Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-14 / 288. szám

2 ELLENZÉK 1 9 3 5 december 14. BÚN ÉS BÜN Szorgalmas iparo a „betörök ügyvéd jé''-bőt, az egykori kommunista vezérből Találkozás a magyar fővárosban — dr. Cseke Ernővel. — Uj névvel ni eletet kezdett a Cluj-on leleplezett ügyvéd IU <1 > UM s I lii'ccmlnT hó. küzdelmekkel, szenvedésekkel leli évek hullottak a múltba azóta, hog\ Erdély fővárosának rendőrsége letartóztatta dr. l’.seke Ernő ügyvédei, mert megállapította róla. hogy betörőkkel cim­boráit. \nnakidejeii nag> szenzációt keltett a letartóztatás hire, mert a Magyarország­ról Clnj-ra került ügyvéd széleskörű isme­retségeket szerzett Erdélyben és mint jó jogászt ismerték. A nyomozás során kide­rült. hogy Cseke Ernő dr. kettős életet élt, Magyarországról pedig politikai bűncselek­mények miatt szökött meg. Közel tiz év után most a magyar fen árosban ismét ta­lálkoztam Cseke Ernővel. Vz egykori erdélyi ügyvédből most tisztességes iparos lett. Ér­demes visszapillantani kalandos múltjába, amelv után uj életet kezdett Magyarorszá­gon. V betörők ügyvédje Cseke Ernőnek nagy szerepe volt Magyar- országon a kummün alatt. Kun Béláék meg­bízásából Pécsnek teljhatalmú parancsnoka lett és mint a vésztörvényszék elnökének, számos halálos ítéletnél közrejátszott a be­folyása. Természetesen menekülnie kellett a kommiin bukása után és igv kerüli el Cluj-ra. Mint politikai menekültnek letele­pedési engedélyt adott az állam. Cseke er­délyi származású ember volt. állampolgár­ság iránt is kérvényt adott be ős az akkori zavaros időkben sikerült magát felvétetnie az ügyvédi kamarába. Mint idegen ember­nek, nehéz volt klienseket szereznie. Cseke azonban nem keseredett el. Ravasz trükk - hoz folyamodott. Állandóan a törvényszéki tárgyalóterem­ben tartózkodott és ingyen vállalta mind­azoknak a betörőknek védelmét, akiknek nem volt ügyvédre pénzük. Ilyenformán csakhamar nagy népszerűségre tett szert a betörők között és az ingyen kliensek után fizető ügyfelei is akadtak. A hálás betörök mindenkit Csc-kéhez utasítottak, akinek az alvilágban valami összeütközése keletke­zett a büntető törvénykönyvvel. Cseke Ernőnek kezdett ..jól menni'“. Elegán­san öltözködött és csakhamar befolyásos emberek társaságába került. lUgv nézett ki a dolog, hogy mint tekintélyes bűnügyi vé­dő fog megöregedni Erdélyben. Bűnpártolás, orgazdaság? Ekkor jött azonban a végzet, amely de­rékban törte ketté Cseke Ernő romániai karrierjét. A Cluj-i rendőrség leleplezett egy betörőbandát, amely Gampe Lajosnak, a hirhedt betörőnek vezetésével a betörések so­rozatát követte el. Vallatásuk során rend­kívül érdekes dolgok derültek ki. A rendőr­ség emberei többek között rájöttek arra, hogy a rendőrség által üldözött betörők szám­talanszor Cseke Ernő lakásán találtak menedéket. Házkutatást tartottak az ügyvédnél és iro­dájában két lopott írógépet találtak. Cseke ekkor védenceinek sorsára jutott. A rendőr­ség letartóztatta és bűnpártolással egybe­kötött orgazdaság miatt eljárás indult elle­ne. Cseke körömszakadtáig védekezett. Azt állította, hogy nem tudott a betörők körö­zéséről és szánalomból adott szállást nekik, mint volt klienseinek. A lopott írógépekre vonatkozólag azt vallotta, hogy azokat meg­őrzés végett helyezték el nála és nem is nézte meg, hogy mi van a csomagokban. Betörő-barátai kitartottak mellette és nem lehetett elitélni. mert konkrét bizonyítékot nem tudtak felhozni ellene. Ennél azonban sokkal súlyosabb csapás érte Csekét. Kiszabadulása után a hatóságok megálla­pították, hogy magyarországi illetőségű és mint „nem kívánatos elem‘'-et kiutasítot­ták az országból. Átadták a magyar ható- s ásóknak. Vezeklés Cseke Ernőt (Pécsre szállították a magyar csendőrök. Itt került törvényszék elé, hogy feleljen a kommiin alatt elkövetett bűncse­lekményeiért. Tanuk sorozata vonult fel, akik azt bizonyították, hogy Cseke ügyvéd a magyarországi szovjet ve­zetői által ráruházott hatalmát kegyetlen­kedésekre használta fel és tiizzel-vassal üldözte azokat, akiknek ellenkező politi­kai meggyőződése volt. Erdélybe is eljutott az Ítélet hire. \ pécsi törvényszék Cseke Ernő ügyvédet hét évi {egyházra ítélte és ezt az ítéletet úgy a tábla, mint a kúria helybenhagyta. Egyhen örökre eltiltották ügyvédi hivatásá­nak gyakorlásától. Az ítélet pontot tett a kalandos élet után. Cseke Ernő ügyvéd mö­gött bezárult a fogház ajtaja és azóta hall­gatott is felöle a krónika. Keserű volt az egykori ügyvéd vezeklése. Teljesen szakítania kellett a múltjával és fegyeneruhában iparosmesterségre tanítot­ták. Fegyházi bizonyítványa szerint Cseke Ernő „minta-rab“ volt. Szorgalmasan tanulta a mesterségét, (nem áruljuk el, hogy mire BRASOV. (Az Ellenzék tudósítójától.) A megyeházén történt nagyarányú sikkasztás uj fejezethez jutott. A délelőtt folyamán Negrea Niooiae n sikkasztó megyei tisztvi­selő megjelent ügyvédje Radu Olteanu dr. kíséretében Radu Pascu főügyésznél és u 1 ünügyi eljárás megindítását kérte maga el­len. Radu Pascu főügyész azonnal fogana­tosította Negrea letartóztatását, majd Voina Petru vizsgálóbíróval együtt azonnal meg­kezdték a megtévedt megyei tisztviselő ki­hallgatását. kit a kihallgatás tartama alatt több ízben is-zembesitettek a már előzőleg le­tartóztatott Wiesel Mózes megyei főkönyve­lővel. MEGTÖRT A SIKKASZTÓ Munkatársunk megkérdezte a vizsgálatot vezető hatósági személyeket a vizsgálat hala­dásáról és jelenlegi állásáról. — Negrea szenzációs kijelentéseket lett — mondta Radu Pascu főügyész — állitásti azonban bizonyításra szorulnak. Két nap múlva többet fogok mondani. Mindenesetre tudomására hoztam Negreának. hogy csak ! teljes és őszinte beismerés javíthat vnla- i mit a helyzetén. Negrea. elismerte a bűnösségét, azonban időt kér, mivel testileg és leürileg meg van gyötörve s nem tud kielégítő választ adni kérdéseimre. PETRU VOINA VIZSGÁLÓBÍRÓ szerint nincsen alapja Negrea vádaskodásá­nak. Negrea ugyanis, hogy a maga bőrét valahogy mentse és bűnösségét másokkal is megossza egy egész csomó hivatalnokot akar beke­verni az ügybe. Bár a vizsgálóbíró nem említette annak a magasrangu hivatalnoknak a nevét, akit Negrea megvádol, magánértesülésünk sze­rint az nem más, mint N. Vasil esen vár­megyei igazgató, ki a régi alispán! teendőket látja el a pre- fekturón. Semmiféle bizonyíték nem merült fel arra nézve, hogy a megyeigazgatónak va­lami köze lenne a Negreá-féle ügyhöz. Úgy látszik, hogy a gyanúsítás csak Negreától in­dult ki. A. PRETORIANU VEZÉR FELÜGYELŐ miniszteri utasításra hivatkozik s megta­gadja a nyilatkozattételt. Annyit minden­esetre sikerül megtudnunk, hogy még három-négy nap beletelik, mig az egész ügyet megvizsgálja. Délelőtt és este a megyeházán dolgozik a vezér felügyelő, mig délután a megyei községeket látogatja végig és dolgozik a Negrea-ügv végleges kideríté­sén. MEGERŐSÍTETTÉK NEGREA VIZS­GÁLATI FOGSÁGÁT Ma délelőtt a Braisov-i törvényszék dr. Seid—dr. Baulescu tanácsa előtt Radu Pas­cu főügyész a 30 napos vizsgálati fogság megerősítését kérte Negrea ellen. lauilolták Ki, nehogy ártsunk elhelye/.kedé stíléi) úgy hogy példás magaviseletéért el­engedték büntetésének negyedrészét. Vezeklése teljes volt. Mint uj ember ke nill ki a fegyházból és megengedték, hogy Magyarországon telepedjék le. Budapesten talált elhelyezkedést és most itt munkai'- zetö egy nagyvállalat ipari üzemében. Uj élet Sietve ki akart térni előlem, amikor fel­ismertein. Mikor azután a nevén szólítot­tam. leplezetlen őszinteséggel tárta fel előt­tem bűneinek és büntetésének történetét Nem sajnálja, hogy nem szerepelhet, mint biinügyi védő a tárgyalótermekben. Azt is cl akarja felejteni, hogy valaha jogtudo­mányt tanult, mint ahogy a nevét is meg­változtatta és budapesti uj ismerősei közül senki sem tud a múltjáról. Cseke Ernő ma boldog ember, nem bánja, hogy le kellelt töltenie a törvény által ki­rótt büntetést. Saját szavai szerint „kifizette a számláját“. Ma munkászubbonyban min­den reggel hat órakor elindul a munkahelyé­re*. Szeretik, megbecsülik. 0 maga is rajong a mesterségéért. Megkért, hogy ne szólít­sam „doktor ur“-nak és felejtsem el a régi nevét. Nem szabad keresgélni a múltban, amelyért megbünhödötL Ezt a riportot is csak azért irtain meg, hogy egykori ismerősei megludják: Cseke Ernő meghünhődött a bűneiért, nem kisérti a múltja és mint hasznos, szorgalmas iparos uj életet kezdett. (k. j.) — Úgy hiszem, nincs mondanivalója? — kérdezte a (tanácselnök .Negreától. — Nincs Elnök Fr! — felelte szemlesütve Negrea. — Akkor a vádtanács kimondja a 30 na­pos vizsgálati fogság megerüsiiését ! . . . Negrea, köszönöm. Az újságírók eltcszik a jegyzetet és ceruzát. Seid dr. tanácselnök fe- hérszőrü foxi ja pedig lustán a másik olda­lára fordul a karosszékben, honnan eddig érdeklődve figyelte a megyei inségakció mil­liós sikkaszfóját. NEGREA MEGSZÓLAL A Brasov-i törvényszék folyosóján a ta­nácselnök ajtaja előtt áll Negrea és az öles termetű logházör mellett még kisebbnek lát­szik, mint amilyen valóságban. Szürke ka­lapja a szemére huzva. Kabátján itt-ott .szal­maszálak. az arca gyűrött, fáradt, rajta egy üldözéssel, meneküléssel teli hét minden megpróbáltatása. — Tessék arrébb menni! — mondja a fogházőr. amint megkisérlem, hogy szóbaáll- jak Negreával. Fel akarom tenni a? első kérdést, de Negrea megelőz: Meghegyezte a ceruzáját? . — Mi mondani valója van az ügyben ? — kérdem és hagyom, hogy* beszéljen. Szinte feltartóztathatatlanul, áradássze- rüon ömlik Negreából a meneküJésszerii val­lomás: — Amikor a baj megtörtént (igy mondja „haj“, körülírva, mint ahogy egész beszél­getésünk alatt nem nevezi nevén az ügyet. Kikerüli a „sikkasztás“', „csalás““ kifejezé­seket), jelentkeztem Nan megyefőnöknél és elmondtam neki a ..bajt'“. Utána elmentem pénzért . . . — Elmenekült! — Nem igaz! —- kiáltja szenvedélyesen, úgy, hogy* a fogházőr már-már közbe akar , lépni. — Nem igaz. Engem pénzért küldtek! Azt. hogy ki küldte pénzért, nem hajlandó elmondani. — Nem is voltam Silistraban. Egész idő alatt Bucureşti-ben tartózkodtam és csak a lapokból .vettem tudomást arról, hogy kö­röznek. Éheztem és fáztam. Egyik kávé­házból a másikba mentem. Nem aludtam egy hétig, mert nem volt pénzem. A nagynéném Silitsillraban az újságokból olvasta, hogy kö­röznék és ugv jött le dr. Radu Olteanu-hoz, aki aztán felkeresett . . . A tanácselnök szobájából kilép a jegyző és int a fogházőrnek. Negrea a bűnözők tipikus mondatával fe­jezi be: — De nemcsak én voltam benne az ügy­ijén, hanem mások is. Én vallani fogok, mindent, mindent! . . . És eltfünik a folyosón „ , „ Laer József. Most rendeljen könyvet karácsonyra Lepagenái, Cluj. — Most válogathat, cserélhet, visszaküldhet. Kérjen ingyen jegyzéket. — Lepage, Ciu). MIT IK A ROMÁN SAID) Maniii. — Erdély. — Alkohol. ADEVERUL: Az erdélyi ga/d.iigi ' szus ismét időszerűv!• tette Maniu #v.dasági tér. vét s Badacin felfogását ■, nemzetgazda áj; tejió désével kapcsolatban. A kongresszuson Maniu i résztvett, de nem emelktxlcti szólásra. Csők egy­szerű néző volt, aki nagy érdeklődéssel kimerte «z összes felszólal isok-u s azzá! a benyomásod ' í. vozhatott, lx>gy ;i történelem teljesen gazolta­Az ország s Erdély gazda-ági újjászületése érdé dekében kidolgozott tervei, mint egészséges meg­oldások kerülnek felszínre. A hitelé t feltámasv.- távs úgy, mint ezt néhányan szóvá tét' -*k, eg,- magiban még nem vezethet kellő eredményre. A jegybank visjziesvámitolási politikája nem in­tézi cl a termel«*, elosztás forgalom problémáját Erdélyben. A visszletóámitolás bankot tort fenn s különböző kedvezményeket biztosit ezek javá­ra. A gazdasági helyzet és a hitelélet azonban nem választhatók el cgymástó' s }>'- radikális meg. oldásról van szó, az utóbbit is figyelemre- kell méltatni. Ez Maniu programja, kJ hive a hitel­élet feltámasztásának s ugyanakkor nagyvonalú nemzetgazdasági terve is van. Ez a terv a dol­gozó tömegek helyeslésével találkozott. Anélkül, hogy marxista volna, nagyobb demokrácia.; akar. A falusiak és munkások érdekében állam: fel­ügyelet alá óhajtja venni oz iparvállalatokat. — A hitel csak eszköz és nem cél ebben program­ban. Meg akarja szüntetni az osztályoknak privi­légiumát, mely kamatból él taz országban. B;da­cin terve azonos a Kárpátokon tuli célokkal. TARA NOASTRA: A Cluj-i bűnösökről, kik rcgionáÜzmust hirdetnek, már többször megem­lékeztünk. Azt hitték némelyek, hogy személyi elfogultság vezet bennünket. Meg akartuk mu­tatni, mily szerencsétlenséget jelent az országra Maniu felfogása. A Maníu-csoport Cluj-i hiva­talosa íz. erdélyi gazdasági kongresszussal foglal­kozva, azt akarta bizonyítani, hogy Erdély szol­gai viszonyban van az ókirálySÍggal szemben. A C!uj-i lap „regíti testvérekről'“ beszél s közben azt állítja, hogy Erdély csak ,,gyarmat.“ Szükség van tehát a riadónkra, hogy a figyelmes Maniu bűneire felhívjuk. Nem tagadjuk, hogy Erdély gazdasági helyzete aggasztó s sürgős orvoslásra szorul. Nem lehet azonban tagadni, hogy az or­szág több: része is ugyanazon nagy válságtól szenved. A besszaribjai éhínséget nem tagadhat­juk, azért senki sem állítja ott, hogy jobb a helyzet az ók; riyságban Badacin politikája, sze­rint mindenütt regional izmust kellene csinálni, eho! válság van. A Consiliul Dirigenttői kezdve, melyben Boila Romulus miniszter volt, legutolsó politikai megmozdulásukig, Maniu csupán bűnö­ké; követett el a nemzeti egység ellen. Sohasem fogja a lelki egység összekovácsolásának szüksé­gességét megérteni. DREPTATEA: Irtunk már arról, mily veszélyt jelent a szeszmonőpól igazgatóságának reklámja a falusiakra. Ea nem akarsz pelagrát kapni, igyál alkoholt!““ — ilyen táblákat tesznek a kocs­mák ablakába. Ugyanakkor nyomást gyakorol­nak az itaimérési engedélyekkel rendelkező ke­reskedőkre, hogy hatalmas mennyiségű készletet tartsanak. 1934-ben csak 998 vagon szesz fogyott el s a menopói most ezt a mennyiséget 1400 va­gonra akarja felvinni. A pénzügyminiszter — ki nagy barátja a jövedelemi za pontéinak — jóvá­hagyta a tervet s igy uj offenzív;, előtt állunk, melynek során arra kötelezik a falut, hogy az állami bevételek emelése céljából több alkoholt fogyasszon. Milyen országban élünk? — kérdjük ugyanakkor. Hogyan lehetséges, hogy az egész­ségű gyminhzter az alkoholfogyasztás dien fog­lal állást, megtölti a közhivatalokat, iskolákat al­koholellenes plakátokkal s a pénzügyminiszter ellentétes intézkedésekre ad jóváhagyást ugyan­akkor? Legyöngült földműveseket arra buzdíta­nak, hogy mentői több pálinkát igyanak. A fa­lusi koosmárosok kötelesek bizonyos mennyiségű italt eladni, különben az engedély bevonása fe­nyegeti őket. Kötelesek mérget árulni a faluk­ban. A bajt tetézi, hogy igen sok titkos főzőüst is vans az igy* készült pálinka ártalmasabb sz al­koholnál. Olyan lakodalom van, hogy egy nap szükséges, mig a mulatás után az emberek kijó. zanodnak, úgy leisszik magukat. Meg kell tiltani a pálinkafőzést és ezt egyedül csak a gyümölcs és szőlőtermelőknek kell megengedni s a borfo­gyasztást kell fokozni. Ez » ké- módja van a falvak megmentésének. CURENTUL: (Gr. D. Ghiíu Dolj-megyei ta­nító panaszos levelét közli): December elején va­gyunk mégsem kaptunk fizetést szeptemberre, októberre és novemberre. A közoktatásügyi mi­niszter azt válaszolta panaszunkra, hogy „meg­tette a szükséges intézkedéseket.“ Nem tudja el­képzelni a nyomort, midőn nincs betevő fala­tunk s a hideg fagyasztja csontunkat. Télikabá­tot kell vennünk, gyermekeink egy darabocska kenyeret kérnek, tűzifára van szükség. Nem kí­váncsi senki arra, hogyan élünk, mi — aposto­lok. Ahol tudtunk, adósságot csináltunk, minde­nünket eladtuk, nem lehet apostoli munkát vé­gezni ilyen állapotban. Meddig bírjuk? a Brasov-i milliós siKhasztós hőse Híva^ainoUársái és (őnökeij akarja belekeverni az ügybe a sikkasztó fojisziviselő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents