Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-10 / 259. szám
8 i \2tME Sémim, IV vwn otic vwllUnü. Semmi kö®e hozzá. Tán bogár ment .1 .szemeibe? l'rre megtorpad. Tán itud vwilumit ex u .ívsmáawné. Soká fuldükoft, fogatlan ajikmt (puffogatja, mo; besxivogjatja, tűkkor iel- c mattan: Ne merje a feleíí^emeti. . . Azt ne is merje. Mert aimá kelllőjük közi m, az a kettejük dolga Neki Jöhet a leg- óbb halál, de idegeneknek .semmi köze >;■ zá. Jó asszony, rossz, asszony, olyan ami- ven: neki felesége .. . Addig inig együtt van's. e;;v hitben, -addig cl kell viselni és nem , hov.v akárki egy szót is szólni merjen... ö:vv •.ubaszkodért és gyilkosán nézette ; logy mer ez. a kocsmárosné? ... Mi joga m neki?... Tessék tudomásul venni... áeaennek nem szabad másat látni, csak azt, v tiszta, rendes asszony, most is rá mos... Az asztalra ütött rész kettő öreg kezével, ühán... alig érintette meg az asztalt.. . s da’ülni kezdett: Szennyes az én ingem. Szennyes a gatyám is... Nem jött az emlékezetébe a többi szó. : Íréit egy félóra is, csak ült magában, mereven, farka ssetétségben, akkor kijött a robbi is: Majd hoz. kusut tisztát, tőr pesta meg puskát, héj jen galiba rdi ... Ez vaíó a kocsmába, nem a keserűség. Így dán oltók ők azt a kislegény korba. Bogár Juh meg hallgatta az ablak alatt. .. Akkor még a jinyok csak úgy mentek be a Daru kocsmába, ha behajt ták táncolni ... — Tésasszony. Kifizetem. — No csak fizesse öregem. Azóta megfőzhette a róntottlervest Bogár Juli. FelSduzzasztOlta a bajuszát az orrába s azt mondtK>: — Bogár... hájjá! ... de nem a szörnöm- be ment.. . hanem a szivembe ... Ha tudni akarja ... FeliÜotx és elbaitegütt... Mig a pappal nem beszeL, addig a kocsmában sem szabiid ... .szakadjon le a kocsmája ... Mar az utcán egy kicsit még cifrázna, is lépést... Éj, ha Bogár Juli azóta kita- náita, hogy hun jár? ... A fene rágja meg azt a tyúkot... az igaz, a rántottkvest is jól főzi meg .. . mer ha főzi, úgy főzi, hogy meg legyen -az ize ... Észre se vette, már otthon vo*L Bement a kisajtón. A tornácra. Onnan a pitarba, onnan meg a házba. Nem szók semmit. Leült az asztál mellett. És aztán üit, az öreg vér csergedezeö benne. De nem is gondok semmit. Úgy ült sokáig. Lassan azonban az orrába akadt a tyúkhúsleves szaga, mint Gyo- vaiéksxáL Csikkndozta az errsJck. A jó szag... Üres vót a hasa, hiszen nem vót benne semmi, csak egy fej veneshagyma, meg egy fertály bor. Nagyon kutyául kezdte magát érezni. OSyan beteg krtt. Hát csak jön be Bogár Juh, Ueteszi a cse- rcptálat előtte az asztalra, nem szól, megfordul, kimegy. Ó pedig ül és vár. Mér nem szól? ... ez a cudar ... Itt hagyja magába ... Mi van abba a tálba? ... Mit kell neki már megint megenni? .. . Olyan méregbe jötte azt se tudta, mit kezdjen . .. Csak dühödötz magában. Akkor bejön Juh, mondja: — No, faljon ma. Erre 6 felemeli -a két öreg -kezét s megragadja a tálat és: ne neked öreg' cserép ... Úgy elperditi, hogy ahogy tál vót -az a tál, u-gy repül ki a nehézségbe .. . Nekivágta a kemence oldalának. Nagy csend lett. Akkor azt mondja a kis tepertő asszony: — Mit csinál kend? bódogtalan? ... Minek vágta kend ki a tálat a tyúkkal? öreg Antal bátya hallgat: — Tyúkkal? — Levágtam kendnek a tyúkot... A tojótyúkot . .. Ha mán úgy megkévánta. Eedes Istenem. — Tyuk vót benne? Bogár Juli lehajol s a fődrül veszi: — Fogjon kend, ez a combja neki. — Combja? .. . Tyukcombja? Elveszi a kezéből, ráfuj és beviszi a fogatlan szájába és azon homokosán elkezdi majszolni. Nem szó! többet az életben. Elég keserűség, hogy de hun a leves? A jó tyúkhúsleves ... BLLBHTfíK 1933 aoremhor 10. Az ÁLLAMI SORSJÁTÉK játékosai és a nagyközönség számára a legteljesebb garanciát jelenti. TELJES BIZALOMMAL LEHET IRÁNTA! A Sorsjáték állami intézmény. Játékterve nyilvános, bárki elkérheti és megvizsgálhatja. Ebben matematikai pontosságai áll: a játékosok között kioszt négy hónap alatt 72.319 nyereményt 284.634.560 lei értékben. E nyeremények 4. osztályra vannak felosztva és kisebbek vagy nagyobbak, de minden esetre kiosztásra kerülnek. Semmi sem változtathat az ön bizonyos, kategorikus szerencséjén. Bizonyos számú személy, a terv szerint, okvetlenül nyerni NOVEMBER 15.-én van ax első osztály HÚZÁSA. Vásároljon idejében sorsjegyet. A téli sorsjáték, a február 15-ikinagy húzással, az egész ország.an a milliomosok nagy számót, u nyerők tízezreit fogja megteremteni I fog.Természetesen nem nyerhet minden játékos egyszerre,de a szerencse önt is eléri, valamelyik reggel, mert minden hó 15-én bizonyosan és késedelem nélkül jön. A húzásokat egy bizottság vezeti, amely a legfelsőbb számvevőszék egyik elnökéből,az ilfovi törvényszék egy ügyészéből, a közegészségügyi minisztérium egy delegátusábólés a Sorsjáték egy igazgatójából áll. A közönség is jelen van a sorsolásnál, íme még egy biztosíték, hogy teljes bizalma lehet a SORSJÁTÉKHOZ I E3ÜÍ „Kabát nélkül Amerikából Európába •. •“ Az amerikai színes nők Séf jobban a magyar asszonyokhoz sragaszkodnak — mond a Elisabeth Smith, a barbertoni no szövetségek efnöknője BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Miiven szelíd arc s indítványaiban mennyi Határozottság . .. Merengő sötét szemek ... de ezek a szemek élesebben látnak meg sok elhanyagolt női munkaterületet, mint akárhányon a férfias, harcos nők közük Magyar (gyermek vök s már harminchárom éve amerikai polgár, húsz éve asszony. A szelid, lágy asszonyi báj bizonyára magyar örökség nála, a határozott, gyakorlati természet pedig amerikai hatás. Már nyár eleje óta Budapesten időzik Elisabeth Smith, az Ohoo-állambali Barberton város nőszövetségeimek elnöknője, aki az ottani magyarok életében élénk vezetőszerepet visz. Szívesen válaszol az amerikaa asszonymnnkára vonatkozó kérdéseimre. — Amerikában sokkal keményebben dolgoznak a női egyesületek, mint Európában, — kezdi Elisabeth Smith. — Nálunk a nő- szövetség tagjai természetesnek tartják, hogy nemcsak adakozással! és gyűjtéssel jótékonykodunk, — bár ezt a régi módszert is gya- koruijuk, — hanem szó szerint) rendet teremtünk u szegények házald jón. A nőszövetség tagjai elmennek a sokgyermekes szegény anyákhoz, kitakarítják, íelsurolják a lakását, megfürösztik a gyerekeit, ha beteg, főznek helyette, egyszóval nemcsak jószóval, hanem testi munkával is könnyűének a sorsán, hogy lássa: nincs egyedül! Felmérheteífclén ennek a fizikai segítő munkának az erkölcsi hatása. Munkánkban az az elgondolás vezet, hogy ez közvetlen segítség s amellett nem is olyan fárasztó, mint amilyennek látszik. Ha egy csapat asszony együtt elindul, a munkamegosztás alapján gyorsan, szaporán végez egy- egy lakással, bármilyen nyomorúságos legyen is az. Az egyik asszony mindenütt füröszt, a másik mindenütt seper, a harmadik töröl- gei s így tovább... Az a munka, mely egyedül végezve egyhangú és keserves, Így, együtt, szinte szórakozásnak mondható ... (Az amerikaiak felfedezik a kalákát... — jegyzem meg magamban.) Az amerikai magyar asszonyok munkája — A mi munkánk — folyrtstítja —, abban marija felül az angolokéi, hogy mi, magyar asszonyok, elmegyünk a néger asszonyokhoz is és éppen úgy súrolunk, mosunk, tisztogatunk, .segítünk náluk is, mint az elhagyatott fehér asszonyoknál. Ezért aztán a néger asszonyok végtelenül hálásak. Mikor én voltam beteg, a fekete asszonyok elhalmoztak szeretetük minden jelével. Annyira jólesik nekik, hogy mi, a magyarok, velük is jóságosán bánunk, hogy ők is igyekeznek részt- venni a segítő munkában és általunk küldenek ételt, nahát a rászoruló- angol asszonyoknak, mert őket, négereket, talán be sem engednék a kapun. Érzi, milyen megható ez? A szegény, megvetett néger asszony a magyar nők hatása alatt nemcsak megszűnik gyűlölködő lenni, hanem jó lesz azokhoz is, akik őt megvetik. S aki nem ismeri Amerikát, az talán meg sem értó, milyen fontos, hogy a néger asszonyon át csillapítjuk a fekete családok elkeseredett dühét a fehérek ellen, mely különösen az abesszíniái események hatása alatt egyre nő. — Közelről1 nézve milyen a néger háztartás? — Étkezésükben főszerepet játszik a hús. A húson kívül csak zöldségféléket esznek még, mást nem. A férfiakkal nagyon nehéz boldogulni, mert egymás között is állandóan marakodnak, semmi összetartás nincs bennük. — Milyen szinesbőríi asszonyokkal dolgoznak még együtt a magyar asszonyok? — Indiánokkal. De míg a néger a«*70nyo! '.egitéare izoruló, gyámoltalan teremtéver., uddag az indián nőknek -nját külön nőegylc tűk van, melynek mi h tagjai lehetünk Annyira agyütiíiiüködünk, hogy, ha az egye siilet gyűléseken, vagy lemctéscken nem?/-:. viseOetben jelenik meg, mi is bekenjük m:i gtmkat sárgára ét feltesszük a tollas fejdiv/ (Ez nagyon furcsán hangzik, majdnem elmosolyodom, dehárt Amerika nemcsak a jó zan munkának, hanem a lures« szokásoknak rs a hazája. S a magyar születésű Elisabeth Smith amerikai szemmel néz mindent.) A jótékonyság érdekében — Sok gyűjtési lehetőséget kihasználatlanul hagynak a miagyar nőogyevületek! Példáiul miért nem árulnak jótékony célra tetszel ős apróságokat a Halászbástyán és a Já- noshegyen, ahol annyi idegen megfordul? — Mi sokkal életrevalóbbak vagyunkI A jóté- konycéra készült süteményeket nem restel- jük az utcán árulni, vagy ékérjük áruink számára egy nagy üzlet egyik kirakatát! Nem vagyunk restek és választási küzdelmekben is erősen kivesszük a részünket! Ennek aztán az az eredménye, hogy sok magyart juttatunk be vezető állásokba, akik kötelességüknek tartják, hogy magyar munkásoknak adjanak kenyeret. — Mióta nem járt itthon? — öt éves voltam, mikor kivándoroltak a szüleim, így azt mondhatom, hogy az itthoniakat csak könyvekből és újságokból ismertem. Mégis folytonos honvágyam volt... A nyáron aztán társasutazás indult iő’ünk Budapestre. Erős küzdelmet vivőit bennem a honvágy és a távolságtól való irtózás. Végül az utolsó napon lemondtam az útról. Ekkor eljöltek az asszonyaim, becsomagoltak helyettem, együttes erővel kivittek az állomásra és szó szerint: feltettek a vonatra... Nem tűrhetlek, hogy én, aki mindig keresztül viszem egyesületünk céljait, saját tervem elől meghátrálják .. . Szép nyári nap volt aznap, egyikünk sem gondolt a csomagolásnál kabátra... így történt meg velem az A mulatságos eset, hogy kabát nélkül jöttem át Európába. Irt kellett sok mindent beszereznem. De nem bántam meg, hogy eljöttem. Annyira nem, hogy, ha hazamegyek, sorozatos női társasutazásokat fogok szervezni, Budapestre. Sz. Wer ess Jolán Hollandi Schuh halála Dutsch Schulznak — Ho landi Schulznak — hívták azt az amerikai gentlemant, aki Diilinger halála óta „Amerika elsőszámú közellenségének“ dekoratív titulusát viselte. Nemcsak az amerikai, de az európai lapok is megírták, hogy Hollandi Schulzot egy másik „gang“ tagjai gépfegyverrel szitává lőtték az 51. utca és a Broadway sarkán. Dutch Schulzot bevitték a kórházba, ahol még néhány óráig élt s aztán kilehelte Jelkét, anélkül, hogy elárulta volna merénylőit. Ez a legfőbb banditatön'ény: a haldokló sem árulja el támadója nevét, bizonyosfoku fatalizmus és a banditabecsülei beléjük idegzetté, hogy semmi körülmények között ne árulkodjanak. Dutch Schuzot most eltemették, hármas koporsóba fektették a holttestét, egy ébenfába, egy szinezüstbe és egy vaskoporsóba. ötvenezer dollárba került Dutch Schulz temetése, a menet élen "Newyork legjobb fuvószenekara haladt, utána ment a furgeonos autó, majd következtek golyóálló páncélos automobiljaikban a newyorki alvilág főnökei. Dutch Schulz egy többmillió dolláros „védelmező vállalat“ élén állott, ameynek több, mint négyszáz ,ytisztvisdő“-je volt, többek között őhozzá tartozott a mosódák, a tejesek és az ásványvizesek védeknezése. Amit úgy kell érteni, hogy a vállalat egyik tisztviselője megjelent például egy pucerájban és közölte a tulajdonossal, hogy havi tiz dollár ellenében védelemben részesítik a szállítmányait. Ha beleegyezett a „védőim ezés“-be, akkor valóban nem volt soha semmi kellemetlenség a fuvarral, de ha nem, akkor bizony a következő alkalommal egy teherautó nekiment a fehémemüs automobilnak, feldöntötte, s sok finom tisztított fehérnemű kiesett az aszfaltra, sőt, honnét-bonnét nem, néhány üveg tinta és tus tartalma is elékte- lenitetrte a drága fehérnemüeket, amelyeknek árát ilyenformán meg kellett téríteni 3. tulajdonosaiknak. De ez csak az első r jgyeim ez- tetés volt rendszerint, ha azután sem parírozott asz illető, akkor a következő alkalommal már kézigránátot vágtak be az üzletébe a kirakaton keresztül. .. Ennek a gusztusos nagyvállalatnak volt a főnöke Dutch Schultz? akit most hármas koporsóban, káprázatos gyásszal temettek .. .
