Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-10 / 259. szám
193 3 nove >n her If). (ţ BttWN rr.K .. rrrv rr: •>.■- *mv*namvy.-yrowrawMBiii^^ n zek a mai autók“ Beszé'getós B nz Károlynóval, az ,,autó atyjának" özvegyével. — A pokol éptől az autóig, országgyűlés az autó dolgában, kikocsizni: közerkölcsöket sértő dolog s egyéb furcsaságok. — Hogyan lett a falusi kovácsok leszármazottjából az automobil feltalálója? (Az Ellenzék berlini munkatársától.) Tükörsima, nyílegyenes utóm haliad az autó. Mciiettünk a legkáprázatosabb sportautók, .’brioLettek, a pompás limuzinok sora húz óva, hangjukat alig hallani, áramvonalas estük suhanva vágtat el a kilométerek táv- atába... de vájjon. n>alyiiknek gazdája is ondal az öreg Benz Károlyra s ugyan tu clăi k-e egy álla Iáiban, hogy ennek a rtagybci- íiiszu, széles homlok u, már étnek óta elhunyt •-.emet technikusnak keze nyomán született inog az autó s dolgozik ma — a nagy világ- ól nem is beszélve — egyedül Németországom közel kétmillió munkás kéz, kiknek ..unkája ma már országokat ás kultúrákat .ót össze? Ladcnburghan, a äsendes kis badeni fa- Li as kában áll meg fékei*, csikorgatva kocsink. Bent a barátságos, tipikus kis vidéki kúriában gy fehérhaju, kedves arcú matróna fogad: Trau Dr. Karl Benz. Ez az öreg hölgy, kihez elmentünk, hogy az emberiség kultúráinak egyik feledésbe merülő nagyr fiáról :négegy>szer, őszintén s hűen elbeszélgessünk. Benz Károly ősei kovácsok voltak, kik a a.usi üillő mellett okolták be, pöröllyel ke- ükben késői leszármazottjukba az acélhoz, nshoz való szerelmet. De Benz apja in ár a ,, haladás korának gyermeke“, az első karlsruh ei vasút mozdonyának vezetője, kit szolgálatában ér utol a halálos baleset, úgyhogy az oilig 3 éves Károly apa és gyám nélkül marad még mielőtt csak kiváncsi kék zemei az emberi élet misztikumát egyáltnlá- íxm felismerhették volna. US Mű FERENCZ M LEI iH 79 'ÓRÍCZ: KOMCRLÓ 53 ZÉP ERNŐ: ÁDÁMCSUTKA.kötve 66 1UNYADY : ÖTPENGÖS LÁNY — 53 DAMS: AMERIKA ÉPOSZA — 158 WAUGH: EGY MARÉK POR vk. 66 CHRENZEL: ABESSZÍNIA számos képpel, térképpel vk. —--------158 1: )Y ÖSSZES VERSEI (Könyvnap) 165 Ä 1 Postán utánvéttel. —Kérjen teles könyv- ujdonsá: jegyzéket Lepsgetó'. Az őrük Bcnzct, kidobják s«ját gyárából A lassan felserdülő fiúnak nem hagy nyug- rot apja ha láb s talán ez is adja meg az első impulzust, melynek mottója körülbelül ez lehetne: el a sínektől! Benz korán végezte el iskoláit, 18 éves korában már technikai tanulmányokat folytat, utána gyárakban dolgozik, harmincegy- néhányadik évére pedig már annyi összeta- karkott pénzecskéje van, hogy abból egy szerény mannheimi gyárba is betánsuLhail. Benz végre a maga ura, lelkes buzgalommal ül éjjel-nappal furcsa és érthetetlen rajza i előtt, önmagától mozgó kocsikat akar építeni, melyek elé nem kell sem ló, sem másféle állati erő; gépkocsikon fogunk már a jövő században utazni — mondja valami misztikus megérzésével a jövőnek — s fillért, fillérre téve öli lassan utolsó vagyonkáját is álmai megvalósításába. A társ azonban ncrn nézi jó szemmel ezeket a „kalandos" ier- vezgetéseket, az ő gyára nem ,,pokolgépeket“ akar fabrikálni s bár 1872 .szilveszterére az első, működő gázmotor csakugyan e’készül, Benzet mégis nyilvánosan is őrültnek nyilvánítják. Herr Rose, a mannheimi társ egy szép napon pedig kiadja Benz útját, de előbb még állítólagos tartozása: fejében elveszik utolsó szerszámait s a nagy kínnal furt-fara- goct alkatrészeket is: Benz megint ott áll egy fillér nélkül, mint 10—15 évvel ezelőtt, kezében az éppen csak megmentett körzővel, zsebében üres erszénnyel, de homloka mögött és szivében az örök ideállal: az önmagától mozgó gépkocsi eszméjével! lot, ebben a barátságos házacskában beszél minderről a 85 éves matróna; férje e küzdelmeiről; meghatott ts ágától reszkető hangon számol be azokról a munkában eltöltött hosszai és gyötrelmes évekről, melyekben ő volt egyedül férje buzdilója és biztatója. — Szép, de különös idők voltak ezek ... sóhajt fel Benzné, pedig olyasmik történtek, hogy n bádeni országgyűlés például külön törvényt is hozott az öreg Benz dolgában, akit a mannheimi rendőrfőnök már nem éppen tuludvariasan szólított fel, hogy minden krhajtása előtt előbb Írásbeli kérvényt kell beadnia, mert az autózás a közbiztonságnak, sőt a közerkölcsöknek is árt! A világ legelső urvezetőnője: egy magyar hölgy? Érdekes számunkra azonban Benznének az a közlése, möly szerint a világ legelső urvezetőnője — rajoa kívül — egy magyar hölgy volt. Benzné emlékezete szerint 1892—93 I la pénzét olyan biztos és jövedelemezö vagyonba akarja befektetni, amelynek értéke állandóan emelkedik, ne habozzon, vásároljon területet • J1ANU VILLANEGYEDBEN amely rövid időn belül Bucureşti legkeresettebb és legelőkelőbb negyede lesz. Ez a negyed a Şosea Kiseleff, a Parcul Naţional és a Parcul Fihpescu közvetlen szomszédságában, a központtól tiz perc távolságra fekszik. Közvetlen és kényelmes autóbusz és villamos vonalak kötik össze a központtal A JIANU VILLATELEP kertekkel és szabályozott tavakkal övezve, csodálatos kilátást nyújt, az egészségre annyira káros pórtól és zajtól teljesen mentes, igy a főváros előkelő köreinek legkedvencebb lahóhelye lesz. a legmodernebb varosrendészeti szempontok szerint van kiépítve. Teljesen kiasz- faltozott, gazdagon világított széles uccák, sugárutak vízmedencék és a középületek számára kihasított területek előre is biztositják a legrohamosabb fejlődést. parcellák Triódája Öueuresti, Sir. Mauriciu Blank Nck4 I-em. 15. sz. szoba raján, egy nyári napon, leikereste férjét egy fiatal, csinos külföldi dáma, ki mint szegedi, vagy pozsonyi (?) leányintézet igazgatónője mutatkozott be s előadta, hogy olvasott az újságokban Benzről, szeretne tehát nála a maga számára is egy gépkocsit „csináltatni“. Benz kinevette a lelkes hölgyet, mondván, hogy az autózás nem nőknek való (maradjanak csak azok a kávé traccsnál, vagy ha már olyan nagyon temperáméntumasak, a polkánál), de végül is engedve a hosszas kérésnek, néhány hónap alatt (!) elkészült ez a kocsi is, számszerint Benznek éppen hatodik autója, közvetlenül a már pneumátikkal is szerelt, forradalmi „Benz Comfortable“ után. Az újszülöttei a legici őszebb Benz fiu, az akkor 24 éves Eugen vitte Magyarországra, amint azt egy fénykép is bizonyítja, melyen nevetős arcú iskoláshölgyek állják körül Szűcs Erzsi haját, aranyszínűéi megfestve, szikrázóan, 'ohogón. Másnap délelőtt sietve elSácta a szerencsétlen Seherezádé királynőt szxmmeî és orrlyukakkal. Az egyik szem nagyobbra sikerük, iránt a másik és az orrlyukak kissé nagyocskák lettek. Mimtiira a meseszép hölgy fejfájó- vaai, izgatottam szimattólt volna a talányos jövendőbe, hogy vájjon mikor liesz már haj :)■ fején? Remegve rakta el a festékeket és a kopasz nőt a negyed Íves rajzlapon. Érezte, hogy ez a dolog nem maradhat igiy, a festéket meg keli szereznie mindenáron. Kötelessége. A köteOtesség érzésével most ítaláilkozotr, éleiében először és nem tudott szabadulni tőle. A paplrkereskedés előtt Szűcs Erzsivel >ia- . átkozott. A kis csibészlány valami rongy- labdát készült vissza rúgná a túlsó járdára egy kkaitösimasnak, de amint őt meglátta, rögtön nekiugrori: — Veszünk valamit? — kérdezte szelesen. Kócos haja aranyiban repkedett a széliben. Eszébe jutott tegnapi Ígérete. De riadtan húzta vissza pénzzel Hell Öklét a zsebe felé. A leány azonban nagyot csapott az összecsukott kézre. A pénz a földre esett. — Vegyünk nápolyit, — inditványozlta nyugodtan, miközben ő rémülten szedegetne fel szétgurult pénzét. — Nem lehet, — dadogta a fiú. — Másra kaptam. Bár a. pénzt nemes célra szánta és bár érezte, hogy a képen talán nem is Seh-ere- zádé lesz, hanem inkább Szűcs Erzsi, azért ezt mégsem árulhatta el a leánynak. — Irigy vagy! — kiáltott fel' a kisleány, amikor a hiú zsebreyágta pénzét. Nem feliek, de könny szökött a szemébe. Valami édes, szolid fájdalmat érzett azért, hogy a leány irigynek tartotta őt. Szó nélkül be akart nyitni a boltba. — Megbánod! — tört ki a leány hirtelen. — Megbánod! — isméteéle és az ujjávaT megfenyegette. De ő csak elmosolyodott. Hazaialiémendt kezében szorongatta festékét és kezét a zsebében tartotta. Nem bánta már a sarokba!bitós szégyenét, nem bánta, hogy az emberek utána néznek, amint lihegve fut o> házfalak men/tén. El is esdtt a sötét utcán, de azt sem bánta. Csak azt tudta, hogy nemsokára otthon lesz és este, magányosan áhitalttal és végiső izgalommai megfesti végre Seherezádé haját: színarannyal és a kép hű 'lesz, a megszólalásig hasonlítani fog Szűcs Erzsihez. Még nem ért a Gólya-utcához. Egyszerre két alak ugrott rá. Nagyobbak, vadabbak, mint ia tegnapiak. A gázlámpa fényében egy pillanatra felismerte, hogy az egyik: Szűcs Erzsi bátyjának barátja, a vámosok fővezére, személyesen! — Vámot! — kiállbottták és elkapták a két karját. — Nincs semmfcn, — mondta halálra rémülten és hialálraszántan. —u- Hazudsz! — rivofflltak rá. — Délután volt pénzed! Es már földre iteperték, kirántották kezét a kabátja zsebéből s az ujjait feszegették. S mint ahogy item volt ereje valami! más vámot kínálni és felajánlani a festék helyett, «• tolltartóját például, vagy a táskáját, a. ruháját, az életét, — éppen úgy könyörögni sem rudotit azért, hogy ne vegyék él áziaarany festékét, mert ha elveszik, akkor sohasem fejezheti be Seherezádét, pedig sokszor nem uzsonnázott érte ... És talán mégis jobb lett volna nápolyit venni Szűcs Erzsinek ... Mindez azonban csak dermedt fájdalom volt a szivében. A festéket kitépték kezéből a vámosok és eliramodtak vele. Felugróit a földről és utánukrohant. A Szigony-utcában nyomukat vesztette. Egy pillanatra megállt, úgy érezte, hogy a nyomorúság, fájdalom, kétségbeesés meggyullad benne. A 'száját összeharapta és úgy futotta körbe a házilömböt kétszer is, hogy megtalálja a vámosokat. Egyszerre, az egyik kapu alól ismerős hang ütötte meg a fülét. A falhoz lapult é® oda- csuszott. Ott. volHlaik. De hárman voltak. A harmadik: Szűcs Erzsi volt. Éppen & festéket nézegette. Nem árulta, el magát. Derxnedten füleit. — Csak ezt vettétek el Itőle? — veszekedett a leány. — Ezt a vacakot?! Még mindig nem vették észre, hogy ott van. Ő pedig nem szólt, inkább a nyelvét harapta volna le. Valami hidegség .szállta meg a szívé?:, ösz- szehuzott szemmel!, komoran, nyugodtan, szinte férfknódra nézte, hogy Szűcs Erzsi, aki baragtidott rá, mert nem kapott tőle nápolyit, Szűcs Erzsi, akit meg akart festeni, negyedéves rajzlapon, mindjárt festékkel és olyan szépnek, mint Seherezádé, — Szűcs Erzsi dühösen földhözvágja és saértapossa a sárban a szinarany festéket. a magyar cégfeiiratu fényképen is megörökített szenzációt. Ezek a mai autók.,. Gottlieb Daimlerre, Benz nagy riválisára terelődik a szó. Ismeretes a nagy harc, mely a két feltaláló között dúlt az első autó címéért. Az igazság pedig ebben a kérdésben az, hogy az autó ötletét már 1769-ben Cug- not francia katonatiszt gőzkocsiján is megtaláljuk, innen vezet az ut Rivaz és Le- Bonne robbanó motorján, a bécsi Siegfried Miarcus vehikulumán és a kölni Ottó első használható gázgépén át Benz és Daimler körülbelül egy időbe eső, első s valóban önmagától mozgó gépkocsijához. A EWmler-féie autói petróleum-motorja, a Benz lovasíiakkert pedig háromkerekű épi- Ş tése miatt igyekeznek az ellenpártok még ' is az első autó címétől elütni, jog szerint I azonban csakugyan Benzé az elsőbbség, mert t ő nyert elsőnek szabadalmi jogot, 1886 január 29-én számára állították ki azt a DRP 37.435. számú pátenst, mely „auf ein Fahrzeug mit Gasmotorenbetrieb zur Beförderung von i—4 Personen" szól. E>aimler ezzel szemben csak jó háromnegyed évvel később tudta kocsiját a nyilvánosságnak bemutatni. Mielőtt elbúcsúzunk utolsó kérdés szökken szánkon: Van-e vájjon az autó atyja autója? A fehérhaju nagyasszony kicsit szomorkás szemekkel néz reánk, azután halkan, egész halkan... szinte csak suttogva mondja maga elé: — Nekem? Oh ... hiszen én már csak mindig Itthon maradok, minek is nekem az autó? ... s mialatt a kezében tartott régi el- sárguk fotográfiákat forgatja, eltűnődve fejezi még be a mondatot: — Meg aztán tudja, ezek a mai autók... Doros Ferenc Benznétől, még egy ki önkéntelenül a özvegyének plő 193' nyomban 300 ie -j- porto, később 400 lej. Beküldve franco.
