősz. Georg O'Brien. Műsor előtt: Világ- hiradó és Micky Maus. CA PITOL-MOZGÓ: Premier! A DÖNTŐ ÉJ­SZAKA. Főszereplők: Gustav Fröhlich, Heinrich George, Rose Stradner. Műsor előtt: Uj Világhiradó. PANTHEON karácsony Disxköiésü képei ifjúsági iratok I Benedek Elet. Az én első könyvem. 79-~~ I Bókay—Szaöa. Miska és Peti (Humoros) 33.— I Car r oly: Alisz kalandjai Csodaországban 50.— I Dormándi, Sólyommadár 132.— Grimm. Meséi (Jasehik Álmos képeivel) 83.— Hanstein. Tenochtitlan (Képekkel) 132-— Königsegg. Eg)' afrikai magyar gyarmat 99 — Lengyel Miklós. Tamás érdeklődik Három kötet egybekötve 191.— Steiiy Gizella: Mi: játszunk gyerekek? 125.— Tábori Pál: A mafekingi fiú (Cserkész­regény) ^ 79“ Timmermanns. A gyermek Jézus Flan­driában 79.— Walpole. Az élet felé (Berény R. képeivel) 99.— stb., stb. LEPAGE •MÁL. CLUJ. Postán utánvéttel. Pénz beküldvc portó­mentesen. Siessen: ha most rendel, cse­rélhet, kérjen teljes Pantheon-jegyzékct Lepagetól, Cluj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents