Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-10 / 259. szám
ELI.fíN ZÚK 1935 r 16. 4 Vizsgálata! indii a Nemzeti Bank a kompenzációs visszaélések ügyében Bmurestiböl jelentik. hogy :i Norn/eti r Mik vizsgálatot indítóit azirányban, hogy iH-hany fo\ár<\si lap azon állítása, miszerint egyes ci^ti koiu]>erizáciÓN In-hozatali «‘»gödri veket adtak el anélkül, hogy a behozatal Ito. szükséges devizákat is rendetlkc/ésre bo tátották volna. meglelol-e a valóságnak. Végre a Nemzeti Bank is rájött arra. amit a országban mindönki tudott, tudniillik, hogy a Cagero s annak különböző alvállalatai az utolsó hónapokban kompenzációs ke reteik terhére eladtak Ix'hozalali engedélye kát, do az import fizetésére szolgáló devizák megszerzéséről az importőrüknek kellőit gondoskodnia. \z ilyen devizáiról kii-li importengedélyeknek fiksz árfolyamuk volt. a felár 45 és 55 százalék közölt mozgott országok szerint. Mindenki törte a fejéi, hogy ilyen üzletek hogyan jöhettek létre. Egy, a liberális párt a óla feloszlatott 14-esoportjához tartozó napilap nyíltan megírta, hogy a Cagero a kompenzációs kivitelből származó devizákat eladta a fekete tőzsdén, a behozatali engedélyeket pedig deviza nélkül árusította. mert igy jobban jött ki a számiiása. Ezzel szemben a Cagero-hoz közelálló körök avval oszlatták el a devizanélküli behozatali engrdé- lvok eladása alkalmával az importőrökéi, hogy a Nemzeti Bank a Cnipper-esoportnak, mely a Cagero utolsó megjelenési formája volt egy másik üzletnél elszenvedett veszteségei kárpóHásaképen kompenzációs K-ho- zatali engedélyeket adott egy nagyobb ösz- szegre, melyeket a Gmpper-eég eladhatott anélkül, hogy a devizákat az importőröknek rendelkezésére bocsátotta. illetve eladta volna. Lehet, hogy ez az érdekelt oldalról szárnia zó információ nem volt helytálló, de az sincs kizárva, hogy a Nemzeti Bank a Cage- ro-nak és társainak annyiféle engedélyt adott k;. hogy erre az engedélyre nem emlékszik. Éhben az esetben a Jegybank által megindított vizsgálatnak az. a pozitiv eredménye lesz. hogy a Nemzeti Bank vezetői megtudják. hogy eddig milyen engedélyekéit adtak ki. Ma tJImatlansíflban szén ved 1’ a illegal nincsenek rendben az egyetlen mepnyu^tató s/'-r a JAWOL Az általános irányítás azonban továbbra is Isac Emit főfelügyelő kezében marad biztos segítség gruppá é« hűié* ellen 1 doboz 3 ta deltával Lei 9*— Kapható minden gyógyszertárban. (.1.1.1. (Az Ellenzék tudósítójától.) Emil Isac, művészeti főfelügyelő a művészi élettel kapcsol«fos iij minis/Ieri rendeletről értesíti az érdekelt feleket, amelyek lényegesen megkönnyítik úgy az ö. mint az egyes sv.imga/ galók dolgát: V minisztérium mondotta tudósítónknak Isac művészeti főfelügyelő tekintenél a nagy elfoglaltságomra és arra a munkára, amely egyedül teám nehezedett, a bánsági vármegyék részére: Severin, Arad, Timis. Caras, Dragoi Salán TLmisoarn.-i professzor személyéiben uj művészeti felügyelői' nevezett ki. Az általános felii gyűlés é.s vezető szempont megjelölése azonban továbbra is hozzám tartoznak. lágy másik dolog, amire figyelmeztet nem kell az érdekelt fel-eket. Mindazok, akik valamelyes panasszal élnek: művészek, vagy művészetei pártoló közönség egyes tagjai, forduljanak írásban hozzám. Tájékoztatási, felvilágosítást szolgáló ügyekben nagy elfog laltságom miatt nem fogadhatok magánfele- kot. .Az írásba 'aló megkeresésre azonban ép]> úgy válaszolok, mint a személyes jelent- ke zésekre teltem. Különösen pedig arra kérem a névtelen denunciáló levelekkel alkuiul atlnnkodóknt. hogy kíméljenek meg ettől a kellemetlen megkeresésektől, vagy leg- aláhb lássák el aláírással panaszos leveleiket. \mi a Cnrc-i színtársulat kérdését illeti, ez az ügy már rém Ilié jött és a társulat zav artahmul játszh:i1i,k tovább. Az Arad-i színház válsága szintén megoldódott. A koncessziót Hóna Dezső és (. Szendrei Mihály kapták meg. Gondolom, hogy nem lesz löbb panasz az Ara<l-i szinház miatt. Nem is akarok hallani töblxd. Külföldi művészek fellépését a miniszteri rendelet érU Iliiében csak a szinbázak és operV-- vezérigazgatósága engeÓélye/heli. En- ged^Şn pedig csakis európai relációkltan elismert művész kaphat: ojw»ra, szinház leg több Iá napra, varieték, l'ilmvállalatok legtöbb .A hónapra szerződtethetnek idegen művészeket. Vzok a szcrzödtclők, akik rend<*s akták nélkül léptetnek fel idegen művészeket, az engedély megvonása mellet! 20 ezer lej pénzbüntetésben is részesülnek. Az eddigi mii vészi program nem változott. Az uj darabok engedélyezésénél csak a művészi kritériumra leszek figyelmes. Poli filaim entes és művészien megirt darab elé akadályok ezután sem fognak hárulni. (szí) nyelvtudást illetően s ennek a rendelet ) k folyamányaképen bocsátották el szolgáin iából az utolsó három magyar utcaseprőt i-. A mai városi uralom, melyben nem a polgárság választottjai intézik a város ügyeit — állapítja meg továbbá a jelentés — norm s k polgármesteri, főtiszt viselő), de utcaseprői í*l* lásban sem tűrnek ineg magyar ember!. A második pontban a kulturális segély) k terén ért sérelmeket sorakoztatja fel konkrét bizonyítékokkal a jelentés, mely a kisebbségi egyezményre, mely szerint ,,osvan '• >- rosban, hol faji, vallási vagy nyelvi kisebn- ségii román állampolgár jelenlekenvebb számban van, ezen kisebbségek biztosíttatnak, hogy megfelelő részt kapnak azon összegek* bői, melyek a községi költség vei ésben nevelési «vagy jótékonycélokra felvétetnek“. A székely fővárosban abszolút többségben él a magyaT lakosság, amit figyelmen kívül hagyva, az interimar bizottság a/. 1935—3f>. évi költségvetésben kulturális célokra felvett három és félmillió lejből agg bánit s*m i irt lat magyar Izuliurális célokra. A harmadik pont a kulturális autonómián esett sérelmeket sorolja fel. A jelentés konkrét tényeket állít egymás mellé és kéri a párt központját hogy tegye a panaszokat komoly megfontolás tárgyává és terjessze azokat alkalmas időben az illetékes fórumok elé, hogy minél előbb orvosol- tassanak. Csiszár Lajos építész javasolja, hogy készíttessen a párt kimutatást az elbocsátott magyar tisztviselőkről, vegyék fel a panaszok közé a közmunkák terén keletkezett sérelmeit a város kisebbségi iparosainak, továbbá tétessék panasz tárgyává a magyar felsőbb ipariskola létesítésének elutasítása is. Bemtády György dr. köszönetét fejezve ki a pa.nasziral megszerkesztöjének, rámutat arra, hogy a városi közigazgatás tömegesen hozza be a falusi románságot közmunkák elvégzésére, növelve ezáltal a városi proletariátus!) és a munkanélküliek számát, holott a város vezetőségének kötelessége volna a munkanélküliség ellen küzdeni. Szükségesnek tartja a jelentésben az Alba-Julia-i egyezményre való hivatkozást is. mely szintén törvényerővel rendelkezik. A szcHdtf főváros városi radős€ge „erkölcsileg nem érzi magái arra kötelezve, hogt) városi állásokra kisebbségieket alkalmazzon“ Targu-Mures. (Ar Ellenzék tudósítójától) Az Országos Magyar Párt székelyfővárosi tagozata intéző bizottságának utolsó ülésén Radó Săi dór. volt polgármester három pont alatt sorakoztatta fel a város magyar lakosságát ért súlyos sérelmeket. Mind a három esetben — állapítja meg a jelentés — a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó egyezményt sértette meg a város vezetősége, mert az egyezmény szerint a kisebbséghez l.Mtozó polgárnak épp olyan joga van köztisztviselői állásra, mint bármely többségi fajhoz tartozónak. Ezzel szemben Radó Sándor II konkrét esettel igazolja, hogy bármennyi jeles képességű és megfelelő képzettségű magyar ifjú pályázik is a székelyfőváros túlnyomóan magyar lakosságú város városi közigazgatási hivatalba, a város vezetősége egyetlen egy esetben sem választ meg magijai ifjút. Hogy a város vezetősége rendszeresen jár el, mi sem bizonyítja jobban, mint az interi már elnöknek a város lapjában, az „Orasul“-bnn közzétett nyilatkozata: Mindaddig, mig a Jdscbbségek saját ipari és kereskedelmi vállalataiknál rámán ifjúkat nem alkalmaznak, mi a város vezetősége még erkölcsileg sem érezzük magunkat arra kötelezve, hogy városi állásokra kisebbségieket alkalmnzzirik.u Továbbá ugyanezen primar körrendeletben utasította az összes irodafőnököket, hogy az alkalmazottakat vizsgáztassák le a román Pénzhamisítókat fogtak. Bucuresti-ből jelentik: Veszedelmes pénzhamisító bandát lepleztek le a Turnu-Severin közelében lévő Cruia-Mehedinti községben, hol Ilié Feraru l akásán több gépet, formát s pénzhamisifás- hoz szükséges anyagot találtak. A banda tagjait: ilie Florea. Nicolae Nicolae és Milarni Constantin földműveseket akkor érték tetten. midőn a gépeknél dolgoztak. Letartóz- hAlak és átadták őket az ügyészségnek. légidül» ősz! megfut a legújabb, legszebb, hSiiőiilégess egeüef hozzá Gyári lerakat ca
