Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-10 / 259. szám

1938 aorember 10.

Ju Lv JL /T it C ÍV

HARSÁNYI ZSOLT:

Még egykéi év

olvasta bécsi lapokból a magyar árvízkatasztrófa hírét. Azonnal postakocsira ült és Bécsbe sietett, mert a bécsi lapok azt is közölték, hogy ott az árvízkárosultak javára nagy mozgalmat indítottak. Bécsben felajánlotta szolgálatait ennek a mozgalomnak. Felléptették magyar jótékony célra. És Liszt több mint huszonötezer forintot küldött haza Pestre.

Az unoka által közzétett könyvben olvashatók azok a levelek, amelyeket ekkor irt Bécsből Velencében maradt kedvesének. Az 1838 május 8-áról keltezett levélben ez olvasható: „Válaszoljon határozottan erre a levelemre. Válasza után nyolc nappal utazhatom. Ha úgy dönt, hogy megvár Velencében, akkor nem megyek sem Pozsonyba, sem Pestre. Úgysem azért mennék ebbe a két városba, hogy pénzre tegyek szert, hanem abból a bolond hazafias érzésből

kifolyólag, amelyet maga már ismer.“

*

Miután a Liszt-kérclésről van szó, említsük meg a kétségkívül legalaposabb német Liszt-szakértőnek, dr. Peter Raa- benak, a Kölnische Zeitung-ban megjelent cikkét, amely azzal foglalkozik, vájjon Magyarországra lehet-e szállítani Liszt hamvait, vagy nem. A cikk már néhány hónapos, de azért említem fel, mert Liszt magyarságával is foglalkozik.

A hazaszállítást illetőleg Raabe azt mondja, hogy Liszt hamvait ott kell hagyni, ahol vannak, Bay reut hban. Szerinte ezt Liszt maga parancsolja. Idézi Lisztnek 1869 november 27-én kelt levelét, amelyet a zeneszerző Sayn-Will- genstein hercegnőhöz intézett, s amelyben már előre tiltakozott az ellen, hogy ha egyszer eltemették, hamvait majdan kiássák és más helyre szállítsák. Erre azt válaszolhatjuk még ma is, hogy Liszt 1869 után még végrendelkezett. Általában többizben irt úgynevezett utolsó akaratot. Vizsgáljuk csak át a későbbi testamentumokat és vizsgáljuk meg szóbeli nyilatkozatait, illetve azok feljegyzett szövegének hitelességét. Hogy Liszt hol óhajtott pihenni, szerintünk legalább is vitás.

De nem erről beszélük most. Raabe

Lisztről van szó. Arról a butaságról hogy nem volt magyar.

Arra a szándékra, hogy egy magyar lángelme egy más nemzet kultúrájához csatoltassék, már megszólalt néhány magyar hang. Tollforgató társaim eléggé kimutatták az ilyen szándék képtelenségét. De nem árt még néhány évvel hozzájárulni a kérdéshez. El lehetünk rá készülve, hogy Liszt 125. születésnapjának alkalmából, az eddigi külföldi hangokat újabbak is fogják követni.

Nem beszéltünk még eleget arról az érvről, hogy Liszt nem volt magyar, hiszen korán elszakadt hazájától és életét külföldön töltötte. Hanem német volt.

Úgy. De miért volt eszerint német? Hiszen Franciaországban is éppen elég időt töltött. Ott annyira gyökeret vert, hogy például cikksorozatot irt a francia zenei közművelődés megreformálásáról. Élete végéig franciául gondolkozott. Mikor később Weimarban lakott, köztudomás szerint mindig franciára fordult a társalgás, ha kettesben volt Károly Sándor uralkodó herceggel. Mert az is jobban szeretett franciául beszélni. Noha tagadhatatlanul német ember volt. Ha valaki hosszú egyhelyben lakása alapján állítja Lisztet németnek, nyugodtan elé- állhat más és kijelentheti, hogy Liszt francia volt. Sőt, eléállhat egy harmadik valaki is, aki azt állíthatja, hogy Liszt olasz volt, élete jó részét Rómában töltötte, ott szentelték pappá és még tanítványai is odamentek utána. Sőt, ugyanilyen jogon eléállhatok én, mint negyedik, kijelentvén, hogy Liszt nem volt sem német, sem francia, sem olasz, mert élete második felében hivatalos magyar alkalmazásban állott, Budapesten állandó lakást tartott és éppen annyi időt töltött Budapesten, mint akár Rómában, akár Weimarban.

De mi nem ezért tudjuk őt magyarnak. Hogy valaki mely haza fiának tartja magát, az nem azon fordul meg: mennyi időt tölt egyik városban és mennyit a másikban. Senkisem lehet elvan elmeháborodott, hogy Kossuth Lajost olasznak tartsa. Az sem igen jut eszébe senkinek, hogy Heinét francia költőnek jelentse ki. Nevetnünk kellene azon is, aki Turgenycvet mondaná francia Írónak. Ingres, a francia festő, élete nagy részét Rómában töltötte, de ki mondaná olasz festőnek? Lafcadio Hearn nem volt japáni ember. Munkácsy sem volt francia festő. Händel nem volt angol zeneszerző. És hasábokon át lehetne folytatni. Nem, ezek mind megmaradtak nemzetük fiainak. Liszt is } magyar maradt, akárhol lakott. Az ma- l radt, mert annak vallotta magát ezerszer is írásban és élőszóval. És hogy milyen nemzetiségű valaki, lelke mélyén, azt csak ö maga mondhatja meg.

c/4

a&~,

ELEGÁNS

HÖLGYEKNEK

ADESGÖ

megnyitotta

VALÓD! M t L A NE SS

FEHÉRNEMŰ osztályt ♦.

Ezt a fehérneműt eddig nem gyét* főtték az országban, tehát — sz táj fehérnemű — a divat lags, nagyobb szenzációja.

@ Hálóingek ^ Kombinál Ő) Női nadrágok Şjţi Teljes garnitúrák -*

@ Pizsamák

Az Adesgo M Ilonáié fehér» nemű előnyei:

^ Különlegesen rugalmas monopol ADESGO anyag,

'^j A szövés restjei sohasem foszlanek,

^ Eredeti párizsi modellek és színminták,

^ ízléses szabás in klvfteL 4s főként — a felhasznált anyagok elsőrendű minősége következtében — hallatlanul tartő*,

n4des$o MUettt&m" fshireemőo rajta vaa a kmttég} védfegyi

M/LAÍIESE

'-CSjűjO

BZ AZ ELEGÁNS HÖLGYEK FEHÉRNEMŰJE

gBE;

komoly tudós, hazájában is kétségbevonhatatlan tekintély és a Liszt-irodalom legalaposabb ismerője. Őt idézzük kevéssé komoly honfitársai ellen. Raabe ezt mondja: „Liszt nem tudott magyarul. E fogyatkozása miatt sokat panaszkodott, mert magyar nemzetiségét gyakran hangsúlyozta és hazája iránt annyi hűségről tett tanúságot, hogy érthető, ha a magyarok, akik őt honfitársuknak tartják, hazájok földjében szeretnék látni hamvait.“

A nő és hét modern világ

Nyiíaíhozík a „szüleíésszabályozás“ ie*$£ilálója A Város selyemkendő a „berek“ helyén

.\em régi érdekesség az európai könyvpiacon Liszt Ferenc és DLAgoult grófné levelezése.

A nagy muzsikus hires kedvese három gyermek anyja lett. Ezek sorsa eléggé ismeretes. A fiú korán meghalt. (Apja követelte tőle, hogy magyarul tanuljon és^ magyar verseket szavaljon.) Cosima előbb Bülowné, majd Wagnerné lett. Blondine, a nevezetes francia államférfi, Umile Ollivier felesége lett. Az ő fiók, Daniét Ollivier, aki tehát a mi Lisztünk unokája és ma is él, kiadta nagyszülei eddig ismeretlen levelezését. m Ez a könyv izgalmasan érdekes. Egy történelmi szerelem eddig homályos kérdései kapnak feleletet a benne közölt levelekből.

Majdnem száz évvel ezelőtt, 1838-ban, a szerelmes pár a velencei Albergo alia cittá di Marsiglia lakója volt. Liszt ott

LONDON, (november). A családi élet

boldogabb lenne, a vá ások száma csökkenne, a házasságok tartósabbak és biztosabbak lennének, ha a házasságkötéstől az első gyermek születéséiig legalább két év lelne el. Ezt hirdeti Mrs. Margaret Sanger, a „születés- szabályozás"' szó feltalálója, az első amerikai születésszabályozási szervezet alapítója. A világszerte ismert amerikai hölgy most világkörüli utat lesz, hogy mindenkit megtanítson a boldogságra. Utjának első állom ás« London.

— A legfontosabb az, hogy a háziastársak

gos családot véve tekintetbe, egy negyedik gyermek a család egész szerkezetét szétrombolhatja. Egy ötödik gyermek pedig már iszákosságba is kergetheti az asszonyt.-— A közgazdászok nem ismerték fel, hogy a társadalom jóléte szempontjából milyen fontos a koránkötött házasság és a kevésgyermekes család. A hatóságoknak korai házasságkötésre kellene biztatniok az embereket, de egyúttal arra is, hogy a gyermek- áldást halasszák el mindaddig, ómig a fiatal házaspár gazdasági tekintetben talpra tud álloni.

Szodőoítványoka't,

valamint amerikai sima és gyökeres vesszői a legismertebb fajokban garantált fajtisztán szállít:

CASPARE FR., Mediaş.

Árjegyzék ingyen.

egymáshoz valók legyenek. A gyermekek csak másodsorban jönnek számításba a házasság első éveiben — mondta Mrs. Sanger. — Az Egyesült-Államokban készített statisztikák azt mutatják, hogy ha a gyermekáldást „elhalasztják" és az asszony tovább folytathatja munkáját, sokkal .kisebb a válások száma. Ami .az életkort illeti, az ideális esel az, ha 23 éves férfi 22 éves nővel köt házasságot. Az asszony még legalább két vagy három évig folytassa munkáját és csak aztán legyen gyermeke,

A gyermekek számát is szigorúan meghatározza Mrs. Sanger.

— Egy házaspárnak három [gyermeke legyen s ezek a gyermekek hároméves időközökben szülessenek. Tragikus dolog, ha az embernek csak egy gyermeke van. De még tragikusabb, ha háromnál több. A mai átlaMoszkva

Moszkvából jelentik: Gyors léptekkel halad előre a Szovjet-Közép-Ázsiában élő nők emancipációja. Egymásután rombolják le a százados korlátokat és a nők a férfiak mellett helyetfoglalnmk a közigazgatásban, az iskolák és gyárak életében. Azerbaidsánban 42 ben- sziilött asszony tagja a köztársaság legfelsőbb kormányzótestületének és hatszázan vesznek részt a helyi kormányzatban, mint egyes helységek polgármesterei vagy a városi és falusi tanácsok tagjai.

Azerbaidzsánban, Uzbekisztánban és Türkmenisztánban, valamint Szovjetázsia más részeiben is napirenden vannak a fiatal nők kongresszusai, amelyekben főleg .arról (tanácskoznak, hogy lehetne eltakarítani az útból az érvényesülésük útjában álló akadáiyokat. Ezeket a kongresszusokat a „komszolok' az ifjú kommunisták szövetségének tagjai rendezik.

Legutóbb egy nőkongresszuson, amelyet Askhabadban, T urkmeniszt án fővárosában tartottak, a turkomán nők ünnepélyesen letépték a fejükről és elhajították a „berek"-et, az ezüstgombos sapkát, a női engedelmesség hagyományos jelképet.

A sapkát vörös selyemkendővel helyettesítették, Mikor a szónok felszólította a jelenlévő nőket, hogy dobják el a szolgaság jelképét, rövid habozás után három leány lépett félénken az emelvényre és elhajította a „berek"-et. Nagy éljenzés következett és azután az egész tömeg követte példájukat. Egyetlen ezüstgombos sapka sem maradt a nők fején. A komszdok mindnyájuknak vörös seiyemkendőt ajándékoztak és ezt tették a fejükre.

„Köszönöm neked Istenem, hogy nem nőnek teremtettél" — a középázsiai mohamedánok reggeli imájának egy része ez. Az asszonyok most arra akarják kényszeríteni férjeiket, hogy ezt a mondatot hagyják el az imádságukból.

Az őszi könyvpiac szenzációfa :

P-PRI: DANIÉ

Élő könyvnek készült, amelyben élő ember beszél olyan emberről, aki halála óta egy percre sem szűnt meg élni. És mindenekelőtt művész könyve a művészről, florenci emberé, florenci emberről. Igaz gyönyörűséggel olvashatja ezért bárki Papini grandiózus Dante-regényét, amely mindenkor örök értéke marad a világirodalomnak. A gyönyörű kiállítású könyv ára 178 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a konyvujdonságok ingyenes jegyzékéti